Tudósítás 2019. évi díjátadó ünnepségünkről

Idén 34. alkalommal került sor a Bethlen Gábor Alapítvány 2018-as díjátadó ünnepségére. Vendéglátóink nagylelkűségének köszönhetően ezúttal is a Pesti Vármegyeháza Dísztermében fogadhattuk díjazottainkat és a vendégeket. A rendezvényen a szokásoknak megfelelően átadtuk a Bethlen Gábor-díjat és a Márton Áron-emlékérmeket valamint a Székelyföld Jövőjéért ösztöndíjat. Közlésünk a felvidek.ma hírportálról, Cservenka Judit tudósítása alapján.

„Együtt erő vagyunk, szerteszét gyöngeség” – Wass Albert gondolatával üzente Tarnai Richárd kormánymegbízott, az eseménynek mindig méltó helyet adó Pest Megyei kormányhivatal vezetője, miért érzi fontosnak a Bethlen Gábor Alapítvány díjátadó ünnepségét, amelyen kivételesen nem tudott jelen lenni, így Bartos Mónika országgyűlési képviselő, a kuratórium tagja tolmácsolta a házigazda üdvözletét.

A Pesti Vármegyeháza díszterme ezúttal nem telt meg: a Puskás Aréna avatása (voltaképpen egy másik nemzeti jelkép) nagy vonzerővel bírt, nyilván sokakat ragasztott a képernyők elé, mások az óriási forgalomtól riadtak meg, a leghűségesebbek azonban eljöttek köszönteni azokat, akik az alapítók szándéka szerint munkájukat hivatásként végzik a határon túliak javára.

Halzl József nevét elegendő lett volna csupán bemondani, annyira felesleges indokolni, hogy miért ítélte neki a kuratórium az idei Bethlen Gábor-díjat, de Bíró Zoltán, a RETÖRKI főigazgatójának laudációja annyi emléket idéz fel az elmúlt 30 évből, és annyi tanulságot, hogy teljes egészében is érdemes lenne közölni. Már első, harminc évvel korábbi találkozásuk Bíró Zoltán, az MDF akkori elnöke számára azért volt emlékezetes, mert a gépészmérnök Halzl Józsefben végre a reálértelmiség egyik fontos képviselőjét ismerhette meg, valakit abból a szakmai rétegből, amely a politikától többnyire távol tartotta magát. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Búcsúzunk Sára Sándortól

Életének 86. évében, egy őszi vasárnapon elhunyt Sára Sándor operatőr, filmrendező, a nemzet művésze, az egykori Duna Televízió első elnök-főigazgatója.

2019 október 11 Sára Sándor_gyászjelentés (1)

Turán született 1933-ban, majd 1956-ban a Színház- és Fillművészeti Főiskola forradalmi bizottságának tagja, mindez erősen visszavetette karrierjét. 1957-ben szerzett operatőri diplomát a főiskolán. Operatőrként és rendezőként egyaránt az emberi sorsokat mutatta be a történelem viharaiban. 1962-ben készítette első meghatározó alkotását, a Cigányokat. Legtöbbször Kósa Ferenc és Szabó István mellett dolgozott, de részt vett Gaál István, Huszárik Zoltán, Kardos Ferenc, Ranódy László és Rózsa János jelentősebb rendezéseiben is. 1968-ban rendezte meg a Csoóri Sándorral közösen írt Feldobott kő című nagyjátékfilmjét. Számos fontos, addig elhallgatott témában rendezett dokumentumfilmeket (a Krónika című 25 részes filmsorozat és moziverziója, a Pergőtűz a Don-kanyar tragédiáját, a Sír az út előttem a bukovinai székelyek sorsát mutatta be, a Magyar nők a Gulágon, a Lefegyverzett ellenséges erők, a Csonka Bereg a második világháború utáni elhurcolásokat mutatta be). 1992-től részt vett az MVSZ rendszerváltoztatásában, az elnökség tagja volt az ezredfordulóig. 1993-2000-ig a DUNA Televízió elnöke. Vezetésével a határon túl élő magyarok „égi” csatornájává vált a színvonalas adó, amelyet 1999-ben „A világ legjobb kulturális televíziója” címmel tüntetett ki az UNESCO. Filmjeit több mint félszáz országban vetítették, számos hazai és nemzetközi fesztiválon díjazták. Húsz éven át a Magyar Filmtörténeti Fotógyűjtemény Alapítvány elnöke. A Balázs Béla Stúdió egyik alapítója, a Magyar Művészeti Akadémia elnökségi tagja. A Lakiteleki Népfőiskola által szervezett Filmszemlék szellemi atyja, a zsűri elnöke. Munkásságát többek között Kossuth-díjjal (1978), Magyar Örökség Díjjal (1997), Magyar Művészetért Díjjal (1999), a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetéssel (2002), Hazám-díjjal (2004), Bethlen Gábor-díjjal, a Magyar filmkritikusok életműdíjával (2012) ismerték el. 2018. március 15-én Kossuth Nagydíjjal tüntették ki.

