Ösztöndíjat hirdet alapítványunk

Idén újra adományozásra kerül a “Székelyföld jövőjéért” ösztöndíj, melyet alapítványunk azzal a kimondott céllal hozott létre, hogy a Székelyföld kiemelkedő képességű, tehetséges fiataljainak kiválasztásához, méltó neveléséhez és továbbtanulásához hozzájáruljon. További cél a magyar tannyelvű iskolák tehetséggondozásának ösztönzése, a kiválóak elismerése, bármilyen szintű iskolában tanulnak is.

Az ösztöndíj felhívását és a jelentkezéssel kapcsolatos részleteket az alábbiakban közöljük:

Székelyföld jövőjéért ösztöndíj felhívása, 2018

 

Az adományozandó emléklap:

 

A Nemzeti Összetartozás Napján adta át alapítványunk a Teleki Pál érdemérmeket

Idén is a Trianoni békediktátum emléknapja alkalmából tartottuk meg hagyományos Teleki-Trianon emlékestünket és adtuk át a Teleki Pál érdemérmeket. A rendezvényre ezúttal a Magyar Írószövetség Bajza utcai székházában került sor. A történelmi épületben összegyűlteket az Írószövetség elnöke, Szentmártoni János köszöntötte, felhívva a figyelmet az összetartozás fontosságára. A beszédek és laudációk között a Nemzeti Fórum Népdalköre – Bakos István vezetésével – az alkalomhoz illő magyar népdalokat adott elő. Szentmártoni János köszöntője után alapítványunk fiatal kurátora, Házi Balázs tartott megemlékező beszédet, melynek vezérfonalát Juhász Gyula Trianon című verse adta. Ez után következett az est tulajdonképpeni fő eseménye, a kitüntetések átadása. Minden díjazottat személyre szólóan méltatott az Országgyűlés alelnöke, alapítványunk elnöke, Lezsák Sándor.

Szentmártoni János köszöntőt mond. (Fotó: Stanyó Tóth Gizella)

A díjakat sorban a Magyar Patrióták Közössége, Bata János költő, publicista, délvidéki Aracs c. lap főszerkesztője, Hoffmann Rózsa tanár, országgyűlési képviselő, Dr. Horváth László a felvidéki magyarokat évtizedek óta támogató orvos és Jerzy Snopek budapesti lengyel nagykövet, hungarológus kapták. Zabolai Csekme Éva betegsége miatt a díjat személyesen átvenni nem tudta.

A kitüntetettek és az adományozók (b-j: Rieger Tibor, Hetzmann Róbert, Arató György, Lezsák Sándor, Hoffmann Rózsa, Bata János, Jerzy Snopek, elöl: Horváth László. Fotó: Stanyó Tóth Gizella)

Házi Balázs az esten elmondott emlékbeszédét az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Árvábbak lettünk „a határon túl” is… Pogány Erzsébet (1959–2018) emlékére

„Légy lagzi-készen, hátha hívnak:
az álom-, illat-
kapuk a mennyen egyre nyílnak,
a bús komornyik, a Halál
valakit mindig invitál
és boldog, kit készen talál!”

(Mécs László: Lelkem, boldog élettel készülj a halálra!
Mors bona nihil aliud, részlet)

 

Anyák napján kaptam „felvidéki veszteség” címmel a szívemet fájdító baráti villámpostát: „szomorúan tudatom, hogy Pogány Erzsike itthagyott bennünket”. Az üzenetet éjféltájt olvastam. Átkapcsoltam a „Felvidék ma” hírportálra, amelynek gazdáját magához szólította az Úr. A gyászoló közösség képviselői, társai megrendülten szólnak róla; az ő szellemiségét hordozza, tehetségére épült e kitűnő fórum. Erzsi a Felvidék magyarjait szolgálta tevékeny életével, közéleti munkásságával, miközben a nemzetépítő együttműködés jeles szervező- képviselője, mentora volt a Kárpát-medencei hazában és azon túl is. A mottóul idézett vers kezdő sora a habitusát tükrözi: „A boldogságban hinni kell! Ó hinni jó!”.

