Interjú kurátorunkkal, Bartos Mónikával

Kép forrása: Szemlélek magazin

A Szemlélek online magazin készített és közölt interjút kurátorunkkal, Bartos Mónika miniszteri biztossal, országgyűlési képviselővel. A személyes történetek mellett nagy hangsúlyt kap a beszélgetésben a nagyböjt megélése, valamint természetszerűleg a jelenlegi járványügyi veszélyhelyzet is. A beszélgetőtárs Sáhó Eszter volt.

Az interjú elérhető a Szemlélek magazin honlapján, az alábbi linken: https://szemlelek.net/2020/03/20/bartos_monika_interju

Magyar Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal Polgári Tagozata kitüntetést kapott kurátorunk, Bíró Zoltán

Magyarország köztársasági elnöke a nemzeti ünnep, március 15. alkalmából, a miniszterelnök előterjesztésére a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal polgári tagozata kitüntetést adományozta BÍRÓ ZOLTÁN irodalomtörténész, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum egykori főigazgatója, a Hitel című folyóirat alapító főszerkesztője részére a rendszerváltoztatás folyamatának előkészítésében, illetve a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum megalapításában és vezetésében vállalt kimagasló szerepe, valamint a XX. századi magyar irodalomtörténet szakértőjeként folytatott több évtizedes kutatói-oktatói munkája elismeréseként. 

Szívből gratulálunk az elismeréshez!

(Nemzeti Fórum nyomán)

Áláírás a regionális kultúrák védelme érdekében

A Bethlen Gábor Alapítvány támogatja a Székely Nemzeti Tanács polgári kezdeményezését és aláírásgyűjtését, mely a Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért címet viseli. Aláírásával támogassa Ön is a nemzeti kisebbségek által nagy számban lakott területek fejlesztését. Ne hagyjuk cserben erdélyi és felvidéki testvéreinket! Mert egy vérből valók vagyunk.

Ezért ezúton is kérjük támogatóinkat, honlapunk látogatóit, hogy az alábbi linken írják alá online a kezdeményezést: https://eci.ec.europa.eu/010/public/#/initiative

Pályázati felhívás

Az Ifjú Konzervatívok a Nemzetért Egyesület, valamint a lakiteleki Népfőiskola közös szervezésében kerül megrendezésre 2020. március 27-29-én a XI. Fiatal Politológusok Találkozója. A konferencián a harminc évvel ezelőtt, 1990 tavaszán megtartott első szabad választásokra emlékezünk.

Az alábbiakban közöljük a pályázati felhívást.

xi_fipolit_felhivas

Tudósítás 2019. évi díjátadó ünnepségünkről

Idén 34. alkalommal került sor a Bethlen Gábor Alapítvány 2018-as díjátadó ünnepségére. Vendéglátóink nagylelkűségének köszönhetően ezúttal is a Pesti Vármegyeháza Dísztermében fogadhattuk díjazottainkat és a vendégeket. A rendezvényen a szokásoknak megfelelően átadtuk a Bethlen Gábor-díjat és a Márton Áron-emlékérmeket valamint a Székelyföld Jövőjéért ösztöndíjat. Közlésünk a felvidek.ma hírportálról, Cservenka Judit tudósítása alapján.

„Együtt erő vagyunk, szerteszét gyöngeség” – Wass Albert gondolatával üzente Tarnai Richárd kormánymegbízott, az eseménynek mindig méltó helyet adó Pest Megyei kormányhivatal vezetője, miért érzi fontosnak a Bethlen Gábor Alapítvány díjátadó ünnepségét, amelyen kivételesen nem tudott jelen lenni, így Bartos Mónika országgyűlési képviselő, a kuratórium tagja tolmácsolta a házigazda üdvözletét.

A Pesti Vármegyeháza díszterme ezúttal nem telt meg: a Puskás Aréna avatása (voltaképpen egy másik nemzeti jelkép) nagy vonzerővel bírt, nyilván sokakat ragasztott a képernyők elé, mások az óriási forgalomtól riadtak meg, a leghűségesebbek azonban eljöttek köszönteni azokat, akik az alapítók szándéka szerint munkájukat hivatásként végzik a határon túliak javára.

Halzl József nevét elegendő lett volna csupán bemondani, annyira felesleges indokolni, hogy miért ítélte neki a kuratórium az idei Bethlen Gábor-díjat, de Bíró Zoltán, a RETÖRKI főigazgatójának laudációja annyi emléket idéz fel az elmúlt 30 évből, és annyi tanulságot, hogy teljes egészében is érdemes lenne közölni. Már első, harminc évvel korábbi találkozásuk Bíró Zoltán, az MDF akkori elnöke számára azért volt emlékezetes, mert a gépészmérnök Halzl Józsefben végre a reálértelmiség egyik fontos képviselőjét ismerhette meg, valakit abból a szakmai rétegből, amely a politikától többnyire távol tartotta magát. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Búcsúzunk Sára Sándortól

Életének 86. évében, egy őszi vasárnapon elhunyt Sára Sándor operatőr, filmrendező, a nemzet művésze, az egykori Duna Televízió első elnök-főigazgatója.

