Meghívó a Bethlen Gábor Alapítvány díjátadó ünnepségére

        „Mi minden erőt, ami a haza javára akar és tud lenni, nem eltiporni, hanem együvé fogni kívánunk.”.

 

Meghívó

A Bethlen Gábor Alapítvány díjátadó ünnepségére

Helyszíne: A pesti Vármegyeháza díszterme

Budapest, V. ker. Városház u. 7.

Időpontja:  2017 november 15-én, szerdán 17 órakor 

 

Kitüntetettek:

BETHLEN GÁBOR-DÍJ: 

Csáky Pál író, politikus, Európa Parlamenti képviselő, Pozsony.                                     Méltatja: Lezsák Sándor író, az Országgyűlés alelnöke, a BGA Kuratórium elnöke

Márton Áron Emlékérem:

Juhász Judit újságíró, Magyar Katolikus Rádió volt vezetője, MMA tisztségviselő.                  Laudátor: Dr. Béres József, a BGA kurátora

Matl Péter  szobrászművész, magyar honalapítási emlékművek alkotója, Munkács. Laudátor: Bíró Zoltán, a BGA kurátora

Pátkai J. Róbert, ny. evangélikus püspök, a MAOSZ egykori elnöke, London.

Laudátor: Bakos István, a BGA kurátora

TAMÁSI ÁRON-DÍJ:

Hadnagy Jolán, óvónő, a Tamási Áron Művelődési Egyesület vezetője, Farkaslaka.

Laudátor: Cs. Nagy Ibolya, a Tamási Áron-díj kurátora.

A díjátadó ünnepségen adják át a Székelyföld  jövőjéért” 2017. évi ösztöndíjat és az első ízben adományozandó  “Bethlen Gábor kutatói ösztöndíjat.

Az ünnepség műsorvezetője: Szabó András előadóművész, kurátor.

Közreműködik a Magyar Örökség-díjas Misztrál Együttes.

Díjátadó ünnepségünkre szeretettel hívjuk és várjuk vendégeinket.

 

Budapest, 2017. október 9.-én                  a Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriuma

Magyarok Nagyasszonya szoboravatás

„..mi minden erőt, ami a haza javára akar és tud lenni, nem eltiporni, hanem együvé fogni kívánunk.”.

 Tisztelt Címzettek! Kedves Kurátorok, Védnökök és Támogatók!

Rieger Tibor Magyarok Nagyasszonya szoborajándékát 2017. aug. 19-én, szombaton délután fél háromkor kezdődő ünnepség keretében adja át a csallóközi Királyfiakarcsa népének. A szoboravató meghívóját csatoltan megküldöm. Szeretettel várjuk a Szent István téren és a Cserkészparkban tartandó közös rendezvényünkre! A felvidéki ünnepségre a Rákóczi Szövetség külön buszt indít. *

A Bethlen Gábor AlapítványSzíves kalauz a királyfiakarcsai Magyarok Nagyasszonya szoborhoz” c.. emlékkönyvét a szoborállítás támogatói, szervezői és a szoboravató ünnepség résztvevői tiszteletpéldányként megkapják, helyben átvehetik. Az Alapítvány három új kurátora által szerkesztett ünnepi kiadvány könyvárusi forgalomba nem kerül.

A “Szíves kalauz”-ban közöljük a BGA Magyarok Nagyasszonya Szoboralapra meghirdetett közadakozás befizetőinek névsorát (júl. 20.-ig) , ill. a Petőfi Baráti Társulás számlájára befizető adományozók, és az eddigi médiapartnerek, támogatók listáját is, akik jogosultak ünnepi kiadványunk tiszteletpéldányára.

A Magyarok Nagyasszonya szoborállításra kiadott Felhívás érvénye nem múlik el, de ezt a közadakozást 2017. szept. 1-jén lezárjuk. Addig kérjük, várjuk a további befizetéseket, az újabb támogatókat. Szeretnénk elérni azt, hogy e keresztény, magyar szakrális emlékjel létét, üzenetét a jelenleginél jóval szélesebb körű társadalmi támogatottság övezze.

Számlatulajdonos: BGA Magyarok Nagyasszonya Szoboralap

Nemzetközi számlaszám (IBAN): HU82 1170 2036 2072 5602 0000 0000 (HUF)

Számlaszám: 11702036-20725602-00000000

A királyfiakarcsai szoborállítás adományozóinak névsorát szept. 8-án, Kisboldogasszony ünnepén, a Magyarok Nagyasszonya szobor Vendégkönyvében elhelyezzük.

A Magyarok Nagyasszonya adjon erőt minden magyarnak a jövendőhöz!

 

Szívélyes üdvözlettel:  Bakos István, a BGA ügyv. kurátora, felelős szervező (ibakos43@gmail.com)

 *Kedves Barátaink!

A kárpát-medencei magyarság, különösen a felvidéken élő nemzettársaink lelki és szellemi megerősítését elősegítendő Rieger Tibor szobrászművész felajánlotta a Magyarok Nagyasszonya  című szobrát gyermekkora emlékezetes helyszínének, Királyfiakarcsa településnek. A közadakozásból megvalósult szobor felszentelésére felvidéki és magyarországi civil szervezetek szervezésében 2017. augusztus 19-én, szombaton kerül sor. (Lásd a mellékelt meghívót!)

A Rákóczi Szövetség a szoboravatásra autóbuszt indít. Aki érdeklődik a különleges társadalmi esemény iránt, és szívesen részt venne az ünnepségen, az jelentkezzen a következő címen: info@rakocziszovetseg.hu

Az autóbusz 48 fős, így a jelentkezéseket azok beérkezésének sorrendjében tudjuk elfogadni!

Az autóbusz indulásának időpontja: 2017. 08. 19, de. 11:00 óra

helye: Budapest, I. ker. Batthyány tér

Várjuk jelentkezésüket!

Üdvözlettel: Martényi Árpád védnök, szervező (tel.: 06 30 / 589-37-87)

Meghivo_Magyarok_Nagyasszonya

A részletes program ide kattintva elérhető.

Meghívó

a Kisboldogasszony Bazilikába, Máriaremetére

Időpont: 2017 Pünkösdjétől Nagyboldogasszony ünnepéig

Rieger Tibor szobrászművész két alkotása, a Magyarok Nagyasszonya bronzszobor és Mindszenty József bíboros szobra a keresztény magyar múltra épülő jövendő jelképe. Isten kegyelméből néhány hétig Máriaremetén Nagyboldogasszony ünnepéig mindkét szakrális emlékmű – egymás közelében –, a kegytemplomban lesz. Együtt láthatjuk őket, tiszteleghetünk előttük. Szeretettel hívjuk és várjuk a szoborállítást támogató közösségeket, egyéneket, a tisztelgő érdeklődőket; zarándokoljanak el Máriaremetére, a felszentelésre váró két szoborhoz. A szobrok megtekinthetők hétköznap 7-17 óráig, szombat-vasárnap 7-19 óráig!

Tisztelettel meghívjuk a honi közönséget a csallóközi Királyfiakarcsára, a – 2017. augusztus 19-én, szombaton tartandó – Magyarok Nagyasszonya szoboravató ünnepségre.

Hívjuk és várjuk híveinket s az érdeklődőket szeptember 16-án – a főváros búcsújáró helyén – Máriaremete kegytemplomába, Mindszenty József bíboros szobrának ünnepélyes avatására.

Máriaremete, 2017. június 4-én

                 Esterházy László kanonok,                                Rieger Tibor szobrászművész

       a Kisboldogasszony Bazilika plébánosa

A Magyarok Nagyasszonya szobor mellett Vendégkönyv található, amely a szoborhoz zarándoklók, a templom látogatói részére készült, akik beírhatják fohászukat, üzeneteiket, vagy aláírásukkal kifejezik szolidaritásukat a királyfiakarcsai szoborállítókkal, a felvidéki magyarokkal.

Szíves hozzájárulásukat, adományaikat hálás köszönettel fogadjuk mindkét szobor megvalósításához:

  1. a BGA Magyarok Nagyasszonya Szoboralap 11702036-20725602-00000000 számlaszámon,
  2. a Mindszenty szoborhoz pedig a 10400212-02101640-00000000 számlaszámon.

 

Beszámoló a Bethlen Gábor Alapítvány 2016. évi működéséről és a Kuratórium munkájáról.

          „..mi minden erőt, ami a haza  javára akar és tud lenni, nem eltiporni,  hanem együvé fogni kívánunk…”

Az 1980-tól működő Bethlen Gábor Alapítványt  hazai és külhoni magyarok áldozatkészsége, a magyar szolidaritás sürgető igénye teremtette meg. A pártállam ellenállása miatt öt évig féllegálisan működött, hivatalos jóváhagyása 1985-ben miniszteri rendelettel történt. A BGA      kurátorainak társadalmi munkájával, támogatóinak szellemi-lelki közreműködésével, anyagi hozzájárulásával, szolgálja a nemzeti együttműködést, a magyar – magyar kapcsolatok építését.

2005-ben számadást készítettünk:“A Bethlen Gábor Alapítvány negyedszázada 1980-2005” c. – 320 oldalas szép kiállítású – könyv, méltón reprezentálja az Alapítvány célját, küzdelmét, működését, megpróbáltatásait, addigi eredményeit.  “Utólag az jut eszébe az embernek, ha az alapítványt mégis illegálisan működtettük volna, törvényszerűen sokkal több politikai szándék tapadhatott volna hozzá, és lehet, hogy mára már föl is falta volna a politika.” írta Csoóri Sándor egyik alapító, ajánlásának záró mondatában a hátsó borítóra.

 

A válságot okozó 2006-2007-es esztendőt túlélve, az elmúlt évtizedben a Bethlen Gábor Alapítvány tovább élt, függetlenségét megőrizte, nemzetvédő küzdelmeit, szolidaritási tevékenységét, a nemzetszolgálatot bátorító kitüntetések átadását folytatta. A kurátorok nagyobb áldozatvállalása kellett ahhoz, hogy tovább éltessük az Alapítványt, aminek zaklatottá vált a működése, de szellemét nem törte meg a balliberális kormány diszkriminációja. Lezsák Sándor jóvoltából, aki – emberpróbáló parlamenti tisztsége és a Lakiteleki Népfőiskola mellett – 2009-től elvállalta az elnöki megbízatást, átmentettük a válságon a BGA- t. Névadónk fejedelemmé választása 400. évfordulóján, 2013. okt. 23-án Kolozsváron, a Bethlen Gábor szobor ünnepélyes felavatásával pedig megkoronáztuk a magyar civil társadalom nemzeti összefogásának emlékjelét. A sikeres helytállást követő két évi eredményes munkája után, 2016-ban – a NKA miniszteri keretéből elnyert támogatással – teljesíthettük a jórészt közadakozásból létesített szobor támogatóinak tett ígéretünket, a Bethlen Gábor Alapítvány Aranykönyvének összeállítását és kiadását.             

Az Alapítvány több évtizedes működését, küzdelmeit, helytállását bemutató két könyv, az éves beszámolók, illetve a – HITEL folyóirat megalakulásától, a díjátadó ünnepségekről közölt–  tájékoztatók tanúsítják: “a Bethlen Gábor Alapítvány úttörő szerepet  vállalt a nemzeti összetartozás szolgálatában; a kelet- és közép-európai szellemi-kulturális közeledésében; a mai határainkon túl élő magyarság hazai megismertetésében; képviselőinek, értékeinek népszerűsítésében; a magyar – magyar kapcsolatok éltetésében.”  Megállapítható az is, hogy 37 éves működéséhez, kezdetben egyedülálló munkájához rendkívül szerény állami, pályázati támogatást kapott. Főként kurátorai és patronálói áldozatvállalására, ill. a nemzeti együttműködés tényleges civil programjaiban számos hazai és határon túli magyar egyesületre, szervezetre, fórumra és személyre számíthattunk, akikkel eredményeket értünk el.

Közülük az elmúlt évtizedből megemlítjük az Eötvös Kollégium Baráti Körét, Lakiteleki Népfőiskolát, Pro Hungaris Kulturális Értékközvetítő Alapítványt, Százak Tanácsát, Mika Sándor Egyesületet, Béres Alapítványt, Magyar Örökség és Európa Egyesületet, Magyar Baráti Közösséget (USA), Külföldi Magyar Cserkészszövetséget, Százak Tanácsát, Németh László Társaságot,  az IKON- Ifjú Konzervatívok a Nemzetért Egyesületet, a Partium Egyetem Alapítványt, a szlovákiai Szövetség a Közös Célokért Társulást, gödöllői Teleki Pál Egyesületet, Rákóczi Szövetséget, illetve az Erdélyi Református Egyházkerületet, Magyar Máltai Szeretetszolgálatot, RETÖRKI- t, MMA- t, Kárpátaljai II. Rákóczi Ferenc Főiskolát, s az Uránia Nemzeti Filmszínházat (1995-ig)… A könyvkiadók, lapok közül pedig a Hitel folyóiratot ill. Könyvműhelyét, az Antológia Kiadót, a Kairosz Kiadót, a Magyar Hírlapot, a Magyar Naplót, a SZIN- Közösségi Műhelyet, az ausztráliai Magyar Élet hetilapot, a Bécsi Naplót, a délvidéki ARACS folyóiratot.., ill. a Felvidék. ma, a Gondola, Présház, HUNSOR … hírportálokat sorolhatjuk a BGA fő médiatámogatói körébe. Itt említjük meg kitüntetéseink bronzérméinek alkotóit (Szervátiusz Tibor, Péterfy László, Rieger Tibor Tőrös Gábor szobrászművészeket), akik a kezdetektől folyamatos patrónusaink; s a kolozsvári szoborállítás fővédnökeit: Böjte Csaba szerzetest, Kató Béla püspököt, Lezsák Sándort, az országgyűlés alelnökét, valamint a szoborállítás fő támogatóját, a “Székelyföld Jövőjéért” ösztöndíj alapítóját, + Keresztes György, Pál primort (1915jan. 1 – 2016.dec.27).

Áttekintés a BGA kuratóriuma 2016. évéről.

Az Alapítvány kuratóriumának 2016. évi tevékenységét hét témakörbe soroljuk.

  1. Közreműködés a Márton Áron Emlékév ill. az 1956-os jubileumi év programjaiban.
  2. A BGA Aranykönyvének összeállítása, szerkesztése, kiadása és hiteles elosztása.
  3. A Trianon96- Teleki Pál emlékülés és a T.P. Érdemérmek átadásának megszervezése.
  4. Az Alapítvány 2016. évi díjátadó ünnepsége előkészítése, szervezése, megvalósítása.
  5. Az alapítvány ez évi halottainak búcsúztatása ill. emléktáblák, s más megemlékezések.
  6. Előkészület Trianon centenáriumára, távlatos programtervezet vázlata, konzultációk.
  7. Egyebek, a BGA működéséhez tartozó tevékenységek.

 

Főbb események, programok témakör szerint.

A 2015. évet, dec. 21-én Für Lajos kurátor emléktábla avatása alkalmából tartott kuratóriumi üléssel zártuk, amelyen fölvázoltuk a BGA 2016. évi munkaterv tervezetét is. A 2016. évi programot a pályázati források függvényében a 2016. ápr. 26-ki első kuratóriumi ülésen tárgyaltuk meg, amelynek napirendjét alább közöljük.

Az első kuratóriumi ülésig történt tevékenység, közreműködés, főbb események címszavakban:

Január: Tőkés István kolozsvári teológus (Teleki Pál érdemérem, 2006) halála, temetése /és a BGA ügyvivőjének írott/ utolsó levelének közlése a Trianoni Szemle Évkönyvében/5.

– Pályázati beszámolók 2015. Dokumentumok összegyűjtése, elkészítése benyújtása. /7.

–  Új pályázatok 2016. megbeszélése, összeállítása, benyújtása /NEA 4.,7., NKA 2., 6.)

–  A HITEL márc. sz.- hoz a 2015. évi BGA- díjátadó kézirat összeállítása, leadása. /7.

– A Magyar Kultúra Napján – a Hitel Könyvműhelynél megjelent Parasztsors – magyar sors c. Emlékkönyv, a Bethlen Gábor Alapítvány 2014. szept. 19-ei közéleti és tudományos tanácskozásáról. (A Dózsa György vezette parasztfelkelés 500. évfordulója alkalmából.)

–  Skultéty Csaba kárpátaljai emigráns író, publicista gyászmiséje jan. 22-én

–  Németh László Emlékszoba: Németh Ágnes kurátorunk köszöntése jan. 26-án

 

Febr. 6-án az Eötvös Kollégium Baráti Körének közgyűlése, programegyeztetés          

febr. 26-án a Lakiteleki Népfőiskola fejlesztési programjának bemutatása

Március 15-én, a Nemzeti ünnepen a kurátorok beszéde, közreműködése 

márc. 18-án Vekerdi József emlékülés az Eötvös Collegiumban EöKoll B. Körével 

ápr. 2-án Teleki Pál sírjának koszorúzása Gödöllő- Máriabesenyő, TPE – BGA – EöKBk

ápr. 7-én Százak Tanácsa ülése – programegyeztetés                                   

ápr. 21-én Bíró Zoltán kurátor, Retörki főig. köszöntése 75. születésnapján, emlékkönyvvel

– Április 26-án BGA Kuratórium első ülése. Napirend:

  1. Beszámoló a BGA Kuratóriuma 2015. évi munkájáról, az Alapítvány helyzetéről
  2. A Közhasznúsági beszámoló vitája, esetleges módosítása, kiegészítése és elfogadása.
  3. Tájékoztatás az  Alapítvány 2016. évi pályázatairól, feladatairól, pénzügyi helyzetéről.
  4. A BGA 2016. évi program-tervezetének véglegesítése, a fő felelősök kijelölése.
  5. A Teleki- TRIANON96. emlékülés és a Teleki Pál érdemérmek megbeszélése; döntés a 2016. évi kitüntetettekről.  Előzetes javaslatok az idei Bethlen Gábor- díjasok és Márton Áron Emlékérmesek személyére.
  6. Egyebek (Csicsery-Rónay emléktábla és avatása, Márton Áron Emlékév, Trianon 100. évforduló előkészület; az 56-os forradalom 60. évfordulója és a BGA díjátadó ünnepség helyszín, időpont mb., a honlap, az Aranykönyv, Parasztsors – magyar sors c. kv. stb.)

  

A Kuratórium az Alapítvány helyzetéről és 2015. évi munkájáról szóló előterjesztést és a közhasznúsági  beszámolót 23 530e Ft mérlegfőösszeggel, -1125e Ft. mérlegszerinti eredménnyel egyhangúlag elfogadta.                                                 2/2016. sz. határozat

 

Fekete Gyula emléktáblája létesítését a BGA min. 50 e Ft-tal támogatja. 3/2016. sz. hat.

A BGA Márton Áron szobra fölállításához 500 ezer Ft-tal járul hozzá. 4/ 2016. sz. hat.

 

Az alapítvány benyújtott és nyertes pályázatai alapján a 2016. évi Teleki- Trianon emlékülés (június 4-én), a hagyományos novemberi díjátadó ünnepség megrendezése, valamint a szakmai pályázaton elnyert 1MFt támogatás keretében a TRIANON 100. évfordulójának előkészítését szolgáló program-előkészítő megbeszélések szervezése a fő feladat, s az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulós programjaiban közreműködés. 5/ 2016. sz. hat.   

 

Döntés a Teleki Pál érdemérem 2016. évi kitüntetettjeiről:

Az előzetes konzultációk alapján összeállított és megküldött javaslatok alapján 2016. jún. 4-én az Alapítvány öt személyt tüntet ki Teleki Pál Érdeméremmel:

Dr. Fekete Gyula, közgazdász, hajdani MVSZ képviselő, a Százak Tanácsa tagja

  1. Király István, a Magyar Felsőoktatás egykori szerkesztője, a BGA volt informatikusa

Szanyi Mária , néprajzkutató, tanár a Felvidéken, a Kincskeresők mozgalom szervezője

Szalai Attila, polonista, egykori diplomata, közíró, a BGA kurátora, a Retörki mtársa

Szeredi Pál, újkortörténész, közíró, a népi mozgalom és jeles képviselőinek kutatója

6/2016 sz. hat. egyhangúlag

3., 6. témakör: A Trianon96. – Teleki Pál emlékező estet a Magyar Írószövetséggel közösen, a Mika Sándor Egyesület közreműködésével szerveztük. Az áldozatos nemzetszolgálatért odaítélt Teleki Pál érdemérem kitüntetést tíz éve, 2006-ban – Teleki Pál halála 65. és az 1956-os Magyar forradalom és szabadságharc 50. évfordulója tiszteletére – alapítottuk. Erre is emlékeztetett a kitüntetést átadó Lezsák Sándor, személyre szóló laudációi előtt.

