Kuratórium

A Bethlen Gábor Alapítvány Kuratóriuma 2018-ban:

Elnök: Lezsák Sándor

Kurátorok: Bakos István (ügyvivő), Bartos Mónika, Dr. Béres József, Bíró Zoltán, Hágen Ádám, Házi Balázs, Magyary Rozália, Nagymihály Zoltán, Németh Ágnes, Dr. Petrik Béla, Szabó András, Szalai Attila.

 

Lezsák Sándor

1949. október 30-án született Kispesten. Nős, felesége Sütő Gabriella a Lakiteleki Népfőiskola igazgatója. Három felnőtt gyermeke van: Levente (1973), Gabriella (1974), Anna (1977). Szülei: Lezsák Lajos, Magyar Ilona.
1968-ban a budapesti Madách Imre Gimnáziumban érettségizett. 1969–1974-ig képesítés nélküli tanító volt Lakiteleken, a szikrai tanyasi iskolában. 1974-től általános iskolai tanár Lakiteleken. 1975-ben a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán, magyar-történelem szakon szerzett diplomát. 1969–1985 a helyi Művelődési Ház népművelője, az amatőr színjátszó csoport vezetője. 1979-ben Illyés Gyula, Csoóri Sándor és Bíró Zoltán támogatásával a fiatal írók lakiteleki találkozójának egyik szervezője, 1984-től a Magyar Írók Szövetségének tagja, 1985-ben a Bethlen Gábor Alapítvány vidéki titkára, 2009 óta a Kuratórium elnöke.
1987. szeptember 27-én háza kertjében tartották az ellenzéki lakiteleki találkozót. 1988. szeptember 3-án ugyanott megalakult az MDF. 1988-tól az MDF elnökségi tagja, majd alelnöke. 1996–99 között a párt országos elnöke, 1999–2004 között alelnök, 2004 novemberében kizárták az MDF-ből. 2006-tól a Nemzeti Fórum elnöke.
1991-ben a Lakitelek Alapítvány és Népfőiskola alapítója, azóta a kuratórium elnöke. 2004 márciusától a Mindszenty Társaság ügyvezető elnöke.
1994–98 megyei listán, 1998–2012-ig a tiszakécskei választókerület parlamenti képviselője. 1998–2002 oktatási és tudományos bizottság elnöke, 2002–2006 a kulturális és sajtóbizottság alelnöke, 2003-ban kezdeményezője és társelnöke az óvoda- és iskolabezárások okait vizsgáló parlamenti bizottságnak. 2006 óta a Fidesz frakció tagja, az Országgyűlés alelnöke. 2012 áprilisától Bács-Kiskun megye 4. számú választókerületének elnöke.
A 2014. évi országgyűlési választásokon a Fidesz-KDNP jelöltjeként a Bács-Kiskun megye 4. számú választókerületében (Kiskunfélegyháza) újra egyéni mandátumot szerzett. Az Országgyűlés alakuló ülésén 2014. május 6-án ismét alelnökké választották.

Művei:

– verskötetek: Békebeli Éjszaka (1983), Fekete felhő, teafű (1988), Társai elmentek Megváltót nézni (2015)
– dráma: Nyolcvan vödör levegő (1988)
– rockopera-versek: Szörényi Levente – Atilla, Isten kardja (1993)
– politikai írások: Iskola a politikában (2007), Himnusz kívülről, belülről (2012, Spangel Péter interjúkötete)
– megzenésített versek: Száz évre dall (2016, Énekmondó Együttes)
– gyermekversek: Színitanoda (2016, Létai Márton rajzaival)
– romantikus népszínmű: Atilla fia, Csaba királyfi (2017)

Díjak:

Kilencek Irodalmi Díja (1982), A clevelandi József Attila Társaság irodalmi díja (1984), a floridai Helikon Nemzetközi Kulturális Társaság díja (1990), Pilinszky János-díj (1993), Bethlen Gábor-díj (2003), Bács-Kiskun Megyéért Díj (2008), Teleki Pál Emlékérem (2009), Polgári Magyarországért Díj (2009), Polgárőr Érdemrend (2012), Pesti Srác-díj (2012), Szent Adalbert-díj (2013).

