Bethlen Gábor szobra – felhívás és tájékoztató

Felhívás Magyar Testvéreinkhez

Mi, a Bethlen Gábor Emlékév fővédnökei: Kató Béla erdélyi református püspök, Böjte Csaba OFM atya és Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a Bethlen Gábor Alapítvány Kuratóriumának javaslatára elhatároztuk, hogy Bethlen Gábor erdélyi fejedelemmé választása négyszázadik évfordulóján közadakozásból, és pályázati támogatásból egészalakos bronzszobrot állítunk fejedelemmé választása napján és helyszínén: 2013. október 23-án, Kolozsváron.

A fejedelem szobrának fölállítását intéző Szoborbizottság 2013. június 11-én, Kolozsváron tartott alakuló ülésén gondos mérlegelés után, arra a megállapodásra jutott, hogy a szobor legméltóbb helyszíne a kolozsvári Alsóvárosi Református (Kétágú) Templom bejárati kertrésze.

A fölállítandó szobor, Péterfy László Székelyföldről származó szobrászművész alkotása.

A kőtalapzaton álló, 2, 20 méter magas alkotás, a Nagy Fejedelem első egészalakos szobra lesz Erdélyben.

 

 

Kedves Atyámfiai!

 

Szeretnénk elérni, hogy a Nagy Fejedelem közadakozásból állított emlékjele Erdély múltján és jelenén túlmutasson; öröksége, emberi példája, jövőt építő tettekre sarkalljon bennünket, utódainkat.

Ezért:

Kérünk benneteket, hogy közösségi, vagy egyéni adományaitokkal járuljatok hozzá, tegyétek lehetővé, hogy e történelmi jelentőségű szoborállítás Bethlen Gábor fejedelemmé választása napján, 2013. okt. 23-án, Kolozsváron megvalósulhasson.

A pénzadományokat Romániában az Erdélyi Református Egyházkerület gyűjti össze, a BCR Banknál vezetett RO43 RNCB 0106 0266 0457 0512 számlaszámon. Az átutalóra kérjük bevezetni a „BG” szoboralap megjegyzést. A támogatók nevét megörökítjük a „Kolozsvári Bethlen Gábor szobor Aranykönyve” című kiadványban.

Kérjük, kísérjétek figyelemmel a Bethlen Gábor Emlékév 2013 című honlapot (elérhető a www.bethlenalapitvany.com-ról). E honlapon hírt kapnak és adhatnak a szoborállítás helyzetéről, és az Emlékév további programjairól is.

„Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?” (Rom.8.31.)

Kolozsvár, 2013. július 25.

Kató Béla (sk)                   Böjte Csaba OFM (sk)                       Lezsák Sándor (sk)

Felhívás

Állítsuk föl Bethlen Gábor fejedelemmé választása emlékjelét

Kolozsvárt!

Bethlen Gábor Alapítvány névadója erdélyi fejedelemmé választásának négyszázadik évfordulóján –, egészalakos bronz szobor fölállítását kezdeményezi Kolozsvárt.

Alapító okiratuk 1982-ben rögzítette: „A fejedelem születésének négyszázadik évfordulója érlelte meg a felismerést: égető teendőink természete bethleni munkát kíván. Olyan tehetséget, hűséget, szívósságot, bölcsességet, amilyennek ő nagy veszedelmek között Erdélyt oltalmas várrá, a benne élő nemzetiségek és felekezetek otthonává építette…”

A Bethlen Gábor Alapítvány a névadó példája jegyében született és működik. Az elmúlt 33 évben működési feltételei változtak, de céljai változatlanok. Adományozóik megfogyatkoztak, táboruk azonban egyre gyarapodik: hiszen a világ országaiban, több mint háromszáz kitüntetettjük – személy, szervezet, intézmény – él, akik közösségi munkájukkal, önkéntes nemzetszolgálatukkal teljesítették, kiteljesítik az alapítói szándékot.