Az est fő szónoka, Dr. Juhász György: “Trianon és a magyar autonómiák 1918-tól napjainkig” c. kitűnő emlékező beszéde, a Trianon 100. évfordulójának előkészítését szolgáló program első lépése, amelyet a BGA honlapjára föltettünk. Az év során Juhász György tovább folytatta a magyar autonómia törekvések megvalósítására irányuló kutató és szervező munkáját, azok publikálását.

2016 jún. 30-án halála 75. évfordulója okán , Teleki Pál (1879-1941)  miniszterelnök, földrajztudós, akadémikus tiszteletére, emlékkonferenciát tartottak Balatonbogláron.

Megnyitó beszédében kuratóriumi elnökünk Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Nemzeti Fórum, az Ifjú Konzervatívok a Nemzetért /IKON/, a lakiteleki Népfőiskola Csengey Dénes Vándoregyeteme által rendezett tanácskozáson arra szólított fel, hogy “merjünk Teleki Pálról beszélni”. Hangsúlyozta: “legyen bátorságunk példázattá emelni rendíthetetlen keresztény hitét, nemzeti elkötelezettségét, erkölcsét, legyen erőnk és bátorságunk, hogy Teleki Pál, a kormányfő, az akadémikus, a nemzetnevelő főcserkész méltó helyre emelkedjen a nemzet önismeretében”. Fontosnak nevezte, hogy “több évtizedes történelemhamisítást és rágalmazást követően” beszéljünk a nemzet nagyjairól, tekintsük őket példának, iránytűnek, és ne csak tudatunkban, hanem köztereken is emeljünk nekik emlékműveket. Beszédében “a Trianonban megcsonkított Magyarország megmaradása érdekében rendkívüli erőfeszítésekre képes” Teleki Pál mellett méltatta Mindszenty József bíborost, Prohászka Ottokárt, Wass Albertet, a Balatonboglárra került lengyeleket segítő helyi plébánost, Varga Bélát, valamint a két világháború közötti népi írók munkásságát.

Szalai Attila a BGA kurátora, a Retörki munkatársa  előadásában szólt arról, hogy Teleki Pál szobra a 2000-es évek elején nem kaphatott helyet a budai várnegyedben, a tervet sorozatosan támadta a baloldali és liberális sajtó. Rieger Tibor képzőművész alkotását ezután úgy fogadta be Balatonboglár, mint korábban a volt kormányfőnek a budapesti Fiumei úti sírkertből kitett földi maradványait Máriabesnyő – közölte. Telekinek az akkori sajtó azt vettette a szemére, hogy miniszterelnöksége idején született a numerus clausus…. Erről megjegyezte, hogy a numerus clausus nem említi a zsidóságot, kizárólag a magyarországi nemzetiségekről beszél, és arra irányult, hogy az országban élő népfajokhoz, nemzetiségekhez tartozó ifjak arányszáma a hallgatók közt elérje a népfaj, nemzetiség országos arányszámát. “Ezzel a keresztény középosztályt kívánták segíteni, amelynek sok, háborúból visszatérő fiatalja számára a Trianon után kialakult munkanélküliséggel, lecsökkent egyetemi férőhelyekkel jellemezhető helyzetben megnehezült az egyetemre jutás” – mondta. Felhívta a figyelmet arra is, hogy hasonló szabályozás Oroszországban már korábban működött, és volt az Egyesült Államokban, Kanada egyes egyetemein is. Ráadásul a magyarországi numerus clausus a második világháború után sem szűnt meg, csak nem faji, hanem származási, osztályalapokon nyugodott…Előadása A liliom üzenete” címmel a Magyar Hírlap 2016. aug. 15-ei számában megjelent. A konferencián Grezgorz Lubczyk, Lengyelország volt budapesti nagykövete, a szoborállító Teleki Pál Emlékbizottság tagja, fölidézte a népét patronáló Teleki Pál alakját, akinek köszönhető, hogy a II. világháborúban megnyitották az ország határait 120-140 ezer lengyel menekült előtt, és az is, hogy Németország Magyarországon keresztül nem támadhatta Lengyelországot. Első miniszterelnöksége idején; 1920-ban, oda lőszerszállítmányt ő juttatott, hogy az újjászülető ország fel tudja venni a harcot a bolsevista invázióval.            Nagy Dóra, az IKON elnöke elmondta: a szervezet tagjainak a közeljövőben jelennek meg tanulmányai, amelyek bemutatják Teleki Pál politikai, tudományos munkásságát, cserkészetért végzett tevékenységét… áldozatos életét, munkásságát; amit a konzervativizmus fő alkotóelemei –  a múlt ismerete, tudása, nemzete iránti lojalitás, szeretet hatottak át, haláláig.                                                                                            Fontosnak tartjuk, hogy a Bethlen Gábor Alapítvány, amely megalakulása  óta küzd a XX. század kiváló magyar tudós-politikusa közéleti- politikai rehabilitációjáért, újabb szövetséges társakkal, különösen az Ifjú Konzervatívok a Nemzetért Egyesületbe és a Mika Sándor Egyesületbe tömörült értelmiségi fiatalokkal együttműködve folytathatja e munkát. Ennek jegyében szólította föl zárszavában a hallgatóságot Lezsák Sándor: merjünk Budapesten köztéri szobrot állítani Teleki Pálnak is… merjünk egyenes derékkal megállni előtte lengyel barátainkkal, főhajtással megköszönni, hogy megmentette tízezrek életét, és millióknak ad a jövőben is keresztény, magyar példázatot”.

A BGA programjai keretében folyamatos konzultációt folytattunk a Trianoni döntés centenáriumi előkészítése jegyében, amelyhez alapul szolgált pl. “Bakos István: Nemzetépítő kísérlet – a Magyarok Világszövetsége kronológiája” c. könyve is.

Ez a Retörki – műhelyben készült, határon túli magyar kutatók és közéleti szereplők közreműködésével. A 2016. közepén megjelent hiánypótló könyvet széleskörű érdeklődés övezte, Retörki- beli bemutatóján sokan vettek részt, hírt adott róla számos hazai lap, a külhoni magyar sajtóban, hírportálokon pedig vitákat generált. A Magyarok Világszövetsége létrehozásának célja a Kárpát- medencén túli világban szétszórtan élő kivándorolt, menekült magyarok összefogásának, megmaradásának szervezett támogatása, közszolgálata volt, amely a békés revízió igazságos céljainak külföldi elősegítése jegyében alakult ki 1929-től 1938-ig. Teleki Pál és társai Trianon sebeinek orvosolására hozták létre és működtették. Nagyrészt ennek szándéka  vezérelte az MVSZ megújítását is a rendszerváltozás kezdetén. Azóta elhalt maga a világszervezet, erőtlenebbé vált a civil szféra is, de a valódi célok szolgálatára igény és szükség van. Az új szövetség létrehozásának szüksége és szándéka világszerte érzékelhető, aminek valóra váltásához fontos adalék az a számvetés, amit a rendszerváltó MVSZ első évtizedéről készített a szerző. Ehhez társulnak –  visszaemlékezések, vélemények, tapasztalatok, lektorálások, recenziók, tanulmányok; zömük 2016-2017-ben e könyv Retörki műhelymunkája során készült – anyagok; a tanácskozásokra, véleményezésre, a könyvbemutatóra.

A Bethlen Gábor Alapítvány Aranykönyvének összeállítása, szerkesztése során szintén számos megbeszélést folytattunk e témáról, a Trianoni békediktátum centenáriumára szükséges felkészülés összehangolásáról. Jeles nemzetiségpolitikusok, emigráns publicisták, szakemberek elképzeléseit, véleményét kérdeztük, s kezdtük összegyűjteni – köztük Borbándi Gyula, Csapó Endre, Deák Ernő, Komlóssy József, Kunckelné Fényes Ildikó, Ludányi András, Magyaródy Szabolcs, Papp László, Pátkai Róbert, s az utódállamokból Bata János, Bodó Barna, Csáky Pál, Duray Miklós, Hódi Sándor, Milován Sándor, Pogány Erzsébet, Tőkés László, illetve Szíjártó István, Dr. Király Gábor, Pál Zoltán, Rieger Tibor, Ujváry Gábor, Zika Klára, Agócs Sándor a BGA kurátorai ill. a Retörki vezetői, munkatársai közül Bíró Zoltán, Domonkos László, Házi Balázs, Juhász György, Kiss Gy. Csaba, Lóránt Károly, Szeredi Pál, Magyary Rozália, M. Kiss Sándor, Nagy András, Nagymihály Zoltán, Petrik Béla, Szalai Attila véleményét –  akikkel konzultáltunk a könyvek kapcsán, ill. részt vettek a tanácskozásokon és a könyvbemutatókon. Megerősödött az a nézet, hogy – az országban tapasztalható áldatlan pártpolitikai harcokra, ill. a nemzeti összetartás és szolidaritás alacsony színvonalára tekintettel – a trianoni centenáriumi előkészületeket függetlenítsük a pártok választási percpolitikájától. A keresztény civil társadalom szervezeteinek nemzeti célú együttműködésével, összehangolt erőfeszítésével igyekezzünk távlatos programokkal emlékezni, emlékeztetni sorstragédiánkra, kiutat találni a Trianon okozta romlásból.

A jórészt közadakozásból létrehozott kolozsvári Bethlen Gábor szobor példája, illetve a csallóközi Magyarok Nagyasszonya szoborállítás kihívása késztetett bennünket arra, hogy Rieger Tiborhoz csatlakozzunk; civil összefogással segítsük szoboradománya megvalósítását. Ha ez sikeres lesz, folytatjuk a jelképes Magyarok Nagyasszonya szoborállítás programját, amely – régi örökségünk felidézésével –, Trianon ellenszere, egy új szellemi honfoglalás alapja lehet. Mindenek előtt az utódállamok magyar közösségeinek szoborállító kezdeményezése érdemel részünkről figyelmet, amit a BGA civil összefogással, közadakozással támogatna… 

              

  1. jún. 10-én, halála 5. évfordulója alkalmából, ünnepélyesen fölavattuk az emigrációból hazatért Csicsery-Rónay István politikus, történész, író, könyvkiadó Rieger Tibor alkotta emléktábláját, amelyet a család, a Zichy Mihály és a Bethlen Gábor Alapítvány készíttetett a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával. A Bp. V. Szép utca 5. falán elhelyezett emlékjel avató beszédét társa Dr. Horváth János képviselő és Dr. Navracsics Tibor az EU tisztségviselője tartotta.
  2. szeptemberében közreműködtünk a Zrínyi Miklós 450. emlékév programjaiban, nyáron részt vettünk az Eötvös Kollégium Baráti Köre által szervezett a Zrínyi Miklós – emléktúrán.

2016 szept. 12-én Csoóri Sándor költő, a magyar közélet kiemelkedő alakja, a BGA egyik alapítójának halála megrendítő volt, amelyet nekrológok sokasága, búcsúztatása és temetése is jelzett. A Kuratórium a BGA Aranykönyvben Bíró Zoltán összeállításával adózott emlékének, kurátorai a médiában, lapokban, a Hitel folyóirat emlékszámában is búcsúztak tőle.

 

  1. témakör:

A Bethlen Gábor Alapítvány 2016 nov. 18-án, a Pesti Vármegyeház Dísztermében tartotta 30. évi díjátadó ünnepségét. A kitüntetettekről elhangzott méltatásokat – fennállása óta rendszeresen, így ez évben is – a Hitel folyóirat 2017 márciusi közölte.

Az Alapítvány Teleki Pál Érdemérem kitüntetését korábban, 2016. június 4-én, a Magyar Írószövetségben tartott Trianoni megemlékezésen – személyre szóló méltatás kíséretében –adta át Lezsák Sándor a kuratórium elnöke. A “zárszámadó” ünnepségen az Alapítványt és az est közönségét Tarnai Richárd Pest Megyei Kormánymegbízott üdvözölte a történelmi helyszínen, ahol a 2016. évi Bethlen Gábor-díjak, a Márton Áron Emlékérmek, a Tamási Áron-díj, és a “Székelyföld jövőjéért” második ösztöndíj ünnepélyes átadása történt.

 

BETHLEN GÁBOR-DÍJ :

a HITEL folyóirat Szerkesztőségének irodalmi, kulturális, művészeti és társadalmi szerepvállalásáért – a nemzeti művelődés kiemelkedő szolgálatáért

                                          Laudátor: Dr. Petrik Béla köztisztviselő, a BGA  kurátora

Dr. Koszorús Ferenc ügyvédnek, a 110. éves Amerikai Magyar Szövetség elnökének, az USA közéletében és a magyar kisebbségek védelmében folytatott nemzetszolgálatáért                                                                Méltatta: Lezsák Sándor író, az Országgyűlés alelnöke, a Kuratórium elnöke

Márton Áron Emlékérem:                                                                                                                                            Dr. Bárth János néprajzkutatónak, a Duna-Tisza köze és Székelyföld néprajzi öröksége-, értékeinek feltárásában végzett magyarságszolgálatáért. L: Kósa László akadémikus  Stanko Andrić horvát történésznek, a térség és Szlavónia keresztény múltja, s Kapisztrán Szent János életútja értékmentő kutatásáért L:Sokcsevits Dénes igazgató,BB Intézet,Zágráb  Lászlófy Pál, tanárnak, az erdélyi magyar oktatásügyben végzett pedagógiai és szervezői munkájáért, nevelő tevékenységéért – nemzetszolgálatáért. L:Potápi Árpád államtitkár TAMÁSI ÁRON-DÍJ:                                                                                                                    Lukácsi Huba, gimn. tanárnak, a Latinovits Diákszínpad alapítójának L:Sudár Annamária

 Székelyföld  jövőjéért”2017.évi ösztöndíjasa:Csata Adél. Bemutatta: Egyed Emese  

Közreműködött: Csoóri Sándor Kossuth-és Liszt Ferenc díjas dalszerző, népzenész                 Műsorvezető: Arató György levéltáros – történész, Mika Sándor Egyesület vez. tagja volt.

 

1., 2.-3. témakör:

A Bethlen Gábor Alapítvány Kuratóriuma 2016. dec. 9-ei a Fekete Gyula emléktábla avatása után tartott ­ülésén, a kurátoroknak átadott Aranykönyvben számot adott az Alapítvány elmúlt  évtizedben végzett munkájáról; középpontban a 2013 október 23-án névadónk fejedelemmé választása 400. évfordulóján –, fölavatott szobrának megvalósításáról. Az Aranykönyv hosszú vajúdás után – J. Király István hathatós közreműködésével, Magyary Rozália, Bakos István kurátorok, a könyvtervező Nagy András, a tördelő Bagu László és a kecskeméti Synra nyomda megfeszített munkájával –, fél év alatt készítettük el. A Hitel Könyvműhely gondozásában kiadott “A kolozsvári Bethlen  Gábor-szoborállítás emlékezete” c. kiadvány a Reformáció Évének méltó köszöntése. Ünnepélyes bemutatóját dec. 19-én tartottuk, ahol Adorjáni László kolozsvári lelkész, Bíró Zoltán, Komlóssy József (Svájc) és Lezsák Sándor ajánlotta a megjelent zömében a közadakozásban részt vett–, sok vendég figyelmébe.

 

Ezen a bemutatón kuratóriumi elnökünk Lezsák Sándor író, az Országgyűlés alelnöke arra emlékeztetett, hogy az elmúlt száz-százötven évben mennyi emlékművet és szobrot tettek tönkre, olyanokat is, amelyekről azt hitték, hogy maradandók. „Vannak szobrok, amelyek a ledöntés után is ott élnek az emlékezetben” – hangsúlyozta. Mint mondta, a létrejött könyv is fontos emlékjel. „Sok-sok ilyen emlékjelet fogunk még a Kárpát-medencében létrehozni” utalt a centenáriumi előkészületekre; jelezve, hogy az Alapítvány Kuratóriuma ennek jegyében támogatja Rieger Tibor 2017. augusztusában fölállítandó Magyarok Nagyasszonya szobrának megvalósítását a Csallóközben.

A BGA Aranykönyvében közöltük Lezsák Sándor író, a Magyar Országgyűlés alelnöke 2016. máj. 15-én Csíkszeredában, a Márton Áron szobor avató ünnepségén elhangzott beszédét, néhány szép fotóval együtt. Közöltük a 2016-ban megjelentParasztsors- Magyar sors” c. emlékező tanácskozásunkról (2014) készült könyv és a kiállítás pár fotóját, valamint a felújított nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium 2016. évi tanévnyitójának megható képeit.

A nemzeti összefogás jegyében – a királyfiakarcsai Petőfi Sándor Baráti Társulással és a felvidéki Szövetség a Közös Célokért társulással közösen –, a Magyar Kultúra Napja alkalmából “Felhívást” adtunk ki a Rieger Tibor alkotta és adományozta Királyfiakarcsai Magyarok Nagyasszonya szobor felállításának támogatására. A MNA Szoborbizottság fővédnökei: Csáky Pál  szlovákiai magyar EP képviselő, Duray Miklós a felvidéki Szövetség a Közös Célokért társulás elnöke, Kozma Imre szerzetes a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetője, Lezsák Sándor az Országgyűlés alelnöke, a BGA Kuratórium elnöke. Mellettük egy védnöki testület (21 felvidéki és magyarországi jeles személyiség), s öttagú Szervezőbizottság (Rieger Tibor, Bakos István, Erdő Péter, Magyary Rozália, Pogány Erzsébet) működik.

A Magyarok Nagyasszonya Szoborbizottság (továbbiakban MNA) első ülését a Bethlen Gábor Alapítvány ügyvivő kurátora Bakos István Lezsák Sándor és a Szervezőbizottság egyetértésével , hívta össze Budapesten. A január 31-én villámpostán kiküldött meghívót a MNA fővédnökei, védnökei, szervezői, valamint a BGA kurátorai és munkatársai kapták meg, egy tervezet kíséretében, amely a zártkörű tanácskozás alapjául szolgált. Az egyeztető megbeszélésen 27 fő, a BGA kurátorainak és a MNA tagjainak zöme élen Lezsák Sándor Duray Miklós fővédnökökkel –, aktívan részt vett. Megállapodás született arról, hogy egyelőre csak a csallóközi szoborállításról beszélünk nyilvánosan, a többi bizalmas jellegű (ld.alább): (Juhász Gyula: Trianon c. verse jegyében: “Nem kell beszélnünk róla sohasem, de mindig, mindig gondoljunk reá”: cselekedjünk érte a csallóközi szoborállítás után úgy, “ahogy lehet.”            A távlatosabb MNA program (2017-2021) keretében történő szoborállítás melletti érvek:        A nagyszerű műalkotás nemzeti, szakrális jellege, egyedülálló megoldása, páratlan lehetőséget  kínál stratégiai centenáriumi programunk elindítására. Ez esetben célunk, hogy a Trianoni békediktátum 100. évfordulójára, ill. a 2020-ban Budapesten tartandó 52. Eucharisztikus Világkongresszus hetére segítsük magunk, nemzettársaink méltó fölkészülését, a magyarság helytállását. Alapvető feladatunk lenne a MNA sugallta keresztény közösségépítés, a szellemi honvédelem és a lelki megújulás serkentése a történelmi haza egész területén, főleg a magyarlakta vidékeken. Ahogy Erdélyben Márton Áron és Bethlen Gábor kultuszát erősítették a szoborállítások, úgy serkentse a Magyarok Nagyasszonya szoborállítási program a Szent Korona jegyében fogant keresztény- magyar értékek megismerését és éltetését az egész Kárpát-medencében. A csallóközi első MNA szoborállítás Szent István, Szent László, Pázmány Péter, II. Rákóczi Ferenc szellemi örökségén túl, ébressze a Felföldhöz kötődő XX. századi keresztény-magyar kiválóságok – Prohászka Ottokár, Esterházy János, Mindszenty József kultuszát; életpéldájuk, nemzethű áldozatvállalásuk, tanításuk, szellemi üzenetük megismerését és követését. A szoborállításhoz kapcsolódó összejöveteleket, közadakozási alkalmakat, zarándoklatokat sokak megnyerésével, aktív jelenléttel szolgálhatjuk, de tudnunk kell, hogy a MNA jegyében elgondolt centenáriumi program jövője, az első eredménytől függ.)