Somorján született, ott élt a családjával, férjével és gyermekeivel, korai haláláig. A pozsonyi Közgazdasági Egyetemen 1987-ben szerzett diplomát. Tíz éven át a somorjai városházán dolgozott különböző munkakörökben, három évig a helyi gazdálkodási osztály vezetőjeként. A rendszerváltoztatáskor közéleti szerepet vállalt. 1990-től az Együttélés Politikai Mozgalom központi irodájának vezetője, majd sajtótitkára, Duray Miklós áldozatos munkatársa. Közben 1992-ben elvégezte a budapesti Századvég Politikai Iskolát, majd a Budapesti Közigazgatási Főiskola emberi jogi szemináriumán szerzett oklevelet. Nagy nyereség volt számunkra, hogy az MVSZ Hivatala megújításakor őt delegálták Szlovákiából. Hivatalvezető főtitkárként bizton számíthattam rá minden fontos ügyben. 1994 végétől hat éven át a Magyarok Világszövetségének felvidéki tanácsnoka, a szlovákiai magyar címtár szerkesztője, a Felvidék MVSZ programjainak felelős szervezője, választott tisztségviselőinek (köztük Dobos László alelnök, Bauer Győző, Duray Miklós, Kolár Péter, Szabó Rezső, Erdélyi Géza és mások) ügyintéző koordinátora volt. A Magyar Figyelő hírvivőjeként és tudósítójaként részt vett a magyar-magyar kapcsolatok szervezésében, olyan kiemelkedő MVSZ rendezvények sikeres megvalósításában, mint pl. az anyanyelvű magyar oktatás védelmében a Debreceni Nagytemplomban 1995 nyarán szervezett Tiltakozó Nagygyűlés, a világszerte zajló Magyar Millecentenáriumi Év, vagy amilyen a Magyarok IV. Világkongresszusa volt 1996-ban. Erzsike közreműködése nélkül nem tarthattunk volna sikeres MVSZ Elnökségi ülést Dunaszerdahelyen, s nem idézhettük volna föl oly emlékezetesen a Tavaszi Hadjáratot a Felvidéken. Nélküle nem alakult volna ki számos, határon átívelő, testvérfalu és város, testvér-iskola eleven kapcsolata sem. Az ezredfordulón útjaink elváltak. Ő 2001-től Duray Miklós elnök társaként a „Szövetség a Közös Célokért Társulás” igazgatója. 2005-től megalapítja s működteti térségünk talán legjobb tájékoztató fórumát, a Felvidék ma hírportált.

Pogány Erzsébet átveszi a Teleki Pál Érdemérmet Lezsák Sándortól (2010. november 14.)

2010. november 14-én „– a magyar érdekvédelmi szervezetekben évtizedek óta végzett áldozatos munkája, a Felvidék.ma hírportál kialakítása és színvonalas működtetése –, magyarságszolgálata elismeréseként, Teleki Pál Érdeméremmel tüntette ki a Bethlen Gábor Alapítvány.” Pogány Erzsi első kitüntetését Lezsák Sándor, kuratóriumunk elnöke méltató szavak kíséretében adta át az Uránia Nemzeti Filmszínházban. Azt vette át Hornyik Miklós délvidéki író is. Az év Bethlen-díjasai pedig Für Lajos, Kányádi Sándor és Dr. Király Tibor voltak. Nem akármilyen társaság!

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Meghívó Trianon 98 – Teleki Pál emlékestünkre

A trianoni békediktátum aláírásának 98. évfordulóján, június 4-én, hétfőn 18 órakor, a Magyar Írószövetség dísztermében (Cím: Budapest. VI. kerület, Bajza utca 18. I. em.) tartjuk hagyományos „Trianon 98 – Teleki Pál” emlékező estünket.

Műsor:

Köszöntő: Szentmártoni János költő, a Magyar Írószövetség elnöke

Emlékbeszédet mond: Házi Balázs történész-levéltáros, RETÖRKI

Lezsák Sándor író, az Országgyűlés alelnöke, a BGA Kuratórium elnöke átadja a Teleki Pál Érdemérmeket, Rieger Tibor Kossuth-díjas szobrászművész alkotását.