2013-ban, a névadó Nagy Fejedelem tiszteletére Bethlen Gábor Emlékévet hirdetett meg az Alapítvány; néhány programmal. Megvalósításukhoz kérte eddigi kitüntetettjei segítségét. Hármunkat fölkértek az Emlékév fővédnökeinek. Úgy véljük, hogy az Emlékév alábbi célkitűzése a magyarság egészét érinti:

A Kuratórium kezdeményezte, hogy közadakozásból, s alapítványi pályázati támogatással állítsunk szobrot Bethlen Gábornak; fejedelemmé választása napján és helyszínén: 2013. október 23-án, Kolozsvárt. A Bethlen-szobor makettjét negyedszázada, Péterfy László Székelyföldről származó szobrászművész adományozta az Alapítványnak.

A fejedelem szobrának fölállítását intéző Szoborbizottság – a Bethlen Gábor-díjas (1994) Kató Béla, Erdély református püspöke vezetésével –, 2013. június 11-én Kolozsváron megalakult, munkáját megkezdte. Alakuló ülésükön – gondos mérlegelés után– megállapodásra jutottak: a szobor legméltóbb, legjobb helyszíne a kolozsvári Alsóvárosi Református (Kétágú) Templom bejárati kertrésze, ahol a templomon kívül-és belül egyaránt igen sokan elférnek, megemlékezések, ünnepségek tarthatók. Ez olyan „köztér”, mely a város központi részében lévő egyházi tulajdon, ahol kerítés védi a szobrot, s az emlékezőket.

A kőtalapzaton álló, 2,20 méter magas alkotás, a Nagy Fejedelem első egészalakos szobra lesz Erdélyben. A szobor elkészítése, bronzba öntése Magyarországon, a Bethlen Gábor Alapítvány támogatásszervezésével és az alkotó, Péterfy László szobrászművész közreműködésével történik. A fölállítandó szobor adományként az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdonába kerül; a szoborállításról erdélyi testvéreink gondoskodnak.

A szobor és a szoborállítás költsége tetemes, mintegy 25–27 MFt, s ez meghaladja a civil Alapítvány lehetőségét, erőforrásait. Nemzeti összefogásra, szolidaritásra szólítunk és kérünk mindenkit, aki segíteni tud. Nemcsak az anyagiak előteremtése miatt. Szeretnénk elérni, hogy a Nagy Fejedelem közadakozásból állított emlékjele a támogatók közreműködésével Erdély múltján és jelenén túlmutasson; öröksége, emberi példája, jövőt építő tettekre sarkalljon bennünket, utódainkat. Ezért:

Kérjük honfitársainkat a Kárpát-medencében, és nemzettársainkat szerte a nagyvilágban, hogy közösségi vagy egyéni adományaikkal, közreműködésükkel járuljanak hozzá, segítsék elő, hogy e történelmi jelentőségű szoborállítás Bethlen Gábor fejedelemmé választása napján, 2013. október 23-án, Kolozsváron megvalósuljon.

A pénzadományokat az OTP Banknál vezetett „Bethlen Gábor szoboralap” önálló számlán fogadjuk. Számlaszáma: 11702036-20725602. Az adományozók nevét megörökítjük.

Kérjük, kísérjék figyelemmel a Bethlen Gábor Emlékév 2013 című honlapot (elérhető a www.bethlenalapitvany.comról is). E honlapon hírt kapnak és adhatnak a szoborállítás helyzetéről, a közreműködő felajánlásokról, s az Emlékév további programjairól.

„Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?” (Róm.8.31.)

Budapest–Déva–Kolozsvár, 2013. július 10-én.

Tisztelettel,

a Bethlen Gábor Emlékév fővédnökei:

Böjte Csaba OFM                         Kató Béla                               Lezsák Sándor

 

Bethlen Gábor zászlaját magasba emelni

Böjte Csaba atya fővédnöki buzdító beszéde

Bethlen Gábor, nagy fejedelmünk megválasztásának 400. évfordulójára bontsuk ki a tüzes, lángnyelves zászlaját és hirdessük meg a párbeszéd, a kiegyezés évét!

Sokan kérdezgetik, hogy mit kellene tegyünk ma, ebben az indulatoktól túlhevített, felbolydult világban népünk, egyházunk, a világ megmaradásáért?