Rieger Tibor bronzba öntött Magyarország Nagyasszonya szobrát 2017. május 13-tól  aug. 16-ig Budapesten, a Máriaremetei kegytemplomban mutatjuk be. A szoboravató ünnepséget augusztus 19-én a csallóközi Királyfiakarcsán tartjuk. A közadakozásból támogatott szoborállítási program szervezése, a BGA egyik kiemelkedő feladata 2017-ben.   A hazai és a felföldi keresztény magyar civil szervezetek, egyházak, önkormányzatok, személyek közreműködésével ösztönözzük a sikeres adománygyűjtést, a szoborállítást, s ezzel együtt azt, hogy egyre többen ismerjék, tárják föl, tanulják újra, műveljék múltunk elfeledett jó szokásait, ősi tájait; legyenek részesei a szellemi honvédelemnek, az újraszervesülő magyar egységnek.

Az elmúlt három hónap során öt-hat ismertetés ill. elismerő recenzió jelent meg az Aranykönyvről és kétannyi a királyfiakarcsai Magyarok Nagyasszonya szoborállításról. Csapó Endre az ausztráliai Magyar Élet hetilapban is közzétette a Felhívást, a BGA Aranykönyvét pedig recenziójában értékelte, amelyből az alábbi részt idézzük:

 “A 220 oldalas könyv a szobor létrejjöttének, viszontagságos körülményeinek, sikeres ünnepélyes felavatásának alkot maradandó emléket. A könyv címe: A kolozsvári Bethlen Gábor szoborállítás emlékezete. Összeállította Magyary Rozália és Bakos István.

Az album alakú könyv a 2013. október 23-i esemény színes képes beszámolója köré épített történelmi visszaemlékezés összegezése, érzésem szerint azzal a szándékkal prezentálva, hogy egyszer, valahol, végre el kell mondani, hogy nemzeti ügyet támogatni Magyarországon mindig küzdelmes volt, és ezen a téren mai napig is sok kívánni való maradt. Nemcsak a Bethlen Gábor Alapítványnak volt nehéz élete, de ennek a negyedfél évvel ezelőtt felállított szobornak is. Végül nagy erőbedobással sikerült Bethlen Gábor Emlékévet tartani a névadó fejedelemmé választásának 400-ik évfordulója napján, 2013. október 23-án, Kolozsvárt...(Csapó Endre: A Bethlen Gábor szoboravatás Aranykönyve, Ausztráliai Magyar Élet 2017. ápr. 20.)

 

A Bethlen Gábor Alapítvány halottai 2016-ban: Dr. Tőkés István, Lengyel Alfonz, Skultéty Csaba, Bedő György, Hábel György, Tempfli József püspök,  Oláh János, Molnár Ágoston, Csoóri Sándor alapító, Böröcz József, Keresztes György Pál.

 

A Bethlen Gábor Alapítvány Kuratóriuma (2016): Lezsák Sándor (elnök), Kurátorok: Bakos István (ügyvivő), Bartos Mónika, Dr. Béres József, Bíró Zoltán, Illyés Mária, Magyary Rozália, Németh Ágnes Dr. Petrik Béla, Szalai Attila. M. társak: Kalmár Judit, Bordi Károly.

 

Konkrét példák kurátoraink 2016-ban, a BGA képviseletében végzett további munkáira:

 

Bartos Mónika a Kárpátaljai Rózsahölgyek Társasága felkérésére, a Beregszászon rendezett jótékonysági operett est Háziasszonya szerepét vállalta. A Beregszász és a járás kiemelkedő éttermeinek és civil szervezeteinek részvételével 2016. nov. 3-án tartott est előadói: Pitti Katalin Liszt Ferenc-Díjas Operaénekesnő, Érdemes Művész Pomlényi Péter színművész volt.

 

Petrik Béla:

„Engem csak a vers véd…” Nagy Gáspár Rendszerváltó versei

Előadás a Széchenyi Társaságban, Budakeszi, Prohászka Gimnázium, 2016. január 7.

Nagy Gáspár Alapítványról, Díjról, Emlékházról beszélgetés – KARC Fm Rádió, 2016. május 5.

Nagy Gáspár Rendszerváltó versei – Előadás és foglalkozás a Nagy Gáspár Irodalmi Táborban, középiskolások részére, Bérbaltavár, 2016. június 20.

A HITEL Bethlen Gábor díja – Laudáció, 2016. nov. 18. Elhangzott Vármegyeháza, Bp.

 

Októberi stációk – Nagy Gáspár és 1956 című antológia bemutatója. Bevezetőt mondott Sebestyén Ilona, a Nap Kiadó vezetője. A kötetet bemutatta Pécsi Györgyi szerkesztő, irodalomtörténész és Dr. Petrik Béla irodalomtörténész. – Budakeszi, Nagy Gáspár Könyvtár, 2016.11.24.

 

1956-os megemlékezés – Gödöllői Városi Könyvtár, 2016. december 15.

Szalai Attila:  2016. júl. 30-án, az Alapítvány képviseletében részt vett és nagyszerű előadást tartott a Nemzeti Fórum, az IKON és a Csengey Dénes Vándoregyetem emlékkonferenciáján Balatonbogláron, ahol a  Teleki Pál (1879-1941) volt miniszterelnökre, földrajztudósra, akadémikusra emlékeztek halálának 75. évfordulóján. (ld. a beszámolóban)

2016. szept. elsején a Bem József Lengyel Kulturális Egyesület megrendezte hagyományos találkozóját a budapesti Farkasréti temetőben. Délelőtt 11-kor katonai tiszteletadás mellett megkoszorúzták id. Antall József és Baló Zoltán ezredes sírját. A találkozón részt vett többek között Roman Kowalski, Lengyelország rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Jeszenszky Géza, Magyarország egykori külügyminisztere, dr Csúcs Lászlóné Halina, a lengyelek parlamenti szószólója, dr Rónayné Słaba Ewa, az Országos Lengyel Önkormányzat elnöke, dr Várnai Dorota, a fővárosi Lengyel Önkormányzat elnöke, Eugeniusz Korek, a Bem József Egyesület elnöke, Bogdanska-Szadai Bozena, a Glos Polonii főszerkesztője és Szalai Attila az Egyesület választmányi tagja, a Bethlen Gábor Alapítvány kurátora, valamint Molnárné Sagun Mónika, az LKK elnöke és Piotr Piętka, a Lengyel Kutatóintézet és Múzeum igazgatója.

2016. szept. 11.-én a II. kerületi Kövi Szűzanya templom melletti téren leleplezésre került a Boldog Jerzy Popiełuszko emlékhely egy kőből kialakított rózsafüzér, melyen Popiełuszko atya imádságait és gondolatait olvashatjuk.. Az emlékhelyet 2016-ban a Lengyel- Magyar Szolidaritás Évében létesítették. 1984. okt. 19 -én a Lengyel Szent Vértanú Barátok templomában, a “Szolidaritás” káplánja bemutatta élete utolsó szentmiséjét és rózsafüzért imádkozott. Utolsó nyilvánosan elhangzott szavait budapesti emlékhelye is őrzi: “Imádkozzunk, hogy szabadok legyünk a szorongástól, félelemtől, de mindenekelőtt a bosszútól és az elnyomástól.” A fölemelő ünnepségen a Magyarországi Bem József lengyel Kulturális Egyesület képviseletében koszorút helyezett el az emlékhelyre Bogdanska-Szadai Bozena, a Glos Polonii főszerkesztője és Szalai Attila az Egyesület választmányi tagja, a Bethlen Gábor Alapítvány kurátora.

2016. okt. 19.-én Boldog Jerzy Popiełuszko atya halálának 32. évfordulója alkalmából a Csepeli Lengyel Önkormányzat képviselői gyertyagyújtással és főhajtással emlékeztek a vértanú emléktáblájánál. Az önkormányzatot Borbély Lénárd polgármester, dr. Szeles Gábor jegyző és dr. Vincze Anikó aljegyző, az Országgyűlést pedig Németh Szilárd munkatársa képviselte. A Bem József Magyarországi Lengyel Kulturális Egyesület képviseletében jelen volt Szadai-Bogdanska Bozena, a Glos Polonii szerkesztője, és Szalai Attila az egyesület választmányi tagja, a Bethlen Gábor Alapítvány kurátora.

2016. október 20.-án Budapesten a Bem József Lengyel Kulturális Egyesület és az ottani LKK részleg konferenciát szervezett a lengyel kereszténység témájában. Ebben az évben ünnepeljük I.Mieszko fejedelem megkeresztelkedésének 1050. évfordulóját, amely 966 április 14.-én zajlott le. Az idei megemlékezések nem csak visszautalások a múltra, hanem reményt adó lendületet adnak egy újjászületett és hitben megerősödő életre. A konferencia ilyen küldetést adott mind a lengyeleknek, mind a magyaroknak.

A konferencia Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök védnöksége alatt zajlott le, előadást tartottak: Krzysztof Grzelak atya – a Lengyel Perszonális Plébániáról, aki megnyitotta a konferenciát I. Mieszko fejedelem keresztség felvételének 1050 éves múltjáról és annak következményeiről szóló előadásával, prof. Kovács István történész és polonista – Magyarország egykori krakkói konzulja, aki Lengyelország történelmének 1863/64-es eseményeit és az akkori katolikus egyházat mutatta be, Grzegorz Górny lengyel újságíró, kiadó és író, aki Marian Zdziechowskiról – a II. Lengyel Köztársaság legnagyobb hungarofil alakjáról beszélt, Bajcsy Lajos atya a Lisieux-i Szent Teréz plébániáról, aki a lengyelországi zarándoklatok emlékezetéről tartott beszámolót, valamint Paweł Cebula atya Egerből, aki a magyar és lengyel katolikusok kapcsolatait mutatta be az „Új Világban”.A konferencia fényét Angelika Korszyńska-Górna és frissen alakult, de annál professzionálisabb együttesének koncertje emelte.
A rendezvény moderátora Szalai Attila – polonista, újságíró, nyugalmazott diplomata, a Bem József Lengyel Kulturális Egyesület tagja, a Bethlen Gábor Alapítvány kurátora – volt.

2016. október 21.-én az 1956-os magyar és az 1944-es Corvin közi lengyel emléktáblánál – amelyet a Bethlen Gábor Alapítvány Szalai Attila kurátor kezdeményezésére állíttatott föl egy éve –, koszorúzást tartottak. A Corvin köz az 1956-os harci események kapcsán nagy jelentőséggel bír mind a mai napig. Koszorút helyezett el a kerület képviselője Sántha Péterné, Józsefváros polgármester-helyettese, Szalai Attila a Bethlen Gábor Alapítvány kurátora, Małgorzata Soboltyński – az Országos Lengyel Önkormányzat elnökhelyettese és Lapis Balázs, az Országos Lengyel Önkormányzat hivatalvezetője. Az ünnepségen jelen voltak még polonofilok és magyar iskolai tanulók. A fekete gránitba vésett lengyel és magyar nyelvű felirat arra emlékeztet, hogy gondolatban kezet foghatnak a varsói és a budapesti felkelők, akik a XX. század két legnagyobb rezsimje, a fasiszta és a kommunista rendszer ellen fogtak fegyvert. 1944-ben a keleti frontról Varsóba vezényelt magyar katonák megtagadták a felkelők elleni fellépést, sőt, mi több, fegyvereket, ruhaneműt és élelmet adtak nekik, a sebesülteket pedig ellátták a magyar tábori kórházban. Sokan a magyarok közül a felkelők oldalára álltak.

1956-ban Lengyelország érkezett leghamarabb humanitárius segítségnyújtással, a hazánkban tanuló lengyel hallgatók pedig a Nemzetőrség karszalagját viselték magukon. A pesti emléktáblán „A Kis Felkelő” rajzolatát láthatjuk, Burián Norbert szobrászművész készítette.

2016. nov. 8-án bemutatták Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 című könyvét Budapesten, a Magyarság Házában, A kétkötetes mű a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (RETÖRKI) könyvsorozatában, az Antológia Kiadó gondozásában jelent meg. A rendezvény kezdetén a könyvbemutatót szervező Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum főigazgatója, Bíró Zoltán köszöntötte a jelenlévőket, majd Szalai Attila, a RETÖRKI munkatársa, az est moderátora Duray Miklóssal kapcsolatban az alábbiakat mondta: „Egy azonban teljesen biztos, hogy ott állt mindig, ahol (mint egy fa – a szerk.) a gyökerét leengedte. Soha nem engedett se jobbra, se balra. Lehet hasonlítani a Wass Albert féle kőhöz. Ami marad. Duray Miklós maradt és reméljük, hogy még sokáig velünk fog maradni.”                                           2016. november 11-én a függetlenségi ünnep alkalmából a Lengyel Köztársaság szegedi tiszteletbeli konzulja nemzetközi konferenciát szervezett, megnyitotta a lengyel kereszténység felvételének 1050. évfordulójáról szóló kiállítást, valamint több mint 150 vendéget hívott meg fogadásra és koncertre. „Az európaiság kettős értelmezése: a nyugat-európai multikulturalizmus és a kelet-közép-európai nemzetállamiság” című konferenciára a szegedi dóm altemplomában került sor. Az ottani egyházmegye és a Lengyel- Magyar Kulturális Egyesület meghívására előadást tartottak:                                                         Bronisław Wildstein (lengyel publicista és újságíró) „Mit vihetnek az Európai Unióba az új (posztkommunista) tagállamok?”                                                                                                    Luca Volonté (olasz EP-képviselő) „Az európai értékrend relativizálása”

 

Ferdinand Fellmann (német filozófus, ny. professzor) „Globalizáció – a Nyugat alkonya?”  Kiss Gy. Csaba (magyar irodalom- és kultúrtörténész, /Teleki Pál érdemérmes, régi kurátor) „Kereszténység és kulturális identitás lengyel és magyar változatban”.                                                                                                               A konferencia moderátora Szalai Attila, ny. diplomata, újságíró a Bethlen Gábor Alapítvány kurátora volt.

A BGA 60. évfordulós programjának része “Csapó Endre: Ötvenhat emigrációs szemmel (1964- 2014)” című, az Antológia gondozásában, Lezsák Sándor előszavával kiadott egyedülálló könyve és sok más esemény, akció, amelyekhez hozzájárult Alapítványunk is.

Az elért eredmények, a beszámolóban ismertetett idei közös tevékenységek, programok, illetve néhány kurátorunk kérésemre megküldött egyéni beszámolója mellett, az idén megjelent két könyv (“Parasztsors- magyar sors” illetve “A Bethlen Gábor Alapítvány Aranykönyve”), a kuratórium tagjainak, alapítóinak és kitüntetettjeinek 2016-ban megjelent számos könyve, kb. félszáz előadása, nyilatkozata és publikációja is jelzi Alapítványunk közéleti szerepvállalását.

A Bethlen Gábor Alapítvány működéséhez és programjaihoz – fennállása óta – külföldi pályázati támogatást, adományt, jelentős támogatást nem kapott. A magyar államtól sem.

 

A BGA 2016. évi működése és teljesítménye a mostoha körülmények ellenére –, elismerésre méltó, amiért köszönettel tartozunk az áldozatos munkát vállaló Kuratórium tevékeny elnökének és tagjainak, a működést támogató (NEA, NKA), intézményeknek, a határon inneni és túli együttműködő szervezeteknek, intézményeknek, egyéni támogatóinknak.

 

 

Buda, 2017. április 21-én                         Összeállította: Bakos István ügyvivő kurátor

A varsói Kis Felkelő emléktáblája

Sajtóközlemény

A lengyel-magyar barátság két, jószerint kevéssé ismert – 1944-es és 1956-os – történelmi próbatételének állít emléktáblát a Bethlen Gábor Alapítvány, a Józsefvárosi Önkormányzat és az Országos Lengyel Önkormányzat 2015. október 21-én, 14.00 órakor a Corvin közben. Az avató ünnepségen Dr. Sára Botond Attila, a VIII. kerület polgármester-helyettese köszönti a résztvevőket, Michał Andrunokis, követtanácsos tolmácsolja Roman Kowalski, a Lengyel Köztársaság budapesti nagykövetének szavait, felszólal Wittner Mária, egykori felkelő, az emléktábla avató beszédét pedig Szalai Attila, nyugállományú diplomata, a Bethlen Gábor Alapítvány kurátora mondja el. A rendezvényen fellép Tolcsvay Béla énekmondó, Kossuth-díjas zeneszerző. A rendezvény támogatói köre: Balaton Akadémia, Eötvös József Kollégium Baráti Köre, HITEL, Magyar Örökség és Európa Egyesület, Mika Sándor Egyesület, Nagy Gáspár Alapítvány, Százak Tanácsa, Magyar Írószövetség A táblát Burián Norbert, végzős szobrász hallgató készítette.

A tábla egyfelől utal arra, hogy 1944 nyarán milyen volt a keleti frontról Varsó környékére visszavont magyar honvédsereg egységeinek a Varsói Felkelés idején tanúsított magatartása. A magyarok nem voltak hajlandók szembeszállni a felkelőkkel, s azzal is kifejezésre juttatták a lengyelek iránti rokonszenvüket, hogy a németek előtt titokban fegyverrel és élelemmel látták el a lengyeleket, konspirálva befogadták tábori kórházaikba a sebesültjeiket. Számosan közülük át is álltak a hazájukért harcoló lengyelek oldalára. 1956-ban pedig hazánkban tanuló lengyel diákok húzták fel a Nemzetőrség karszalagját.

E viselkedésnek állít emléket a most felavatásra kerülő tábla a Corvin közben, a leventepuskát szorongató „Pesti Srác” szobrához közeli falon. A táblán a varsói „Kis Felkelő” szobrának alakja látható – mintegy párjaként a budapesti 56-os gyermekharcosnak. A táblának így kettős üzenete van: egyrészt a barna és a vörös totalitarizmus elleni felkeléseink, harcaink gyermekhőseinek állít emléket, másrészt a magyarok viselkedésének 1944-ben Varsó környékén, miként arra a rajta elhelyezett szöveg is utal. Ugyanakkor felidézi bennünk, hogy a magyar forradalom hírére Lengyelországban azonnal kezdetét vette a magyarok megsegítésére szervezett, a lengyel történelemben még soha nem látott méretű karitatív akció. Ennek következtében az 1956 végéig nyújtott társadalmi adományok értéke kétszerese volt annak, amit Magyarország a világ összes többi népétől együttesen kapott. November 4-ig már tizenhat lengyel repülőgép landolt Budapest repülőterén – gyógyszert és élelmiszert hoztak a szükséget szenvedő harcosoknak és lakosságnak. Rendkívüli jelentőséggel bírt az a tény is, hogy húsznál több lengyel újságíró és tudósító is érkezett légi úton. Nekik köszönhető, hogy a lengyelek – egyedüliként a szovjet blokk alávetett országaiban – valósághű, megrázó képet kaptak mindarról, ami a magára hagyottan harcoló Magyarországon történt.

1944-ben a lengyelek Varsói Felkelés néven ismert, a barna totalitarizmus ellen folytatott szabadságharcát hagyta magára a világ, 1956-ban ugyanezt tette a vörös totalitarizmus ellen harcoló Magyarországgal, Budapesttel. Mindkét felkelésben számos fiatal, sok kamasz korú fiú és lány hozta meg a legnagyobb áldozatot a szabadságért.