Bakos István

A Baranya megyei Bánfán született 1943-ban, művelődéskutató, közíró. Az ELTE magyar-népművelés szakán, az Eötvös Kollégium tagjaként, 1969-ben diplomázott. 1966-ban, 67-ben és 68-ban is a Diákbizottság titkárának választották. 1969/70-ben – a „bölcsészkari KISZ lázadás” eredményeként – a kar ifjúságát képviselte. Falukutató csoportot vezetett. 1970-től tudományos kutatóként, kutatásszervezőként, köztisztviselőként dolgozott, publikált: az MTA Tudományszervező Csoportjában, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsában, a kormány Tudománypolitikai Bizottsága Titkárságán, majd a Művelődésügyi Minisztérium keretében. 1990-től a rendszerváltó kormány felsőoktatási és kutatási főosztályvezetője, a „Humán Erőforrások fejlesztése” Világbanki program és a felsőoktatási törvényalkotás felelőse. Megalapította és 1991–95 között kiadta a Magyar Felsőoktatás havilapot. 1994 őszén az MVSZ főtitkárának választották. Ott létrehozta az MVSZ Hivatalát, hivatalvezetőként szolgálta a világszervezet megújulását, vezető testületeit, kiadta a Magyar Figyelő havi tájékoztatót (1995–99). Az ezredfordulón a Nemzeti Tankönyvkiadó vezető munkatársa, a külhoniak tankönyv-felelőse. Társszerzője a Magyar nemzetismeret tankönyvnek (2002) és honlapjának (2005). A kiadó privatizációja elleni tiltakozása, elkötelezettsége miatt, 2003. december 31-től nyugdíjazták.
2004 óta szellemi szabadfoglalkozású, művelődéskutató. Fő témái a magyar művelődésügy, a falu, illetve a határon túl élő magyar nemzetrészek sorskérdéseinek kutatása. Tizenhárom könyve, számos szakmai publikációja, vitairata, cikke, nyilatkozata jelent meg a különböző hazai és külföldi lapokban és kiadványokban. 2013-tól a RETÖRKI külsős munkatársa.
1980-tól a nemzeti szolidaritást szolgáló Bethlen Gábor Alapítvány szervezője, kurátora. Az 1987-es Lakiteleki Találkozó és az abból sarjadt nemzetépítő mozgalom, az MDF aktív szereplője, a Hitel szerkesztője (1988–91) volt. 1999–2007 között, Márton János lemondása után, a BGA Kuratóriuma második elnöke. A kormány diszkriminatív intézkedései elleni tiltakozásul posztjáról lemondott. Lezsák Sándor kinevezéséig (2009) azonban ügyvivőként ellátta feladatait. A Partiumi Egyetem Alapítvány és a Magyar Örökség-díj Bizottság alapító tagja volt. Az 1999-ben alakult Teleki Pál Emlékbizottság ügyvivője, a tudós-államférfi Rieger Tibor alkotta szobrának fölállítása (2004) mellett közreműködött – a vereckei honfoglalási emlékmű, a budai Németh László szobor, a 2013. október 23-án avatott kolozsvári Bethlen Gábor bronzszobor és – 2017-ben a csallóközi, királyfiakarcsai Magyarok Nagyasszonya szakrális szobor fölállításában.
Jelenleg a Bethlen Gábor Alapítvány ügyvivő kurátora, a Lakiteleki Népfőiskola Alapítvány-, illetve a Pro Hungaris Alapítvány kuratóriumainak tagja. Újjáalakítása óta az Eötvös József Kollégium Baráti Köre vezetőségének, illetve a Nemzeti Fórum Egyesületnek és a Százak Tanácsának is tagja.

