Kuratórium

A Bethlen Gábor Alapítvány Kuratóriuma 2018-ban:

Elnök: Lezsák Sándor

Kurátorok: Bakos István (ügyvivő), Bartos Mónika, Béres József, Bíró Zoltán, Hágen Ádám, Házi Balázs, Magyary Rozália, Nagymihály Zoltán, Németh Ágnes, Petrik Béla, Szabó András, Szalai Attila.

 

Lezsák Sándor

1949. október 30-án született Kispesten. Nős, felesége Sütő Gabriella a Lakiteleki Népfőiskola igazgatója. Három felnőtt gyermeke van: Levente (1973), Gabriella (1974), Anna (1977). Szülei: Lezsák Lajos, Magyar Ilona.
1968-ban a budapesti Madách Imre Gimnáziumban érettségizett. 1969–1974-ig képesítés nélküli tanító volt Lakiteleken, a szikrai tanyasi iskolában. 1974-től általános iskolai tanár Lakiteleken. 1975-ben a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán, magyar-történelem szakon szerzett diplomát. 1969–1985 a helyi Művelődési Ház népművelője, az amatőr színjátszó csoport vezetője. 1979-ben Illyés Gyula, Csoóri Sándor és Bíró Zoltán támogatásával a fiatal írók lakiteleki találkozójának egyik szervezője, 1984-től a Magyar Írók Szövetségének tagja, 1985-ben a Bethlen Gábor Alapítvány vidéki titkára, 2009 óta a Kuratórium elnöke.
1987. szeptember 27-én háza kertjében tartották az ellenzéki lakiteleki találkozót. 1988. szeptember 3-án ugyanott megalakult az MDF. 1988-tól az MDF elnökségi tagja, majd alelnöke. 1996–99 között a párt országos elnöke, 1999–2004 között alelnök, 2004 novemberében kizárták az MDF-ből. 2006-tól a Nemzeti Fórum elnöke.
1991-ben a Lakitelek Alapítvány és Népfőiskola alapítója, azóta a kuratórium elnöke. 2004 márciusától a Mindszenty Társaság ügyvezető elnöke.
1994–98 megyei listán, 1998–2012-ig a tiszakécskei választókerület parlamenti képviselője. 1998–2002 oktatási és tudományos bizottság elnöke, 2002–2006 a kulturális és sajtóbizottság alelnöke, 2003-ban kezdeményezője és társelnöke az óvoda- és iskolabezárások okait vizsgáló parlamenti bizottságnak. 2006 óta a Fidesz frakció tagja, az Országgyűlés alelnöke. 2012 áprilisától Bács-Kiskun megye 4. számú választókerületének elnöke.
A 2014. évi országgyűlési választásokon a Fidesz-KDNP jelöltjeként a Bács-Kiskun megye 4. számú választókerületében (Kiskunfélegyháza) újra egyéni mandátumot szerzett. Az Országgyűlés alakuló ülésén 2014. május 6-án ismét alelnökké választották.

Művei:

– verskötetek: Békebeli Éjszaka (1983), Fekete felhő, teafű (1988), Társai elmentek Megváltót nézni (2015)
– dráma: Nyolcvan vödör levegő (1988)
– rockopera-versek: Szörényi Levente – Atilla, Isten kardja (1993)
– politikai írások: Iskola a politikában (2007), Himnusz kívülről, belülről (2012, Spangel Péter interjúkötete)
– megzenésített versek: Száz évre dall (2016, Énekmondó Együttes)
– gyermekversek: Színitanoda (2016, Létai Márton rajzaival)
– romantikus népszínmű: Atilla fia, Csaba királyfi (2017)

Díjak:

Kilencek Irodalmi Díja (1982), A clevelandi József Attila Társaság irodalmi díja (1984), a floridai Helikon Nemzetközi Kulturális Társaság díja (1990), Pilinszky János-díj (1993), Bethlen Gábor-díj (2003), Bács-Kiskun Megyéért Díj (2008), Teleki Pál Emlékérem (2009), Polgári Magyarországért Díj (2009), Polgárőr Érdemrend (2012), Pesti Srác-díj (2012), Szent Adalbert-díj (2013).