Közreműködik: a Nemzeti Fórum Népdalköre.

Műsorvezető: ifj. Arató György történész (Mika Sándor Egyesület).

Az est keretében – a szokásoknak megfelelően – adjuk át a Teleki Pál érdemérmeket.

Emlékestünkre, a kitüntetések ünnepélyes átadására, szeretettel várjuk kitüntetettjeinket, családjaikat, hozzátartozóikat, a BGA illetve a Teleki Pál Emlékbizottság tagjait, híveit és minden kedves érdeklődőt!

Meghívó TRIANON 98

A Felvidékről kitelepítettek emléknapja kapcsán

A magyar Országgyűlés 2012-es határozata alapján minden év április 12-én emlékezünk a Felvidékről kitelepítettekre, mivel ezen a napon kezdődött meg 1947-ben a felvidéki magyar lakosság deportálása. A tragikus évforduló alkalmából képzőművészeti kiállítás nyílt a budapesti Magyarság Házában. Duray Miklós itt elhangzott beszédet az alábbiakban közöljük.

 

A felvidéki magyar kitelepítettek emléknapja

Több évezredes múltra tekint vissza a más fajtájúaknak, más népségnek a legyilkolása, a más kultúrkörbe tartozók elüldözése, a másságot hordozók megsemmisítése. Volt, amikor ez közösségvédelmi stratégiai kérdésként került napirendre, volt, amikor látszólag értelmetlenül, csupán a harcászati taktika következményeként lett végrehajtva. Ahogy közeledünk korunkhoz ezek a csoport stratégiák, indulatok vagy megfontolások egyre inkább a másság elutasításaként, de az utóbbi háromszáz évben elsősorban a fajgyűlölet és a hatalmi stratégia részeként jelennek meg.

Mózes V. könyvének 20. részében az ellenség (az ostromlott város) férfijainak legyilkolása a hadviselés szabályzataként van leírva ugyanakkor a nőkre, gyermekekre és az élő természetre vonatkozóan a megőrzés és a hasznosíthatóság szempontját helyezi előtérbe. A Krisztus utáni 12. és 13. században azonban a mongol hordák totális gyilkosságairól már krónikákból van tudomásunk, sőt levéltári dokumentumokból hozzávetőleges pontos adatok is a rendelkezésünkre állnak – legyilkolták a helybélieket, fölszántották a lakóterületüket és sóval szórták be a hantokat. Ugyancsak ilyen forrásokból tudjuk, hogy a késő-középkori Franciaországban hogyan mészárolták halomra a cigányok, később a protestánsok tömegeit. Sajátos, hogy a keresztény Európa nyugati felében elsősorban a másságuk okán pusztítottak el százezreket. De mintha ezt a példát követte volna Európa keleti fele is, hiszen a hátat borzongató „pogrom” kifejezés a cári Oroszországból származik, ami egyértelműen a tömeges elpusztításra utal. Ez a két hagyomány ötvöződött és tökéletesedett, intézményesült és öltött ipari méreteket a 20. századi nácizmus idején, majd ezt követően is.

Közép-Európában, ami többé-kevésbé az anjou-házi Károly Róberttől számítva Nagy Lajos királyunk uralkodási területével, később a Habsburg Birodalommal azonosítható, a népességet átalakító elképzelések elsősorban a hatalmi politika részeként jelentek meg. A Magyar Királyságnak a török hódoltság alóli felszabadulása indított el egy olyan központilag, a császári Udvarból irányított telepítéspolitikát, aminek a racionális, gazdaságpolitikai oka nem vitatható, de etnikai és hatalmi irányultsága annál nyilvánvalóbb és kérdésesebb volt. A történelmi Magyar Királyság teljes bekebelezése volt a cél már a 17. századtól. Ez részben párosult a protestáns ellenességgel, részben a magyarországi történelmi közigazgatásnak az osztrák örökös tartományokéhoz idomuló átalakításával és a 17. század végétől etnikai célzattal is szervezett betelepítéssel.