Bethlen Gábor zászlaját szeretném a gyermekeinkkel magasba emelni, és nem csak azért, mert az idén ünnepeljük fejedelemmé választásának 400. évfordulóját, hanem azért is, mert Erdély aranykorának a nagy fejedelme képes volt Erdély népeit meggyőzni, hogy együtt, közösen jobb, könnyebb élni, mint külön-külön, haraggal, gyűlölettel egymásnak feszülni, ellenségeskedéssel egymást kölcsönösen megbénítani. A nagy fejedelem előtt sajnos megtapasztalták e térség lakói, hogy mit jelent bizalmatlanul egymástól elfordulni, a másikat lenézve, gyűlölködve a pusztulás útján járni. Gondoljunk csak a szászok lakta Nagyszeben ostromára, vagy a Báthory Endre fejedelem szomorú halálára a székelyföldi Csíkszentdomokos határban!

Bethlen Gábor Marosillyén született, édesapja Bethlen Farkas korán meghalt, így édesanyjával, Lázár Fruzsinával, mint kisgyermek Gyergyószárhegyre költöztek a család ősi birtokára, itt nevelkedett fel az árva gyermek a Kárpátok között!

400 évvel ezelőtt Kolozsváron megválasztott nagy fejedelmet én leginkább azért tisztelem, mert képes volt a magyarokat, székelyeket, szászokat, románokat, mindazokat, kik e térségben éltek egymással kiengesztelni, egy asztalhoz ültetni, és az így felszabadult erőket az országépítésre bölcsen befogni. Bármerre járunk szülőföldünkön, sokfelé még ma is láthatjuk a nagy fejedelem idejében épített kastélyokat, épületeket, megálmodott intézményeket. Úgy érzem, hogy nekünk nagy- nagy alázattal az Ő útján kell járnunk, mert minden más út fájdalomba, pusztulásba torkollik. Itt ebben a multikulturális térségben egymás nélkül csak egy megsebzett, bűnre épülő, torz világot teremthetünk.

Meg vagyok győződve, hogy bölcs szóval, alázatos érveléssel meg lehet győzni a román testvéreinket, hogy közös hazánkat, Romániát, s benne Erdélyt, melyet a nagyhatalmak most már az ő felelősségükre bízott, velünk, az itt élő kisebbségekkel szebbé, virágzóbbá lehet tenni. Oly sok probléma, feszültség van e határok között, az ország szabadesésben sodródik az eladósodás örvényében, a fiatalok – és nemcsak ők – áramlanak ki az országból, az egészségügy, a tanügy, de igazából minden szegmense az ország gazdaságának recseg-ropog, nem hiszem, hogy e sok bajra, sebre az ellenségeskedés, egymás kölcsönös hátráltatása lehetne a válasz?! Szerintem bárkinek, aki felelősséget vállal e térségért, Bethlen Gábor szellemében meg kell szólítania, szövetségre kellene hívnia mindazokat, akik szorgalmas munkájukkal, tudásukkal segíthetnek, hogy közös gondjainkat megoldva, a civilizált népek sorában mi is otthonra találjunk. Mert sokat elárul az a tény, hogy bár az Unió tagjai vagyunk, mégis a határokon tőlünk útlevelet, személyi igazolásokat kérnek, és nem léphetünk szabadon be abba a térségbe, melyhez tartozunk.

Árva gyerekeket nevelek, és megtapasztaltam, hogy tanulni, eredményeket elérni csak az a gyerek tud, aki békében, örömben, megelégedettségben él. Egy gyerek, aki szorong, fél, kiszolgáltatott, az nem nyúl a tankönyv után, az nem tud eredményeket elérni, a szorzótáblát megjegyezni, az legfeljebb sodródik, és könnyen agresszívvé válik, ön- és közveszélyes cselekedetekre vetemedik. Egy nagyobb közösség, egy nép, mely kiszolgáltatottságában meg van félemlítve, számukra előnytelen törvényekkel sarokba van szorítva, nem fog teljesíteni, adót fizetni, országot építeni. A szorongó, jogaiért harcoló emberek tömege az országnak hatalmas kárt, kiadást jelent. Egy szülő számára, a fájdalmában síró gyermeke nagy szégyen, egy állam, egy kormány számára a rájuk bízott emberek szenvedése, elkeseredése nemcsak megalázó, hanem erkölcsi halált is jelent. Olyan emberrel, aki a gyermekeit kínozza, sanyargatja, nem kötünk üzletet, hanem megvetéssel elfordulunk tőle.