Bakos István

A Baranya megyei Bánfán született 1943-ban, művelődéskutató, közíró. Az ELTE magyar-népművelés szakán, az Eötvös Kollégium tagjaként, 1969-ben diplomázott. 1966-ban, 67-ben és 68-ban is a Diákbizottság titkárának választották. 1969/70-ben – a „bölcsészkari KISZ lázadás” eredményeként – a kar ifjúságát képviselte. Falukutató csoportot vezetett. 1970-től tudományos kutatóként, kutatásszervezőként, köztisztviselőként dolgozott, publikált: az MTA Tudományszervező Csoportjában, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsában, a kormány Tudománypolitikai Bizottsága Titkárságán, majd a Művelődésügyi Minisztérium keretében. 1990-től a rendszerváltó kormány felsőoktatási és kutatási főosztályvezetője, a „Humán Erőforrások fejlesztése” Világbanki program és a felsőoktatási törvényalkotás felelőse. Megalapította és 1991–95 között kiadta a Magyar Felsőoktatás havilapot. 1994 őszén az MVSZ főtitkárának választották. Ott létrehozta az MVSZ Hivatalát, hivatalvezetőként szolgálta a világszervezet megújulását, vezető testületeit, kiadta a Magyar Figyelő havi tájékoztatót (1995–99). Az ezredfordulón a Nemzeti Tankönyvkiadó vezető munkatársa, a külhoniak tankönyv-felelőse. Társszerzője a Magyar nemzetismeret tankönyvnek (2002) és honlapjának (2005). A kiadó privatizációja elleni tiltakozása, elkötelezettsége miatt, 2003. december 31-től nyugdíjazták.
2004 óta szellemi szabadfoglalkozású, művelődéskutató. Fő témái a magyar művelődésügy, a falu, illetve a határon túl élő magyar nemzetrészek sorskérdéseinek kutatása. Tizenhárom könyve, számos szakmai publikációja, vitairata, cikke, nyilatkozata jelent meg a különböző hazai és külföldi lapokban és kiadványokban. 2013-tól a RETÖRKI külsős munkatársa.
1980-tól a nemzeti szolidaritást szolgáló Bethlen Gábor Alapítvány szervezője, kurátora. Az 1987-es Lakiteleki Találkozó és az abból sarjadt nemzetépítő mozgalom, az MDF aktív szereplője, a Hitel szerkesztője (1988–91) volt. 1999–2007 között, Márton János lemondása után, a BGA Kuratóriuma második elnöke. A kormány diszkriminatív intézkedései elleni tiltakozásul posztjáról lemondott. Lezsák Sándor kinevezéséig (2009) azonban ügyvivőként ellátta feladatait. A Partiumi Egyetem Alapítvány és a Magyar Örökség-díj Bizottság alapító tagja volt. Az 1999-ben alakult Teleki Pál Emlékbizottság ügyvivője, a tudós-államférfi Rieger Tibor alkotta szobrának fölállítása (2004) mellett közreműködött – a vereckei honfoglalási emlékmű, a budai Németh László szobor, a 2013. október 23-án avatott kolozsvári Bethlen Gábor bronzszobor és – 2017-ben a csallóközi, királyfiakarcsai Magyarok Nagyasszonya szakrális szobor fölállításában.
Jelenleg a Bethlen Gábor Alapítvány ügyvivő kurátora, a Lakiteleki Népfőiskola Alapítvány-, illetve a Pro Hungaris Alapítvány kuratóriumainak tagja. Újjáalakítása óta az Eötvös József Kollégium Baráti Köre vezetőségének, illetve a Nemzeti Fórum Egyesületnek és a Százak Tanácsának is tagja.

