2017: Beszámoló a Bethlen Gábor Alapítvány 2017. évi működéséről

Az 1980-tól működő Bethlen Gábor Alapítványt a hazai és külhoni magyar polgárok összefogása, szolidaritása hozta létre. A kezdetben féllegálisan, 1985-től hivatalosan – „közérdekű kötelezettségvállalási” engedéllyel – működő első magánalapítvány, az alapítók és a Kuratórium áldozatkész tevékenysége révén számos egyén, egyesület, intézmény anyagi, szellemi, tárgyi közreműködésével, illetve pénzügyi/pályázati támogatásával szolgálja immár 38. éve a nemzeti együttműködést. A Bethlen Gábor Alapítvány megalakulása óta a magyarok szolidaritási akcióinak egyik éltetője, kezdeményezője: az erdélyi falurombolás elleni tiltakozásoktól kezdve a Dunaszaurosz fölépítését akadályozó akciókig, a rendszerváltást előkészítő fórumokon át, a lengyel, a német, a cseh, a romániai megmozdulások támogatásán keresztül, a külhoni magyar diákok, a száműzött magyar menekültek segélyezéséig. Az 1989-90. évi „rendszerváltoztatásban” az Alapítvány kuratóriumának, holdudvarának meghatározó szerepe volt. Kurátorai, kitüntetettjei révén azóta is a magyar-magyar kapcsolatok éltetője, a hazai civil társadalom jelentős tényezője volt és maradt a BGA, amely nemzeti-szolgálatáért Magyar Örökség-díjat, majd Kisebbségekért-díjat kapott 1997-ben.

A nemzet önbecsülését, polgárai együttműködését erősítik a határokon átívelő oktatási-kulturális programjai, közös megemlékezései, emlékjel létesítő akciói. Évente adományozott kitüntetései – Bethlen Gábor-díj, Márton Áron Emlékérem, Teleki Pál Érdemérem, Tamási Áron-díj –, ösztönzik, elősegítik: a magyarok – főként a külhoniak – értékeinek, alkotóinak megismerését és elismerését, a magyar szellemi-kulturális örökség védelmét, sőt a Kelet- és Közép-európai kulturális együttműködést is. Az elmúlt évtizedek során félszáz ország közel négyszáz jeles személyiségét, intézményét, egyesületét tüntette ki – határon inneni, vagy túli szolgálatukért, kulturális-közösségi szerepvállalásukért –, az Alapítvány Kuratóriuma.

 

A BGA elmúlt négy évtizedet átfogó munkásságáról két nyilvános számadásunk készült: Egyik „A Bethlen Gábor Alapítvány negyedszázada 1980–2005” című kötet, a másik a 2016. Karácsonyára kiadott, „A kolozsvári Bethlen Gábor szoborállítás emlékezete” című BGA Aranykönyv az ezredforduló utáni másfél évtizedről. Ez utóbbit a Reformáció 500. emlékéve méltó ünnepi kiadványaként fogadták, akikhez eljutott. Az Aranykönyvben dokumentáltan bemutatjuk a Magyar Forradalom 50. évfordulóján, 2006-ban alapított „becsületrendünk” a Teleki Pál Érdemérem történetét is. Olvashatják az akkoriban regnáló szociálliberális kormány merényletét a nemzeti ünnepen, s tiltakozó akcióinkat, amelynek következményeként 2007-ben a BGA 22. díjátadó ünnepségét nem tarthattuk meg. A kormányzati diszkrimináció elleni tiltakozásul, a BGA kuratóriumi elnöke lemondott tisztségéről. Két éven át őrlődtünk – Csoóri Sándor alapítóval is vívódva –, a lét és nemlét határán. A kuratóriumi tagok kitartásának és egykori vidéki titkárunk – a Bethlen Gábor díjas, Teleki Pál érdeméremmel is kitüntetett – Lezsák Sándor írónak, országgyűlési képviselőnek köszönhető, hogy a 2009. december 9-én – „átérezve az Alapítvány vezetői válságát – elvállalta a kuratórium tagságát és az elnöki tisztséget.”

