Írja alá Ön is a Minority SafePack polgári kezdeményezést!

A Bethlen Gábor Alapítvány ezúton csatlakozik az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) Nemzeti kisebbségvédelmi kezdeményezéséhez és arra kéri a BGA Baráti Körét, kitüntetettjeit és támogatóit, hogy aláírásukkal támogassák a nemzeti kisebbségek védelméről szóló európai kezdeményezést!

A Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezés online elérhető és aláírható az alábbi linken: http://www.minority-safepack.eu/,

valamint a Magyar Posta valamennyi postahelyén papír alapon is kitölthető és ingyenesen feladható. Erről bővebb információ itt: Postai aláírás

Mi az a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezés, miről szól?

2017 tavaszán az Európai Bizottság bejegyezte az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) által életre hívott Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezést (Minority SafePack polgári kezdeményezés). A kezdeményezés arra irányul, hogy az Európai Bizottság végre foglalkozzon az őshonos nemzeti közösségek jogaival, és az Európai Unió fogadjon el jogi aktusokat a nemzeti és nyelvi kisebbségek védelme érdekében.

A szervezőknek 2018. április 3-áig kell összegyűjteni 7 tagállamból legalább egymillió aláírást, hogy a Bizottság érdemben foglalkozzon az őshonos nemzeti kisebbségek helyzetével. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kitüntették Bíró Zoltánt és Duray Miklóst

2018. február 1-én a Petőfi Irodalmi Múzeum vörös szalonjában adták át „A Haza Embere” oklevelet. Ez évben a Bethlen Gábor Alapítvány kurátorának, Bíró Zoltánnak és a Bethlen Gábor-díjas Duray Miklósnak ítélték oda e kitüntető elismerést a Százak Tanácsa tagjai. A Százak Tanácsát 1997-ben, százötven civil szervezet kétezer-ötszáz személyre tett ajánlásából, a legtöbb szavazatot kapott száz személyből, a nemzetépítő MVSZ társult szervezeteként hozták létre. Alapító-elnöke Fekete Gyula, ügyvivője Dr. Szijártó István.

A Százak Tanácsa soros elnöksége – öt tag –, évente változik. Célja stratégiai elemzések készítése, állásfoglalások és ajánlások megfogalmazása a nemzeti sorskérdésekről. Az egységes magyar nemzet nyelvi, kulturális, történelmi értékeinek őrzésére, érdekeinek védelmezésére vállalkozik, igyekszik a nemzet lelkiismeretévé válni. Azokkal a kérdésekkel foglalkozik, melyeket tagjainak 85–90 százaléka a legfontosabbnak tart. Részt vállal az oktatás, elsősorban a felsőoktatás, a népegészségügy, a hitélet, a nemzeti és egyetemes értékeket őrző kultúra terjesztésében is. A Haza embere” kitüntetést tagjaik közül annak adományozzák, aki „őrzi a magyarság jó szellemét, életével, tevékenységével nemzetünk jövendőjét eredményesen szolgálja”. Szíjártó István ügyvivő elnök tájékoztatójából idézek:

„A kizárólag tagjaink számára alapított A Haza Embere elismerő oklevelet először 2008. decemberében Böjte Csaba testvérnek, a románok között is népszerű ferences barátnak, majd alapító elnökünknek Fekete Gyulának szavaztuk meg. Aztán Grosics Gyula, a Püski házaspár (posztumusz) Andrásfalvy Bertalan, Andrasofszky Barna, Schulek Ágoston (posztumusz), Albert Gábor, a Csete házaspár, Somodi István, Szijártó István, Kisida Elek, Báthory Katalin, Naszlady Attila (posztumusz) Császár Angela, Csoóri Sándor (posztumusz) kapta meg. Az oklevél odaítélésének rendje a következő: javaslatot bármelyik tagunk tehet, de szükséges két tag pártolása. A döntést a már kitüntetettek hozzák meg (feltétel 90 százalékos egyetértés). A Százak Tanácsa többségi egyetértésével adható át nyilvánosan az oklevél.”