Bartos Mónika

Budapesten született 1975-ben. Középiskolai tanulmányait a budapesti Teleki Blanka Gimnázium angol szakán végezte. Ezt követően a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Környezet-, és Tájgazdálkodási Intézetében tanult, ahol Környezet-, és Természetvédelmi Szakirányon szerzett oklevelet. Az alapképzés után mérnöktanári valamint Európai Uniós agrárszakértői oklevelet szerzett. Elnyerte a Magyar Köztársaság ösztöndíját és kétszer részesült a környezetvédelmi miniszter külön ösztöndíjában. Erasmus ösztöndíjjal a Lisszaboni Egyetemen tanult.
2008-tól a Nyugat-magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Alkalmazott Művészeti Intézete meghívott előadója. 2009-től a Bethlen Gábor Alapítvány kurátora, a Magyar Plakát Társaság tagja.
2004-től tagja a Nemzeti Fórumnak. 2006-tól 2010-ig Lezsák Sándor munkatársa, az alelnöki kabinet vezetője volt.
A magyar-spanyol kapcsolatok erősítése érdekében végzett tevékenysége elismeréséül I. János Károly Spanyolország királya 2013. december 6-i királyi döntésével a Polgári Érdemrend középkeresztjét adományozta számára.
A 2014. évi parlamenti választásokon, az országos listáról mandátumot szerzett.

Béres József

Dr. Béres József okleveles vegyész, a kémia tudomány kandidátusa, címzetes egyetemi tanár, a Béres Gyógyszergyár elnöke.
Béres József az Eötvös Loránd Tudományegyetem vegyész szakán 1977-ben szerzett diplomát. Tizenkét évig volt a Magyar Tudományos Akadémia Központi Kémiai Kutató Intézetének munkatársa. 1981-ben egyetemi doktori, 1986-ban kandidátusi címet szerzett. 2011-ben a Nyugat-magyarországi Egyetem címzetes egyetemi tanári címet adományozott neki.
1989-ben édesapja munkásságát támogatandó, a rendszerváltást követően elsők között megalakuló Béres Részvénytársaságban kezdett dolgozni. A Béres Csepp gyártására és forgalmazására szerveződött társaság tudományos igazgatójaként aktív szerepet játszott a vállalat elindításában, majd felépítésében. A Béres Gyógyszergyár ma hazánk legnagyobb magyar tulajdonban lévő gyógyszergyára, melynek 2006-tól elnöke.
Béres József mélyen elkötelezett a magyarság értékeinek védelmében. A Béres Szőlőbirtok és Pincészet tulajdonosaként a tokaji bor, mint az egyik legjelentősebb magyar márka és Hungarikum újbóli felemelkedésének elkötelezett szolgálója.
Közéleti tevékenysége: tagja a Százak Tanácsának, kurátora a Bethlen Gábor Alapítványnak, a Latinovits Zoltán Emlékmű Alapítványnak, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Alumni Tanácsának, Testületének és Alapítványának, tagja az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Társadalmi Bizottságának.
Munkásságának fontosabb elismerései: Magyar Művészeti Akadémia Aranyérme (feleségével együtt) (2011); Magyar Érdemrend Középkeresztje (2012); Államalapító Szent István Érdemrend és Díj (2013); Pro Urbe Budapest díj (2014).

Bíró Zoltán

Tanár, irodalomtörténész. Budapesten született 1941-ben, Pesterzsébeten nőtt fel. Politikai pályafutása a Magyar Demokrata Fórumhoz kapcsolódik, melynek első, ügyvezető elnöke volt. Emellett 1988. és 1992. között a Hitel című, kéthetente megjelenő irodalmi és társadalmi, politikai lap főszerkesztője volt. Egyetemi diplomát az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett, egyetemi doktori fokozatot a szegedi József Attila Tudományegyetemen. Kandidátusi disszertációját 1994-ben védte meg a Magyar Tudományos Akadémián A “harmadik út” és az 1945. utáni Válasz gondolatköre címmel. Szegeden tanított a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán közel húsz éven át 20. századi magyar irodalomtörténetet. Legfontosabb kutatási területe Ady Endre költészete és a 20. századi magyar irodalom elsősorban történeti- és eszmetörténeti vizsgálata, különös tekintettel a népi írók mozgalmára.

Tíz önálló kötete jelent meg eddig és különböző kiadványokban, havi-, heti- és napilapokban több száz írása az irodalomtörténet vagy a hazai politika illetve a rendszerváltás tárgyában.

Hágen Ádám

Hajdúnánáson született 1991-ben. A Vasvári Pál Gimnáziumban érettségizett 2010-ben, majd 2013-ban politológia szakon a Miskolci Egyetemen szerzett diplomát. A Nemzeti Fórum titkára az Ifjú Konzervatívok a Nemzetért (IKoN) főszervezője. Programkoordinátorként és programszervezőként számos, a Lakiteleki Népfőiskolához köthető rendezvényt szervezett meg és bonyolított le. A BGA Kuratóriumának 2017 óta tagja.