Honlapunkon 15. éve tájékoztatjuk tevékenységünkről, programjainkról az érdeklődőket, a közvéleményt, s mellette közreadjuk a külhoni diákok számára készített, „nemzetismeret.hu” oktatási tananyagunkat, amelyet 12. éve világszerte hasznosítanak. Amikor 2013. október 23-án – fejedelemmé választása 400. évfordulóján, nemzeti ünnepünkön –, Kolozsváron, a Kétágú Református Templom kertjében méltó szoboravató ünnepségen fölavattuk Erdély első egészalakos Bethlen Gábor szobrát, a szoborállítás anyagi alapjait jórészt közadakozásból kellett előteremtenie a BGA Kuratóriumának. Lezsák Sándor a Kuratórium elnöke „örök megőrzésre” átadta Péterfy László alkotását Kató Bélának, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökének… Az elismerésre méltó eredmény után, bíztunk abban, hogy közérdekű, kiemelkedően fontos határon túli emlékjel-programunkat a jövőben, méltányosabb pályázati-és médiatámogatással vállalhatjuk. Sajnos nem így történt…

Az eredményekben gazdag, sikeres 2016-os esztendő után rendkívül elkeserítő volt, hogy 2017. évi pályázataink a korábbinál is kedvezőtlenebb elbírálásban részesültek. A Kuratórium e forráshiányos helyzetben 2017. évi programtervét visszafogta, pl. csak egy Bethlen Gábor-díjat adományozott, a tervezett három helyett, de folytatta a BGA által már elvállalt Trianon centenáriumi programot: „A Magyarok Nagyasszonya” szoborállítás megvalósítását.

2017-ben az Alapítvány kiemelt programja volt Rieger Tibor „A Magyarok Nagyasszonya” szakrális szoborajándékának fölállítása, fölavatása 2017. augusztus 19-én, a csallóközi Királyfiakarcsán. Ennek elősegítésére a Bethlen Gábor Alapítvány Kuratóriuma, a felvidéki Szövetség a Közös Célokért társulás és a királyfiakarcsai Petőfi Baráti Társulás vezetői – az adományozó Rieger Tibor, szobrászművész részvételével –, létrehozták a Magyarok Nagyasszonya Szoborbizottságot. A Szoborbizottság fővédnökei: Csáky Pál, Duray Miklós, Kozma Imre atya és Lezsák Sándor. A szervező bizottság elnöke: Bakos István (BGA), társelnöke: Pogány Erzsébet (SzAKC), tagjai: Rieger Tibor, Erdős Péter (PBT), Magyary Rozália (BGA MNA szoboralap). A 25 fős védnöki testületbe felvidéki és magyarországi személyiségeket és szervezeti vezetőket – köztük a Rákóczi Szövetség, s a Jászok Egyesülete elnökét –, kértünk föl.

2017. január 21-én Királyfiakarcsán, a Magyar Kultúra Napja alkalmából a Szoborbizottság meghirdette a közadakozást a szoborállításra; megkezdtük az ünnepi előkészületeket. A szoborállítás anyagi alapjainak előteremtésével együtt, feladatunknak tartottuk a szoboravató ünnep lelki előkészítését, annak tudatosítását a magyar közvéleményben, hogy a királyfiakarcsai Magyarok Nagyasszonya szobor a Kárpát-medence egészének 21. századi emlékműve.

2017. április 12-én volt a Szoborbizottság harmadik tanácskozása Lezsák Sándor fővédnök alelnöki irodájában, az Országházban, amelyet 13 órakor sajtótájékoztatóval zártunk. Utána a Parlament Felsőházi Termében – a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapján –, a Rákóczi Szövetség aznap délutáni megemlékezésén vettek részt a Szoborbizottság képviselői.