Az ő emlékezetüket őrzi a tábla, ugyanakkor a Varsói Felkeléssel szemben bajtársiasan viselkedő magyar honvédek emléke előtt is tisztelegve. Említésre méltó az is, hogy a Corvin közben álló Pesti Srác szobor felállításához a varsói Kis Felkelő szobra adta az ötletet Pongrátz Gergelynek, az itteni ellenállók egykori parancsnokának.

Hála és köszönet illeti mindazokat, akik segítettek abban, hogy a varsói és a pesti srácok itt és most jelképesen kezet nyújthatnak egymásnak.

Bethlen Gábor Alapítvány                                                                  Budapest, VIII. kerület

   Józsefváros Önkormányzata

                                                                                                       Budapest, 2015. október 12.

A Bethlen Gábor Alapítvány beszámolója 2014. évi tevékenységéről

             BETHLEN GÁBOR ALAPÍTVÁNY

Székhely: 1078 Budapest, Hernád utca 56/b

Adószám: 18006135-1-41, Bírósági bejegyzés sz. 1131

..mi minden erőt, ami a haza  javára akar és tud lenni, nem eltiporni,  hanem együvé fogni kívánunk…” Móricz Zsigmond: Erdély

A Kuratórium 2015. márc. 24-én – a Németh László Emlékszobában – tartott ülésén  megtárgyalta az ismertetett számszaki és szöveges beszámolókat, s határozatot hozott:

A Kuratórium az Alapítvány 2014. évi közhasznúsági beszámolóját a szöveges beszámolóval együtt 23831 e Ft mérlegfőösszeggel, 5233 e Ft. mérleg szerinti eredménnyel, elfogadta.         3/2015 sz. határozat /egyhangúlag megszavazva/

Beszámoló  a Kuratórium 2014-ben végzett munkájáról:

Az eredményesen – Péterfy László Bethlen- szobrának 2013. október 23-iki kolozsvári ünnepélyes fölavatásával és a novemberi díjátadóval – zárult Bethlen Gábor emlékév után; 2014-ben, a fél évezrede zajlott Dózsa György-féle parasztlázadás jegyében, a magyar parasztság sorsára emlékeztünk, emlékeztettünk főként az őszi nagyrendezvényünkön.

– Az Alapítvány Kuratóriuma az elmúlt évben – két könyv kivételével – teljesíteni tudta vállalt feladatait. (A kolozsvári Bethlen Gábor szobor Aranykönyve főleg az ígért támogatás elmaradása és J. Király István informatikusunk távozása miatt nem valósult meg, a Magyar nemzetismeret angol változata pedig csak 2015-ben kerül nyomdába.) Magyary Rozália és a BGA közreműködésével, ez évben két – külhoni magyarok által, részben hazai támogatással megvalósult – könyv látott napvilágot. “55 év a magyarság szolgálatában”, a Svájci Keresztény Magyar Munkavállalók Szövetsége történetét és Böröcz József elnök szolgálatát dolgozta föl. (SKMMSz, Zürich, 2014. 469.p.), ill. “Cseh Tibor: Csernátontól a Reménység Taváig” c. nagyszerű könyve, amelyet Ludányi András szerkesztett. (Fekete Sas Kiadó, Bp. 2014. 520.p.) A BGA embléma jelzi, hogy e könyv kiadását segítettük.

– Szolidáris kötelezettségünknek tettünk eleget 2014. elején, amikor az utcára került HITEL folyóirattal kötöttünk megállapodást. 2014. jan. 17-én a szerkesztőség beköltözött a BGA 1078 Bp., Hernád utca 56/b. alatti irodájába és velünk megosztva használja azt, fedezve az iroda közüzemi költségeit. A helyiségben kiépítette a saját telefon- és faxvonalát, a saját nevére és költségére. A kuratórium által elfogadott írásos szerződést bármelyik fél indoklás nélkül felmondhatja háromhavi felmondási idővel. A HITEL folyóirat, amely fennállása óta közli a BGA díjátadó ünnepségeinek összefoglalóját és az elhangzott laudációkat, a lap hátsó borítóján a Bethlen Gábor Alapítvány emblémáját a támogatók között föltünteti.

– A Magyar Kultúra Napja alkalmából – 2014. január 21-én 17 órakor -, a „Kiss Ferenc Emlékkönyv” ünnepélyes bemutatóját tartottuk a LITEA Könyvesboltban (Budavár, Hess András tér 4.) A KAIROSZ Kiadó és a Bethlen Gábor Alapítvány gondozásában, a KKEK támogatásával megjelent művet Papp Endre, a HITEL főszerkesztője, Kiss Gy. Csaba kurátor, a Magyar Írószövetség választmánya tagja, és ifj. Kiss Ferenc az Emlékkönyv szerkesztője mutatták be, a moderátor: Bakos István kurátor, a könyv társszerkesztője volt. Közreműködött az Etnofon Zenei Társulás. Házigazda: Bakó Annamária a Litea vezetője.

– A Magyar Kultúra Napján – 2014. január 22-én szerdán, 17 órakor –  bemutatót tartunk a XIII. Lakiteleki Filmszemle díjnyertes filmjeiből az URÁNIA Nemzeti Filmszínházban (Budapest VIII. Rákóczi u. 21.). Az ünnepséget Bíró Zoltán kurátor, a RETÖRKI főigazgatója nyitotta meg, majd Kiss Benedek Bethlen Gábor-díjas költő mondta el néhány versét. A kistérségi és kisközösségi televíziók és filmes műhelyek számára 13. alkalommal meghirdetett mozgókép szemle mottója volt: „Fedezzük fel a Kárpát-medencét”.  A Sára Sándor Kossuth-díjas, Balázs Béla ill. Bethlen Gábor-díjas operatőr, filmrendező által vezetett – zsűri a beérkezett 89 alkotásból tízet díjazott a 2013. nov. 8-i díjátadáson, s közülük a fővárosban az alábbi filmeket mutattuk be: Úton-útfélen” c. fődíjas alkotás, Rendező: Szabó Attila (Székelyudvarhely, Székelyföld) „Református magyar vagyok, mindörökké az maradok! – Tamás Ilonka néni 100 éve” c. számos különdíjat elnyert alkotás  Rendező: Kiss Réka (Komárom, Felvidék), „Kicsi Klájd és a nagyvilág II.” c. különdíjas (animációs) film, Rendezők: Kecsenovity Egon- Zsolnai Ákos (Zenta, Délvidék) és az Álmomban rétisas szállt a kertünkbe…” c. különdíjas alkotást Rendezte: Cséke Zsolt (Debrecen, Tiszántúl)

– A 2014. jan. 28-i kuratóriumi ülés befogadta a „Székelyföld jövőjéért” adományt:     „A Bethlen Gábor Szoboralap legnagyobb összegű egyéni adományozója, Dr. Keresztes György Pál primor, századik születésnapján elhatározta, hogy a Nagy Fejedelem által nemesi rangra emelt családja emlékét a Bethlen Gábor Alapítvány keretében működtetendő ösztöndíjalappal örökíti meg. Szándékát 2014. január 9-én közölte  Bakos István ügyvivő kurátorral és Magyary Rozália főkönyvelővel a lakásán. Ígérete szerint, a megállapodás aláírása után céladományként 20.000, azaz húszezer Euró összeget utal a Bethlen Gábor Alapítvány számlájára, amelyből a léczfalvi Keresztes család ösztöndíjalap: „Székelyföld jövőjéért” létrehozását kéri. Az adományozó nagylelkű felajánlását önként, mindenféle ellenszolgáltatás nélkül teszi. A létesítendő ösztöndíjalap célja, hogy a Székelyföld kiemelkedő képességű, tehetséges fiataljainak kiválasztásához, méltó neveléséhez és továbbtanulásához hozzájáruljon. Ösztönözze a magyar tannyelvű iskolák tehetséggondozását, a kiválóak elismerését, bármilyen szintű iskolában tanulnak is. Ösztöndíjat kaphatnak alapfokú, középfokú, vagy felsőfokú tanintézmények diákjai, akiknek kiemelkedő képessége, tehetsége bizonyíthatóan megnyilvánul valamely művészeti ágban, szakterületen, vagy a (hit)életben. Az ösztöndíjat évente egyszer adományozzák, s  – az eredmények függvényében – több éven át biztosítható.                            A „Székelyföld jövőjéért” ösztöndíjra érdemesek kiválasztásáról és az ösztöndíjazásról, a Bethlen Gábor Alapítvány – székelyföldi kitüntetettjei közreműködésével – gondoskodik. Az alapító, Dr. Keresztes György primor az ösztöndíjalapot működése során, lehetőségei szerint, további támogatásokkal ösztönzi. Szeretné, ha ahhoz sokan csatlakoznának; s nyitottan fogadna be céladományokat.                                                                                                                                   A Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriuma köszönettel fogadja a fölajánlott céladományt. Vállalja, hogy „Székelyföld jövőjéért” ösztöndíjalapot az adománytevő óhajának megfelelően megalapítja és – a kuratórium legjobb tudása és szándéka szerint -, jó gazdaként, tartósan működteti.                                                                                                                                     Az ösztöndíjas fiatalok míg tehetségükkel, tudásukkal önmagukat és a Székelyföldet gazdagítják, méltóan szolgálják őseink és a léczfalvi Keresztes család emlékét is. Ennek reményében fogadjuk be és írjuk alá – a csatolt melléklettel együtt érvényes – adománylevelet.

Budapest, 2014. január 28.         a Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriuma jelenlétében:                       Dr. Keresztes György Pál s.k.                                              Lezsák Sándor   s.k.      primor, adománytevő                                                           a Kuratórium elnöke, befogadó

– 2014. febr. 25-én, az URÁNIA Nemzeti Filmszínházban – a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján – Dr. Horváth János vezetésével tartott megemlékezésen – moderátorként közreműködött a BGA ügyvivője, s részt vettek a BGA Baráti Kör tagjai is.

A HITEL 2014. márciusi száma közölte az Alapítvány 2013. nov. 15-i díjátadó ünnepségén elhangzott laudációkat (BETHLEN- díjasok: Izsák Balázs mérnök, a Székely Nemzeti Tanács elnöke L: Lezsák Sándor, Bohdan Zadura lengyel költő és műfordító (Pulawy) L: Kovács István, Hámori József akadémikus, a Magyar Örökség-díj Biz. elnöke L: Dr. Béres József. MÁRTON ÁRON Emlékérem: Dr. Szíjártó István irodalomtörténész, a Százak Tanácsa ügyv. elnöke L: Albert Gábor, Magyary Rozália közgazdász, a PH igazgatója, a BGA főkönyvelője L: Bakos István, Dr. Szász István Tas orvos, író, az erdélyi HITEL Emlékmúzeum alapítója L: Banner Zoltán.TAMÁSI ÁRON-díjas: Gazda József szociográfus, Székelyföld L. Cs. Nagy Ibolya). A márc. 26-i HITEL – est témája a “Székelyföld autonómiája” volt, amelyen a BGA négy székelyföldi kitüntetettje is szerepelt.

2014 május 13-án a Petőfi Irodalmi Múzeumban köszöntöttük 85. születésnapján Kányádi Sándort a magyar költészet kiemelkedő alakját, aki kitüntetései között nagy megbecsüléssel említette Bethlen Gábor-díját, üdvözlő beszédében.

– 2014. június 4-én, a Bethlen Gábor Alapítvány a trianoni békediktátum aláírásának 94. évfordulóján, az Eötvös Collegiumban, Teleki Pál szobránál tartotta hagyományos megemlékezését. Emlékező beszédet mondott: Domonkos László közíró.

Az Alapítvány kuratóriuma 2014/7. sz. határozatával, a következő személyeknek ítélte oda és adományozta a Teleki Pál érdemérmet, magyarságszolgálatuk elismeréseként:

      Roman Kowalski lengyel nagykövet, a lengyel – magyar összefogás támogatója,         Medvigy Endre jogász végzettségű irodalomtörténész, közíró és szerkesztő      Mátyus Aliz író, lapszerkesztő, az Eötvös Coll. Baráti Kör tevékeny tagja,           Bánhegyi Ferenc iskolaigazgató, tankönyvíró,                                                                        Kisida Elek  orvos, a Százak Tanácsa aktív tagja,                                                            Lánchíd Rádió.    A kitüntetéseket, méltató szavakkal Lezsák Sándor elnök adta át.

2014 aug. 22-én Budapesten temettük a Bethlen Gábor-díjas (1992) Borbándi Gyulát. A nyugati magyarság kiemelkedő képviselőjét Lezsák Sándor az Országgyűlés alelnöke, a Kuratórium elnöke búcsúztatta, a családi-baráti körű gyászszertartáson

-2014 aug. 31-én a BGA Kuratóriuma képviseletében az ügyvivő részt vett Dobos László temetésén Pozsonypüspökiben. A felvidéki magyarság gyászában osztoztunk, amikor a Bethlen Gábor-díjas (1991) írót, kiadót, politikus utódaival együtt búcsúztattuk.

2014. szept. 7-én Bakos István és Magyary Rozália részt vett a BGA kuratórium által  támogatott Bem József szobor avató ünnepségén Koltón.  Idézet a Varga Károly Koltó – katalini Református Egyházközség lelkipásztor- esperesének írt levélből: “…az 1849-es erdélyi hadjárat 165. évfordulóján … fölemelő koltói ünnepségen fölavattuk Bem József tábornok szobrát. Méltó volt ez az egésznapos partiumi esemény Teleki Sándor, Petőfi Sándor, Liszt Ferenc, Bem József emlékéhez és a szobraikat fölállító hitvallókhoz, szellemiségük őrzőihez is. Köszönet érte neked,… aki 38. éves lelkipásztori szolgálatoddal, helytállásoddal példát adsz híveidnek, a környék szórványban élő magyarságának; emberségből és hűségből….. tájékoztattuk a Kuratóriumot a nagyszerű ünnepségről, s arról, hogy támogatásunk jó helyre került….Beszámolónk nyomán.. a Bethlen Gábor Alapítvány Kuratóriuma elismerését és köszönetét fejezi ki neked, munkatársaidnak, s mindazoknak, akik a magyar-lengyel barátság e történelmi jelentőségű eseményét méltóan megszervezték…”

– 2014. szept. 19-én „Parasztsors – magyar sors” címmel –a Nemzeti Együttműködési Alap pályázati támogatásával – egész napos emlékülést tartott a Bethlen Gábor Alapítvány. Az Antológia Kiadó jóvoltából szép és időtálló programfüzet készült róla. A Dózsa György vezette parasztháború 500., a Nemzeti Parasztpárt megalakulásának 75. és Für Lajos halálának első évfordulója alkalmából; szept. 19-én, pénteken, az Uránia Nemzeti Filmszínházban rendezett emlékülés technikai lebonyolítója a fiatal történészek Mika Sándor Egyesülete volt. Az alábbiakban az ő tájékoztatójukat idézem:

“Az Uránia emeleti kávéházában fél 10-kor Bakos István művelődéskutató, a Bethlen Gábor Alapítvány kurátora megnyitotta a Kondor Béla rézkarcaiból Nagy András grafikusművész által válogatott és rendezett kiállítást. Nagy András fölolvasta Dózsa György a képzőművészetben című esszéjét, amit az emlékülés programfüzetében is közölt, majd a másfélszáz fős közönség megtekintette a kiállítást.

Az URÁNIA Nemzeti Filmszínház Dísztermében fél 11-től zajló plenáris ülésen a megjelentek közössége a magyarság régi himnuszát, a Boldogasszony anyánk kezdetű népéneket Nagy Balázs tekerős és Bese Botond dudás, a Népművészet Mesterei zenei kíséretével, fölállva énekelte el.  Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriumának elnöke megnyitó beszédében kiemelte a termőföld és a munkahelyek védelmének fontosságát, és az ülés témája kapcsán nemzetpolitikai igénnyel és kitekintéssel beszélt a hagyományos paraszti világ eltűnésének okairól is. Ezt követően Horváth János közgazdász, a Magyar Országgyűlés korábbi korelnöke a Magyar Parasztszövetségről tartott előadást, felidézve alapítását és 1940-es évekbeli működését. Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató, egyetemi tanár Dózsa Györgyről és a magyar parasztság történelmi földigényéről, Bíró Zoltán irodalomtörténész, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum főigazgatója Für Lajosról tartott előadást, Somodi István, a Szárszó Baráti Kör elnöke pedig a parasztság mai helyzetéről beszélt. A plenáris ülés zárásaként, a résztvevők Huszárik Zoltán Elégia című rövidfilmjét tekintették meg.               A zsúfolásig megtelt Fábri-teremben a délutáni első szekcióban Dózsa György életéről, haláláról és utóéletéről szóló előadásokat hallgathatott a közönség. Az eszme-, jog-, irodalom- és gazdaságtörténet, valamint a szociológia témaköréből és módszertanából merítő előadások a történelmi személy és kora problémáit vizsgálták. A második ülésszakasz témája a magyar parasztság XX. századi közéleti képviselete volt. A népi gondolat, a népi írók, Szárszó és a nemzeti tanár- és tudósnevelés kulturális és politikai kapcsolatrendszerét, működésének és utóéletének jellegzetességeit, a XX század második felére gyakorolt hatását vizsgáló előadások a Dózsa személye körül kialakított kultuszról mutattak képet. A harmadik szekció keretében kerekasztal-beszélgetés zajlott Für Lajos: Búcsú a parasztságtól címmel megjelent utolsó művéről, amelynek társszerkesztője, Bíró Friderika bemutatta a munka frissen megjelent záró, harmadik kötetét.                                                                                   A szünetekben Szamek Lili és Deák Zsigmond zenekara autentikus magyar népzenével táplálta a közönség lelkesedését, amely végül spontán közös éneklésig emelkedett.                                                                                             Az emlékülés végén a résztvevők megtekinthették Kósa Ferenc, Sára Sándor és Csoóri Sándor Ítélet című filmjét, amelynek tárgyán túlmutató üzenetéről, készítésének kulisszatitkairól és alkotóinak tapasztalatairól a vetítés után „rendező–néző” beszélgetés keretében faggatták az érdeklődők Kósa Ferencet.                                                                                                                                         A közel tizenhárom órás emlékülés … komplex képet alkot az idei megemlékezések közt azzal, hogy az irodalom, a képző-, zene- és filmművészet, valamint a tudomány területéről gyűjtött egybe a parasztság mint történelmi réteg emlékezetéhez és a nemzetsors aktuális problémáihoz tartozó kérdéseket és koherens válaszokat. A fent bemutatott, közel húsz előadás írott anyagából és az ezekhez csatlakozó, utólag elkészített tanulmányokból a Bethlen Gábor Alapítvány – az emlékülés címével azonos – ünnepi kötetet tervez kiadni a HITEL, a Pro Hungaris Alapítvány, a Lakiteleki Népfőiskola Alapítvány és a szervezők közreműködésével. “(A Mika Sándor Egyesület tájékoztatója, 2014. nov. 8.) 

       A rendkívül jelentős, egyedülálló hazai rendezvényről sok elismerő visszajelzés érkezett, ám viszonylag keveset szólt róla a honi média. A BGA honlapján fönn van a hangfelvétel és fotósorozat, a HITEL 2014. novemberi számában pedig gazdag anyag (az elhangzott előadásokból kilenc, a kerekasztal-beszélgetés, Kondor-metszet) jelent meg róla.

– 2014. nov. 16-án (vasárnap) tartotta a Bethlen Gábor Alapítvány 2014. évi díjátadó ünnepségét az URÁNIA Nemzeti Filmszínház Dísztermében.                                        Díszvendégünk volt Szaniszló Attila kilencéves  zongorista-tehetség Székelykeresztúrról.