A közösség elismerését az eddigi kitüntetettek – köztük néhányan már Alapítványunk elismerését is kivívták – rangosítják. A ünnepélyesen átadott kitüntetést Bíró Zoltán közérdekű előadással, Duray Miklós kitűnő írásának felolvasásával honorálta a Százak Tanácsa bensőséges februári ülésén, amelyen ajánlást fogalmaztunk és küldünk – az április 8-i országgyűlési választások alkalmából – a választópolgároknak, honfitársainknak.

Buda, 2018. február 7.

Bakos István

 

A kitüntetések átadásáról a Felvidék Ma hírportál képes tudósítását, illetve az elhangzott laudációkat az alábbi linkeken érhetik el:

Tudósításhttp://felvidek.ma/2018/02/a-szazak-tanacsa-kituntette-biro-zoltant-es-duray-miklost/

Képek az eseményrőlhttp://felvidek.ma/2018/02/a-haza-embere-kituntetesek-atadasa-a-szazak-tanacsa-ulesen/

Bíró Zoltán méltatásahttp://felvidek.ma/2018/02/biro-zoltan-a-haza-embere/

Duray Miklós méltatásahttp://felvidek.ma/2018/02/duray-miklos-a-haza-embere/

Tudósítás a Bethlen Gábor Alapítvány 2017. évi díjátadó ünnepségéről

Illusztris körülmények között, a Pesti Vármegyeháza Dísztermében került sor a Bethlen Gábor Alapítvány 2017-es díjátadó ünnepségére. A rendezvényt – a díjazottakon és méltatóikon kívül – megtisztelte jelenlétével többek között Mádl Dalma, Jerzy Snopek, Lengyelország budapesti nagykövete, a diaszpóra magyarságának képviselői (az ausztráliai Kardos Béla, a svájci Komlóssy József és Lendvai Imre, a Külföldi Magyar Cserkészszövetség elnöke), illetve Pogány Erzsébet, a felvidéki Szövetség a Közös Célokért (SZAKC) igazgatója.

Az est műsorvezetője, Gy. Szabó András előadóművész köszöntője és a Himnusz eléneklése után a júniusban az Alapítvány által Teleki Pál-emlékéremmel kitüntetett Misztrál együttes lépett színpadra, Balassi Bálint két megzenésített versét (Széllel tündökleni…, Egy katonaének) előadva.

A Misztrál Együttes előadás közben (Fotó: Dunajszky Éva)

A Bethlen Gábor-díjban részesülő Csáky Pál író, politikus, európai parlamenti képviselő méltatásában Lezsák Sándor, a BGA Kuratóriumának elnöke, az Országgyűlés alelnöke úgy fogalmazott: a díjazott születése évét – 1956-ot – is sorsszerűnek érzi, emellett élete egyik meghatározó élményének tartja az 1968-os szovjet bevonulást, amelyben „visszaköszöntek ’56 tapasztalatai”, amelynek örve alatt ráadásul „harmadszor is lefejezték a felvidéki magyar értelmiséget”. Felidézte Csáky antikommunista, rendszerellenes tevékenységét, magyarországi és felvidéki rendszerváltásban játszott szerepét. Európai parlamenti képviselőként egyre egyértelműbben alakult ki az a meggyőződése, hogy Közép-Európa szerepének és felelősségének erősödnie kell Európa formálásában – fogalmazott Lezsák. Csáky Pál sokat küzdött annak érdekében is, hogy a hat egyházmegyébe szétszabdalt felvidéki magyar katolikusok érvényre juttassák anyanyelvi igényeiket, valamint Esterházy János rehabilitálásáért is. „Amit szlovákiai országgyűlési képviselőként nem tudott elérni a felvidéki magyarság érdekében, azt most az Európai Parlament színeiben próbálja megvalósítani” – fogalmazott. Az EP petíciós bizottságában például elérte, hogy a Beneš-dekrétumok témája napirendre kerüljön – felhívására mintegy ezerkétszáz magyar kárvallott tett nyilatkozatot arról, hogy a kollektív bűnösség második világháború utáni kinyilvánítása miatt fosztották meg őket a mindenki másra vonatkozó kárpótlás lehetőségétől. Lezsák felidézte: Csáky az EP-ben többször tiltakozott a magyar anyanyelvhasználatot ellehetetlenítő szlovák törekvések ellen, felszólalt a felvidéki magyarság identitásának védelmében. „Életművével, folyamatosan gazdagodó írói és politikusi, a keresztény magyar nemzetünk érdekében folytatott fáradhatatlan munkájával segíti egy nemzeti reneszánsz megérését, amely közös célunk és felelősségünk” – zárta laudációját az Országgyűlés alelnöke.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Magyar Örökség díjátadó ünnepség

