A Százak Tanácsa állásfoglalása

Ehelyütt tesszük közzé változatlan formában a Százak Tanácsa állásfoglalását az európai értékek védelmével kapcsolatban, melyek megóvása a Bethlen Gábor Alapítvány számára is kiemelten fontos, nemzeti ügy.

 

A Százak Tanácsa  – Európa védelméről

“Nehéz helyzetben az ország, követelő szükség a java erők összefogása…” írta 1996-ban Fekete Gyula író létrehozva a  Százak Tanácsát, – látva az országot válságba taszító értékrend zavart – s évtizede utolsó munkájában az “SOS Európa” címűben Európa romlásának tényeire figyelmeztetett,  a romlásra, amelynek immár a közepén vagyunk.

A Százak Tanácsa hatvanhárom örökös tagunkká vált alapítónk életművéhez hűségesen, intellektuális felelősségünk tudatában emeljük fel szavunkat a kereszténység  védelmére, megőrzésére Európában. Az iszlám vallás erőszakos szárnyának terrorizmusa és a  globális tőke kapzsi képviselői veszélyeztetik Európa évezredek alatt kialakult értékrendjét. Mi itt a Kárpát-medencében több mint ezer éve befogadó nemzet vagyunk, s országhatárainkon ma is mindenütt ott vannak a kapuk, amelyen akadály nélkül bejöhetnek a törvényeinket betartó, tisztelő, becsületes szándékkal érkezők. A világ több mint százötven országában élnek magyarok egyetértésben a befogadó nemzetekkel. Elutasítunk minden gyűlölködést, vallási, nemzeti, rasszok szerinti  megkülönböztetést. Ezt várjuk el honfitársainktól és ezt Európa népeitől.

Ismerjük megosztottságainkat, tudjuk “ön fia vágta sebét”, a vagyoni és kulturális, a vallási és iskolázottsági különbségeket, a pártviszályokat, az urbanizációs különbségeket, a világ más részein élő  nemzettársainktól  elválasztó ezer kilométerekről nem is beszélve – de most elsősorban  Európáról van szó, a Babits által “magát tépő Hazánknak” nevezett Európáról, melynek több ezer éves alapértékei védelemre szorulnak. Mi  tudjuk, hogy a kultúra egy nemzet igazi alkotmánya, s hogy a mai Európa az Atlanti Óceántól az Urálig nem szűzföldön alakult ki, hanem elfelejtett kincseket, üszkös romokat rejtő földön, ahol istenek, hősök tetemei és fel nem robbant bombák vannak. Európa költői, filozófusai, tudósai feltérképezték ezt a földet, ezért is állíthatjuk, hogy a kultúra egy nemzet igazi alkotmánya. Láttuk, hogy az európai szellem meggyengült, védtelenné vált a XX. századra, nem akadályozhatta meg a két világháborút, s a bolsevizmus és nácizmus borzalmait.

Martell Károly, a Hunyadiak, Zrínyik, Sobieski János fegyverrel védték Európát – ma Európa népeinek a keresztény értékek védelmében tisztánlátásra lenne szüksége . Ezt kellene a politikának, jognak, oktatásnak, sajtónak és az Európa jövőjéért felelősséget érzőknek segíteni, mert ahogy az igazság szabaddá tesz,  a “fides et ratio” – a hit és értelem – szövetsége,  védelmet fog adni.

2019. május 14-én.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Meghívó Trianon 99 – Teleki Pál emlékestünkre

Ezúttal rendhagyó, de reményeink szerint hagyományteremtő módon, kilépve a fővárosból Balassagyarmaton, a legbátrabb városban tartjuk a nemzeti összetartozás napi, Balassagyarmat várossal közös emlékestünket.

A trianoni békediktátum aláírásának 99. évfordulóján, 2019. június 4-én, kedden 17 órakor, Balassagyarmaton, a Városháza dísztermében (Cím: Balassagyarmat, Rákóczi fejedelem út 12.) tartjuk hagyományos „Trianon 99 – Teleki Pál” emlékező estünket.

Műsor:

Köszöntő: Medvácz Lajos, Balassagyarmat polgármestere

Emlékbeszéd: Tevelÿ Arató György, történész, Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala

Teleki Pál-érdemérmek átadása: Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a BGA kuratóriumának elnöke.
A díjazottak: Menyhárt József (az MKP elnöke), Szőcs Zoltán (író), Vasy Géza (irodalomtörténész, egyetemi tanár), Magyar Szemle folyóirat.

Mécsesgyújtás az Országzászlónál

Közreműködnek:
Balassagyarmati Kamaraegyüttes: Kanyó András – (fuvola, művészeti vezető) – Baranyi Klára (hegedű) – Réti Emőke (gordonka) – Perneczky Zsolt (zongora)
Szabó András előadóművész, Balassagyarmat város díszpolgára, a BGA kurátora
16-os Honvéd Katonai Hagyományőrző Csoport – Balassagyarmat

Műsorvezető: Házi Balázs, titkár, BGA

Az esemény után rövid állófogadásra várjuk a résztvevőket a Városházán.