Bethlen Gábor díjasok:

Egyed Ákos történettudós. az Erdélyi Múzeum Egyesület volt elnöke (Kolozsvár)

Laudátor: Miskolczy Ambrus történész, tanszékvezető egyetemi tanár

Sir Bryan Cartledge angol történész, diplomata, egykori nagykövet (London)

Laudátor:  Navracsics Tibor jogász, politikus, az Európai Unió biztosa

Markus Meckel teológus, politikus, az NDK utolsó külügyminisztere (Berlin)                                   Laudátor:  Balog Zoltán ref. lelkész, az Emberi Erőforrások Minisztériuma minisztere

Dr. Zétényi  Zsolt  ügyvéd, volt parlamenti képviselő (Budapest)

Laudátor: Lezsák Sándor tanár, az Országgyűlés alelnöke, a Kuratórium elnöke

Márton Áron Emlékéremmel Kitüntetettek:                                                                               Árva László tanár, a Németh László Gimnázium igazgatója (Hódmezővásárhely)                    Laudátor: Szenti Tibor közíró, néprajzkutató (Hódmezővásárhely)                                                                                       Pawel Czebula ofm, ferences szerzetes (Lengyelország)                                                                                 Laudátor: Kiss Rigó László Szeged-csanádi megyéspüspök, ill. Szalai Attila kurátor                                                                  +Saáry Éva geológus, író; a Svájci Magyar Irodalmi és Képzőműv. Kör alapító tagja                                    Laudátor: Agócs Sándor  költő, az Antológia Kiadó vezetője (Lakitelek)

Tamási Áron díjas:                                                                                                                                                                                                  Margittai Gábor író, tanár, szerkesztő, a Magyar Nemzet újságírója (Budapest)                    Laudátor: Cs. Nagy Ibolya irodalomtörténész, a Tamási Áron Alapítvány kurátora

– Dr. Petrik Béla tájékoztatója a Bethlen Gábor Alapítvány 2014. évi díjátadásáról:

“Az URÁNIA Nemzeti Filmszínházban tartottuk a Bethlen Gábor Alapítvány 31. díjátadó ünnepségét, amelyet Lezsák Sándor a Kuratórium elnöke, az Országgyűlés alelnöke nyitott meg. Üdvözölte a régi és új kitüntetetteket, vendégeket és a díjátadás díszvendégét a 9 éves székelyföldi zongoraművész – tehetséget, Szaniszló Attilát, aki Bartók (Este a székelyeknél), Mozart művek mellett saját szerzeményét is előadta az esten.

Az Alapítvány alapító okirata értelmében Bethlen Gábor díjat „azon személyek, vagy közösségek kapják, akik életművükkel, áldozatos munkájukkal sokat tettek nemzetünk értékeinek megőrzése, gyarapítása és Közép-Európa népeinek békés együttélése érdekében.” Az Alapítvány névadója és Márton Áron, Erdély szentéletű mártír püspöke, együtt jelentik azt a szellemiséget, amely az emberi humánumot, a nemzet szolgálatát, a kisebbségek védelmét a legnehezebb időkben is példaszerűen képviseli. Ennek jegyében; a magas szintű, áldozatos tevékenységet végző egyének és közösségek nyerhetik el e díjat. A Bethlen Gábor Alapítvány a szocializmus idején, 1980-ban alakult és a térség első civil és autonóm kezdeményezéseként féllegálisan kezdte meg működését. A korabeli pártállami rendszer retorziókkal, cenzúrával, leváltással, állásvesztéssel büntette az általuk nacionalistának tekintett társaság vezetőit.

A Kuratórium 2014-ben négy Bethlen Gábor díjat adományozott. Elsőként Egyed Ákos történettudós akadémikust, az erdélyi múzeum egyesület volt elnökét tüntette ki, akinek munkásságát Dr. Miskolczy Ambrus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezetője méltatta. Egyed Ákos a mai napig Erdélyben él és dolgozik, szülőföldjén próbálja saját eszközeivel életben tartani a magyarságtudatot. 1948-tól a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen folytatta tanulmányait, s később gyakornokként tanított ugyanitt 1951–1953 között. Ezt követően a kolozsvári Történeti Intézet kutatójaként, később az intézmény vezetőjeként dolgozott. A kommunista rezsim bukását követően 1990–1994 között a debreceni, 1995–1997 között az Eötvös Loránd Tudományegyetemen meghívott tanárként adott elő. 1990 óta a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Tudományos kutatásainak fő témái az 1848-as erdélyi forradalom és Erdély 1867-től 1914-ig terjedő története, de foglalkozott gazdaságtörténettel és a székely társadalom sajátos gazdasági és társadalmi kérdéseivel. Legutóbb 2010-ben a Pallas-Akadémia gondozásában jelent meg Erdély 1848–1849 című könyve, illetve a kitüntetése napján Gróf Mikó Imre „Erdély Széchenyije” című válogatását a KAIROSz Kiadó képviselője adta át. Számos kitüntetés, díj tulajdonosa, 2002-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét. Egy beszélgetésben így foglalta össze pályájának jelentőségét és értelmét: „…ez az elismerés (a tisztikereszt – P.B.) azt jelenti, most már nemcsak Erdélyben és nemcsak a történészek figyeltek fel arra, amit letettem a történelmi érdeklődés asztalára, hanem a magyar közvélemény, a magyar társadalom is értékeli ezt a munkát. Számomra külön öröm forrása, hogy a kitüntetést Sepsiszentgyörgyön vehettem át, mert itt találkoztam diákkoromban a Székely Mikó Kollégiumban azzal a történelmi örökség-szellemmel, amely aztán ott munkált bennem. Édesapámnak is köszönhetem ezt az érdeklődést, mert gyermekkoromban sokat mesélt Rákócziról, 1848-ról, Kossuthról, a családban is voltak ilyen hagyományok, de azért mégiscsak a tanáraim hatottak leginkább rám e tekintetben, és határoztam el, hogy annak a nyomába szegődöm, ami Háromszéken történt 1848-ban. Ezzel kezdtem, majd később kiszélesítettem kutatásaimat Erdélyre. Ma is fontos ébren tartani a történelmi tudatot, azt, hogy az elődök nem nyugodtak bele, hogy térdre kényszerítsék, és egyszerűen azt tegye velük egy idegen hatalom, amit akar, hogy semmibe vegye azokat a történelmi jogokat, melyeket a székelység vérrel és áldozatokkal kivívott magának.”

Bethlen Gábor díjat kapott egyfelől Sir Bryan Caltredge angol történész, diplomata, egykori nagykövet – a XX. századi magyar sors hiteles ábrázolása, a magyar-angol kapcsolatok kölcsönös szolidaritás jegyében történt formálása, kiemelkedő diplomáciai szolgálata -, másfelől Markus Meckel teológus, politikus, az NDK utolsó külügyminisztere – Európa keresztény örökségének ápolása, a magyar – német együttműködés és szolidaritás érdekében végzett munkássága, kiemelkedő keresztyén hitszolgálata – elismeréseként. Ők a díjátadáson nem tudtak személyesen részt venni, de mindketten örömmel és köszönettel fogadták a kitüntetést. Az esten ismertetésre került a díjak odaítéléséről szóló értesítés, illetőleg a két díjazott válaszüzenete. Az Alapítvány képviselői kijelentették, megtisztelőnek tartják, hogy korunk és régiónk egy jeles történészének, az egykor hazánkban szolgált nagykövetnek, illetve egyik jeles lelkész – politikusának, a népünkkel hajdan szolidáris német kormány egykori miniszterének, a magyarok barátjának adhatták át a kitüntetést.                                                                                   Sir Bryan Caltredge válaszlevelében megköszönte az elismerést, a magyar és az erdélyi történelem avatott ismerőjeként levelében felidézte Bethlen Gábor Erdélyének és a korabeli Anglia történelmi kapcsolatának, Bethlen erdélyi fejedelem uralkodásának eredményeit. Levelében kimentette távolmaradását és kérte, hogy képviseletében Bánki Vera, könyveinek magyar fordítója vehessen részt a díjátadó ünnepségen és tolmácsolja üzenetét az ünneplőknek, s vegye át a kitüntetését.                                                                                          Tanulmányait a legkitűnőbb egyetemeken végezte, melynek fontosabb állomásai Cambridge, Oxford, Stanford és Harvard voltak. Ezt követően a Szt. Antony College-ban, Oxford-ban és a Hoover Intézetben, a Stanford Egyetemen dolgozott kutatóként. 1960-ban lépett diplomáciai szolgálatba. Magas rangú posztot töltött be a Foreign Office-ban, majd a Downing Street 10-ben dolgozott James Callaghan és Margaret Thatcher miniszterelnökök külügyi magántitkáraként. Brit diplomataként szolgált Svédországban, a Szovjetunióban és Iránban. Majd 1980-tól, több mint három éven át angol nagykövetként szolgált hazánkban. Az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulója előestéjén, 2006 márciusában jelent meg az Egyesült Királyságban a „The Will to Survive: History of Hungary” című könyve, amely nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az évforduló kiemelt figyelmet kapjon a brit olvasóközönség körében. Magyarországon 2008-ban olvashattuk a hatszáz oldalas mű fordítását „Megmaradni- A magyar történelem egy angol szemével” címen. 2009-ben jelent meg a „Trianon, egy angol szemével” című munkája, amelyben Cartledge hazánkban eddig nem közölt dokumentumok segítségével festett átfogó képet a győztesek érdekvezérelt döntéseinek okairól, ezen döntések következményeiről. Munkájában megállapította, hogy a háború félmillió magyar áldozata önmagában is tragédia volt, a trianoni szerződésben azonban még azt is kellett vállalnia a vesztes Magyarországnak, hogy lemond területe kétharmadáról, és három millió magyar állampolgár az ország új határain kívülre kerül.

Markus Meckel válaszlevelét Arató György tanár, az ünnepség rendezésében közreműködő Mika Sándor Egyesület képviselője tolmácsolta, amelyben Meckel tájékoztatta a kuratóriumot, hogy a korábban elvállalt németországi megemlékezésen történő szerepvállalása miatt nem vehet részt a díjátadáson, de reményét fejezte ki, hogy egy későbbi időpontban arra személyesen sor kerülhet.

Meckel 1990-ben Lothar de Maziere kormányában az NDK külügyminisztere volt. Teológiát tanult egyházi főiskolákon Naumburgban és Berlinben. 1982-ben lelkész lett. 1988-tól 1990-ig Niedernodelebenben vezette az Ökumenikus Találkozóhely és Kutatóközpontot. 1988-1989-ben az NDK ökumenikus gyűlés (Ökumenische Versammlung in der DDR), és az Európai Ökumenikus Gyűlés küldötte Bázelben. Markus Meckel már a 70-es évek óta részt vett a keletnémet ellenzék tevékenységében. 1989-ben kezdeményezte a német SPD megalakítását, majd annak szóvivője lett, a német újraegyesítésig a keletnémet SPD helyettes vezetője volt. 1992-től 1994-ig a Bundestagban az SPD frakció szóvivője volt a Németország Szocialista Egységpártja (NSzEP, SED) diktatúrájának történetével és annak következményeivel foglalkozó, pártoktól független munkacsoportban. Markus Meckel a Bundestagban Németország külpolitikájával és biztonságával kapcsolatos problémákkal, valamint az Európai Unió keleti szomszédjaival való kapcsolatokkal foglalkozott. Meckel a Külügyi Bizottság rendes, valamint a Kulturális és Médiabizottság póttagja, továbbá az Európai Uniós ügyek bizottságának tagja. 2004-től 2008-ig a Lengyel Bizottság elnöke, társelnöke a Lengyel-Német Együttműködési Alap Tanácsának. Markus Meckel tanácsadó tagja a volt NDK-s Biztonsági Szolgálat Aktái Hivatalának. Elkötelezettje a demokráciáért végzett munkának – az Európai Partnerség a Demokráciáért Alap, valamint a Demokratikus Átalakulás Nemzetközi Központjának (ICDT) vezetőségi tagja. Számos német és európai díj kitüntetettje.

A negyedik Bethlen Gábor-díjat Dr. Zétényi Zsolt ügyvéd, volt parlamenti képviselő kapta, akit Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke laudált.

Zétényi Zsolt az Eötvös Loránd Tudományegyetem állam- és jogtudományi karán szerzett diplomát, 1967-1968 között a Legfelsőbb Bíróság tanácsjegyzője volt, 1968-1969 között az Országos Kriminalisztikai Intézet tudományos munkatársa, ezután évtizedekig jogtanácsos, 1994-től gyakorló ügyvéd. 1986-tól megszűnéséig a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság (1989-től Bajcsy-Zsilinszky Társaság) tagja, ügyvezető titkára, majd főtitkára. 1989-ben részt vett az Ellenzéki Kerekasztal munkájában, a kerekasztal és az állampárt megegyezésének aláírója 1989. szeptember 18-án. 1990–94-ben az MDF országgyűlési képviselője, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság alelnöke, 1993–94 között az Országos Elnökség tagja, 1992–től a Nemzeti Társaskör tagja, 1994–98 között elnöke, 1998-tól tiszteletbeli elnöke. 1997-től a Százak Tanácsa, és más egyesületek tagja. Egyszemélyes Nemzeti Jogvédő irodát tartott fenn 1994-től minden köztámogatás nélkül, az önkényuralom (sortüzek) halálos áldozatai védelmében, 2004-től a Nemzeti Jogvédő Alapítvány, és a Magyar Konzervatív Alapítvány kuratóriumának elnöke, 2008-tól 2014-ig a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnöke. Állami kitüntetést soha nem kapott, ahogy Lezsák Sándor a díj átadása során megjegyezte: „következetes igazságtételi és emberi jogi munkásságával elérte, hogy mindeddig semmilyen állami kitüntetésben ne részesülhessen”, ugyanakkor elérte azt is, hogy a Bethlen Gábor-díjat kiérdemelje.

A Bethlen díjak átadását követően az Alapítvány Márton Áron Emlékérmét adták át, elsőként Árva László tanárnak, a Hódmezővásárhelyi Németh László Gimnázium igazgatójának, az ifjúság nemzeti neveléséért és az író Németh László szellemi örökségének ápolásáért, akit Szenti Tibor néprajztudós író laudált. Árva László szavai szerint: az elismerés, egyben felelősség, és a jövőbeli feladatokat is kijelöli. Azt is fontosnak tartotta megemlíteni, hogy Németh László lánya, Németh Ágnes a kezdetektől támogatta munkáját.

Az Alapítvány Márton Áron Emlékérmet adományozott Pawel Cebula ferencrendi szerzetes atyának, a lengyel-magyar barátság jeles éltetőjének, akit Kiss- Rigó László Szeged-csanádi megyéspüspök, illetve Szalai Attila kurátor méltatott. A Magyarországon is hosszú éveket szolgáló szerzetes – aki most éppen az írországi lengyelek lelki atyja, s aki a díjátadásra Írországból utazott ide – kiválóan beszél magyarul s tavaly felvehette a magyar állampolgárságot is, élő példájaként a két nemzet, a lengyel-magyar barátságnak és szolidaritásnak. Ahogy korábban fogalmazott: „Ez a barátság több mint ezer éves. Az alapját közös szentjeink rakták le. A forrása a mi Urunk Jézus Krisztus Evangéliuma, amelyből az igazi szabadság és szeretet, más néven szolidaritás fakad. A magyarok és lengyelek a történelem folyamán nagyon sokszor egymás terhét hordozták. Így volt pl. Szent László vagy Szent Kinga illetve Szent Hedvig idejében. Így volt a török megszállás és Sobieski korában is. Később a Népek Tavaszán, meg a huszadik században is: 1920-ban, amikor a magyar lőszerészek segítsége nélkül a lengyelek nem tudták volna legyőzni a szovjet hadsereget; a II. világháború idején, amikor több mint százezer lengyel, vendégszerető menedéket talált Magyarországon vagy 1956-ban, amikor a lengyelek a legtöbb vért adták a leigázott magyaroknak.” Ma is azt vallja, hogy most is együtt kell harcoljunk az igazi szabadságért, az életért, a házasságért, a családért s mindazért, ami földünket, s életünket kereszténnyé teszi. „Mert, ahogyan Isten szolgája Robert Schuman mondta, s amit bátran ismételget a mostani magyar miniszterelnök: »Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz többé Európa«.”

Az Alapítvány Márton Áron Emlékérmet adományozott Saáry Éva írónak, a svájci magyar közösség kiemelkedő képviselőjének, aki boldogan fogadta az elismerést és készült a pesti útra, amikor egy hónapja hirtelen elhunyt. A díjat Sofia Larroudé Mazzolinit, Saáry Éva leánya vette át, s a díjazottat Agócs Sándor költő, az Antológia Kiadó vezetőjét a búcsúztatta – méltatta.                                                                                                                         Saáry Éva 1956. novemberben, a forradalom leverése után menekült nyugatra. Először a svájci Lausanne-ban, Párizsban, majd Francia Egyenlítői-Afrika Gabon tartományában, a SPAEF (Société des Pétroles d’Afrique Équatoriale Francaise) alkalmazásában, olajkutatóként tevékenykedett. Az 1960-as évek elején felhagyott a földtani munkákkal, azt követően a dél-svájci Luganóban élt és szabad újságíróként, festő- és fotóművészként tevékenykedett. 1959-től jelentek meg írásai rendszeresen nyugati magyar lapokban (Bécsi Magyar Híradó, Nemzetőr, Irodalmi Újság, Új Látóhatár, Katolikus Szemle, Kanadai Magyarság, Új Világ, Amerikai Magyar Hírlap, az ausztráliai Magyar Élet stb.). 1992-től kezdődően magyar lapokban is publikált. 1975-től a Ticinói Magyar Egyesületnek (TME) hol elnöke, hol alelnöke, 1976-92 között a Svájci Magyar Irodalmi és Képzőművészeti Körnek (SMIKK) ügyvezető elnöke; a Lugánói Tanulmányi Napok szervező-rendezője volt. Az egyesület tanulmányköteteit nagyrészt ő szerkesztette, és a fedőlapokat is ő tervezte. Cikkei, interjúi jelentek meg képzőművészekről is. Saját rajz- és fotóillusztrációival jelent meg több önálló kötete és mások munkáit (például Tollas Tiboréit) is illusztrálta. 1969-től néhány éven át a Külföldi Magyar Képzőművészek Világszövetsége svájci titkára volt. 1965-től kiállító művész, tárlatain fotóit általában együtt szerepeltette festményeivel. Fotográfusként – portrék és tájképek mellett – természeti alakzatokat, különös formákat rögzített legszívesebben. Közösség- és irodalomszervezői munkásságával a nyugati magyar emigráció, a szellemi élet, a magyar kultúra fontos és kiemelkedő szereplője volt.                                                                        A Bethlen Gábor díjak átadásával egyidejűleg, a több évtizedes hagyományok szerint a Tamási Áron-díj is átadásra került. E kitüntetést idén Margittai Gábor író, tanárnak, a Magyar Nemzet szerkesztőjének adományozta a Tamási Áron-díj Kuratóriuma. Laudálására Dr. Cs. Nagy Ibolya irodalomtörténészt kérte fel a Tamási Áron Alapítvány, a díjat Ugrin Aranka és Lezsák Sándor adta át.

Az esten Szabó András előadóművész előadásában részletek hangzottak el Németh László szárszói beszédéből, Tamási Áron: Kodály Zoltán (egy botfülű székely naplójából) c. írásából, Saáry Éva verséből.

A díjátadó ünnepség műsorvezetője Nikl János, a Magyar Katolikus Rádió bemondója volt. Lezsák Sándor a kuratórium elnöke zárta be az emlékezetes estet. Minden kitüntetettnek gratulált, megköszönte a laudátorok és a két művész közreműködését. Elismeréssel szólt a Székelyföld ifjú tehetségének fölemelő zongorajátékáról s külön is méltatta a Teleki Pál érdemérmes Szabó András előadóművész hozzájárulását nemcsak e díjátadó ünnepséghez, hanem a Parasztsors- magyar sors őszi rendezvény sikeréhez is. A nagyszabású emléknapon elhangzott előadásokból a HITEL 2014. novemberi száma ad válogatást, és képillusztrációi a Dózsa-emlékévhez kapcsolódnak. Tájékoztatta a közönséget, hogy 2014 június 4-én a Kuratórium Teleki Pál Érdemérmet adományozott Medvigy Endre jogász végzettségű irodalomtörténész, közíró és szerkesztőnek, Mátyus Aliz író, lapszerkesztő, az Eötvös Collégium Baráti Kör tagjának, Bánhegyi Ferenc iskolaigazgató, tankönyvírónak, Kisida Elek  orvos, a Százak Tanácsa tagjának, a Lánchíd Rádiónak és Roman Kowalski lengyel nagykövetnek (aki később veszi át kitüntetését).