2017. május 13-tól – augusztus 16-ig Budapesten, a Máriaremetei kegytemplomban együtt mutattuk be a közönségnek Rieger Tibor bronzba öntött Magyarok Nagyasszonya szobrát és Mindszenty József bíborosnak a kegyhelyre készülő kőszobra gipsz változatát. Zarándoklatokat szerveztünk ide, elhelyeztük a Magyarok Nagyasszonya szobor Vendégkönyvét, amit a látogatók beírásaival adtunk át augusztus 19-én a királyfiakarcsaiaknak. Ősszel mi is részt vettünk a Mindszenty szoborszentelő ünnepségen Máriaremetén.

2017. május 24-én, az év első kuratóriumi ülésén a felelős kurátor beszámolójában elmondta, hogy „Az Alapítvány kuratóriumának munkáját és eredményeit a hazai média és az illetékes hatóságok nem méltányolják, ami tükröződik a pályázati támogatásokban is. Emlékeztetünk a kolozsvári Bethlen Gábor szoborállítási pályázataink kudarcára, és médiapéldájára, amit a közadakozásban megnyilvánult elismerés ellensúlyozott. Azóta sem javult, sőt 2017-ben tovább romlott a helyzetünk pl. a NEA-hoz benyújtott működési támogatásra mindössze 250 e Ft-ot tized akkora összeget ítéltek meg Alapítványunknak, mint az előző évben. Az ügyvivő ezt olyan diszkriminációnak tekinti, ami megkérdőjelezi a 37 éve működő Alapítványunk létét, eredményeit, jövőjét, amit már átéltünk a pártállamban, majd 2004-2008 között is. Sajnos ez most sem múlt el. A milliárdokkal gazdálkodó állami BGA ZRt. létrehozása, 2011. óta kísért, lesújt ránk.” Hozzátette: jelmondatunk Bethlen Gábor gyakran idézett másik mondása: „Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet.” Így éljük túl a bajt. Az ezt követő megbeszélés az Alapítvány jövőjéről szólt. Lezsák Sándor biztató szavai garanciát adtak arra, hogy előbb-utóbb a kormányzat is felismeri, hogy egyedül nem megy. Remélhető, hogy a jövőben jobban építenek a valódi nemzeti összefogást szolgáló alapítványok eredményeire, tapasztalataira, támogatják a hozzánk hasonló közérdekű civil szervezeteket, s a közmédia odafigyel, hírt ad kiemelkedő eseményeinkről, programjainkról.

Az eszmecsere után mérlegeltük az Alapítvány jövőjét, döntöttünk a Kuratórium vérfrissítéséről, fiatalításáról, a stafétaváltás elindításáról, az alapítvány honlapjának megújításáról. Négy jelöltről szavaztunk. A Bethlen Gábor Alapítvány Kuratóriuma tagjává választotta:

Hágen Ádám politológust, az IKON vezetőségi tagját,

Házi Balázs történészt, szerkesztőt, a Retörki levéltáros munkatársát,

Nagymihály Zoltán történészt, közírót, a Retörki munkatársát,

Szabó András tanár, közíró, előadóművészt, az Eötvös Kollégium Baráti Kör választmányi tagját.

2017. június 9-én tartotta a Bethlen Gábor Alapítvány „Trianon 97 Teleki” emlékező estjét, Máriaremetén – Magyarok Nagyasszonya szobor fővárosi bemutatója helyszínén – a Kisboldogasszony Bazilikában. Emlékező beszédet Nagymihály Zoltán ifjú kurátorunk tartott. A Kuratórium – magyarságszolgálata elismeréseként –, Teleki Pál érdeméremmel tüntette ki:

Dr. Horváth Bélát, a Kölcsey Kör alapítóját, egykori Ogy. képviselőt, közéleti szolgálattevőt,

Molnár Pál közírót, a Vasárnapi Újság egykori főszerkesztőjét, a Balassi kultusz éltetőjét,

a Mika Sándor Egyesületet, az Eötvös Coll. Történész Műhelye volt tagjainak szövetségét

a Rákóczi Szövetséget,  a felvidéki magyarok hazai érdekképviselőjét és támogató szervezetét

a Széchenyi Kört a müncheni magyarok 40. éve működő kulturális, közéleti fórumát

Török Mátét és a Misztrál Együttes kulturális- közéleti szerepvállalását, nemzeti szolgálatát.