2019 október 11 Sára Sándor_gyászjelentés (1)

Turán született 1933-ban, majd 1956-ban a Színház- és Fillművészeti Főiskola forradalmi bizottságának tagja, mindez erősen visszavetette karrierjét. 1957-ben szerzett operatőri diplomát a főiskolán. Operatőrként és rendezőként egyaránt az emberi sorsokat mutatta be a történelem viharaiban. 1962-ben készítette első meghatározó alkotását, a Cigányokat. Legtöbbször Kósa Ferenc és Szabó István mellett dolgozott, de részt vett Gaál István, Huszárik Zoltán, Kardos Ferenc, Ranódy László és Rózsa János jelentősebb rendezéseiben is. 1968-ban rendezte meg a Csoóri Sándorral közösen írt Feldobott kő című nagyjátékfilmjét. Számos fontos, addig elhallgatott témában rendezett dokumentumfilmeket (a Krónika című 25 részes filmsorozat és moziverziója, a Pergőtűz a Don-kanyar tragédiáját, a Sír az út előttem a bukovinai székelyek sorsát mutatta be, a Magyar nők a Gulágon, a Lefegyverzett ellenséges erők, a Csonka Bereg a második világháború utáni elhurcolásokat mutatta be). 1992-től részt vett az MVSZ rendszerváltoztatásában, az elnökség tagja volt az ezredfordulóig. 1993-2000-ig a DUNA Televízió elnöke. Vezetésével a határon túl élő magyarok „égi” csatornájává vált a színvonalas adó, amelyet 1999-ben „A világ legjobb kulturális televíziója” címmel tüntetett ki az UNESCO. Filmjeit több mint félszáz országban vetítették, számos hazai és nemzetközi fesztiválon díjazták. Húsz éven át a Magyar Filmtörténeti Fotógyűjtemény Alapítvány elnöke. A Balázs Béla Stúdió egyik alapítója, a Magyar Művészeti Akadémia elnökségi tagja. A Lakiteleki Népfőiskola által szervezett Filmszemlék szellemi atyja, a zsűri elnöke. Munkásságát többek között Kossuth-díjjal (1978), Magyar Örökség Díjjal (1997), Magyar Művészetért Díjjal (1999), a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetéssel (2002), Hazám-díjjal (2004), Bethlen Gábor-díjjal, a Magyar filmkritikusok életműdíjával (2012) ismerték el. 2018. március 15-én Kossuth Nagydíjjal tüntették ki.

Alapítványunk osztozik a család gyászában, halálával a magyar filmművészetet is hatalmas veszteség érte. Nyugodjék békében!

DUNA TV-sek Aradon az emlékoszlopnál, középen Sára Sándor (1997)

Székelyföld Jövőjéért 2019

FELHÍVÁS

A BETHLEN GÁBOR ALAPÍTVÁNY támogatója, Dr. Keresztes György Pál primor, századik születésnapján elhatározta, hogy a Nagy Fejedelem által nemesi rangra emelt Léczfalvi Keresztes család emlékét a Bethlen Gábor Alapítvány keretében működtetendő ösztöndíjalappal örökíti meg, létrehozva a

“SZÉKELYFÖLD JÖVŐJÉÉRT” ÖSZTÖNDÍJALAPOT.

Az ösztöndíjalap célja, hogy a Székelyföld kiemelkedő képességű, tehetséges fiataljainak kiválasztásához, méltó neveléséhez és továbbtanulásához hozzájáruljon. Ösztönözze a magyar tannyelvű iskolák tehetséggondozását, a kiválóak elismerését, bármilyen szintű iskolában tanulnak is.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Balassagyarmaton adtuk át az idei Teleki Pál-érdemérmeket

Idén első alkalommal Budapestet elhagyva, Balassagyarmaton tartotta hagyományos, június 4-i Trianon 99 – Teleki Pál emlékező estjét és adta át a Teleki Pál-érdemérmeket a Bethlen Gábor Alapítvány. A kuratórium döntése értelmében a legbátrabb városban, a Civitas Fortissima megtisztelő címmel kitüntetett Balassagyarmaton, a város vezetésével közösen szervezett emlékest keretében került sor a díjátadóra. Helyszínül a városháza díszterme szolgált. Az eseményen szavalataival közreműködött kurátorunk és egyben a város díszpolgára, Szabó András előadóművész, a Balassagyarmati Kamaraegyüttes pedig Kodály Zoltán Epigrammák és Dmitrij Sosztakovics Elégia című művéből játszott részleteket. Az esten a balassagyarmati 16-os Honvéd Katonai Hagyományőrző Csoport tagjai álltak díszsorfalat.

Bakos István, Medvácz Lajos és Lezsák Sándor

A köszöntő beszédet a város polgármestere, Medvácz Lajos tartotta, aki üdvözölte az alapítvány helyszínt kiválasztó döntését. Beszédében történeti példákat felelevenítve (nem megfeledkezve más városok helytállásáról sem) emelte ki a város lakóinak 1919-es hősies tettét, mellyel visszafoglalták Gyarmatot a megszálló csehszlovák csapatoktól. Az ősök kiemelkedő tettét példaértékűnek nevezte és buzdította a fiatalokat arra, hogy róluk példát véve álljanak helyt a nemzet ügye mellett.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….