A DVD-n rögzített ünnepi műsor a Szózat és a Székely himnusz közös éneklésével ért véget.

Budapest, 2014. november 24.                                             Dr. Petrik Béla kurátor”

(A HITEL folyóirat 2015/3. számában megjelent Petrik Béla fenti összefoglalója a 2014. évi laudációkkal együtt.)

– 2014. nov. 21-én emlékszobát avattunk Németh László és barátai tiszteletére Budán, a Németvölgyi út 18-ban. Az utcáról nyíló kis emlékszoba tablóin a gazdag irodalom- és színháztörténeti értékű felvételeken kívül bőséges családi fényképanyag mutatja be az író életét és küzdelmeit. A látogatók megtekinthetik az íróról készült, a Képek és történetek az életműhöz címmel készített dvd-t is. A Németh László Emlékszoba, a kiállítás, és a lemez Németh Ágnes kurátorunknak, az író leányának áldozatos munkájával és pénzügyi ráfordításával jött létre. Ugyancsak az ő közreműködésével jelenik meg rövidesen Németh László és felesége levelezésének teljes anyaga.

  1. december közepén, a Bethlen Gábor-díjas (1989) Tőkés László meghívására részt vettünk a Temesvár 25 rendezvényein az MTA épületében és Temesváron is.

A Kossuth Rádió karácsonyi programjában, Liptay Katalin műsorvezető jóvoltából, szerepelt a BGA kuratóriumának néhány képviselője, hírt adva az Alapítvány 2014. évi eredményeiről.

Az év során a BGA kurátorai és kitüntetettjei számos könyvvel, tanulmánnyal, előadással járultak hozzá az Alapítvány célkitűzéseinek megvalósításához, amelyet a Lakiteleki Népfőiskola és a NEA pályázati támogatása is elősegített. Köszönjük!

Budapest, 2015. március 17- 24.                   Összeállította: Bakos István ügyvivő kurátor

Beszámoló a Bethlen Gábor Alapítvány 2013. évi munkájáról

„..mi minden erőt, ami a haza javára akar és tud lenni, nem eltiporni, hanem együvé fogni kívánunk.”.

        A Bethlen Gábor Alapítvány Kuratóriuma2012. december 13-i  ülésén – meghirdette, hogy 2013-ban Bethlen Gábor emlékévet tart. Célunk volt, hogy emlékezzünk és emlékeztessünk névadónk erdélyi fejedelemmé választásának 400. évfordulójára, életpéldájára. Emlékezzünk elhunyt alapítóinkra is, akik a születésének 400. évfordulóján, az ő nevével, a nemzeti szolidaritás jegyében létrehozták (1980) az Alapítványt, s azokra is, akiket szellemi örökségének képviselőiként elismertünk, kitüntettünk eddigi működésünk során. Munkatervünk középpontjában az Emlékév három fő programja állt. A következők:

  1. A kolozsvári Bethlen Gábor szobor elkészíttetése és fölállítása,
  2. Az Erdély aranykora c. Kárpát-medencei diákvetélkedő megszervezése,
  3. Az Alapítvány évfordulós díjátadó ünnepségének méltó megrendezése
  1. Alapítványunk kuratóriuma vállalta Péterfy László Bethlen Gábor szobrának elkészíttetését, azzal, hogy az egészalakos bronzszobrot az Erdélyi Református Egyház-kerületnek adományozza, s ők méltó helyen fölállítják Erdélyben.

Mivel a Bethlen Gábor Emlékévre és a szoborállításra állami támogatást nem kaptunk, az Alapítvány kuratóriuma úgy döntött, hogy saját forrásból, közadakozásból, s közalapítványok pályázati támogatásával valósítja meg szobor-tervét, amelynek gipszváltozatát – a BGA támogatásával – rendkívüli munkával, időben elkészítette a művész. A tét a 2,20 cm magas szobor bronzba-öntése volt, amelyet addig nem kezdtek el, amíg az előleget át nem utaltuk. Az Emlékév három fővédnöke – Böjte Csaba, Kató Béla és Lezsák Sándor – 2013 július 10-én FELHÍVÁSSAL fordult a magyar nemzethez: “Állítsuk föl Bethlen Gábor fejedelem emlékjelét Kolozsvárt!” Adományt a “Bethlen Gábor Szoboralap” önálló alszámlára kértük befizetni. Az előleg átutalását az öntőműhely júliusban kérte.

A szoboröntéshez igényelt 8 M Ft előleget Alapítványunk törzstőkéjének föláldozásával és a Lakiteleki Népfőiskola Alapítvány rendkívüli támogatásával teremtettük elő. Az Alapítványt terhelő teljes költség zömét a J. Király István informatikus által létrehozott és működtetett Bethlen Gábor Emlékév 2013 honlapon kifejtett aktív adománygyűjtő tevékenységgel, s a Bethlen Gábor nevét viselő intézmények és a róla elnevezett utcák, terek önkormányzatai révén, nemzethű személyek és közösségek támogatásával sikerült előteremtenünk. Ezzel lehetővé vált, hogy a szobor időben; október 10-ig elkészüljön, majd a szakmai zsűri elfogadja, utána a Magyar Máltai Szeretetszolgálat kiszállítsa, s az Erdélyi Református Egyházkerület és a hóstátti Kétágú Református Templom hívei fölállítsák a templomkertben. Így avathattuk föl ünnepélyesen, 2013. október 23-án Kolozsvárt, a Nagy Fejedelem első egészalakos szobrát Erdélyben. A szoborállítás odaát is jórészt közadakozásból és egyházi támogatással történt.

Bővebb információk fenti honlapunkon és a mellékelt Áttekintő összefoglalóban találhatók.

  1. 2. Az Erdély Aranykora című rendkívül jelentős korszak- és nemzetismereti vetélkedő- sorozatot partnerünk, a Lakiteleki Népfőiskola részéről az e téren nagy gyakorlattal rendelkező Olajos István, az Eötvös Iskola igazgatója koordinálta. A 14-19 éves, Kárpát-medencei középiskolás korú fiatalok számára rendezett vetélkedő internetes elődöntői után 24 csapat versenyezhetett egymással. A győztesek (Érsekújvár, Pázmány Péter Gimnázium és a Budai Szent Imre Ciszterci Gimnázium csapatai) jutalma volt, hogy részt vettek a kolozsvári szoboravató ünnepségen.
  2. Az Alapítvány díjátadó ünnepségét 2013. november 15-én, 18 órakor tartottuk az URÁNIA Nemzeti Filmszínház Dísztermében, ahol Bethlen Gábor fejedelemmé választásának 400., valamint halálának 384. évfordulója alkalmából Dr. Ujváry Gábor történész (Teleki Pál érdemérmes, 2011) tartott ünnepi beszédet. Az est díszvendége volt a 127. éves Kolozsvári Református Bethlen Gábor Földész Dalkör.

Bethlen Gábor-díjasok:

Izsák Balázs mérnök, a Székely Nemzeti Tanács elnöke

Laudátor: Lezsák Sándor író,az Országgyűlés alelnöke, a Kuratórium eln., BG- díjas (2001)

Bohdan Zadura költő és műfordító (Pulawy, Lengyelország),

Laudátor:  Kovács István költő, diplomata, szerkesztő, Bethlen Gábor-díjas (2009)

Hámori József akadémikus, professzor a Magyar Örökség-díj Bizottság elnöke,                                  Laudátor: Dr. Béres József  kutató- vegyész, kurátor, Teleki Pál érdemérmes(2009)

Márton Áron Emlékérem:

Dr Szíjártó István irodalomtörténész, a Százak Tanácsa alapítója, ügyvezető elnöke    Laudátor: Albert Gábor író, József Attila-díjas                                                                                      Magyary Rozália közgazdász, a Pro Hungaris Alapítvány igazgatója, a BGA főkönyvelője                 Laudátor: Bakos István  művelődéskutató, ügyvivő kurátor                                                                  Dr Szász István Tas orvos, író, szerkesztő, az erdélyi HITEL emlékmúzeum alapítója                                    Laudátor: Banner Zoltán művészettörténész, közíró és kritikus (Gyula)

Tamási Áron-díjas:

Gazda József író, szociográfus Bethlen Gábor-díjas;1994 (Székelyföld)                                                                                            Laudátor: Cs. Nagy Ibolya irodalomtörténész, Tamási Áron-díjas (Debrecen)

A Bethlen Gábor Emlékév rendezvényeiről a magyar média, ha szerényen is, de hírt adott.

 

  1. A 2013. év jó eredménnyel teljesített fő programjai mellett, az Alapítvány éves munkatervi feladatait és pályázati támogatással megvalósított programjait, egy kivételével megvalósította.

Ami a 2014-es esztendőre áthúzódik az az S. Gedeon Máriával kötött megállapodás – a Magyar nemzetismeret angol változata elkészítésének és kiadásának- megvalósítása, melyre az Alapítvány a Kelet- és Közép-európai Kutatásért és Képzésért  adott pályázati támogatást.

 

  1. Ugyancsak ettől az Alapítványtól kaptunk jelentős támogatást a Kiss Ferenc Emlékkönyv elkészítésére és kiadására, valamint Kiss Ferenc bronz domborművének elkészítésére. A szép kiállítású tartalmas könyv, amelynek mintegy kétharmada hajdani kurátorunk kiadatlan írásait és róla szóló tanulmányokat, visszaemlékezéseket tartalmaz, hiánypótló mű, amelyből közel kétszázat a Kárpátalján tartott novemberi könyvbemutatón szülőföldje iskoláinak és kulturális intézményeinek adományozott Alapítványunk. Ekkor avattuk föl ünnepélyesen a Beregszászi II. Rákóczi Ferenc Egyetemen – születése 85. évfordulójára – a Rieger Tibor alkotta szép domborművet is.

 

  1. Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat, a Bethlen Gábor Alapítvány és a család 2013. június 26-án, szerdán, 15 órakor közösen rendezte meg hajdani kurátorunk

VEKERDI LÁSZLÓ  tudós-tanár, író, könyvtáros egykori lakóházánál (XII., Határőr út 27/A ) az együtt állított emléktábla avató ünnepségét.  Köszöntőt mondott: Kovács Lajos alpolgármester, az avató beszédet Bakos István a Bethlen Gábor Alapítvány kurátora tartotta.

 

  1. Az Alapítvány kuratóriuma nevében 2013. jún. 4-én – Trianon 93. évfordulóján, az Eötvös József Collegiumban, Teleki Pál kisplasztikája előtt -, Lezsák Sándor elnökünk a következőknek adta át  a Teleki Pál érdemérmet magyarságszolgálatuk elismeréseként:

Bartók Csaba, felvidéki filmalkotó, TV stúdió vezető és tudósító (Szepsi) ,

Szidiropulosz Archimédesz, a Trianon Kutatóintézet alapító igazgatója,

Kiss Melitta, a Magyar Örökség és Európa Egyesület titkára,

Szöllősi Antal, az Északi Magyar Archívum létrehozója és tulajdonosa (Stockholm),

Barabás László, a Marosvásárhelyi Kántor Tanítóképző igazgatója,

Kátó Sándor és Bene Zoltán, a dél-alföldi amatőr népszínház alapítói és éltetői.

 

  1. A fenti programokon túl, az Alapítvány kurátorai számos kulturális, közéleti és szakmai eseményen vettek részt közreműködő szereplőként, vagy rendezőként. Közülük kiemelem a 70. évfordulós Szárszói Találkozót, a 200. évfordulós Eötvös József Konferenciát, Kovács Imre centenáriumi év rendezvényeit, a Lakiteleki Filmszemlét... Megemlítem, hogy közülünk néhányan a határon túl is részt vettek, közreműködtek az Alapítvány céljaival, törekvéseivel rokon programokban is. Kurátoraink szakmai publikációs tevékenysége igen jelentős, amelyről egy bővebb áttekintést jövőre készítünk.

 

  1. 2013-ban is számos kiváló támogatónkat és kitüntetettünket- köztük januárban Kovács Andort, az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem vezetőjét, novemberben pedig hajdani kurátorunkat Für Lajost – búcsúztattuk, temettük el. Emléküket megőrizzük!

 

  1. 2013-ban a kuratóriumban egy váltás történt. Kiss Gy. Csaba, aki a kezdetektől részt vett az Alapítvány testületi munkájában, fontos éltető- szervezője külkapcsolatainknak. Ő túlterheltsége miatt a felmentését kérte. Helyébe Szalai Attilát választottuk kurátornak, aki a 2013. év elejétől aktív résztvevője a kuratórium életének, munkánknak.
  2. év végén néhány új pályázatot nyújtottunk be 2014. évi programjainkra, melyek közül kettőt már befogadtak a pályázatok kiírói.

 

Budapest, 2014. április 14.          A tervezetet összeállította: Bakos István kurátor

Bethlen Gábor szoboravató ünnepség

Kolozsvár, 2013. október 23.

Bethlen Gábor fejedelem első erdélyi egészalakos szobrának átadása

– alkotója: Péterfy László szobrászművész –

Alsóvárosi (Kétágú) református templom udvara, október 23. 15 óra

Műsor

  1. Harangszó
  2. Adorjáni László a házigazda lelkipásztor köszöntése
  3. A Bethlen Gábor Református Földész Dalkör énekel: Még élsz atyáink szent hite
  4. Ft. Kató Bélának, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökének, a Bethlen Gábor Emlékév fővédnökének ünnepi beszéde
  5. Böjte Csaba atya, ferenc-rendi szerzetes, a Bethlen Gábor Emlékév fővédnöke beszéde
  6. A Kolozsvári Református Kollégium vegyeskara énekel: Berkesi Sándor: Magyar ének
  7. Balog Zoltán – Magyarország, Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere
  8. Lezsák Sándor – Magyarország Országgyűlése alelnökének, a Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriuma elnökének ünnepi beszéde
  9. A Kolozsvári Református Kollégium vegyeskara a Nemzeti himnuszt énekli
  10. Horváth Anna, Kolozsvár alpolgármestere
  11. Gergely Balázs – az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke ünnepi köszöntője
  12. Kolozsvári Református Kollégium vegyeskara; Bethlen Gábor nótája: Szól a kakas már
  13. A szobor adománylevelét Bakos István a Bethlen Gábor Alapítvány ügyvivő kurátora ismerteti, felolvassa annak szövegét. Az adománylevelet ünnepélyesen átadja: Lezsák Sándor – átveszi: Kató Béla )
  14. A fővédnökök: Lezsák Sándor elnök, Kató Béla püspök, Böjte Csaba atya, Péterfy László szobrászművész társaságában leleplezik a szobrot.
  15. A történelmi egyházak püspökeinek áldása: ( katolikus, unitárius, református, lutheránus).
  16. Bethlen Gábor Református Földész Dalkör a Szózatot énekli
  17. Emlékkoszorúk elhelyezése következik miközben a harang szól.

A koszorúzás rendje és listája:

  1. Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke
  2. Balog Zoltán miniszter, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Magyaro.
  3. Bethlen Gábor Alapítvány Kuratóriuma
  4. Eötvös József Collegium Baráti Köre
  5. Lakiteleki Népfőiskola
  6. Erdélyi Református Egyházkerület
  7. Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa
  8. Protestáns Teológiai Akadémia – Kolozsvár
  9. Fasori Református Egyházközség
  10. Kolozsvári Református Egyházmegye
  11. Bethlen Gábor Református Földész Dalkör
  12. Jancsó Alapítvány
  13. Honismereti Szövetség
  14. Keresztes György Pál primor
  15. Magyar Művészeti Akadémia
  16. Mika Sándor Egyesület
  17. Pro Hungaris Alapítvány
  18. Bethlen Gábor Kollégium Nagyenyed
  19. Székelyudvarhelyi Református Kollégium
  20. Kolozsvári Református Kollégium
  21. Erdélyi Bethlen Gábor nevét viselő cserkészcsapatok
  22. Nagy Gáspár Alapítvány
  23. Nemzeti Fórum Népdal- és Nótaköre
  24. Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum
  25. Szövetség a Közös Célokért – Felvidék
  26. MTVA Kós Károly Kollégiuma
  27. Evangélikus Hittudományi Egyetem Könyvtára
  28. Kolozsvár Polgármesteri Hivatala
  29. Kolozs megyei RMDSZ
  30. Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és Erdélyi Magyar NépPárt
  31. Százak Tanácsa
  32. Erdélyi Múzeum Egyesület
  33. Hollandiai Magyar Szövetség
  34. Magyar Emlékekért a Világban (Közhasznú) Egyesület
  35. Kelemen Lajos Társaság
  36. Református Tanárképző Kar – BBTE
  37. Bolyai Társaság – BBTE
  38. Magyar Cserkész Szövetség – Magyar Cserkészszövetségek Fóruma

  1. Himnusz. Megkezdi a Református Kollégium Kórusa

kiegészítő rendezvény:

  1. Bethlen Gábor oklevelei című kiállítás
  2. Szeretetvendégség

Beszédek:

A házigazda, Adorjáni László lelkipásztor köszöntője

A Kétágú templom udvarán, mely a Debreceni nagytemplom testvére, örömmel köszöntjük azokat, akik az összetartozást és a helytállást szívügyüknek tartják és ezt szolgálják.

Hiszen az összefogás nem csupán bölcs vezetői elv, melyet nekünk, sokféle és sokfele szétszóródott utódoknak következetesen gyakorolnunk kell, hanem bibliai alapszabály is, mert Krisztus királyunk és fejünk irányítása alatt nekünk, az ő különféle tagjainak csak együtt lehet hasznosan és áldásosan élnünk.

Köszönjük az adományozóknak, Péterfy László szobrászművésznek és adakozóknak azt is, hogy e szobor éppen itt, a mi templomunk udvarán állhat, amelynek 127 éves férfi dalárdája, mely a fejedelem nevét viseli, valóban a helytállás és kitartás jelképe lett.

De örvendünk azért is, mert így, aki a templomba jön, vagy itt a Külmagyar utcában gyalog, vagy busszal átjár, egy olyan államférfira is tekinthet, aki Bibliáját sokat olvasó, ahhoz igazodni próbáló és hitét nem szégyenlő ember volt. Adjon Isten minél több ilyen vezetőt nekünk!

Legyen ez a szobor mindannyiunk számára jelkép és ösztönzés az összefogásra és a Szentírás szeretetére.

Kató Béla, Erdély református püspöke szoboravató beszéde

 

Az magyar nemzetnek s köröszténységnek Gedeona – így nevezte históriás énekében Prágai András szerencsi prédikátor és így tartja számon ma is a református történeti emlékezet Bethlen Gábor fejedelmet.

A 17. századi énekszerző-prédikátor metaforája találó, sőt ennél több, ihletett. Abban a korban a református prédikátorok prófétikus érdeklődéssel és ítéletmondással fordultak a társadalom aktuális kérdései felé, és a Mohács utáni magyar sorsot Isten ószövetségi választott népe sorsának párhuzamaként élték meg.