Kitüntető oklevelüket és a Rieger Tibor alkotta Teleki Pál bronzérmét Lezsák Sándor személyre szóló laudációval adta át. Ez alkalommal méltatta – a 2016. évi Bethlen-díját személyesen átvevő – Barki Éva Mária bécsi ügyvéd magyarságszolgálatát is.

2017. augusztus 19-én Egy kis csallóközi falu nagy ünnepe volt, amelynek híre eljutott a világ magyar közösségeinek jórészéhez. Királyfiakarcsán olyan fölemelő, lélekkel megáldott szoborszentelést rendeztek a több ezer fős hívő közönségnek, amelyre e tájon emberemlékezet óta nincs példa… Budapestről a Rákóczi Szövetség által indított busszal félszázan érkeztek szombat dél tájban, de sokan jöttek autóval, vonattal, busszal a Felvidékről és szerte az Óhazából a Cserkészligetbe. Az ünnepi menet innen indult a Szent István térre, Rieger Tibor szobrászművész alkotásához. Erdős Péter, a Petőfi Baráti Társulás elnöke a házigazda, szeretettel köszöntötte a hatalmas vendégsereget, köszönettel fordult a szobrász felé, akinek e Királyfiakarcsának ajándékozott „Magyarok Nagyasszonya” szobra lesz az első köztéri alkotása a Felvidéken. A szakrális, nemzeti jelkép felállítása igen nagy jelentőségű (a trianoni határon innen és túl élő) minden magyar számára. Erről szólt Lezsák Sándor imába forduló ünnepi beszéde, amiből idézek: „…A Magyarok Nagyasszonya gyámsága alatt élünk, de ez nem korlátoz, hanem a felelősség szabadságát adja. A felelősség szabadságában pedig a magunk és hitünk megújulása, a templom és iskola, a család és nemzetünk szolgálata áll. Az európai népek sorsközösségében pedig ésszerű és céltudatos visszatérés kell az alapokhoz, mert kereszténység nélkül Európa szétesik…” Ezt támasztotta alá Csáky Pál szónoklata: Akik itt összejöttünk él bennünk a remény nemzetünk és Európa jövőjét illetően. Nem adjuk fel, felelősséget érzünk magunkért, a közösségünkért„ – zárta szavait az EP képviselő. Ezután közös ima felajánlásával kérték Isten áldását. A külsőségekben is gazdag, fölemelő ünnepség végén Rieger Tibor megköszönte a szíves fogadtatást. Arra kérte a Mindenhatót: „ez a szobor akkor is álljon, amikor, mi, akik itt vagyunk, már régen nem leszünk a földi világban, és a Magyarok Nagyasszonya évszázadokig hirdesse a magyarok hitét, múltját.”Adománylevél kíséretében átadta a szobrot Erdős Péternek, a Petőfi Baráti Társulás elnökének. Az ünnepi műsor zárásaként Szabó András előadóművész, Sík Sándor Az andocsi Máriához című költeményét mondta el. A program a Cserkészligetben szabadtéri szentmisével folytatódott, amelyet Kozma Imre atya és Kiss Róbert, a Nagyszombati Főegyházmegye püspöki helynöke mutattak be.

Két ifjú kurátorunk és Dr. Szabó András irodalomtörténész „Szíves kalauz a királyfiakarcsai Magyarok Nagyasszonya szoborhoz” c. általuk készített ünnepi kiadványunkkal mutatkoztak be a királyfiakarcsai szoborátadó ünnepség lelkes közönségének, akik emlékül kapták a Bethlen Gábor Alapítvány ragyogó kis könyvajándékát. A lélekemelő csallóközi ünnep, a szoborállítás és annak szellemi üzenetét hordozó „Szíves kalauz” c. könyvecske – amely a Nemzeti Együttműködési Alap és a Lakiteleki Népfőiskola Alapítvány támogatásával, az Antológia Kiadó Nyomdájában készült –, Alapítványunk elismerését, megbecsülését növeli mindenhol, ahová eljut.