Bartos Mónika

Budapesten született 1975-ben. Középiskolai tanulmányait a budapesti Teleki Blanka Gimnázium angol szakán végezte. Ezt követően a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Környezet-, és Tájgazdálkodási Intézetében tanult, ahol Környezet-, és Természetvédelmi Szakirányon szerzett oklevelet. Az alapképzés után mérnöktanári valamint Európai Uniós agrárszakértői oklevelet szerzett. Elnyerte a Magyar Köztársaság ösztöndíját és kétszer részesült a környezetvédelmi miniszter külön ösztöndíjában. Erasmus ösztöndíjjal a Lisszaboni Egyetemen tanult.
2008-tól a Nyugat-magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Alkalmazott Művészeti Intézete meghívott előadója. 2009-től a Bethlen Gábor Alapítvány kurátora, a Magyar Plakát Társaság tagja.
2004-től tagja a Nemzeti Fórumnak. 2006-tól 2010-ig Lezsák Sándor munkatársa, az alelnöki kabinet vezetője volt.
A magyar-spanyol kapcsolatok erősítése érdekében végzett tevékenysége elismeréséül I. János Károly Spanyolország királya 2013. december 6-i királyi döntésével a Polgári Érdemrend középkeresztjét adományozta számára.
A 2014. évi parlamenti választásokon, az országos listáról mandátumot szerzett.

Béres József

Dr. Béres József okleveles vegyész, a kémia tudomány kandidátusa, címzetes egyetemi tanár, a Béres Gyógyszergyár elnöke.
Béres József az Eötvös Loránd Tudományegyetem vegyész szakán 1977-ben szerzett diplomát. Tizenkét évig volt a Magyar Tudományos Akadémia Központi Kémiai Kutató Intézetének munkatársa. 1981-ben egyetemi doktori, 1986-ban kandidátusi címet szerzett. 2011-ben a Nyugat-magyarországi Egyetem címzetes egyetemi tanári címet adományozott neki.
1989-ben édesapja munkásságát támogatandó, a rendszerváltást követően elsők között megalakuló Béres Részvénytársaságban kezdett dolgozni. A Béres Csepp gyártására és forgalmazására szerveződött társaság tudományos igazgatójaként aktív szerepet játszott a vállalat elindításában, majd felépítésében. A Béres Gyógyszergyár ma hazánk legnagyobb magyar tulajdonban lévő gyógyszergyára, melynek 2006-tól elnöke.
Béres József mélyen elkötelezett a magyarság értékeinek védelmében. A Béres Szőlőbirtok és Pincészet tulajdonosaként a tokaji bor, mint az egyik legjelentősebb magyar márka és Hungarikum újbóli felemelkedésének elkötelezett szolgálója.
Közéleti tevékenysége: tagja a Százak Tanácsának, kurátora a Bethlen Gábor Alapítványnak, a Latinovits Zoltán Emlékmű Alapítványnak, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Alumni Tanácsának, Testületének és Alapítványának, tagja az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Társadalmi Bizottságának.
Munkásságának fontosabb elismerései: Magyar Művészeti Akadémia Aranyérme (feleségével együtt) (2011); Magyar Érdemrend Középkeresztje (2012); Államalapító Szent István Érdemrend és Díj (2013); Pro Urbe Budapest díj (2014).

Bíró Zoltán

Tanár, irodalomtörténész. Budapesten született 1941-ben, Pesterzsébeten nőtt fel. Politikai pályafutása a Magyar Demokrata Fórumhoz kapcsolódik, melynek első, ügyvezető elnöke volt. Emellett 1988. és 1992. között a Hitel című, kéthetente megjelenő irodalmi és társadalmi, politikai lap főszerkesztője volt. Egyetemi diplomát az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett, egyetemi doktori fokozatot a szegedi József Attila Tudományegyetemen. Kandidátusi disszertációját 1994-ben védte meg a Magyar Tudományos Akadémián A “harmadik út” és az 1945. utáni Válasz gondolatköre címmel. Szegeden tanított a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán közel húsz éven át 20. századi magyar irodalomtörténetet. Legfontosabb kutatási területe Ady Endre költészete és a 20. századi magyar irodalom elsősorban történeti- és eszmetörténeti vizsgálata, különös tekintettel a népi írók mozgalmára.

Tíz önálló kötete jelent meg eddig és különböző kiadványokban, havi-, heti- és napilapokban több száz írása az irodalomtörténet vagy a hazai politika illetve a rendszerváltás tárgyában.

Hágen Ádám

Hajdúnánáson született 1991-ben. A Vasvári Pál Gimnáziumban érettségizett 2010-ben, majd 2013-ban politológia szakon a Miskolci Egyetemen szerzett diplomát. A Nemzeti Fórum titkára az Ifjú Konzervatívok a Nemzetért (IKoN) főszervezője. Programkoordinátorként és programszervezőként számos, a Lakiteleki Népfőiskolához köthető rendezvényt szervezett meg és bonyolított le. A BGA Kuratóriumának 2017 óta tagja.