 

MEGHÍVÓ a Magyar Örökség
díjátadó ünnepségre

 

 

Időpont: 2017. december 16. (szombat), de. 11.00 óra

 Helyszín: Magyar Tudományos Akadémia, Díszterem

(1051 Budapest, Széchenyi István tér 9. I. em.)

  

MAGYAR ÖRÖKSÉG

 

Molnár Levente világhírű operaénekes tehetséggondozó művészete
Laudátor: Bocskor Lóránt színész, rendezvényigazgató

 Bakó Annamária irodalomközvetítő és könyves szolgálata
Laudátor: Dr. Szigethy Gábor irodalom- és színháztörténész, rendező

„A legszebb konyhakertek” mozgalom jövőnket szolgáló tevékenysége
Laudátor: Dr. Fazekas Sándor földművelődésügyi miniszter

Bogdán József vajdasági magyar papköltő szolgáló élete
Laudátor: Dudás Károly író, publicista, szerkesztő (Palics, Vajdaság)

Hubay Jenő zeneszerző iskolateremtő hegedűművészete
Laudátor: Dr. Szecsődi Ferenc Liszt-díjas hegedűművész, érdemes művész

Márton Árpád festészete
Laudátor: Banner Zoltán művészettörténész, költő

Gyóni (Áchim) Géza költészete és patriotizmusa
Laudátor: Vári Fábián László költő, író, műfordító (Mezővári, Kárpátalja)

 

 *******

 

Az ünnepségen veszi át a Bethlen Gábor Alapítvány Márton Áron Emlékérem kitüntetését:

Matl Péter szobrászművész, magyar honalapítási emlékművek alkotója
(Munkács, Kárpátalja)
Laudátor: Rieger Tibor, Magyar Örökség-díjas szobrászművész

 

A rendezvény támogatói:

Magyar Tudományos Akadémia
Emberi Erőforrások Minisztériuma / Nemzeti Kulturális Alap
Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, Bethlen Gábor Alapítvány

Tájékoztató a BGA díjátadó ünnepségével kapcsolatban

A Bethlen Gábor Alapítvány támogatói, eddigi kitüntetettjei, munkatársai részére

 

Kedves Barátaink!

 

A Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriuma az Alapítvány 31. évi díjátadó ünnepségére készül, amelyet november 15-én 17 órától a pesti Vármegyeháza Dísztermében rendezünk. Idei kitüntetettjeink a Felvidék, Kárpátalja, Erdély, Magyarország és a nyugati diaszpóra jeles képviselői, akik kiemelkedő közösségi szolgálatukkal, kulturális, lelki és szellemi támaszai a világban élő magyarságnak.  Csáky Pál író, EP képviselő, Matl Péter szobrász-, festőművész, Hadnagy Jolán óvónő, Juhász Judit rádiós újságíró, kulturális szervező, Pátkai Róbert ny. evangélikus püspök, az angliai magyar közösség volt elnöke – méltató bemutatás kíséretében – veheti át kitüntetését az ünnepi eseményen, amelyre tisztelettel, szeretettel hívjuk és várjuk Önöket.