2017. szeptember 6-án a Lakiteleki Népfőiskolán tartottuk a Kuratórium második ülését. A rendkívüli kuratóriumi ülés fő célja: a BGA alapszabálya módosításának bírósági bejegyzéséhez szükséges döntések, valamint az ez évi díjazottak illetve a díjátadó ünnepségről szóló határozatok meghozatala volt.

Megköszönték mindazok munkáját, akik közreműködésével Alapítványunk hozzájárult a nagyszerű királyfiakarcsai szoborszentelő ünnepséghez. Az ügyvivő kurátor bejelentette, hogy javaslatunkra a szoborállító Petőfi Baráti Társulást Magyar Örökség díjjal tüntették ki, amelynek ünnepélyes átadása az MTA Dísztermében 2017. szeptember 23-án 11 órakor lesz. Ezek után a Szoboralapot lezárjuk, számadást készítünk, a közadakozásból befolyt, a vártnál jóval szerényebb összeget pedig átutaljuk – a szoboröntés költségeihez való hozzájárulásként – Rieger Tibor számlájára. Az Alapszabály módosításának és a közhasznúsági státusz helyreállításának feltételei adottak, mielőbbi jogi intézkedés szükséges. Az Alapítvány anyagi alapjai megfogyatkoztak, ezért ez évben csak egy Bethlen-díjat adományozhatunk. A Kuratórium döntött a 2017. évi díjátadó ünnepség időpontjáról, helyszínéről, a kitüntetettek személyéről és laudátoraikról. Tartalékainkhoz kell nyúlnunk, forráshiányunk van. Az ügyvivő tájékoztatta a Kuratóriumot arról is, hogy az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő Jogi és Ellenőrzési Igazgatósága két munkatársa 2017. szeptember 1-jén helyszíni ellenőrzést tartott, amelyen a NEA-NO-16- N-003. ill. ..M -0056. valamint az …SZ-0243. pályázati projektjeit, azok könyvelését vizsgálták. A reggel 8-tól 14 óráig tartó ellenőrzésen Magyary Rozália főkönyvelő és Bakos István ügyvivő kurátor vettek részt. Az ellenőrök néhány könyvelés-technikai észrevételt tettek, de mindhárom pályázatunk „Szerződés szerinti teljesítés”-ét igazolták. Köszönettel, elismeréssel vették át az Aranykönyvet, és a „Szíves kalauz” könyvajándékot. A forráshiányra orvoslást nem ígértek.

2017. november 15-én a pesti Vármegyeháza Dísztermében rendeztük meg a Bethlen Gábor Alapítvány 31. évi díjátadó ünnepségét. Kitüntetettjeink a Felvidék, Kárpátalja, Erdély, Magyarország és a nyugati diaszpóra jeles képviselői, akik kiemelkedő szolgálatukkal, kulturális, lelki és szellemi támaszai közösségeiknek, a világban élő magyarságnak.

Kitüntetettjeink 2017-ben:

Bethlen Gábor-Díj: Csáky Pál író, politikus, Európa Parlamenti képviselő, Pozsony. Méltatta: Lezsák Sándor író, az Országgyűlés alelnöke, a BGA Kuratórium elnöke

Márton Áron Emlékérem: Juhász Judit újságíró, Magyar Katolikus Rádió volt vezetője, MMA tisztségviselő. Laudátora: Dr. Béres József, a BGA kurátora. Matl Péter szobrászművész,* magyar honalapítási emlékművek alkotója, Munkács. Laudátora: Rieger Tibor, szobrászművész, a BGA Baráti Kör tagja. (Matl Péter a kitüntetését, a Magyar Örökség-díjátadó ünnepségén személyesen vette át.) Pátkai J. Róbert, ny. evangélikus püspök, a MAOSZ egykori elnöke, London. Laudátora: Bakos István, a BGA kurátor

TAMÁSI ÁRON-DÍJ: Hadnagy Jolán, óvónő, a Tamási Áron Művelődési Egyesület vezetője, Farkaslaka. Laudátora: Cs. Nagy Ibolya, a Tamási Áron-díj kurátora.