Alapítványunk osztozik a család gyászában, halálával a magyar filmművészetet is hatalmas veszteség érte. Nyugodjék békében!

DUNA TV-sek Aradon az emlékoszlopnál, középen Sára Sándor (1997)

Székelyföld Jövőjéért 2019

FELHÍVÁS

A BETHLEN GÁBOR ALAPÍTVÁNY támogatója, Dr. Keresztes György Pál primor, századik születésnapján elhatározta, hogy a Nagy Fejedelem által nemesi rangra emelt Léczfalvi Keresztes család emlékét a Bethlen Gábor Alapítvány keretében működtetendő ösztöndíjalappal örökíti meg, létrehozva a

“SZÉKELYFÖLD JÖVŐJÉÉRT” ÖSZTÖNDÍJALAPOT.

Az ösztöndíjalap célja, hogy a Székelyföld kiemelkedő képességű, tehetséges fiataljainak kiválasztásához, méltó neveléséhez és továbbtanulásához hozzájáruljon. Ösztönözze a magyar tannyelvű iskolák tehetséggondozását, a kiválóak elismerését, bármilyen szintű iskolában tanulnak is.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Balassagyarmaton adtuk át az idei Teleki Pál-érdemérmeket

Idén első alkalommal Budapestet elhagyva, Balassagyarmaton tartotta hagyományos, június 4-i Trianon 99 – Teleki Pál emlékező estjét és adta át a Teleki Pál-érdemérmeket a Bethlen Gábor Alapítvány. A kuratórium döntése értelmében a legbátrabb városban, a Civitas Fortissima megtisztelő címmel kitüntetett Balassagyarmaton, a város vezetésével közösen szervezett emlékest keretében került sor a díjátadóra. Helyszínül a városháza díszterme szolgált. Az eseményen szavalataival közreműködött kurátorunk és egyben a város díszpolgára, Szabó András előadóművész, a Balassagyarmati Kamaraegyüttes pedig Kodály Zoltán Epigrammák és Dmitrij Sosztakovics Elégia című művéből játszott részleteket. Az esten a balassagyarmati 16-os Honvéd Katonai Hagyományőrző Csoport tagjai álltak díszsorfalat.

Bakos István, Medvácz Lajos és Lezsák Sándor

A köszöntő beszédet a város polgármestere, Medvácz Lajos tartotta, aki üdvözölte az alapítvány helyszínt kiválasztó döntését. Beszédében történeti példákat felelevenítve (nem megfeledkezve más városok helytállásáról sem) emelte ki a város lakóinak 1919-es hősies tettét, mellyel visszafoglalták Gyarmatot a megszálló csehszlovák csapatoktól. Az ősök kiemelkedő tettét példaértékűnek nevezte és buzdította a fiatalokat arra, hogy róluk példát véve álljanak helyt a nemzet ügye mellett.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A Százak Tanácsa állásfoglalása

Ehelyütt tesszük közzé változatlan formában a Százak Tanácsa állásfoglalását az európai értékek védelmével kapcsolatban, melyek megóvása a Bethlen Gábor Alapítvány számára is kiemelten fontos, nemzeti ügy.

 

A Százak Tanácsa  – Európa védelméről

“Nehéz helyzetben az ország, követelő szükség a java erők összefogása…” írta 1996-ban Fekete Gyula író létrehozva a  Százak Tanácsát, – látva az országot válságba taszító értékrend zavart – s évtizede utolsó munkájában az “SOS Európa” címűben Európa romlásának tényeire figyelmeztetett,  a romlásra, amelynek immár a közepén vagyunk.

A Százak Tanácsa hatvanhárom örökös tagunkká vált alapítónk életművéhez hűségesen, intellektuális felelősségünk tudatában emeljük fel szavunkat a kereszténység  védelmére, megőrzésére Európában. Az iszlám vallás erőszakos szárnyának terrorizmusa és a  globális tőke kapzsi képviselői veszélyeztetik Európa évezredek alatt kialakult értékrendjét. Mi itt a Kárpát-medencében több mint ezer éve befogadó nemzet vagyunk, s országhatárainkon ma is mindenütt ott vannak a kapuk, amelyen akadály nélkül bejöhetnek a törvényeinket betartó, tisztelő, becsületes szándékkal érkezők. A világ több mint százötven országában élnek magyarok egyetértésben a befogadó nemzetekkel. Elutasítunk minden gyűlölködést, vallási, nemzeti, rasszok szerinti  megkülönböztetést. Ezt várjuk el honfitársainktól és ezt Európa népeitől.