Az ünnepi esemény fő eleme a kitüntetések átadása. A ceremónián a Teleki Pál érdeméremmel kitüntetett Misztrál Együttes oldja föl zenéjével a beszédeket. Egy ösztöndíjat is átadunk továbbá. Szabó András előadóművész lesz a műsorvezető. Rajta és a közreműködőkön múlik, hogy lehetőleg másfél óránál ne legyen hosszabb az ünnepség. Utána az előtérben gratulálhatunk, beszélgethetünk, koccinthatunk a Béres Pincészet borával, és a farkaslakai pálinkával.

Régebben az ünnepi est elején hangzott el rövid tájékoztatás az Alapítvány éves munkájáról. Ez a nyilvános számadás visszajelzés, köszönet volt híveinknek, a baráti közösségnek támogatásukért, közreműködésükért. Időkímélés céljából ezúton tájékoztatom most a közönséget az év fontosabb eseményeiről. A kezdet kezdetén, a nacionalista bélyeget viselő civil szervezetünkről nem, vagy elvétve tudósított a pártállami média, tiltólistán voltunk, azért adtunk élő tájékoztatást, hogy tudjanak nemzetépítő tevékenységünkről, ismerjék meg kitüntetetteinket, akcióink sorsát. Olykor úgy tűnik, mintha ma is mostohái lennénk a magyar médiának. Emlékeztetek a 2013 október 23-án Kolozsváron tartott nemzeti ünnepünkre, amikor Bethlen Gábor bronzszobrát közadakozásból létrehoztuk, fölavattuk. Ez a kortörténeti esemény itthon alig kapott publicitást. A nyilvánosság hiányát pótoltuk a díjátadó ünnepségeken elhangzott rövid beszámolóinkkal, s a 2016 Karácsonyán megjelent „A Bethlen Gábor Alapítvány Aranykönyve” készítésével és kiadásával is. A reformáció 500. emlékévének ünnepi kiadványaként elkészült kiadványunk a BGA 2005 utáni működését, fontos eseményeit közli a szoborállítás történetével együtt. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

2012: Az Alapítvány 2012. évi működési beszámolója

Az Alapítvány 2012. évi működési beszámolója és jövő évi tervei

Mottó:
„Nem mindig lehet megtenni, amit kell,
de mindig meg kell tenni, amit lehet.”
(Bethlen Gábor)

Legjelentősebb feladatunk volt 2012-ben, amit az elmúlt években nem teljesíthettünk. A Lezsák Sándor vezetésével megújult a kuratórium, s a korábbinál szélesebb körű civil együttműködés részesévé vált az Alapítvány; munkafeltételeit, menedzselését javítottuk. Tartalmi vonatkozásban továbbra is kiemelt feladatunk maradt – immár a Lakiteleki Népfőiskolával, a Pro Hungaris Kulturális Értékközvetítő Alapítvánnyal, az Eötvös Collegium Baráti Körével, a Magyar Örökség és Európa Egyesülettel, s a hozzánk kapcsolódó többi társasággal összehangolva –, az utódállamokban és a nyugati magyar diaszpórában működő civil szervezetekkel való együttműködésünk tervszerűbb, célirányosabb fejlesztése, a magyar–magyar kapcsolatok intenzívebb ápolása. Az Alapítvány kuratóriuma az év során három ülést tartott (2012. március 8-án, szeptember 20-án és december 13-án), amelyen szinte minden alkalommal mindenki részt vett, s a jó működéshez szükséges döntéseket meghoztuk. A határon túli magyarokkal folytatott három évtizedes folyamatos együttműködésünk eredményeként, illetve a Bethlen Alapítvány által kitüntetett sok száz személyiség révén, majdnem minden olyan rendezvényen, ahol a külhoni magyarság sorskérdéseivel foglalkoznak; társrendezőként, előadóként, vagy közreműködőként részt vettünk, számos programot, fórumot mi is kezdeményeztünk. Ilyen például a magyar civil szervezetek összefogásával 2012. január 21-én rendezett BÉKEMENET előkészítésében, megvalósításában való közreműködésünk; „dalos” részvételünk a Nemzeti Fórum Nótaköre keretében, vagy közreműködésünk a nyugati magyarság KUFSTEIN XII. Konferenciáján 2012. szeptember 8-án, az ausztriai Felsőpulyán.