Székelyföldön is – mint minden más terméknek is –, egy zsák cementnek negyede tva-val (áfá-val) a vásárlás után egyenesen Bukarestbe csörgedezik. Nem lenne jobb, ha nyugodt békében az emberek házat építenének, vállalkozásokat indítanának, mint hogy szorongva, idegesen az utcán tüntetnének jogaikért? Azért, hogy térségünket a gyilkos gazdasági versenyben az összeomlástól, az államcsődtől megvédjük, nagyon fontos lenne, hogy nyugodtan, bizalommal, váll – váll mellett összefogva dolgozzunk mindannyian, kik itt élünk.

Népünk már sokszor békejobbot nyújtott a románok felé, minden alkalommal, amikor bármilyen kis feladattal, hatalommal bíztak meg erdélyi magyarokat Bukarestben, felelős munkával bizonyították nemcsak a hozzáértésüket, de a lojalitásukat is, így hiszem, hogy ez a párbeszéd nem a zéróról indul, folytatnunk kell a megkezdett kiegyezést!!

Nagyon szeretném, ha Bethlen Gábor megválasztásának 400. évfordulójára kibontanánk nagy fejedelmünk zászlaját és meghirdetnénk a párbeszéd, a kiegyezés évét. Szeretettel kérem politikusainkat, hogy e nagy történelmi példa fényében merjenek újból és újból országunk minden felelős politikai tényezőjével egyeztetni, érvelni, bölcsen megegyezésre jutni, azzal a tudattal, hogy két ember között a legrövidebb út az egyenes beszéd!

Egy szebb jövőt, Isten közös országát építve:

Csaba testvér

 

Mutassunk példát magyar összefogásból!

Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?” – Bethlen Gábor – amikor 33 évesen erdélyi fejedelemmé választották Kolozsváron –, ezt a bibliai igét íratta zászlóira. Ezzel a bizonyossággal indult harcba és erős hittel, Istentől kapott bölcsességgel teremtett „Tündérkertet”Erdélyből a török-Habsburg elnyomás alatt nyögő Kárpát-medencében.

Amit mai modern korunkban legfeljebb csak szólamokként hallunk az emberi jogokról, vallási türelemről, azt Bethlen Gábor már 400 évvel ezelőtt megvalósította Erdélyben. Fejedelmi udvarában békésen megfért egymás mellett a református zsoltárfordító, Szenczi Molnár Albert, a katolikus bibliafordító Káldy György, de szombatos kancellárja, Péchy Simon is… Megbékítette a székelyeket és a szászokat; helyreállította autonómiájukat.

Támogatta a Partiumban – Lugos és Karánsebes vidékén, Bihar és Kraszna vármegyékben – élő román református lelkipásztorokat. Befogadta az anabaptista morva menekülteket, s a Konstantinápolyból és Spanyolországból elüldözött zsidók közösségeit, akik hiába kértek menedéket Európa más országaiban! (1623-ban jogaikat törvénybe is iktatta.)

A fejedelem nagyon fontosnak tartotta az értelmiség kinevelését, ezért kollégiumot alapított Gyulafehérváron, ahova neves külföldi professzorokat hívott meg a színvonalas oktatás érdekében, és nagy értékű könyvtárat gyűjtött számukra. A szegény és tehetséges diákokat otthon és külföldön, a saját költségén tanítatta!

Sikere tetőpontján egész Európa figyelt rá!

Bethlen Gábor meggyőződéssel vallotta, hogy a fejedelem Isten kegyelméből uralkodik, ezért Isten akaratának megfelelően kell vezetnie népét – ez hatotta át egész életét.