Ismerjük megosztottságainkat, tudjuk “ön fia vágta sebét”, a vagyoni és kulturális, a vallási és iskolázottsági különbségeket, a pártviszályokat, az urbanizációs különbségeket, a világ más részein élő  nemzettársainktól  elválasztó ezer kilométerekről nem is beszélve – de most elsősorban  Európáról van szó, a Babits által “magát tépő Hazánknak” nevezett Európáról, melynek több ezer éves alapértékei védelemre szorulnak. Mi  tudjuk, hogy a kultúra egy nemzet igazi alkotmánya, s hogy a mai Európa az Atlanti Óceántól az Urálig nem szűzföldön alakult ki, hanem elfelejtett kincseket, üszkös romokat rejtő földön, ahol istenek, hősök tetemei és fel nem robbant bombák vannak. Európa költői, filozófusai, tudósai feltérképezték ezt a földet, ezért is állíthatjuk, hogy a kultúra egy nemzet igazi alkotmánya. Láttuk, hogy az európai szellem meggyengült, védtelenné vált a XX. századra, nem akadályozhatta meg a két világháborút, s a bolsevizmus és nácizmus borzalmait.

Martell Károly, a Hunyadiak, Zrínyik, Sobieski János fegyverrel védték Európát – ma Európa népeinek a keresztény értékek védelmében tisztánlátásra lenne szüksége . Ezt kellene a politikának, jognak, oktatásnak, sajtónak és az Európa jövőjéért felelősséget érzőknek segíteni, mert ahogy az igazság szabaddá tesz,  a “fides et ratio” – a hit és értelem – szövetsége,  védelmet fog adni.

2019. május 14-én.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Meghívó Trianon 99 – Teleki Pál emlékestünkre

Ezúttal rendhagyó, de reményeink szerint hagyományteremtő módon, kilépve a fővárosból Balassagyarmaton, a legbátrabb városban tartjuk a nemzeti összetartozás napi, Balassagyarmat várossal közös emlékestünket.

A trianoni békediktátum aláírásának 99. évfordulóján, 2019. június 4-én, kedden 17 órakor, Balassagyarmaton, a Városháza dísztermében (Cím: Balassagyarmat, Rákóczi fejedelem út 12.) tartjuk hagyományos „Trianon 99 – Teleki Pál” emlékező estünket.

Műsor:

Köszöntő: Medvácz Lajos, Balassagyarmat polgármestere

Emlékbeszéd: Tevelÿ Arató György, történész, Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala

Teleki Pál-érdemérmek átadása: Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a BGA kuratóriumának elnöke.
A díjazottak: Menyhárt József (az MKP elnöke), Szőcs Zoltán (író), Vasy Géza (irodalomtörténész, egyetemi tanár), Magyar Szemle folyóirat.

Mécsesgyújtás az Országzászlónál

Közreműködnek:
Balassagyarmati Kamaraegyüttes: Kanyó András – (fuvola, művészeti vezető) – Baranyi Klára (hegedű) – Réti Emőke (gordonka) – Perneczky Zsolt (zongora)
Szabó András előadóművész, Balassagyarmat város díszpolgára, a BGA kurátora
16-os Honvéd Katonai Hagyományőrző Csoport – Balassagyarmat

Műsorvezető: Házi Balázs, titkár, BGA

Az esemény után rövid állófogadásra várjuk a résztvevőket a Városházán.

Az eseményre szeretettel várjuk Balassagyarmat város és a környék lakóit, kitüntetettjeinket, hozzátartozóikat, a BGA és a Teleki Pál Emlékbizottság tagjait és minden kedves érdeklődőt!

Balassagyarmat-Budapest, 2019. május 16.