Az eseményre szeretettel várjuk Balassagyarmat város és a környék lakóit, kitüntetettjeinket, hozzátartozóikat, a BGA és a Teleki Pál Emlékbizottság tagjait és minden kedves érdeklődőt!

Balassagyarmat-Budapest, 2019. május 16.

Meghívó Trianon 99 – Teleki Pál emlékestre

2018: Beszámoló a Bethlen Gábor Alapítvány 2018. évi működéséről

A Bethlen Gábor emlékére 1979-80-ban kezdeményezett független magánalapítvány, az elcsatolt területeken élő; emberi-és nemzetiségi jogaikban korlátozott, nyelvi-kulturális örökségüktől részben eltiltott nemzettársainkon akart segíteni, törekedve a közép-európai népek békés együttélésére is. 65 nemzeti elkötelezettségű személyiség aláírásával – 1980. Húsvét másnapján –, jóváhagyásra benyújtották a Bethlen Gábor Alapítvány alapító okiratát. A Társaság – a korabeli kommunista vezetés ellenzése közepette, féllegálisan tevékenykedett, amíg hat éves küzdelemmel kivívta működésének hivatalos engedélyezését. A térségben elsőként létrehozott legális, új polgári összefogás alapítói: †Illyés Gyula, †Németh Lászlóné, Kodály Zoltánné és †Csoóri Sándor. Az 1980 óta „közérdekű kötelezettségvállalásként” működő Bethlen Gábor Alapítvány, a hazai és külhoni magyarok áldozatkészsége, kurátorai munkája révén– anyagi, szellemi és lelki támogatásával, ösztöndíjaival és díjaival – úttörő szerepet vállalt a nemzeti összetartozás szolgálatában, a Közép-európai szellemi együttműködésben, a mai határokon túl élő magyarság hazai megismertetésében, kiváló képviselőinek, értékeinek népszerűsítésében, a magyar-magyar kapcsolatok ápolásában. Alapítói, kezdeményezői, első kurátorai – első elnökünk Márton János, alapító kurátoraink: Juhász Gyula, Király Tibor, Kiss Ferenc/ Für Lajos, Kósa Ferenc, Szabó Gábor Vekerdi László, valamint †Nagy Gáspár titkárunk vezetésével ténykedő Titkárság tagjai: Bakos István, Kiss Gy. Csaba, Krasznai Zoltán, Lezsák Sándor, ill. Bíró Zoltán és Kodolányi Gyula –, közreműködtek a rendszerváltás folyamatában, pl. a Bibó Emlékkönyv és az 1987 őszi Lakiteleki találkozó megszervezésében, a Magyarságkutató Intézet, a HITEL folyóirat, az Illyés Közalapítvány, a DUNA TV és más nemzeti intézmények létrehozásában, a Magyarok Világszövetsége és számos civil szervezet, illetve a hazai közigazgatás megújításában.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

2017: Beszámoló a Bethlen Gábor Alapítvány 2017. évi működéséről

Az 1980-tól működő Bethlen Gábor Alapítványt a hazai és külhoni magyar polgárok összefogása, szolidaritása hozta létre. A kezdetben féllegálisan, 1985-től hivatalosan – „közérdekű kötelezettségvállalási” engedéllyel – működő első magánalapítvány, az alapítók és a Kuratórium áldozatkész tevékenysége révén számos egyén, egyesület, intézmény anyagi, szellemi, tárgyi közreműködésével, illetve pénzügyi/pályázati támogatásával szolgálja immár 38. éve a nemzeti együttműködést. A Bethlen Gábor Alapítvány megalakulása óta a magyarok szolidaritási akcióinak egyik éltetője, kezdeményezője: az erdélyi falurombolás elleni tiltakozásoktól kezdve a Dunaszaurosz fölépítését akadályozó akciókig, a rendszerváltást előkészítő fórumokon át, a lengyel, a német, a cseh, a romániai megmozdulások támogatásán keresztül, a külhoni magyar diákok, a száműzött magyar menekültek segélyezéséig. Az 1989-90. évi „rendszerváltoztatásban” az Alapítvány kuratóriumának, holdudvarának meghatározó szerepe volt. Kurátorai, kitüntetettjei révén azóta is a magyar-magyar kapcsolatok éltetője, a hazai civil társadalom jelentős tényezője volt és maradt a BGA, amely nemzeti-szolgálatáért Magyar Örökség-díjat, majd Kisebbségekért-díjat kapott 1997-ben.

A nemzet önbecsülését, polgárai együttműködését erősítik a határokon átívelő oktatási-kulturális programjai, közös megemlékezései, emlékjel létesítő akciói. Évente adományozott kitüntetései – Bethlen Gábor-díj, Márton Áron Emlékérem, Teleki Pál Érdemérem, Tamási Áron-díj –, ösztönzik, elősegítik: a magyarok – főként a külhoniak – értékeinek, alkotóinak megismerését és elismerését, a magyar szellemi-kulturális örökség védelmét, sőt a Kelet- és Közép-európai kulturális együttműködést is. Az elmúlt évtizedek során félszáz ország közel négyszáz jeles személyiségét, intézményét, egyesületét tüntette ki – határon inneni, vagy túli szolgálatukért, kulturális-közösségi szerepvállalásukért –, az Alapítvány Kuratóriuma.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Tudósítás a BGA kuratóriumának márciusi üléséről

Idei első ülését tartotta március 12-én a Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriuma, melynek tagsága majdnem teljes létszámban képviseltette magát az eseményen.