A késő középkori Magyarország népessége a török hódoltság végére alapvetően átalakult. Népességének kétharmada eltűnt, a magyar etnikumnak a hódoltság előtti 85%-os aránya kb. 50%-ra csökkent. Csakhogy száz évvel később, az 1780-as években a tudatos betelepítés következtében a történelmi Magyarország területét lakóknak már kétötöde sem tartozott a magyar etnikumhoz.

Volt tehát előképe mindannak, ami 1920 után a történelmi Magyarország feldarabolását követően, főleg az újdonsült Csehszlovákiához csatolt területeken és az ott élő magyarokkal szemben megvalósult, vagy megvalósítani szándékoztak. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Emlékezzünk gróf Teleki Pál halálának 77. évfordulóján!

Tragikus halálhír rázta meg a magyar közéletet 77. éve. Az áldozat a világhírű földrajztudós, gróf Teleki Pál miniszterelnök, aki élete javát a Kárpát-medence tájföldrajzi egysége helyreállításának, valamint nemzetének szentelte. A kiváló tudóst sorsfordító időkben kétszer is kormányfői szerepre szólította a haza, bár szándéka szerint inkább maradt volna a tudomány, s az ifjú nemzedékek pedagógusi szolgálatában. Gróf Teleki Pál – a vesztett háború és a trianoni ítélet nyomán kirabolt, megcsonkított, erkölcsileg lezüllött ország közállapotának rendbetételéért, a végzetes döntés revíziójáért, az igazságosabb békéért és a magyar állam függetlenségéért –, emberfeletti munkát végzett. Az elcsatolt területeken és a nagyvilágban élő magyarok, a nagycsaládosok, valamint a lengyel menekültek iránti tevőleges szolidaritása példát mutató államférfiúi erényről tanúskodik.

 

 

A nemzetközileg elismert tudós kiemelkedő szerepet vállalt a szellemi honvédelemben és az ifjúság nevelésében. Egyetemi professzorként főcserkész, aki a kezdetektől tevékeny patrónusa volt a magyar cserkészetnek. Eötvös Loránd halála után, 1920-tól a haláláig, kurátora az Eötvös József Collegiumnak. Nemzetnevelő tudós professzora, érdekvédője Trianonban szétszabdalt hazájának, népének. Nyolcvan éve 1938-ban, az ő vezetésével alapították a Magyarok Világszövetségét, s az I. Bécsi döntéssel visszatért területek szlovák-magyar határkijelölő bizottságát is ő vezette, a szlovák fél elismerésével. (Megtanulták tisztelni tudását, karakterét, megbecsülték igazságosságát.)

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kutatói ösztöndíjat hirdet alapítványunk

A tavaly alapított Bethlen Gábor kutatói ösztöndíjat idén is meghirdeti alapítványunk. Az ösztöndíj célja olyan fiatal Kárpát-medencei magyar főiskolai, egyetemi hallgatók támogatása, akik a bölcsészet-, vagy egyéb társadalomtudomány valamely szakágával, vagy művészettörténettel foglalkoznak. A Bethlen Gábor Alapítvány, valamint a Lakiteleki Népfőiskola ezért 2018-ban pályázatot hirdet a Bethlen Gábor Kutatói Ösztöndíjra.

A pályázati feltételekről és a további részletekről a következő dokumentumban olvashatnak.

BGA ösztöndíj felhívás

Írja alá Ön is a Minority SafePack polgári kezdeményezést!

A Bethlen Gábor Alapítvány ezúton csatlakozik az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) Nemzeti kisebbségvédelmi kezdeményezéséhez és arra kéri a BGA Baráti Körét, kitüntetettjeit és támogatóit, hogy aláírásukkal támogassák a nemzeti kisebbségek védelméről szóló európai kezdeményezést!

A Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezés online elérhető és aláírható az alábbi linken: http://www.minority-safepack.eu/,

valamint a Magyar Posta valamennyi postahelyén papír alapon is kitölthető és ingyenesen feladható. Erről bővebb információ itt: Postai aláírás

Mi az a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezés, miről szól?