Házi Balázs

Történész-levéltáros. A budapesti Toldy Ferenc Gimnáziumban érettségizett 2006-ban, 2013-ban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett történelem mesterszakos diplomát. Az Országos Levéltár több projektjében is részt vett segédlevéltárosként. Az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa volt 2013-2014-ben, majd 2014 októberétől levéltárosként a RETÖRKI alkalmazásában áll. A RETÖRKI folyóiratának, a Rendszerváltó Archívumnak szerkesztője, a Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriumának tagja, a PPKE Történelemtudományi Doktori Iskola hallgatója.

Magyary Rozália

Székelydályán született 1952. október 31-én, szülei hetedik gyermekeként. Egy felnőtt lánya van: Magyary Ágnes Réka (1975). Általános iskolába a szülőfalujába, valamint a község-központba Homoródszentpálon és később Kányádba járt. A középiskolát Székely-udvarhelyen végezte, 1971-ben érettségizett. Dolgozott Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában önkormányzati intézményeknél, Kolozsváron a Tehnofrig gépipari gyár informatikai részlegén, rendszerszervezőként. 1980-ban szerzett közgaz-dász diplomát a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaságtudományi ka-rán. 1989-től él Budapesten, Csepelen.

Magyarországon első munkahelye a privatizáció alatt álló, akkor még országos nagyvállalatnak számító Caola KHV: 1989-től pénzügyi előadó, 1990-től pénzügyi osztályvezető helyettes, 1993-tól a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola számviteli és pénzügyi osztályvezetője, 1996–1999 között a Csoóri Sándor vezette Magyarok Világszövetségének gazdasági vezetője, főkönyvelői beosztásban. 2006-ban adótanácsadói képesítést szerzett.

A Világszövetség után a határon túli magyar közösségi könyvtárakat támogató PRO HUNGARIS Kulturális Értékközvetítő Alapítványt vezeti, mind a mai napig, együttműködve számtalan, összmagyarságért dolgozó hazai és határon túli szervezettel.

A Világszövetségi évek alatt került kapcsolatba a Bethlen Gábor Alapítvánnyal, megismerve történetét, tevékenységét. A Világszövetség akkori főtitkára Bakos István biztatására bekapcsolódott az Alapítvány életébe. 2017 óta a Bethlen Gábor Alapítvány Kuratóriumának tagja.

Nagymihály Zoltán

Történész. 2012-ben szerzett diplomát a Pázmány Péter Katolikus Egyetem történelem szakán, ahol elsősorban a 20. századi magyar történelem és az emigráció kérdéseit kutatta. 2013-ban és 2014-ben a nemzetpolitikai államtitkárság Körösi Csoma Sándor-programjának ösztöndíjasaként kétszer fél évet töltött a németországi magyar diaszpóra közösségeiben. 2014-től a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (RETÖRKI) munkatársa. A RETÖRKI folyóiratának, a Rendszerváltó Archívumnak szerkesztője, a Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriumának tagja, a PPKE Történelemtudományi Doktori Iskola hallgatója.

Németh Ágnes

 

Petrik Béla

 