Három kurátorunk (Bakos István, dr. Béres József, Bíró Zoltán) soros elnöki feladatot látott el 2012-ben a Százak Tanácsában, ahol számos közéleti kérdés megbeszélése történt, fontos állásfoglalások születtek, hatásos kezdeményezések történtek – közreműködésünkkel. Kurátoraink révén közreműködtünk a Lakiteleki Népfőiskola, a Németh László Társaság, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem, a Magyar Örökség-díj Bizottság, az Eötvös József Collegium és számos más hazai és határon túli intézmény, szervezet munkájában.

Alapos előkészítő munka után, 2012. május 4-én, emlékülésen idéztük fel Kiss Ferenc (Tiszapéterfalva, 1928 – Budapest, 1999) kárpátaljai születésű kiváló tanár és irodalomtudós, közéleti férfi nemzetszolgálatát, életét, munkásságát. A Kádár-korban Kiss Ferenc meghatározó szerepet játszott a nemzeti ellenállásban; a Hitel folyóirat, a Bethlen Gábor Alapítvány létrehozásában, Kárpátalja patronálásában. Személyében az elcsatolt területek magyarságának oly képviselőjét tisztelhettük, akinek közéleti szerepvállalását; szakmai teljesítménye, műveltsége, közírói és tanári munkássága, valamint a népi ellenzék „Nagy Népi Huráljában” kivívott rangja, széleskörű baráti társasága is hitelesítette. A Debreceni Egyetemről a MTA Irodalomtudományi Intézetébe került ifjú tudós – a hatvanas évek elejétől, negyedszázadon át –, kiemelkedő szerepet játszott a magyar szellemi életben. Az irodalomtörténészi belharcok közepette, részt vett az Írószövetség korabeli szabadság- küzdelmeiben, a jó ügyek védelmében, a népi kultúra meg a Táncház-mozgalom újjáélesztésében, kiváló íróink, költőink népszerűsítésében, az ifjú tehetségek ösztönzésében. Kiss Ferenc a hatvanas évek közepén, az Eötvös Kollégiumban Verselemző Kört indított. Népszerű szemináriumát a második szemeszter után, éber pártőrök – nacionalista ideológiai hatása miatt, tiltakozásunk ellenére – betiltatták. Példaszerű tudományos és pedagógiai munkásságára hívtuk föl az utókor figyelmét az Írószövetséggel közösen rendezett emlékülésen, amelyet az MTA Irodalomtudományi Intézetében méltó módon, sikeresen megtartottunk. Lezsák Sándor megnyitóját követően négy előadás, húsz emlékező hozzászólás, néhány vers és népdal is elhangzott a rendezvényen, amely Vasy Gézának, az Írószövetség elnökségi tagjának összegezésével ért véget. Erről a napi sajtó s a rádió hírt adott, a Kárpátaljai Hírmondó és a SZÍN Közösségi Művelődés 2012. júniusi száma részletes beszámolót, illetve emlékező-hozzászólásokat közölt, az interneten is számos honlapon jelent meg róla hosszabb-rövidebb anyag. A Magyar Művészeti Akadémia emlékülést DVD-n rögzítette, amelyet a BGA honlapjára föltettünk. Az elhangzott kitűnő előadásokra, a számos hozzászólásra, egykori dokumentumokra, s főleg kiadatlan írásaira alapozva, az „Alapítvány a Kelet- és Közép-Európai kutatásért és képzésért” támogatásával, Kiss Ferenc Emlékkönyv összeállítását kezdtük el, amelyet 2013 végén, születése 85. évfordulójára, szeretnénk méltó formában megjelentetni.