Igazi példaképnek tekinthetjük őt! A nevét viselő Alapítvány ezért emelte a nemzeti együttműködés közügyévé Bethlen Gábor egész alakos szobrának felállítását; fejedelemmé választásának 400. évfordulója napján és helyszínén, „kincses” Kolozsváron.

Bizonyosak vagyunk abban, hogy ez a kezdeményezés valóban közös ügyünkké válik, összefogunk, és ha kell, a bibliai szegény asszony két fillérjeiből, de hozzájárulunk a szoborállítás költségeihez. Ezzel Erdély Nagy Fejedelme történelmi örökségének részeseivé leszünk. A támogatókat, közreműködőket és a segítőket a Bethlen Gábor Emlékévről készülőjubileumi kiadvány megörökíti.

Találkozzunk 2013. október 23-án, Kolozsváron, a kétágú református templom kertjében!

Zika Klára közíró,

a Magyar Evangéliumi Rádió szerkesztője, a Bethlen Gábor Alapítvány Baráti Köre tagja

 

Tájékoztató

Az Alapítvány honlapján rendszeres tájékoztatás jelent meg a szoborállítás minden mozzanatáról, ebből a 2013. augusztus 26-án készült tájékoztatót tesszük közzé.

A Bethlen Gábor Alapítvány – névadója Erdély fejedelmévé választásának 400. évfordulójára –, Emlékévet hirdetett, melynek fővédnökei: Kató Béla erdélyi református püspök, Böjte Csaba ferences szerzetes atya, Lezsák Sándor, a Bethlen Gábor Alapítvány Kuratóriumának elnöke, a Magyar Országgyűlés alelnöke.

Az Alapítvány kuratóriuma kezdeményezte, hogy közadakozásból, s alapítványi pályázati támogatással állítsunk szobrot Bethlen Gábornak; fejedelemmé választása napján és helyszínén: 2013. október 23-án, Kolozsvárt. A Bethlen-szobor makettjét negyedszázada, Péterfy László Székelyföldről származó szobrászművész adományozta az Alapítványnak.

A három fővédnök 2013 július 10-én a mellékelt FELHÍVÁSsal fordult a magyar társadalomhoz, melyben kérték, hogy közadakozásból, illetve közalapítványok pályázati támogatásával állítsuk föl a szobrot. A pénzadományokat az OTP Banknál vezetett „Bethlen Gábor szoboralap” önálló számlán fogadjuk. Számlaszáma: 11702036–20725602. Romániában a Erdélyi Református Egyházkerület gyűjti össze az adományt, a BCR Banknál vezetett RO43 RNCB 0106 0266 0457 0512 számlaszámon. Az átutalóra kérték rávezetni a „BG szoboralap” megjegyzést. Jeleztük azt is, hogy a támogatók nevét megörökítjük a „Kolozsvári Bethlen Gábor szobor Aranykönyve” című kiadványban. A szoborállítás hazai szervezésével ügyvivő kurátorként engem bízott meg a kuratórium és fogadtak el a fővédnökök. A tájékoztatás és a közösségi kapcsolatok elősegítése érdekében, J. Király István áldozatos munkájával létrehoztuk és működtetjük a Bethlen Gábor Emlékév 2013 honlapot, amelyből mindenki tájékozódhat az Emlékév és a szoborállítás eseményeiről. Párezer címre – köztük a Bethlen Gábor Alapítvány kitüntetettjeinek és jeles közéleti személyiségeknek – magam is kiküldtem e-mailen a Felhívást. Lezsák Sándor és Kató Béla 2013. június 26-án tartott sajtótájékoztatója és e-mail küldeményeink néhány derék magyar médiamunkás érdeklődését fölkeltették. Bíztam benne, hogy nem járunk úgy, mint 33 éve, amikor a Bethlen Gábor Alapítvány létrehozásáért, média-bojkott közepette küzdöttünk!… Úgy sem, mint Teleki Pál budavári szoborállítása kapcsán kirobbantott médiaháborúban…