A kurátorok egyhangúlag elfogadták a 2018-as évről benyújtott tartalmi és pénzügyi beszámolót. Bakos István az ülésen bejelentette azt az írásban már jelzett szándékát, hogy lemond ügyvivői megbízatásáról. A résztvevők erre reagálva nagyrabecsülésükről biztosították, és megköszönték eddigi sok évtizedes kitartó és lelkiismeretes munkáját. Bakos István javaslatára utódjául – Nagy Gáspár után újra titkári pozícióban – Házi Balázs kurátort választották meg.

Az ülés napirendjén szerepelt még a Kárpátaljára tervezett Magyarok Nagyasszonya-szoborállítás, a különböző idei évfordulókban (Nagy Gáspár, Csontváry Kosztka Tivadar) való méltó részvétel, az elsősorban a diaszpóra fiatalságának készült Magyar nemzetismeret tankönyv megújítása, valamint az idei kitüntetettek ügye. A kuratórium döntést hozott az idén júniusban Teleki Pál-érdeméremmel díjazottak személyéről, valamint az idei Trianon-emlékest helyszínéről. (A konkrétumokról később tájékoztatják a nyilvánosságot.)

Lezsák Sándor kuratóriumi elnök zárszavában fontosnak nevezte az olyan pályázatokat, mint a Bethlen Gábor kutatói ösztöndíj, amelyek a tudományos érték mellett a résztvevők számára egymás megismerését és kapcsolatok kialakítását is lehetővé teszik. A résztvevők egyetértettek a jövőre esedékes, századik trianoni évforduló programjaiba való méltó bekapcsolódás fontosságában is.

Nagymihály Zoltán
A BGA kurátora, az ülés jegyzőkönyv-vezetője

Bakos István gödöllői kitüntetése és beszéde Teleki Pálról

A gödöllői Teleki Pál Egyesület 2019. február 23-án, szombaton tartotta közgyűlését a  városi Premontrei Gimnázium aulájában. A közgyűlésen ünnepélyes keretek között adták át a 2019. évi Teleki Pál Emlékérmet, melyet ezúttal alapítványunk ügyvivő kurátorának, Bakos Istvánnak ítéltek oda. A díjazott az alább teljes terjedelmében közölt, Teleki Pál utóélete című előadásával köszönte meg az egyesület elismerését.

A kitüntetéshez a Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriuma szívből gratulál a Teleki Pál méltó elismertetésében fáradhatatlan díjazottunknak!

Az elismerő oklevél

 

Az emlékérem az idei díjazott nevével

 

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Emlékezzünk Bauer Sándorra!

A megszálló szovjet csapatok elleni tiltakozásul, valamint a prágai Jan Palach példáját követve 1969. január 21-én gyújtotta fel magát Budapesten, a Nemzeti Múzeum kertjében egy tizenhét éves fiú, Bauer Sándor. A fiatal két nappal később, január 23-án a kórházban belehalt elszenvedett égési sérüléseibe. A Bethlen Gábor Alapítvány nevében két kurátorunk, Házi Balázs és Nagymihály Zoltán helyezett el virágot Bauer Sándor józsefvárosi mellszobránál, az ifjú mártír halálának 50. évfordulóján. Az emléktáblán olvasható a fiú szüleinek írott búcsúleveléből idézett drámai sor, melynek olvastán összeszorul az ember szíve: “Szeretnék még élni, de most szénné égett holttestemre van szüksége a nemzetnek.” Szinte felfoghatatlan, hogy tizenhét évesen hogyan vállalhatott magára ekkora áldozatot.

A kuratórium nevében tisztelettel hajtjuk meg előtte fejünket és emlékezünk rá csöndesen. Nyugodjék békében a bátor ifjú és őrizzük meg emlékét szívünkben, akinek “szellemét a tűz nem égeté meg“!

Beszélgetés Barsi Balázzsal

Idei egyik kitüntetettünk, a Márton Áron-emlékérmes Barsi Balázs válaszolt újságírói kérdésekre a Magyar Idők szombati, december 15-i számában. Talán a hangos politikai csatározások közepette, karácsony közeledtével érdemes az ő szavaira, gondolataira is figyelni. Sokszor csöndben lenni és elmélkedni több, mint hangosan kiabálni nagy igazságnak vélt gondolatokat. Ezért is szeretettel ajánljuk a kitüntetettünkkel készült interjút.

Fotó: Teknős Miklós

Az interjú a Magyar Idők 2018. december 15-i számában olvasható, valamint teljes szövege elérhető a lapinternetes változatán, az alábbi linken: Szentté válni.