Házi Balázs

Történész-levéltáros. A budapesti Toldy Ferenc Gimnáziumban érettségizett 2006-ban, 2013-ban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett történelem mesterszakos diplomát. Az Országos Levéltár több projektjében is részt vett segédlevéltárosként. Az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa volt 2013-2014-ben, majd 2014 októberétől levéltárosként a RETÖRKI alkalmazásában áll. A RETÖRKI folyóiratának, a Rendszerváltó Archívumnak szerkesztője, a Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriumának tagja, a PPKE Történelemtudományi Doktori Iskola hallgatója.

Magyary Rozália

Székelydályán született 1952. október 31-én, szülei hetedik gyermekeként. Egy felnőtt lánya van: Magyary Ágnes Réka (1975). Általános iskolába a szülőfalujába, valamint a község-központba Homoródszentpálon és később Kányádba járt. A középiskolát Székely-udvarhelyen végezte, 1971-ben érettségizett. Dolgozott Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában önkormányzati intézményeknél, Kolozsváron a Tehnofrig gépipari gyár informatikai részlegén, rendszerszervezőként. 1980-ban szerzett közgaz-dász diplomát a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaságtudományi ka-rán. 1989-től él Budapesten, Csepelen.

Magyarországon első munkahelye a privatizáció alatt álló, akkor még országos nagyvállalatnak számító Caola KHV: 1989-től pénzügyi előadó, 1990-től pénzügyi osztályvezető helyettes, 1993-tól a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola számviteli és pénzügyi osztályvezetője, 1996–1999 között a Csoóri Sándor vezette Magyarok Világszövetségének gazdasági vezetője, főkönyvelői beosztásban. 2006-ban adótanácsadói képesítést szerzett.

A Világszövetség után a határon túli magyar közösségi könyvtárakat támogató PRO HUNGARIS Kulturális Értékközvetítő Alapítványt vezeti, mind a mai napig, együttműködve számtalan, összmagyarságért dolgozó hazai és határon túli szervezettel.

A Világszövetségi évek alatt került kapcsolatba a Bethlen Gábor Alapítvánnyal, megismerve történetét, tevékenységét. A Világszövetség akkori főtitkára Bakos István biztatására bekapcsolódott az Alapítvány életébe. 2017 óta a Bethlen Gábor Alapítvány Kuratóriumának tagja.

Nagymihály Zoltán

Történész. 2012-ben szerzett diplomát a Pázmány Péter Katolikus Egyetem történelem szakán, ahol elsősorban a 20. századi magyar történelem és az emigráció kérdéseit kutatta. 2013-ban és 2014-ben a nemzetpolitikai államtitkárság Körösi Csoma Sándor-programjának ösztöndíjasaként kétszer fél évet töltött a németországi magyar diaszpóra közösségeiben. 2014-től a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (RETÖRKI) munkatársa. A RETÖRKI folyóiratának, a Rendszerváltó Archívumnak szerkesztője, a Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriumának tagja, a PPKE Történelemtudományi Doktori Iskola hallgatója.

Németh Ágnes

 

Petrik Béla

 

