Az alapítók és kezdeményezők

A Bethlen Gábor Alapítványról röviden

 

 1979 Karácsonyán 65 jeles hazai személyiség, köztük a már elhúnyt, Barcsay Jenő festőművész, Benda Kálmán, Juhász Gyula, Hanák Péter és Makkai László történészek, Illyés Gyula, Fodor András, Jékely Zoltán, Nemes Nagy Ágnes, Szécsi Margit, Vas István és Zelk Zoltán költők, Németh Lászlóné, illetve Jócsik Lajos, Mészöly Miklós, Páskándi Géza írók, Huszárik Zoltán filmrendező, Czine Mihály és Kiss Ferenc irodalomtörténészek, Borsos Miklós és Somogyi József szobrászok,  Juhász István, Juhász Pál, Levendel László, Szabó Gábor és Zsebők Zoltán orvosok, Nemecz Ernő vegyész, Bessenyei Ferenc és Sinkovits Imre színművész aláírásával kezdeményezett független magánalapítványunk a korabeli kommunista vezetés ellenzése közepette, hat éves küzdelemmel vívta ki működésének hivatalos jóváhagyását.

A térségben elsőként létrejött legális új polgári összefogás alapítóiIllyés Gyula, Németh Lászlóné, Kodály Zoltánné és Csoóri SándorAz 1980 óta működő Bethlen Gábor Alapítvány – a hazai és külhoni magyarok áldozatkészsége, kurátorai munkája révén– anyagi, szellemi és lelki támogatásával, ösztöndíjaival és díjaival úttörő szerepet vállalt a nemzeti összetartozás szolgálatában, a Közép-európai szellemi együttműködésben, mai határainkon túl élő magyarság hazai megismertetésében, kiváló képviselőinek, értékeinek népszerűsítésében, a magyar-magyar kapcsolatok ápolásában. Alapítói, kurátorai közreműködtek a rendszerváltás folyamatában, pl. a Bibó Emlékkönyv és az 1987 őszi Lakiteleki találkozó  megszervezésében, , a Magyarságkutató Intézet, az Illyés Közalapítvány, a DUNA TV és más nemzeti intézmények létrehozásában, a Magyarok Világszövetsége és számos civil szervezet, illetve a hazai közigazgatás megújításában.

A Bethlen Alapítvány az elmúlt negyedszázad magyar szolidaritási akcióinak egyik éltetője, támogatója volt ; kezdve az erdélyi falurombolás elleni tiltakozásoktól, a Dunaszaurosz fölépítését akadályozó akciókig, a rendszerváltást előkészítő fórumokon át, a lengyel, a német, a cseh, a romániai megmozdulások támogatásán keresztül, a külhoni magyar diákok és a menekültek segélyezéséig. Ehhez járul amit díjainkkal ösztönzünk: a magyarság–benne a  diaszpóra–értékeinek, alkotóinak megismerése és elismerése.

1986-tól Bethlen Gábor-díjjal (Péterffy László alkotása) a magyar szellemiség és szolidaritás olyan, háttérbe szorított személyiségeit tüntettük ki elsőként, mint a csángók apostolát Domokos Pál Pétert, a népfőiskolai mozgalom egyik hazai atyját Újszászy Kálmánt, a híres könyvkiadót Püski Sándort és feleségét..Bethlen-díjjal jutalmaztuk Borbándi Gyulát és Molnár Józsefet a nyugati magyarság, illetve Szabó T. Attilát és Sütő Andrást Erdély kiemelkedő alkotóit vagy a magyarság szellemi vezetői közül az akkoriban üldözött Duray Miklóst, Janics Kálmánt, Király Károlyt, Tőkés Lászlót és Matuska Mártont.  Kitüntettük a Közép- európai népek olyan jeles képviselőit, mint Zbigniew Herbert lengyel költőt, Bohumil Hrabal cseh írót, Veno Taufer szlovén, Juríj Skrobinecz ukrán, Lubomír Feldek és Vojtech Kondrót szlovák költőket, Nedjelko Fabrio horvát írót és másokat.