Új hagyományt teremtettünk 2012. június 1-jén, amikor a Teleki Pál tudós-államférfi és Trianon emlékezete rendezvényen – dr. Bíró Zoltán irodalomtörténész, a Bethlen Gábor Alapítvány kurátora, és dr. Ress Imre történész, az Eötvös Collegium Baráti Köre titkára emlékező beszédei után –, Lezsák Sándor képviselő, a kuratórium elnöke a Teleki Pál kisplasztika előtt adta át, a Teleki Pál Érdemérmeket. Ez évben e kitüntetést az alábbi személyek kaptak magyarságszolgálatuk elismeréseként: Döbrentei Kornél költő, a Hitel szerkesztője, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, Hábel György ny. MÁV mérnök-főtanácsos, a felvidéki magyarság patrónusa, Mózsi Ferenc író, a Magyar Szellemi Védegylet alapítója, a Százak Tanácsa tagja, Szabó András előadóművész, a BGA, és az Eötvös Collegium Baráti Köre tagja, Udvardy Frigyes közgazda, a romániai magyar történeti kronológia létrehozója.

A Bethlen Gábor Alapítvány két honlapját (www.bethlenalapitvany.com és a külhoni magyarok számára készített www.nemzetismeret.hu portálokat) az elmúlt évek során társadalmi munkában működtettük. A megfelelő pénzügyi ráfordítás, főleg a pályázati támogatások hiányában nem volt mód arra, hogy azokat méltóan gondozzuk, szakemberek segítségével korszerűsítsük, anyagaikat fölújítsuk. Ennek 2012-ben jött el az ideje, amikor az előkészítő munkálatokra elnyert pályázati támogatás és Lezsák Sándor segítsége révén honlapjainkat áttelepítettük és fölújításukat J. Király István közreműködésével elkezdtük. Erre nagy az igény, hiszen látogatottságuk, különösen a külhoni magyarok oktatását szolgáló Magyar Nemzetismeret honlapé igen jelentős; mivel a magyar világszórványban tananyagként használják. Nagyon sokan kérték, a világ különböző tájairól azt is, hogy a tananyag-honlap angol nyelvű változatát mielőbb készítsük el, mert annak az oktatáson túl, a külföldi kapcsolatok fejlesztése és a jelenleginél jobb nemzetpropaganda érdekében is fölmérhetetlen haszna lenne. Ez a feladat manapság különösen sürgetővé vált. A fordítás zömét az elmúlt évek során, pénzügyi helyzetünk függvényében elvégeztük, de csak kis része került föl a honlapra. A meglévő anyag igényes lektorálására szükség van, de még a könyv egyharmadának a fordítása is hiányzik. Az „Alapítvány a Kelet- és Közép-Európai kutatásért és képzésért” támogatásával S. Gedeon Mária az Eötvös Collegium angol műhelyének korábbi vezetőjét sikerült megnyernünk arra, hogy munkatársaival a külföldi diákok igényének, a modern oktatás követelményeinek megfelelő tankönyvvé formálja a Magyar Nemzetismeret angol nyelvű változatát, amelynek kiadását a Kairosz Kiadó vállalta. Időközben a tízéves magyar nyelvű tananyag egy része is elévült, felújításra vár. A 2012. évben Bethlen Gábor Alapítvány honlapjainak felújítási tervét és a szervercserét elkészítettük és megbízást adtunk a Magyar Nemzetismeret honlap meglévő angol fordításának fölhasználásával egy jó adaptáció elkészítésére, ami lehet egy új, hasonló szellemiségű tankönyv is. Ez 2013. évben remélhetőleg elkészül. A „Haza, a magasban” tankönyv magyar anyagának fölfrissítését, megújítását ugyancsak 2013. év végére tervezzük, ami csak a jelentős támogatással, a források bővülésével történhet.

A Bethlen Gábor Alapítvány Kuratóriuma 2012. november 2-án (pénteken este) 18 órakor, az Uránia Nemzeti Filmszínház Dísztermében rendezte meg 29. díjátadó ünnepségét. Illyés Gyula születésének 110. és az Alapítvány alapításának 30. évfordulója alkalmából Lezsák Sándor tanár, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a Kuratórium elnöke tartott ünnepi beszédet. Ez után ünnepélyesen, laudációk kíséretében adta át az idei Bethlen Gábor-díjakat: Sára Sándor operatőr-filmrendezőnek, a Duna TV alapító elnökének, Dr. Péntek János magyar nyelvtudósnak, a kolozsvári Babes Bolyai Egyetem professzorának, Első ízben kapta e díjat orosz író; Jurij Poljakov, a Lityeraturnaja Gazeta főszerkesztője.