Most még nem értük el a honi média ingerküszöbét, de azért a Lánchíd Rádióban, a Kossuth Rádió Határok nélkül és Vasárnapi Újság című adásában, a Magyar Hírlapban… és lelkes internetes pártfogóink, mint pl. Frigyesy Ágnes, Pogány Erzsébet, Éltető Lajos, a HUNSOR és mások jóvoltából itt is, ott is jelentek meg híradások, interjúk. Az első teljes tudósítás Erdélyben a Szabadság c. lapban, nálunk pedig a „SZIN, közösségi művelődés” folyóirat júniusi számában jelent meg. Különös, hogy az Ausztráliai Magyar Élet, vagy a Bécsi Napló olvasói előbb kaptak tájékoztatást a Bethlen Gábor Emlékévről, mint a hazai sajtó olvasói.

Megható és fölemelő élmény volt számomra, amikor Böjte Csaba testvér, fővédnökünk kibontotta Bethlen Gábor zászlaját és szoborállításra buzdító szentbeszédet tartott több ízben. Csakúgy Zika Klára: Mutassunk példát magyar összefogásból! c. remek írása és Kiss Ferencék fejedelmi ajándéka; Bethlen Gábor fölhangzó nótája: Szól a kakas már… Egyelőre még kevesen hallották meg kérésünket, de bízunk kiváló fővédnökeink meggyőző FELHÍVÁSában, buzdító szavaik és tetteik hatásában, a magyar civil társadalom tényleges szolidaritásában. Számítunk Alapítványunk kurátoraira, kitüntetettjeire, Baráti Körére. Önökre. Mindazokra, akik számára BETHLEN GÁBOR, ERDÉLY, Kolozsvár, október 23… fölidéz olyan pozitív emléket, hogy tenni is hajlandók érte. Azért írom e mementót, mert jelenleg rosszul állunk. Főleg a kolozsvári szoborállítás anyagi feltételeinek előteremtése okoz gondot. 2013. július 19-én hivatalos értesítést kaptunk, hogy nagy reménnyel benyújtott pályázatunkra semmi támogatást sem kaptunk a Magyar Művészeti Akadémiától. A további félreértések elkerülése érdekében azt is közlöm, hogy Alapítványunk soha, egyetlen fillér támogatást sem kapott programjaira a közelmúltban létesített Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt-től… A Lakiteleki Népfőiskola Alapítvány gyorssegély-adományával másztunk ki most is a gödörből, s minden tartalék-forrásunkat mozgósítva sikerült a szoboröntéshez szükséges 8 MFt előleget előteremtenünk és átutalnunk. A szobor határidőre elkészül, de teljes költségének kifizetésére és az Emlékév méltó megrendezésére a közadakozásból remélt forrásra nagy szüksége van a kezdeményező Alapítványnak és a fogadó félnek is. Lehetőleg október közepéig… A realitással számoló felelősség jegyében kérünk támogatást mindenkitől.

A befizetők szerény (64) száma, s a befolyt (Lakiteleki Népfőiskola segélyadománya fölötti) összesen egymillió tizenegyezer ötszáz Ft összege (2013. augusztus 26-ig) – nem nagyon biztató. Köszönet, hála és elismerés azoknak, akik a „kétszer ad ki gyorsan ad!” jegyében, a jóra való restséget legyőzve, adományaikkal is éltetik e tényleges nemzeti együttműködést. Ismétlem, amit a Vasárnapi Újságban Cservenka Juditnak elmondtam: Hiszem, hogy vagyunk szegény hazánkban még legalább ötezren, akik beállunk a szoborállítók sorába, s legalább egy Bethlen Gábor portréjával díszített kétezer forintos bankjegyet áldozunk e nemes célra. Akkor emelt fővel adhatjuk át közös adományként Péterfy László egészalakos bronzszobrát erdélyi testvéreinknek, hogy azt 2013. október 23-án Kolozsvárt fölállítsák. A szobor talapzata, a szoborállítás és a szoboravatás gondja és költsége a befogadó közösséget terheli. Őket kevésbé féltem, mert Bethlen Gábor szellemisége Erdélyben elevenebb, mint nálunk.

Budapest, 2013. augusztus 27-én                                    Bakos István

ügyvivő kurátor és szervező