2017 tavaszán az Európai Bizottság bejegyezte az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) által életre hívott Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezést (Minority SafePack polgári kezdeményezés). A kezdeményezés arra irányul, hogy az Európai Bizottság végre foglalkozzon az őshonos nemzeti közösségek jogaival, és az Európai Unió fogadjon el jogi aktusokat a nemzeti és nyelvi kisebbségek védelme érdekében.

A szervezőknek 2018. április 3-áig kell összegyűjteni 7 tagállamból legalább egymillió aláírást, hogy a Bizottság érdemben foglalkozzon az őshonos nemzeti kisebbségek helyzetével. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kitüntették Bíró Zoltánt és Duray Miklóst

2018. február 1-én a Petőfi Irodalmi Múzeum vörös szalonjában adták át „A Haza Embere” oklevelet. Ez évben a Bethlen Gábor Alapítvány kurátorának, Bíró Zoltánnak és a Bethlen Gábor-díjas Duray Miklósnak ítélték oda e kitüntető elismerést a Százak Tanácsa tagjai. A Százak Tanácsát 1997-ben, százötven civil szervezet kétezer-ötszáz személyre tett ajánlásából, a legtöbb szavazatot kapott száz személyből, a nemzetépítő MVSZ társult szervezeteként hozták létre. Alapító-elnöke Fekete Gyula, ügyvivője Dr. Szijártó István.

A Százak Tanácsa soros elnöksége – öt tag –, évente változik. Célja stratégiai elemzések készítése, állásfoglalások és ajánlások megfogalmazása a nemzeti sorskérdésekről. Az egységes magyar nemzet nyelvi, kulturális, történelmi értékeinek őrzésére, érdekeinek védelmezésére vállalkozik, igyekszik a nemzet lelkiismeretévé válni. Azokkal a kérdésekkel foglalkozik, melyeket tagjainak 85–90 százaléka a legfontosabbnak tart. Részt vállal az oktatás, elsősorban a felsőoktatás, a népegészségügy, a hitélet, a nemzeti és egyetemes értékeket őrző kultúra terjesztésében is. A Haza embere” kitüntetést tagjaik közül annak adományozzák, aki „őrzi a magyarság jó szellemét, életével, tevékenységével nemzetünk jövendőjét eredményesen szolgálja”. Szíjártó István ügyvivő elnök tájékoztatójából idézek:

„A kizárólag tagjaink számára alapított A Haza Embere elismerő oklevelet először 2008. decemberében Böjte Csaba testvérnek, a románok között is népszerű ferences barátnak, majd alapító elnökünknek Fekete Gyulának szavaztuk meg. Aztán Grosics Gyula, a Püski házaspár (posztumusz) Andrásfalvy Bertalan, Andrasofszky Barna, Schulek Ágoston (posztumusz), Albert Gábor, a Csete házaspár, Somodi István, Szijártó István, Kisida Elek, Báthory Katalin, Naszlady Attila (posztumusz) Császár Angela, Csoóri Sándor (posztumusz) kapta meg. Az oklevél odaítélésének rendje a következő: javaslatot bármelyik tagunk tehet, de szükséges két tag pártolása. A döntést a már kitüntetettek hozzák meg (feltétel 90 százalékos egyetértés). A Százak Tanácsa többségi egyetértésével adható át nyilvánosan az oklevél.”

A közösség elismerését az eddigi kitüntetettek – köztük néhányan már Alapítványunk elismerését is kivívták – rangosítják. A ünnepélyesen átadott kitüntetést Bíró Zoltán közérdekű előadással, Duray Miklós kitűnő írásának felolvasásával honorálta a Százak Tanácsa bensőséges februári ülésén, amelyen ajánlást fogalmaztunk és küldünk – az április 8-i országgyűlési választások alkalmából – a választópolgároknak, honfitársainknak.

Buda, 2018. február 7.