Márton Áron Emlékérem kitüntetést kaptak: Dr. Pákh Tibor jogász, a nemzeti ellenállás hőse, Kunckelné Fényes Ildikó fizikus, a dél-amerikai magyar szervezetek szövetsége elnöke, Agócs Sándor költő, szerkesztő, a Lakiteleki Antológia Könyvkiadó vezetője.

A 2012. évi Tamási Áron-díjat: Szakolczay Lajos közírónak, kritikusnak adományozták. A díjátadó ünnepségről jó minőségű DVD készült, amit az Alapítvány honlapjára föltettünk, s hagyományosan a Hitel folyóirat 2013. márciusi száma közölte a kitűnő méltatásokat.

2012. november 2. Illyés Gyula, alapítónk 110. születésnapja, amelyre méltóan, három (egy kelet-európai, egy külhoni és egy honi) kiváló Bethlen-díjas kitüntetésével és egy szép, hiteles Illyés Gyula mellszobor állításával szerettünk volna emlékezni, és emlékeztetni a fővárosban. Az Illyés Gyula szobor fölállítását végül örököse Illyés Mária kurátorunk kérésére elnapoltuk. Egyetértésével az e célra szánt támogatást Bethlen Gábor erdélyi fejedelemmé választásának 400. évfordulójára, a Székelyföldre (2013. október 23-ra) tervezett szobor fölállítására fordítjuk.

A 2012. december 13-i kuratóriumi ülésen fogadtuk el (2012/11.) a jövő évi programtervet. Jövőre két jeles ünnep; Bethlen Gábor erdélyi fejedelemmé (1613. október 23.) választásának 400., és Eötvös József születésének (1813. szeptember 3.) 200. évfordulója jegyében tervezzük az évet.

2013 Bethlen Gábor Eötvös József Emlékév

A Bethlen Gábor, illetve az Eötvös József nevét viselő intézmények és szervezetek, illetve a programban részt vállaló állami és közintézmények, valamint hazai és határon túli civil szervezetek, alapítványok „nemzeti együttműködésével” szeretnénk a mi programjainkat is megvalósítani. Amennyiben a közreműködők elfogadják, a Bethlen Gábor Emlékév jegyében három nemzeti program koordinálását vállalja a három évtizede eredményesen működő Bethlen Gábor Alapítvány. Péterfy László Bethlen Gábor szobrának fölállítása Gyergyószárhegyen 2013. október 23-án. „Erdély aranykora” címmel diákvetélkedők szervezése a Bethlen Gábor év jegyében Nemzetközi Bethlen Gábor autonómia-konferencia 2013. november 15-én (díjátadó ünnep). A Bethlen Gábor évhez kapcsolódóan, a kormány által tavaly létesített Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. egyeztető értekezletet hívott össze 2012. november 15-én, amelyen részt vettünk, programtervünket ismertettük, együttműködési szándékunkról a résztvevőket biztosítottuk. Az Eötvös József Collegium által szervezendő Eötvös József-év programjában közreműködünk.

Budapest, 2013. március 19.

Összeállította: Bakos István ügyvivő kurátor

2010: Beszámoló a Bethlen Gábor Alapítvány 2010. évi tevékenységéről

A Bethlen Gábor Alapítvány 2010. évi beszámolója,
laudációk, valamint tervek a 2011. év munkáira

“Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet.” (Bethlen Gábor)

Legjelentősebb feladatunk 2011-ben is, amit az elmúlt évben nem teljesítettünk; a kuratórium, és az Alapítvány működését szabályozó Alapító Okirat módosításának bírósági bejegyeztetése, a Szervezeti és Működési Szabályzat megalkotása, illetve a megújult kuratórium és az Alapítvány munkájának korábbinál jobb menedzselése.