Bethlen Gábor nem született fejedelemnek, nem is nevelték annak. Két alkalommal is visszautasította a fejedelmi süveget, csupán az ország sorsa feletti aggodalom vitte rá, hogy harmadszor igent mondjon, és török csapatok élén bevonuljon Erdélybe. Pontosan 400 évvel ezelőtt itt Kolozsváron az ingatag Tündérország rendei csupán „féltökben szabadon” választották fejedelemmé, és nem sok reményt fűztek uralkodásához. Mindezek ellenére Bethlen mindvégig tudatában volt annak, hogy Isten hívta el fejedelemségre, Ő vezeti és oltalmazza életét és szolgálatát. Nem zsákmányként, hanem szolgálatként, sokszor vívódva, perlekedve, bizonytalankodva élte meg választott tisztségét. Reá is illik Szabó Magda megállapítása: „Csak a csalók és dilettánsok magabiztosak, a kiválasztott mindig érzi kiválasztottságának felelősségét.” Forrongó Erdélyben, véráztatta Európában, Bécs diplomáciai intrikái, Konstantinápoly selyemzsinórai között, feleségei és gyermekei koporsója mellett egyetlen biztos pont volt az életében: Isten, akinek szavát, a Szentírást két tucatszor olvasta végig. Tudta, hogy neki is szól a Gedeon felé hangzó isteni ígéret: „Én leszek veled.” (Bír 6,16a) Így Pál apostol költőinek szánt kérdésére – Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk? – halálos ágyán nyugodtan válaszolhatott: Senki nincsen bizonyára, bizonyára nincsen. Hite és alázata példa lehet napjaink döntéshozói számára is.

A „magyarok Gedeonja”, Bethlen Gábor is hadvezér volt. Tizenéves korától megszokta a tábori életformát, a századforduló minden jelentősebb hazai csatájában részt vett. Saját esküvőjéről is elkésett, mert az akkori fejedelem, Bocskai István „némely várak meghódoltatását” bízta rá. Fejedelemsége alatt is megmaradt hadvezérnek, bekapcsolódott a kor legnagyobb fegyveres konfliktusába, a harmincéves háborúba, ám a 16 év alatt, amíg ő Erdély trónján ült, idegen katona nem taposta Tündérország földjét. Azért fogott fegyvert, hogy „átmenjen a Jordánon”, segítse császári fennhatóság alatt élő véreit rendi jogaik megtartásában, és biztosítsa az ott élő protestánsok szabad vallásgyakorlatát. Tekintete nem akadt meg a három részre szakított Magyarország keleti provinciájának határain, ő István király országában, egységes magyarságban gondolkodott: akkor is, amikor fegyvert fogott, akkor is, amikor béketárgyalásokat folytatott, akkor is, amikor egyházat, felekezeteket támogatott. A felekezetiség századának a fia volt, de amikor a nagybetűs Hazáról volt szó, nem rejtőzött felekezete határai mögé. Idézzük ismét Szabó Magdát: „Pázmány, a katolikus, Bethlen, a kálvinista nem liturgián és dogmatikán vitatkoztak, amely természetesen eltért itt is, ott is, hanem azt keresték, ami igazán életbevágóan fontos, a megoldást, és a célkeresztben nem hitvita állott, hanem török és osztrák csapatok, s az ingoványon átvezetendő ország.” Van-e ma magyar ügy, amely felülemelkedik a csoportérdekeken, amelyért sérelmeket félretéve tudunk küzdeni?

Gedeonról továbbá azt olvassuk, hogy „ítélte Izráelt”. A fejedelemnek, ahogy az ószövetségi bírónak is, nem kizárólag a hadakozás, az ország védelme a feladata, hanem az ország kormányzása. Ehhez pedig nem elég az éles szablya, a hadvezérnek államférfivá kell nőnie. Döntéseket kell hoznia, ítélnie kell: megkülönböztetni a jót a rossztól, kiválasztani minden feladatra a megfelelő embert, megjelölni a rövid- és hosszútávú célokat, lefegyverezni a rombolókat és a látszatépítőket, és lendületet adni az alapozó építőknek. Ehhez szükséges az az éleslátás és bölcsesség, amit csak Istentől kérhetünk és kaphatunk. Ma már legszigorúbb bírálói sem vonják kétségbe Bethlen államférfiúi mivoltát. Makkai Sándor egyetlen szóban ragadja meg lelki és politikusi arcát: Egyedül. Szellemi nagyságát nem érhette fel környezete, távlati terveit nem értették és nem értékelték, egyedül harcolt, alig volt küzdőtársa. S miközben egyedül maradt udvarában, rá kellett döbbennie, hogy népünk is egyedül van Európában, és ennek ellenére emelte a öreg kontinens politikai tényezőjévé Erdélyt. A halálos ágyánál álló Kemény János így méltatta: Hozzá hasonló magyar Mátyás királytól fogva, és István királyon kivül nem hallatott, nem is reménlhetni; úgymint ki eszes, vitéz, igen magaviselő, kegyelmes, munkában fáradhatatlan, haszontalan dolgokban idejét nem töltő, könyörgésében és az isteni szolgálatban nem külsőképen tettető, […] haragot nem tartó; nem kegyetlen és vértszomjúhozó, kinn az közönséges helyen magát nagy tekintéllyel, benn pedig házában belső szolgái közt nyájas szelídséggel magát viselő […] ez világra elterjedett emlékezetű ember vala; mindkét hatalmas császárokat is egyenlőképpen tartja vala magához és hazájához, az magyar nemzetet elhíresítette vala.

A Gedeon elhívástörténetében azt olvassuk, hogy „prófétát küldött az Úr”. A karizmatikus katonai és politikai vezetők számára fontos volt a próféták szava. Ez a szó nem volt mindig hízelgő, hiszen a próféta mondta ki Isten ítéletét, nevezte nevén a bűnt, de az ő szájával jelentette ki Isten a jövendőt is. Bethlen tudta, hogy prófétai szó nélkül nincs jövendő, ha Isten hirdetett Igéje elhallgat, elenyészik az ország is. A Básta rémuralma alatt megritkult erdélyi református lelkésztársadalmat megerősítette, a legtehetségesebb ifjakat a heidelbergi egyetemen saját költségén taníttatta, hazaérkezésükkor pedig tudásukhoz és rátermettségükhöz méltó feladatot bízott rájuk. 1622-ben megalapította a Collegium Academicumot, Erdély legszebb szülöttét (Szász Károly), amelyet idő haladtával egyetemmé szándékozott fejleszteni. Az idő mostohasága miatt a fejedelem iskolája nem nőhetett akadémiává, de kollégiumi mivoltában is több ezer erdélyi értelmiséginek lett tápláló szellemi-lelki édesanyja, lelkipásztorok, tanítók, tudósok, művészek, gazdatisztek egész sora lépett ki falai közül és küldte vissza ugyanoda testi és lelki gyermekeit. Halálának évében nemesi rangra emelte a lelkipásztorok gyermekeit, így biztosítva a református értelmiség utánpótlását.

Kolozsvár reformátussága különösen sokat köszönhet a „magyarok Gedeonjának”. A frissen alakult eklézsiának jelentős jövedelmeket adományozott, így uralkodásának második esztendejében megnyithatta kapuit az egyházközség iskolája is. Ez a tanintézet nyújt majd menedéket Bethlen halála után Szenczi Molnár Albertnek, és indítja el a tudomány útján Apáczai Csere Jánost. 1622-ben pedig az egyházközségnek ajándékozta az akkor romos Farkas utcai (egykori ferences) templomot és kolostort, ám használatba vételét már nem érte meg. Majd húsz évvel később utódja, I. Rákóczi György támogatásával állítják helyre, és kezdődik el az istentiszteleti szolgálat abban a templomban, amely ma az erdélyi reformátusság egyik jelképe. A kolostorépületet pedig birtokba vette az az iskola, ahol 1657-ben a tanárként visszatérő Apáczai Csere János tartja híres székfoglaló beszédét Az oskolák felettébb szükséges voltáról. Bethlen patrónusi tevékenységének bizonyságai azok az eredeti oklevelek, amelyek a szoboravatás után, a templom karzatán megnyitandó kiállításon láthatók.

Gedeont élete delelőjén királlyá akarták választani, de visszautasította. Hasonlóképpen cselekedett a „magyarok Gedeonja” Bethlen Gábor is. Megmaradt annak, amivé 400 évvel ezelőtt Kolozsváron választották: fejedelemnek, A fejedelemnek.

Kolozsvár és Erdély reformátussága hálával emlékezik e jeles napon a nagyságos fejedelemre. Leleplezendő szobrának alkotója Bibliát álmodott jobb kezébe: azt a Szentírást, amelyet két tucatszor végigolvasott, amely vigasz, erőforrás, zsinórmérték és reménysugár volt számára, amely sikerének és nagyságának mozgatórugója. Példája serkentsen bennünket is, és arra kérjük őt, hogy fél szemével tekintsen a templom háta mögé is és őrizze ezt a környezetet!

Böjte Csaba ferences szerzetes fövédnöki beszéde

Nagy-nagy szeretettel köszöntök mindenkit!

Egyházunk a hit évét ünnepli. A Mennyei Atya elküldte drága szent Fiát, hogy kezdjen párbeszédet az emberiséggel. Üljön egy asztalhoz vele. Milyen szép, hogy Jézus Krisztus hitt abban, hogy igenis az emberiség képes arra, hogy meghallja az ő szavát. Gyerekeknek szoktam mondogatni, hogy karácsony estéjén Jézus már hazafuthatott volna sírva, ha olyan lett volna, mint mi: Mennyei Atyám, ne haragudj, de ezek nem akarnak szóba állni velem! Nem hiányzok! Szegény József Názárettől Betlehemig hosszan kopogtatott minden ajtón. Nem kellünk. Tudod mit mennyei Atyám, ne tud meg. Végül egy nagy nehezen egy istállóban megszülettem, szinte letapostak ott a tehenek. A marhák bőgtek, összevegyültem szénával-szalmával, trágyával. Én nem ehhez vagyok szokva. Jézus mondhatta volna mindezt. Meg se születtem, az a mafla Heródes, amennyi katonája volt, mind rámküldte. Nem nyafog, nem hisztizik. Tudja, hogy a párbeszéddel gond van, baj van. Nem dobja be a törölközőt. Menekülni kell Egyiptomba, de az még belefér. És belefér nagycsütörtök és nagypéntek. És nem adja fel. Jézus Krisztus hisz bennünk. Mindannyiukba. Hisz abban, hogy igenis az emberiség képes a szeretet szavát megérteni, képes egy asztalhoz ülni, békében, szeretetben együtt élni. Történelmi nagyjaink ugyanezt a hitet hordozták magukban.  Erdély védőszentje, Szent László király csodálatos ember. Lengyelországból jövet a polgárháborús hangulatban vagy helyzetben lévő akkori Magyarországon minden egyes erőt képes megszólítani, egy asztalhoz ültetni. Ő a keresztény magyarokhoz is jó szóval fordul, a pogány magyarokhoz is szava van. Somogy várában templomot építtet , bencés szerzeteseket hívat, hogy: tanítsátok, neveljétek ezt a népet, békében, szeretetben együttélni. Igen, még az ellenségek felé is tud szent László király nyitott lenni. Beszterce környékére betörnek a kunok és olyan szép, hogy Szent László legyőzi őket. De a csata után, amikor a katonái kezdik levagdosni a legyőzött ellenséget, sírva kérte, hogy ne bántsák. Hívunk papokat, tanítsák őket. Elég nagy ez a Kárpát-medence, van itt hely. Együtt építsük békében az országot, és háborúban együtt védjük meg. Igen, integrálni, befogadni, egy asztalhoz ülni. Bethlen Gábort ezért tisztelem olyan nagyra. Mert képes elmenni Mohács, Buda eleste után a kanizsai pasához, a temesvári pasához. Képesek elmenni együtt Isztambulba, magával a szultánnal leülni, beszélgetni. Volt egy nagyon mély seb, de hogyan tovább? Oldjuk meg! ebből a párbeszédből született az, hogy 400 évvel ezelőtt fejedelem lehetett ez az ember. Olvastam az életrajzát és leírja, hogy 4-5 hadsereg tombolt itt Erdély területén, amikor ő fejedelemmé lett. Félelmetes ellenségeskedés volt. Szépen szerre mindenik csoporttal leül. Párbeszédet kezd a szászokkal is, visszaadja nekik Nagyszebent. Országgyűlést akar tartani Segesváron. Nem akarják. Annyi baj legyen. Majd csak megnyugodnak. Medgyesen megvan a gyűlés és utána szépen évek telnek el. Ezek a feszültségek megoldódnak, egy asztalhoz tudnak ülni. Erdély kivirágzása pont ebből a párbeszédből fakad. Attól lett Erdély tündérkert, azért lett aranykora. Mert ez az ember a székelyekkel le tud ülni, katolikusokkal le tud ülni. A Szentírást Pázmány Péterrel együtt tudták kiadni. Együtt adták a nép kezébe, hogy mindenki olvassa. Isten igéje jusson el mindenkihez. Kiegyezés, párbeszéd.

Ha megnézzük Kolozsvár szebb épületeit, ezek mind a kiegyezés után születtek. Erdélyben nagy menetelésre készülünk, készülnek az emberek. 1857-ben az esztergomi hercegprímás Máriacellbe vezette a magyarokat. Több tízezer ember főpásztorral az élen , mezítláb, kereszttel elmentek Bécsen túl Máriacellbe. Korabeli leírások szerint az egyszerű osztrák falvak lakói odamentek és sorfalat álltak a zarándok magyarok előtt. Maga a rendőrök díszsorfalat álltak. Ferenc József pár napra rá behívta a belügyminiszterét, kirúgta és utána elindult a kiegyezés. 1867-re mindaz, amit a forradalom maga elé tűzött nagyjából minden, törvény szintre emelkedett. Mert a párbeszédnek életet fakasztó ereje van. Nemcsak az épületek épültek meg a kiegyezés után, hanem Kodály, Bartók, József Attila, Ady, népünk nagyjai ebből a párbeszédből fakadtak. Igen, azt gondolom, érdemes Bethlen Gábor zászlaját magasba emelni. Érdemes szobrot állítanunk ennek a nagy embernek. Tanuljunk tőle! Higgyünk abban, hogy a párbeszéd mindent megold. Én azt hiszem, hogy nemcsak Erdélyben, egész Kárpát-medencében, ha nem tudjuk egymás kezét megfogni, akkor fiataljaink kiáramlását ebből a térségből, az anyagi leépülést nem tudjuk megoldani. Együtt, közösen csak!

A Jóisten szeret bennünket! Biztos, hogy Ő is ezt az utat szeretné járni. Higgyünk abban, hogy érdemes kibontani ezt a zászlót, érdemes elindulni alatta! A párbeszédnek biztos a mi időnkben is lesznek nehézségei, de én ezzel a hittel jöttem ide, és ezzel a hittel adom áldásomat erre a szoborra.

Isten legyen Önökkel!

Balog Zoltán miniszter (emmi, Magyarország) szoboravató beszéde

Tisztelt ünneplő kolozsváriak, erdélyiek, Partiumból jöttek, Magyarországról jöttek!

Azért jöttem ide Budapestről, hogy együtt ünnepeljük Bethlen Gábort és Bethlen Gábor üzenetét. Bethlen Gábor üzenete számunkra ma az, hogy mégis lehet.

Ezt üzeni nekünk Bethlen Gábor élete, ahogy számos magyar államférfi, tudós, művész és egyházi vezető élete is ezt üzeni: mégis lehet. Ezt üzeni 1956. október 23.-a is, amelyre a mai napon ugyancsak emlékezünk és nekünk magyaroknak még itt is ezt üzeni 1989 is: mégis lehet. Mégis lehet kivívni a szabadságot, mégis lehet küzdeni érte, és aztán ha to­vább­me­gyünk, akkor mégis lehet és talán még fontosabb, hogy mégis érdemes. Mégis érdemes is­ko­lákat alapítani, mégis érdemes fejleszteni a gazdaságot, mégis érdemes áldozni a kultúráért. Érdemes.

Érdemes a tanulni vágyó jobbágyfiúk oktatását nem akadályozni, külföldi egyetemekre küldeni tanulni a fiatalokat. Főiskolát alapítani Gyulafehérváron, nyomdát, fejedelmi könyv­tá­rat, újjáépíteni a gyulafehérvári palotát, és még arra is jutott ideje, hogy a városban vízvezeték hálózatot hozzon létre, mert mégis lehet és mégis érdemes. Akkor is lehet, hogy is szokták mondani a politikusok, ha a geopolitikai viszonyok nem kedvezőek. Akkor is lehet – hányszor volt ez igaz a magyarságra –, ha két pogány között kell harcolni egy hazáért. Akkor is lehet, ha erős a belső viszály. Akkor is lehet, ha nem csak előttünk van ellenség, hanem a hátunk mögött is. Mégis lehet és mégis érdemes. Egyetlen egy feltétel van: el kell vállalni azt, ami a mi feladatunk. El kell vállalni azt, ami ránk van szabva. Egy idézetet olvasok: „ma olyanok va­gyunk, mint a széttört tükör cserepei. Nem is tudni, hol a régi nemesi magyar haza. Mint a levágott szárnyú fogoly fiókák, foglyok vagyunk. Fogunk-e még valaha kezet fogni tudni? Minden magyarok, akik széjjel vagyunk vágva karddal. Fogunk-e? Jönne valaki, aki valaha valamiképp összeforrasztja a magyar szíveket, és egész edényt csinál a cserepekből?” Tette fel a kérdéseket Móricz Zsigmond az egyetemes kultúra talán egyik legnagyobb magyar re­gé­nyé­ben az Erdély trilógiában. Mégis lehet. Ma, ahogy itt állunk a kolozsvári alsóvárosi református templom kertjében Bethlen Gábor erdélyi fejedelemmé választásának 400. év­for­du­lóján – a nagy fejedelem bronzszobra mellett, néhány nappal a székelyek nagy menetelése előtt –, bízzunk abban, tudjuk, hogy mégis lehet, hogy mégis érdemes.