Meghívó Trianon 99 – Teleki Pál emlékestre

2018: Beszámoló a Bethlen Gábor Alapítvány 2018. évi működéséről

A Bethlen Gábor emlékére 1979-80-ban kezdeményezett független magánalapítvány, az elcsatolt területeken élő; emberi-és nemzetiségi jogaikban korlátozott, nyelvi-kulturális örökségüktől részben eltiltott nemzettársainkon akart segíteni, törekedve a közép-európai népek békés együttélésére is. 65 nemzeti elkötelezettségű személyiség aláírásával – 1980. Húsvét másnapján –, jóváhagyásra benyújtották a Bethlen Gábor Alapítvány alapító okiratát. A Társaság – a korabeli kommunista vezetés ellenzése közepette, féllegálisan tevékenykedett, amíg hat éves küzdelemmel kivívta működésének hivatalos engedélyezését. A térségben elsőként létrehozott legális, új polgári összefogás alapítói: †Illyés Gyula, †Németh Lászlóné, Kodály Zoltánné és †Csoóri Sándor. Az 1980 óta „közérdekű kötelezettségvállalásként” működő Bethlen Gábor Alapítvány, a hazai és külhoni magyarok áldozatkészsége, kurátorai munkája révén– anyagi, szellemi és lelki támogatásával, ösztöndíjaival és díjaival – úttörő szerepet vállalt a nemzeti összetartozás szolgálatában, a Közép-európai szellemi együttműködésben, a mai határokon túl élő magyarság hazai megismertetésében, kiváló képviselőinek, értékeinek népszerűsítésében, a magyar-magyar kapcsolatok ápolásában. Alapítói, kezdeményezői, első kurátorai – első elnökünk Márton János, alapító kurátoraink: Juhász Gyula, Király Tibor, Kiss Ferenc/ Für Lajos, Kósa Ferenc, Szabó Gábor Vekerdi László, valamint †Nagy Gáspár titkárunk vezetésével ténykedő Titkárság tagjai: Bakos István, Kiss Gy. Csaba, Krasznai Zoltán, Lezsák Sándor, ill. Bíró Zoltán és Kodolányi Gyula –, közreműködtek a rendszerváltás folyamatában, pl. a Bibó Emlékkönyv és az 1987 őszi Lakiteleki találkozó megszervezésében, a Magyarságkutató Intézet, a HITEL folyóirat, az Illyés Közalapítvány, a DUNA TV és más nemzeti intézmények létrehozásában, a Magyarok Világszövetsége és számos civil szervezet, illetve a hazai közigazgatás megújításában.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

2017: Beszámoló a Bethlen Gábor Alapítvány 2017. évi működéséről

Az 1980-tól működő Bethlen Gábor Alapítványt a hazai és külhoni magyar polgárok összefogása, szolidaritása hozta létre. A kezdetben féllegálisan, 1985-től hivatalosan – „közérdekű kötelezettségvállalási” engedéllyel – működő első magánalapítvány, az alapítók és a Kuratórium áldozatkész tevékenysége révén számos egyén, egyesület, intézmény anyagi, szellemi, tárgyi közreműködésével, illetve pénzügyi/pályázati támogatásával szolgálja immár 38. éve a nemzeti együttműködést. A Bethlen Gábor Alapítvány megalakulása óta a magyarok szolidaritási akcióinak egyik éltetője, kezdeményezője: az erdélyi falurombolás elleni tiltakozásoktól kezdve a Dunaszaurosz fölépítését akadályozó akciókig, a rendszerváltást előkészítő fórumokon át, a lengyel, a német, a cseh, a romániai megmozdulások támogatásán keresztül, a külhoni magyar diákok, a száműzött magyar menekültek segélyezéséig. Az 1989-90. évi „rendszerváltoztatásban” az Alapítvány kuratóriumának, holdudvarának meghatározó szerepe volt. Kurátorai, kitüntetettjei révén azóta is a magyar-magyar kapcsolatok éltetője, a hazai civil társadalom jelentős tényezője volt és maradt a BGA, amely nemzeti-szolgálatáért Magyar Örökség-díjat, majd Kisebbségekért-díjat kapott 1997-ben.

A nemzet önbecsülését, polgárai együttműködését erősítik a határokon átívelő oktatási-kulturális programjai, közös megemlékezései, emlékjel létesítő akciói. Évente adományozott kitüntetései – Bethlen Gábor-díj, Márton Áron Emlékérem, Teleki Pál Érdemérem, Tamási Áron-díj –, ösztönzik, elősegítik: a magyarok – főként a külhoniak – értékeinek, alkotóinak megismerését és elismerését, a magyar szellemi-kulturális örökség védelmét, sőt a Kelet- és Közép-európai kulturális együttműködést is. Az elmúlt évtizedek során félszáz ország közel négyszáz jeles személyiségét, intézményét, egyesületét tüntette ki – határon inneni, vagy túli szolgálatukért, kulturális-közösségi szerepvállalásukért –, az Alapítvány Kuratóriuma.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….