Szabó András

Általános és középfokú tanulmányait Balassagyarmaton végezte. 1971-ben az ELTE bölcsészkarának hallgatója lesz, Eötvös-kollégista. Magyar szakos középiskolai tanári és népművelési előadói diplomát itt szerzett.
Korán elkötelezte magát a vers- és prózamondással, melyet egyetemi éveiben az ELTE Balassi Bálint Szavalókörének, majd az Egyetemi Színpad Forrás Körének tagjaként mélyít el. Önálló esteket szerkeszt és ad elő a két világháború közötti népi és a határainkon túli magyar irodalomból. Érdeklődése mindinkább a régi magyar irodalom felé fordul (Balassi Bálint és kora). Estjeivel beutazza a Kárpát-medencét, Ausztria, Németország, Norvégia, Svédország magyar klubjaiban tart előadást. Évtizedekig az Eötvös József Collegium Könyvtárának vezetője. 1992-ben és 1993-ban a Pozsonyi Magyar Kulturális Intézet igazgatóhelyettese.
1986-ban kerül sor doktori disszertációjának megvédésére. Gy. Szabó András néven rendszeresen publikál a Hitel, a Magyar Napló és más vidéki folyóiratokban. Irodalmi tanulmányai két kötetben látnak napvilágot.
A Magyar Katolikus Rádió irodalmi szerkesztője. Az Eötvös Collegium Baráti Körének választmányi tagja.
Fontosabb kitüntetései:
(1984) Radnóti-díj, (2012) Madách-díj (előadóművészi, irodalomtörténészi tevékenységéért), (2012) Teleki Pál Érdemérem (példás magyarságszolgálata elismeréseként), (2013) Tinódi Oklevél (a régi magyar irodalom hiteles tolmácsolásáért), (2013) Czine Mihály-díj, (2015) A Magyar Érdemrend Lovagkeresztje, (2015) Bárczi-harang (hagyományőrző magyar kiejtéséért), (2018) „Balassagyarmat Díszpolgára”)

Szalai Attila

Újságíró, politológus, diplomata. Budapesten született 1950-ben. 1968-ban végzett az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Iskola és Gimnáziumban. A Varsói Tudományegyetem újságírás-politilógia szakán 1997-ben szerzett diplomát. 1972-1976 között a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalatnál regionális terjesztési szakfelügyelő. 1976-1990 között Varsóban élt, ahol a külföldi újságírókat ellátó Interpress külső munkatársaként, valamint tolmács és fordítóként dolgozik. Különböző lengyel kulturális folyóiratokban (pl. Akcent, Literatura na Świecie, Słowo Powszechne, Kontrasty) publikál. 1989-1990 között a Gazeta Wyborcza újságnál a külpolitikai rovat újságírója. 1989-1991, a Dátum című országos független napilap varsói tudósítója, majd hazai munkatársa. 1991-1993 között az Új Magyarország országos polgári napilap külpolitikai rovatvezető helyettese, majd főmunkatársa. 1993-1995 között a Külügyminisztérium  sajtótitkára a Varsói Magyar nagykövetségen. 1995-1997: az Új Magyarország, külpolitikai rovat főmunkatársa, majd főszerkesztő-helyettese, végül főszerkesztője. 1997-1998: Napi Magyarország, országos polgári napilap, alapító főszerkesztője. 1998-2001: Külügyminisztérium, főtanácsos, sajtó- és kulturális tanácsos a Varsói Magyar Nagykövetségen. 2001-2005: a Varsói Magyar Kulturális Intézet igazgatója. 2005-2009: Külügyminisztérium, vezető főtanácsos, média- és kiadványreferens. 2009-2012: Külügyminisztérium, Varsói Magyar Nagykövetség, sajtó- és kulturális tanácsos. 2012-2013: Külügyminisztérium, Varsói Magyar Nagykövetség, első beosztott (a nagykövet helyettese). 2013. április 1-től: nyugdíjas. 2013 júliusától a RETÖRKI szerződéses munkatársa. A Głos Polonii, az Országos Lengyel Önkormányzat negyedéves magazinjának társszerkesztője. A Károli Gáspár Református Egyetem oktatója, újságírás szakon.

Kitüntetések, díjak:

2001: „Velünk voltak” – Szolidaritás Emlékérem – az érmet a mozgalom 20 éves jubileuma alkalmából egykori külföldi munkatársainak, támogatóinak adományozta a Lengyel Köztársaság Nemzetgyűlése.
2005: a Lengyel Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje – a lengyel-magyar kapcsolatok ápolásáért és fejlesztéséért.
2014: a Magyar Érdemrend Tiszti Keresztje – a lengyel-magyar kapcsolatok ápolásáért és fejlesztéséért.
2013: Pro Patria Érdemérem ˗ a lengyel Kombatánsok és Ellenállók Szövetségének díja.

2015: a Lengyel Köztársaság Pro Cultura Polonica Érdemrendje – a lengyel-magyar kapcsolatok ápolásáért és fejlesztéséért.
2016: Teleki Pál Érdemérem – a nemzeti érdek mentén és egy keresztény magyar jövendő érdekében kifejtett tevékenységért.