Szabó András

Általános és középfokú tanulmányait Balassagyarmaton végezte. 1971-ben az ELTE bölcsészkarának hallgatója lesz, Eötvös-kollégista. Magyar szakos középiskolai tanári és népművelési előadói diplomát itt szerzett.
Korán elkötelezte magát a vers- és prózamondással, melyet egyetemi éveiben az ELTE Balassi Bálint Szavalókörének, majd az Egyetemi Színpad Forrás Körének tagjaként mélyít el. Önálló esteket szerkeszt és ad elő a két világháború közötti népi és a határainkon túli magyar irodalomból. Érdeklődése mindinkább a régi magyar irodalom felé fordul (Balassi Bálint és kora). Estjeivel beutazza a Kárpát-medencét, Ausztria, Németország, Norvégia, Svédország magyar klubjaiban tart előadást. Évtizedekig az Eötvös József Collegium Könyvtárának vezetője. 1992-ben és 1993-ban a Pozsonyi Magyar Kulturális Intézet igazgatóhelyettese.
1986-ban kerül sor doktori disszertációjának megvédésére. Gy. Szabó András néven rendszeresen publikál a Hitel, a Magyar Napló és más vidéki folyóiratokban. Irodalmi tanulmányai két kötetben látnak napvilágot.
A Magyar Katolikus Rádió irodalmi szerkesztője. Az Eötvös Collegium Baráti Körének választmányi tagja.
Fontosabb kitüntetései:
(1984) Radnóti-díj, (2012) Madách-díj (előadóművészi, irodalomtörténészi tevékenységéért), (2012) Teleki Pál Érdemérem (példás magyarságszolgálata elismeréseként), (2013) Tinódi Oklevél (a régi magyar irodalom hiteles tolmácsolásáért), (2013) Czine Mihály-díj, (2015) A Magyar Érdemrend Lovagkeresztje, (2015) Bárczi-harang (hagyományőrző magyar kiejtéséért), (2018) „Balassagyarmat Díszpolgára”)

Szalai Attila

Újságíró, politológus, diplomata. Budapesten született 1950-ben. 1968-ban végzett az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Iskola és Gimnáziumban. A Varsói Tudományegyetem újságírás-politilógia szakán 1997-ben szerzett diplomát. 1972-1976 között a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalatnál regionális terjesztési szakfelügyelő. 1976-1990 között Varsóban élt, ahol a külföldi újságírókat ellátó Interpress külső munkatársaként, valamint tolmács és fordítóként dolgozik. Különböző lengyel kulturális folyóiratokban (pl. Akcent, Literatura na Świecie, Słowo Powszechne, Kontrasty) publikál. 1989-1990 között a Gazeta Wyborcza újságnál a külpolitikai rovat újságírója. 1989-1991, a Dátum című országos független napilap varsói tudósítója, majd hazai munkatársa. 1991-1993 között az Új Magyarország országos polgári napilap külpolitikai rovatvezető helyettese, majd főmunkatársa. 1993-1995 között a Külügyminisztérium  sajtótitkára a Varsói Magyar nagykövetségen. 1995-1997: az Új Magyarország, külpolitikai rovat főmunkatársa, majd főszerkesztő-helyettese, végül főszerkesztője. 1997-1998: Napi Magyarország, országos polgári napilap, alapító főszerkesztője. 1998-2001: Külügyminisztérium, főtanácsos, sajtó- és kulturális tanácsos a Varsói Magyar Nagykövetségen. 2001-2005: a Varsói Magyar Kulturális Intézet igazgatója. 2005-2009: Külügyminisztérium, vezető főtanácsos, média- és kiadványreferens. 2009-2012: Külügyminisztérium, Varsói Magyar Nagykövetség, sajtó- és kulturális tanácsos. 2012-2013: Külügyminisztérium, Varsói Magyar Nagykövetség, első beosztott (a nagykövet helyettese). 2013. április 1-től: nyugdíjas. 2013 júliusától a RETÖRKI szerződéses munkatársa. A Głos Polonii, az Országos Lengyel Önkormányzat negyedéves magazinjának társszerkesztője. A Károli Gáspár Református Egyetem oktatója, újságírás szakon.

Kitüntetések, díjak:

2001: „Velünk voltak” – Szolidaritás Emlékérem – az érmet a mozgalom 20 éves jubileuma alkalmából egykori külföldi munkatársainak, támogatóinak adományozta a Lengyel Köztársaság Nemzetgyűlése.
2005: a Lengyel Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje – a lengyel-magyar kapcsolatok ápolásáért és fejlesztéséért.
2014: a Magyar Érdemrend Tiszti Keresztje – a lengyel-magyar kapcsolatok ápolásáért és fejlesztéséért.
2013: Pro Patria Érdemérem ˗ a lengyel Kombatánsok és Ellenállók Szövetségének díja.

2015: a Lengyel Köztársaság Pro Cultura Polonica Érdemrendje – a lengyel-magyar kapcsolatok ápolásáért és fejlesztéséért.
2016: Teleki Pál Érdemérem – a nemzeti érdek mentén és egy keresztény magyar jövendő érdekében kifejtett tevékenységért.