Az első ízben adományozott Bethlen Gábor kutatói ösztöndíjat a három ifjú kurátor döntése alapján Cziráki Zsuzsanna, a Szegedi Tudományegyetem oktató-kutatója vette át, akit Házi Balázs mutatott be a közönségnek.

Az ünnepi rendezvény műsorvezetője Szabó András előadóművész, kurátor volt, közreműködött zenei műsorával a Teleki Pál érdeméremmel kitüntetett Misztrál Együttes.

A Kuratórium stafétaváltásának biztató kezdete a megújuló honlap működtetése, amelynek gondozását ifjú kurátorunk Házi Balázs vállalta. A november 15-ki díjátadó ünnepségünk előkészítésében is közreműködtek, s remélhetőleg a jövőben a rendezvény szervezésének oszlopai lesznek. A Kuratórium megbízásából már ők gondozzák, s adják át a Lezsák Sándor által újonnan alapított Bethlen Gábor kutatói ösztöndíjat.

Hagyományosan társunk a díjátadó ünnepségen a Tamási Áron-díj kuratóriuma, amelynek új elnökét Falusi Márton írót – a Hitel folyóirat szerkesztőjét – is köszönthettük díjátadó ünnepségünkön. A Kuratórium nevében ő adta át Hadnagy Jolán Farkaslakai óvónő kitüntetését.

A Bethlen Gábor Alapítvány díjátadó ünnepségén kb. kétszázan vettek részt. A rendezvényt – a díjazottakon és méltatóikon kívül – megtisztelte jelenlétével többek között Mádl Dalma, Jerzy Snopek, Lengyelország budapesti nagykövete, a diaszpóra magyarságának képviselői pl. az ausztráliai Kardos Béla, a svájci Komlóssy József, Lendvai Imre a Külföldi Magyar Cserkészszövetség elnöke, illetve Pogány Erzsébet, a felvidéki Szövetség a Közös Célokért (SZAKC) igazgatója. A világ minden tájáról érkezett vendég, a honi és külhoni magyarok jeles képviselői. Csupán a honi média tudósítói hiányoztak.

A Bethlen Gábor Alapítvány – fennállása óta – működéséhez, programjaihoz külföldi támogatást, adományt nem kapott. A hazai közalapítványoktól, csak szerény pályázati támogatás jutott nekünk. Főként kurátoraink és patronálóink áldozatvállalására, támogatására számíthattunk, illetve a nemzeti együttműködés tényleges civil programjaiban megbízható, régi partnereinkre. Olyan hazai és határon túli magyar intézményekre, egyesületekre, szervezetekre, személyekre, akikkel közösen már eddig is értünk el eredményeket, sikereket.

A kuratórium tagjainak, támogatóinak, kitüntetettjeinek szakmai munkája, közéleti megnyilvánulásai; a 2017-ben megjelent számos könyv, kb. félszáz előadás, rádió és TV nyilatkozat, sok-sok publikáció is érzékelteti Alapítványunk közéleti szerepvállalását, további közhasznú tevékenységeit, eredményeit.

A Bethlen Gábor Alapítvány Kuratóriuma 2017-ben: Lezsák Sándor (elnök), Kurátorok: Bakos István (ügyvivő), Bartos Mónika, Béres József, Bíró Zoltán, Hágen Ádám, Házi Balázs, Magyary Rozália, Nagymihály Zoltán, Németh Ágnes, Petrik Béla, Szalai Attila, Szabó András. M. társ: Arató György, Bordi Károly, Kalmár Judit, Pál Zoltán.

Cím: 1078 Budapest, Hernád u. 56/B.

Budapest, 2018. február 13.

Bakos István, ügyvivő kurátor