Bízzunk abban, tudjuk, hogy képesek vagyunk, hogy képesek vagyunk arra, amire ren­deltettünk. És ennek a képességnek, ennek a lehetségességnek egyetlen egy kulcsa van, hogy tudjuk, hogy felismerjük, hogy tartozunk. Hogy mi a mi életünkkel, munkánkkal tartozunk. Tartozunk ennek a népnek. Tartozunk a családunknak. Tartozunk a jövőnknek. Tartozunk azoknak a fiataloknak, akik itt most mögöttem állnak, és olyan gyönyörűen énekeltek. Már csak legalábbis nekik is tartozunk azzal először is, hogy elmondjuk, hogy ki volt Bethlen Gá­bor, és aztán elmondjuk, hogy milyen volt az a 400 év Bethlen Gábor fejedelemmé választása után, és akkor talán majd együtt el tudjuk mondani egymásnak, hogy milyennek akarjuk a következő 100 vagy 400 évet, amit az Úristen nekünk rendelt. Tartozunk. Tartozunk ezzel egymásnak. És hát persze tartozunk önmagunknak is, hogy ha magunkat emberséges ember­nek tekintjük, akkor valamikor az életünk során csak eljutunk odáig, hogy szembenézzünk önmagunkkal, és megkérdezzük, hogy mi a dolgunk a világban. És amikor felismerjük, hogy mi a dolgunk, akkor utánamegyünk annak és megcselekedjük. Nagyon egyszerű, mégis na­gyon nagy titok. Ezt a titkot ismerte Bethlen Gábor, azért mert, ahogy püspök úr mondta tudta, hogy legfőképpen leginkább neki tartozik, a Mindenható Istennek tartozik azzal, amit tesz. Az összetartozás erénye, mint láttuk, az elmúlt évszázadok során törékeny anyagból ké­szült. Viszont Péterfy László művész úr Székelyföldről származó szobrászművész egészala­kos alkotása már kemény anyagból készült, bronzból öntötték. Hányszor olvassuk azt, hogy a nagy csatákban a füsttől és a portól sokszor semmit sem látnak a katonák. Mi is így vagyunk néha, elég gyakran talán nem csak Budapesten, hanem Kolozsváron is, Marosvásárhelyen is, hogy a többi várost ne is említsem, sokszor a portól, a füsttől, alig látjuk azt, amit látnunk kellene, hogy merre van a jövő.         Bethlen Gábor szobra itt magasodik, és azt üzeni nekünk, hogy mégis lehet, mégis érdemes. Arra érdemes menni, amerre együtt tudunk menni. Amikor Móricz Zsigmond a trianoni trauma után, nekifogott az Erdély Trilógia megalkotásának, akkor Bethlen alakja lebegett a szeme előtt. Ezt írja a készülődésről: „Debrecenből úgy hoz­tam magammal Bethlen alakját, ahogy református papjaink prédikálták őt iskolai ün­ne­pé­lye­ken.” Bethlent kikristályosodott hazafiság, vallásosság jellemzi. Ízig-vérig magyar minden célkitűzésében. Mennyire megáldana minket a Jóisten, ha a mi ünnepségeinkből annyit tovább lehetne vinni, amit Móricz Zsigmond továbbvitt a maga tanulásából. Amikor 1979 vé­gén – nem voltak azok könnyű évek Magyarországon sem – nem beszélve arról, hogy itt mi­lyen nehéz évek voltak, amikor a nagy fejedelem születésének közelgő 400. illetve halálának 350. évfordulója alkalmából hatvanöt jeles hazai közéleti személyiség elhatározta a Bethlen Gábor Alapítvány létrehozását. Ez számunkra akkor afféle előszele volt a rendszerváltásnak, a rendszerváltoztatásnak. A Bethlen emlékére kezdeményezett alapítvány az elcsatolt területe­ken élő magyarok az emberi, nemzetiségi jogaikban korlátozott nemzettársainkon akart segí­teni. Az akkori értelmiség által létrehívott magánalapítvány – a kommunista vezetés ellenzése közepette –, hatéves küzdelemmel vívta ki működésének hivatalos jóváhagyását. Az alapító okiratban rögzített célok az elmúlt évtizedekben semmit sem változtak. 1979-ben írták őket: „égető teendőink természete bethleni munkát kíván, olyan tehetséget, hűséget, szívósságot, bölcsességet, amilyenek ő Erdélyt oltalmas várrá a benne élőt nemzetiségek és felekezetek otthonává építette. Azokat a vállalkozásokat óhajtjuk ösztönözni és támogatni határainkon belül és azokon túl, amelyek a magyarság történelme során felhalmozott értékeit tudatosítják, hitelesen értelmezik, őrzik és gyarapítják, amelyek e térség népeinek megbékélését segítik elő.” Az elmúlt évtizedekben több, mint 50 országban, több, mint 300 személyiséget és intéz­ményt tüntettek ki, magyarokat és a magyarok barátait. Ez is kötelezte őket, hogy fejede­lem­mé választásának 400. évfordulóján méltó módon emlékezzenek névadójukra. Bethlen Gá­bor er­délyi fejedelemmé választásának 400. évfordulója jegyében meghirdették 2013-ban a Beth­len Gábor emlékévet. Amikor Móricz regényében Bethlen és történetírója Bocatius beszélget, ezt mondja a nagy fejedelem: „A história nem arra való , hogy az ember éppen csak meg­es­mer­je, mi volt és hogyan, hanem arra való, hogy ami egyszer már megtörtént, ta­nul­ságul le­gyen.” Mégis lehet, mégis érdemes, ez legyen tanulságul, ezt ismerte fel a Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriuma, amikor meghirdette az emlékévet. Emlékezni akart a névadóra és azokra is, akik az alapítványt 33 éve létrehozták. Köszönet nekik érte. A szervezőmunka zö­mét vállalóknak, Bakos Istvánnak az ügyvivő kurátornak, és köszönjük az emlékév fő­véd­nö­keinek: Kató Bélának, Böjte Csabának és Lezsák Sándornak. De természetesen ma sokak­nak mondhatunk köszönetet, hiszen ez a szobor, ahogy az hozzánk illik, közadakozásból épült. Magánszemélyek, polgári személyek segítségével az adományok összege meghaladta az 5,4 millió magyar forintot. Ez a nemzeti szolidaritás nagyszerű teljesítménye és még a Máltai Szeretetszolgálat is hozzájárult azzal, hogy ezt a 220 centiméteres szobrot elhozta Vi­seg­rádról ide Kolozsvárra. Örülök, hogy mi is támogathattuk ezt. És végül még egy Móricz idézet az Erdély Trilógiából: „Mit tudsz te arról, mi volt az én álmom: a szabad és független Erdély, amely mint egy vár áll a világ közepén, körös-körül sík országok, és közepén a büszke vár, az erdélyi magyarok belsejében, a magyar fajtának boldog tündérkertje.” Ebben az inga­tag tün­dér­kertben áll a szobor, legyen igazodási pont, ahogyan Bethlen Gábor igazodási pont és üzen­je nekünk azt, hogy mégis lehet, mégis érdemes. És ha mégis lehet, és mégis érdemes, akkor kezdjük el, tegyük és vigyük véghez. Kitartással.

Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés Alelnöke, a Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriuma elnökének beszéde

Tisztelt egybegyűltek, kedves Kolozsvár!

Akár a jelenvalóság történelmi metaforája lehetne, hogy a négy évszázaddal ezelőtt október 23-án e kincses városban fejedelemmé választott protestáns Bethlen Gábor életéről és Erdély aranykoráról szóló Kárpát-medencei vetélkedőt a lakiteleki Népfőiskolán a felvidéki érsekújvári a katolikus Pázmány Péter Gimnázium diákjai nyerték meg. Őket a budapesti Szent Imre Gimnázium csapatai követték. Köszöntöm őket itt a sokaságban szeretettel és tisztelettel. De nyertesek mindazok, akiket a mai jeles évforduló közelebb hoz Bethlen Gábor történelmet formázó életművéhez. Mert vannak kivételes életművek, melyek évszázadokon át élnek a nemzet emlékezetében és nem halványulnak. Vannak a történelemnek korszakai, amikor éles fényben jelennek meg újra a nemzet előtt, mint követendő, mint normaadó példázat és vannak ezek között különös értékek között politikusi és államférfiúi alkotások hiteles egyéniségek országot, nemzetet, államot építő és gazdagító teljesítményekkel. Így jelenik meg szemeink előtt aranyló fényben a történelem ködén át Erdély aranykora három nagy fejedelme: Bocskai István, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György nevét idézve.

Bethlen Gábornak most nem csak a nevét idézzük, de a szobor által megidézzük alakját is. Péterfy László szobrászművész egy komoly megfontolt és egyúttal elszánt férfi emberalakját állította elénk, mert Bethlen Gábor valóban ilyen lehetett. Életműve ezt bizonyítja. Komoly volt gondolkodóként és Erdélyt irányító fejedelemként. Megfontolt uralkodó volt, aki inkább számolt és szervezett, mint álmodott. Bár előtte is tündérország képe lebegett, de nem kergette az álmot, hanem a célhoz igazította a cselekvést, a döntéseket. Kiszámolta, hány lóra, mennyi fegyverre van szüksége ahhoz, hogy Bocskai útján elindulhasson a magyar függetlenség kivívására a Habsburg uralommal szemben. A realitásokkal számolt akkor is, amikor Erdély gazdaságát akarta fellendíteni, hogy legyen miből költekezni a függetlenségi háborúra, amint akkor is számolt, amikor a török szultán támogatását nyerte meg fejedelemmé választásához majd politikájához. Bethlen Gábor megfontoltan minden tényezővel számolva, de annál elszántabban tört az általa mindenek felett szolgálni érdemes cél iránt. Igaz eszközeiben nem a mindennapi ember erkölcsi normái szerint válogatott, de a fejedelem népe iránti erkölcse és elkötelezettsége szerint. Ebben a korszakban csak így vállalhatott sikeres politikussá, így vállalhatott az akkori Európában kiemelkedő, más uralkodók előtt is tiszteletreméltó államférfiúvá. Tudott és mert dönteni, de nem bocsátkozott fölösleges kalandokba. Levelezésben állt csaknem minden számottevő európai tényezővel, így alakította külpolitikáját. Székely ember volt, aki az egyetemes magyarság ügyét vállalta. Ugyanakkor békére és megegyezésre törekedett más nemzetiségekkel az ésszerűség és a tisztelet elemi normái szerint.            Református, keresztény fejedelem volt az apostoli hitvallás és a vallási türelem jegyében. Vitatkozott a katolicizmus szellemi fejedelmével, Pázmány Péterrel, de mindketten a magyarság megmaradását tartották elsősorban szem előtt. A katolikus Pázmány Péter írja a protestáns Bethlen Gábor katonai táborában lévő felső-magyarországi rendeknek 1626. október 22-én Pozsonyból: „Mert ha nekünk nem fáj saját nemzetünknek fogyása, romlása, nem tudom, kinek fájhat.” Igen, ebben a mondatban is fölsejlik a nemzeti összefogás történelmi igénye. Bethlen Gábor életműve azonban nemcsak a függetlenségi harc, nemcsak a gazdasági fellendülés eredményeiben mérhető. Nagyot alkotott éppen megmaradásunk érdekében. A művelődés ügyében is; kétség sem fér hozzá, hogy e tekintetben legfontosabb döntése a Gyulafehérvári Kollégium alapítása és évszázadokra való gazdasági megalapozása. Ez a kollégium a magyar értelmiség nevelésének és képzésének korát messze megelőző intézménye lett. Ösztöndíjasai az akkori élvonalbeli európai intézményekben is tanultak, szereztek és hoztak haza tudást, tapasztalatot. A kollégium nevét beírta a magyar történelem és művelődéstörténet nagykönyvébe. És miközben a magyar szellemi vezetőréteg minőségi és erkölcsi normáit alapozta meg a kollégiummal, ne feledjük, hogy Erdély románjainak is ő adott anyanyelvükön Bibliát.

Most itt Bethlen Gábor fejedelem szobra előtt állva, fejedelemmé választásának 400. évfordulóját ünnepelve, tűnődhetünk azon, hogy századunk toleranciát, jogot, demokráciát hirdető politikai szónoklatai, hogyan viszonyulnak a 400 esztendővel korábban fejedelmi trónt foglaló majd királlyá választott Bethlen Gábor tetteihez. Ha lenne ennek a századnak emberi arca, talán el is pirulna az összehasonlítástól, és századunk politikusai Európa szerte a szégyentől pirulhatnának.     Mi azonban legyünk büszkék rá, hogy voltak nagy személyiségeink, voltak magyar államférfiak, akik többek között nemzetiségi és vallási türelemből példát tudtak és tudnának ma is adni Európa különböző nemzeteinek, politikusainak. Nekünk pedig ma is korparancs Bethlen Gábor józan cselekvésre ösztönző történelmi üzenete, ami így hangzik: „nem mindig lehet megtenni azt, amit kell; de mindig meg kell tenni, amit lehet.” Igen,  ha kell és a gyűlöletkeltő, a békétlenséget provokálók ellen igenis kell, akár Békemenettel, amely  ezekben a percekben százezres tömegben az Andrássy úton vonul végig méltósággal. És igen, ha kell, mert erősen kell, október 27-én a székelyek nagy menetelésével a Székelyföldért, az autonómiáért, hogy végre vegye tudomásul Európa a magyarság jogos szabadság igényét, amit nemzetünk 1848-49-ben és 1956-ban vérrel szentesített.

Tisztelt egybegyűltek, kedves Kolozsvár! Végezetül a Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriuma nevében ezúttal is köszönöm, köszönjük mindazoknak, akik erkölcsi támogatásukkal, adományukkal szervező munkájukkal járultak hozzá a mai szoborállító ünnephez. Köszönöm Kató Béla püspök úr és Böjte Csaba ferences atya munkáját, védnöki oltalmukat. Külön kiemelem és köszönöm Bakos Istvánnak a Bethlen Gábor Alapítvány kurátorának kezdeményező gondolatát, rendíthetetlen hitét és áldozatos küzdelmét. Nélküle e szobornak csak kicsinyített mása volna.

A szobor alkotója Péterfy László Székelyföldön született Nyárádselyén. Makovecz Imre épületeihez tervezett szobrokat: csodaszarvast, az életfát, a magvetőt. Köztéren áll Kós Károly, Szent István és Szent Borbála szobra. És beszédes emlékművei a politikai áldozatoknak adnak erkölcsi elégtételt. Kedves Kolozsvár, kérlek, fogadd történelmi türelemmel és bizalommal, egykori fejedelmed az Erdély aranykorát megteremtő Bethlen Gábor bronzszobrát Péterfy László szobrászművész közadakozásból készült alkotását. Álljon itt ez a szobor – önértékeinkre is emlékeztető öntudatunkat is erősítve – az idők végeztéig. Köszönöm megértő figyelmüket.

Horváth Anna, Kolozsvár alpolgármestere

Tisztelt szoborállítók, tisztelt egybegyűltek!

Ha valamikor is rám azt a feladatot bíznák, hogy egy erdélyi politikatudományi intézet elnevezésére tegyek javaslatot, akkor bár az erdélyi magyar közéleti személyiségek, gondolkodók kecsegtetően széles palettájáról választhatnék, mégis habozás nélkül Bethlen Gábor nevét javasolnám. Egyszerűen csak azért, mert Bethlen Gábor fejedelem az, aki számomra – és hiszem hogy még sokak számára – Erdély létokát és létjogát, történelmi távlatból nézve legbölcsebben határozta meg.

A Bethlen Gábori „Erdélyi Tündérkert” túlzás nélkül világpolitikai tényező volt. A Bethlen Gábori transzilvanizmus túllép az önmagát féltő, öncélú erdélyi függetlenségi törekvéseken, sajátos gazdasági és szellemi erejét nemzetfenntartó, a magyarságot összekovácsoló tényezővé igyekszik változtatni.

Egy szétzilált, irigységgel és széthúzással teli országot alig másfél évtized alatt átalakítani összetartó, közös céljait felismerő és azokért küzdő társadalommá csakis kiváló politikai és diplomáciai érzékkel, erős akarattal és hittel lehet.

Bethlen Gábor az,

aki az egymásnak feszülő nyugat és kelet frontvonalán, a világ sorsa felett uralkodni igyekvő impériumokkal meghatározó politikai és katonai kapcsolatokat épített,

aki a magyar kézművesség, az erdélyi bányakincsek kiaknázása és a kereskedelem fellendítése által a térség önerejét és életrevalóságát növelte,

aki a külföldi egyetemekre jutatott erdélyi diákok bőkezű mecénásaként és a Gyulafehérváron alapított kollégiumában tanító külföldi professzorok tevékenysége folytán uralkodói udvara az európai szellemi életnek valóságos, cselekvő részesévé, az ország tudományos és művészeti életének fellegvárává vált.

Bethlen Gábor fejedelmünk életét és munkásságát, 1613-tól napjainkig, több mint 850 könyvben, cikkben igyekezett az utókor megvilágítani, személyiségének gazdagságát, szellemiségének tanulságait átörökíteni.

A mai különleges nap, melyen a világ magyarsága az 1956-os forradalomra emlékezve is gyülekezik, gazdagságunkra utal, hisz azt mutatja, hogy nekünk ennél is valamivel több jut: 2013 október 23-a bennünket, Bethlen Gábor a kolozsvári országgyűlés általi fejedelemmé választásának 400. évfordulójára is emlékeztet.

A „Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet” – erdélyi hitvallásának tanúságtevőjeként, Bethlen Gábor szobra talán nem véletlenül talál ma befogadóra itt, a kolozsvári Kétágú templom kertjében, egy kicsit kint, egy kicsit bent is – de mindenképpen jó helyen ahhoz, hogy bennünket, 21. századi közéleti szereplőket, közösségi képviselet ellátására vállalkozókat felvigyázzon és hagyatékának megőrzésére buzdítson.

Köszönöm, hogy meghallgattak!

Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnökének beszéde

Tisztelt Ünneplő Gyülekezet!

Meghatódottan állok Önök előtt, annak a templomnak a kertjében, annak a templomnak a tornyai alatt, amelyben egykor megkereszteltek. Sokadmagammal ebben a templomkertben játszódtuk végig a gyermekkorunkat, és itt is konfirmáltam, ahol ma Bethlen Gábor fejedelmünk szobrát avatjuk, s adjuk át az utókornak. Felhívnám mindannyiuk figyelmét, hogy egy leleplezés nem csak arról szól, hogy amikor szoborról lehull a fehér vászon, megvizsgáljuk az eredményt, véleményt mondunk, dicsérjük az alkotót és a művét. Ennél sokkal többről szól egy kiemelkedő történelmi személyiség szobrának leleplezése. Arról is szól, hogy magunkat leplezzük le előtte. Amint lehull a lepel, Ő is vissza fog nézni ránk, emberekre, az itt ünneplő tisztelt gyülekezetre. Ugyanakkor felfedjük előtte a szűkebb és tágabb környezetünket is, a mai Kolozsvárt és Erdélyt –amely az ő hazája volt, amely az ő vezetése alatt élte évszázadokkal korábban az aranykorát. Úgy gondolom, hogy ez a szembesülés mindannyiunk számára felelősség, és őszinte önvizsgálatra ösztönöz. A történelmi lelkiismeretünkkel fogunk nemsokára szembe nézni, és bízom benne, hogy állni tudjuk majd a tekintetét. És ha már itt tartunk, akkor Kató Béla Püspök úr záró mondatát folytatnám. Ő arra kérte az Istent, hogy ne csak megáldja a szobrot és a közösséget, hanem nézzen a templom háta mögé is. Képzeletben erre kérem én is Bethlen Gábort, hogy amikor lehull a lepel, nézzen körül a templomunk körül. Ugyanúgy, ahogy az érmének van két oldala, ugyanúgy, ahogy a ruhának van színe és fonákja, ugyanúgy a Kétágú templomnak is van déli és északi oldala. Mi most itt állunk a déli, azaz a napos oldalán. Építünk – az Ő tanítása szerint, szobrot emelünk Neki, a mindenkori Erdély egyik legkiemelkedőbb történelmi személyiségének. Ugyanakkor a Kétágú templomunknak van egy északi, egy árnyékos oldala is odaát, amelyen ugyancsak építenek. Úgy építenek, hogy rombolnak is egyben, még jobban besötétítve a templom az amúgy is árnyékos északi oldalát.

Tisztelt ünneplő gyülekezet!

A Horváth Anna alpolgármester asszony által idézett mondat, mely szerint „nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet” – mindannyiunkat kötelez! A nagy fejedelem szobrának leleplezése, és az ezzel egyidejű kölcsönös szembenézés akkor lehet igazán őszinte, ha a Bethlen Gábori jelmondatot is a magunkévá tesszük. Hiszem, hogy ezen a jelmondaton múlik az erdélyi magyarságunk jövője, de Kolozsvár, s azon belül a templom háta mögött zajló építkezésnek álcázott rombolás sorsa egyaránt.

Azt kívánom mindannyiunknak, hogy így legyen!

Köszönöm, hogy itt lehettem!

ADOMÁNYLEVÉL

felolvasta Bakos István, a Bethlen Gábor Alapítvány ügyvivő kurátora

 „…mi minden erőt, ami a haza javára akar és tud lenni, nem eltiporni,

hanem együvé fogni kívánunk.”

 

A Bethlen Gábor Alapítvány – névadója erdélyi fejedelemmé választásának 400. évfordulóján –, egészalakos szobor fölállítását kezdeményezte Böjte Csaba, Kató Béla és Lezsák Sándor fővédnökségével.

Az Alapítvány Kuratóriuma Bethlen Gábor bronzszobrát, a Székelyföldről származó Péterfy László szobrászművész alkotását, a mai napon az Erdélyi Református Egyházkerületnek adományozza.

Örvendünk, hogy Alapítványunknak a Nagy Fejedelem tiszteletére – jórészt közadakozásból – készítetett emlékjelét nemzeti ünnepünkön, a kolozsvári Alsóvárosi Református templom bejárati kertjében adhatjuk át örök megőrzésre: a magyar nemzet, Erdély és Kolozsvár helyi képviselőinek; a Kétágú templom híveinek.

Soli Deo gloria!

Kolozsvár, 2013. október 23-án

adományozó: Lezsák Sándor (BGA kuratóriuma elnöke) sk.

átvevő: Kató Béla (az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke) sk.

hitelesítők: Böjte Csaba (OFM, fővédnök) sk., Adorjáni László (a templom lelkésze) sk., Bakos István (a BGA ügyvivő kurátora) sk.

Ezután leleplezték, s az erdélyi történelmi egyházak püspökei (katolikus, lutheránus, református, unitárius) megszentelték, illetve megáldották a Bethlen Gábor szobrot.