A szentéletű erdélyi püspök élete példájára emlékeztetünk az 1988. óta adományozott Márton Áron-emlékéremmel(Szervátiusz Tíbor alkotásával), amelyet a keresztény magyarság szolgálatában kiemelkedő munkát végző személyeknek és intézményeknek adunk át.. Ezt a kitüntetést elsőként az erdélyi menekültekért erkölcsileg is magasrendű szervező-mentő munkát végző debreceni Szent Anna Római Katolikus Plébánia, a Rákosszentmihályi Református Gyülekezet, az amerikai Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF), az Erdélyi Világszövetség, a Hősök terén 1988. június 27-én a romániai falurombolás ellen tartott nagy tüntetés szervezői kapták meg. Azt követően a Kárpát-medencében és a nagyvilágban kiválóan tevékenykedő magyar – vagy a magyarság ügyében fáradozó külföldi – szervezeteknek, intézményeknek és személyeknek adományozzuk Szervátiusz Tibor, Márton Áron arcmásával és Erdély címerével ékesített, veretes alkotását.

1990-től Tamási Áron-díjjal (Tőrös Gábor műve) tüntetjük ki Tamási írói öröksége ápolóit, a székely szellemiség hírvivőit szerte a világon.

Az elmúlt időszakban adományozott mintegy kétszáz kitüntetésünk kétharmada külhonba került. Azokat négy kontinens mintegy félszáz országában élő nemzettársaink kapták magyarságszolgálatukért, illetve részesültek abból Közép-Európa jeles képviselői, szervezetei is népeink kulturális együttműködésében játszott kiemelkedő munkásságukért.

A Bethlen Alapítvány olyan közhasznú szervezet, amely negyedszázados tevékenysége során függetlenségét megőrizte, működéséhez sem a pártoktól, sem a kormányoktól támogatást nem kapott, azt felerészben a nyugati, felerészben a hazai polgárok anyagi hozzájárulása biztosította. Az utóbbi években szerény támogatást kaptunk a felajánlott 1%-okból s – pályázataink nyomán- az Országgyűléstől, a NCA-tól, s egyes Közalapítványoktól is.

Fennállásának húszéves évfordulója alkalmából, 2000-ben, az Alapítvány Kuratóriuma felhívással fordult a hasonló hivatású hazai és külhoni társaságokhoz, alapítványokhoz és személyekhez, a nemzet erkölcsi megújulását, szellemi- lelki megerősödését, a magyar szolidaritást szolgáló összehangolt cselekvés szándékával. Ennek keretében – másokkal összefogva – szerveztük meg Illyés Gyula születésének méltó centenáriumát, Teleki Pál szobrának felállítását, s működtetjük a Németh László szobrának felállítását segítő szoboralapot, végezzük munkánkat. Ahogyan Bethlen Gábor vallja Móricz Erdélyében: „Mi minden erőt, ami a haza javára akar és tud lenni, nem eltiporni, hanem együvé fogni kívánunk.”. Ennek jegyében emlékeztünk meg 2004. novemberében a trianoni sebeket gyógyító, az erdélyi politikai hagyományokat folytató tudós-államférfi, Teleki Pál születésének 125. évfordulójáról is. TELEKI PÁL Emlékérmet (Rieger Tibor alkotását) létesítettünk s adományoztunk a Teleki-szoborállítást támogató lengyel, külhoni és hazai magyar személyiségeknek, szervezeteknek.

Szeretnénk elérni, hogy az EU keretében a magyarság ne csak a bajban, a vészben, hanem az értékőrző küzdelemben, a nemzet jó ügyeinek szolgálatában is legyen szolidáris nemzettársaival. A kettős állampolgárságról szóló – 2004. december 5-i –népszavazás után a legfontosabb feladatunk a nemzetismeretre épülő cselekvő szolidaritás újjáélesztése, amelynek érdekében 2005 tavaszán – laudátorainkra, támogatóinkra és díjazottainkra építve szerveztük meg a Bethlen Gábor Alapítvány Baráti Társaságát.



Postacímünk: 1536 Budapest, Pf. 247 ill. 1025 Budapest, Baba u.1. Telefon/fax: +36-1-325-57-74

E-mail: ibakos43@gmail.com