Bakos István

 

A kitüntetések átadásáról a Felvidék Ma hírportál képes tudósítását, illetve az elhangzott laudációkat az alábbi linkeken érhetik el:

Tudósításhttp://felvidek.ma/2018/02/a-szazak-tanacsa-kituntette-biro-zoltant-es-duray-miklost/

Képek az eseményrőlhttp://felvidek.ma/2018/02/a-haza-embere-kituntetesek-atadasa-a-szazak-tanacsa-ulesen/

Bíró Zoltán méltatásahttp://felvidek.ma/2018/02/biro-zoltan-a-haza-embere/

Duray Miklós méltatásahttp://felvidek.ma/2018/02/duray-miklos-a-haza-embere/

Tudósítás a Bethlen Gábor Alapítvány 2017. évi díjátadó ünnepségéről

Illusztris körülmények között, a Pesti Vármegyeháza Dísztermében került sor a Bethlen Gábor Alapítvány 2017-es díjátadó ünnepségére. A rendezvényt – a díjazottakon és méltatóikon kívül – megtisztelte jelenlétével többek között Mádl Dalma, Jerzy Snopek, Lengyelország budapesti nagykövete, a diaszpóra magyarságának képviselői (az ausztráliai Kardos Béla, a svájci Komlóssy József és Lendvai Imre, a Külföldi Magyar Cserkészszövetség elnöke), illetve Pogány Erzsébet, a felvidéki Szövetség a Közös Célokért (SZAKC) igazgatója.

Az est műsorvezetője, Gy. Szabó András előadóművész köszöntője és a Himnusz eléneklése után a júniusban az Alapítvány által Teleki Pál-emlékéremmel kitüntetett Misztrál együttes lépett színpadra, Balassi Bálint két megzenésített versét (Széllel tündökleni…, Egy katonaének) előadva.

A Misztrál Együttes előadás közben (Fotó: Dunajszky Éva)

A Bethlen Gábor-díjban részesülő Csáky Pál író, politikus, európai parlamenti képviselő méltatásában Lezsák Sándor, a BGA Kuratóriumának elnöke, az Országgyűlés alelnöke úgy fogalmazott: a díjazott születése évét – 1956-ot – is sorsszerűnek érzi, emellett élete egyik meghatározó élményének tartja az 1968-os szovjet bevonulást, amelyben „visszaköszöntek ’56 tapasztalatai”, amelynek örve alatt ráadásul „harmadszor is lefejezték a felvidéki magyar értelmiséget”. Felidézte Csáky antikommunista, rendszerellenes tevékenységét, magyarországi és felvidéki rendszerváltásban játszott szerepét. Európai parlamenti képviselőként egyre egyértelműbben alakult ki az a meggyőződése, hogy Közép-Európa szerepének és felelősségének erősödnie kell Európa formálásában – fogalmazott Lezsák. Csáky Pál sokat küzdött annak érdekében is, hogy a hat egyházmegyébe szétszabdalt felvidéki magyar katolikusok érvényre juttassák anyanyelvi igényeiket, valamint Esterházy János rehabilitálásáért is. „Amit szlovákiai országgyűlési képviselőként nem tudott elérni a felvidéki magyarság érdekében, azt most az Európai Parlament színeiben próbálja megvalósítani” – fogalmazott. Az EP petíciós bizottságában például elérte, hogy a Beneš-dekrétumok témája napirendre kerüljön – felhívására mintegy ezerkétszáz magyar kárvallott tett nyilatkozatot arról, hogy a kollektív bűnösség második világháború utáni kinyilvánítása miatt fosztották meg őket a mindenki másra vonatkozó kárpótlás lehetőségétől. Lezsák felidézte: Csáky az EP-ben többször tiltakozott a magyar anyanyelvhasználatot ellehetetlenítő szlovák törekvések ellen, felszólalt a felvidéki magyarság identitásának védelmében. „Életművével, folyamatosan gazdagodó írói és politikusi, a keresztény magyar nemzetünk érdekében folytatott fáradhatatlan munkájával segíti egy nemzeti reneszánsz megérését, amely közös célunk és felelősségünk” – zárta laudációját az Országgyűlés alelnöke.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….