Tartalmi vonatkozásban továbbra is kiemelt feladatunk a külhoni magyar civil szervezetekkel történő együttműködésünk tervszerűbb, célirányosabb fejlesztése, a magyar–magyar kapcsolatok intenzívebb ápolása. A határon túli civil szervezetekkel történő együttműködésünkhöz hozzájárul, ha a jelentősebb hazai és határon túli rendezvényeken, ahol a külhoni magyarok sorskérdéseivel foglalkoznak; társrendezőként, előadóként, vagy közreműködőként részt veszünk, illetve ilyen fórumokat mi is kezdeményezünk. Erőnktől telhetően ezeket a jövőben is tervezzük. Konkrét szándék, hogy Teleki Pál tudós-államférfi halálának 70. évfordulójára (április 3.) az Eötvös Kollégiumban fölállított kisplasztikánál tartunk közös megemlékezést, s a Trianoni békediktátum évfordulójára (június 4) is közösen, közéleti-tudományos rendezvénnyel emlékezünk.

Az Alapítvány honlapjának felújításával egyidejűleg szervercserét és a Magyar Nemzetismeret angol változatának fölvitelét is tervezzük, de ez csak a források bővülése esetén képzelhető el.

A 2011. évi díjátadó ünnepség méltó előkészítését az érmék, dobozok mappák időbeni elkészíttetésével segíthetjük elő; ne érjen az a skandalum, ami legutóbb történt a mappákkal. Javaslat történt arra, hogy a halálának 70. évfordulóján rendezendő közös megemlékezésen, Alapítványunk jelképesen hét Teleki emlékérmet adományozzon az arra érdemes hazafiaknak. (Erdély, Délvidék, Felvidék, Kárpátalja, Diaszpóra, magyarországi 2). Eszerint kitüntetéseink tehát BG-díj (max. 3) MÁ emlékérem (max. 2) Teleki (max. 3, és a 70.-en 7 db), azaz legalább 15 oklevélmappa (nagyon röstellem, ami 2010-ben történt!) 15. éremdoboz és 20 db Teleki éremöntés költségeivel számoljunk a pályázatban. (2011. április)

Elszámolás szeptemberben

2011-re vonatkozó terveink zömét nem teljesítettük. Munkánkat alapvetően megakadályozta a bírósági bejegyzés rendkívüli mértékű elhúzódása. Munkakedvünket nem növelte az a tény sem, hogy megkérdezésünk és tudtunk nélkül az év elején létrehozták a Bethlen Gábor Alapkezelő Nonprofit Zrt-t, amelynek kezdeti szervezési hibái jórészt nálunk, főként nálam, az ALAPÍTVÁNY ügyvivőjénél csapódtak le; otthoni telefonhívások, levelek, e-mail üzenetek tömegét zúdítva ránk… A bírósági bejegyzésünk elhúzódása miatt, szólni, vagy erélyesebben föllépni nem akartam, tisztázatlan helyzetünket nem kívántam súlyosbítani. Amúgy sem én vagyok már az illetékes. Ami pedig a pályázati lehetőségeket illeti, ott még inkább visszafogott a féllegális állapot, így főként Magyary Rozáliának köszönhető az az NCA pályázat, amit együtt megírtunk és benyújtottunk. Még a Lezsák Sándor elnök úr által fölajánlott lehetőséggel sem éltem, mert sem őt, sem magamat nem akartam esetleges támadásoknak kitenni, az Alapítvány rendezetlen dolgai miatt, amiért a felelősséget, akarva-akaratlan, nekem kellett viselnem. Nem mentegetőzök tovább, de alább közlöm azt a beszámolót, amit a NCA részére május végén elkészítettem a Kuratórium nevében.

Beszámoló a Bethlen Gábor Alapítvány 2010. június 1. 2011. május 31-ig végzett munkájáról

2010. június 4-én Trianon 90. évfordulója Az Eötvös kollégiumba n címmel közös emlékező gyűlést tartottunk az Eötvös József Collegium Baráti Körével és a diákokkal. Emlékező beszédet mondott dr. Borsi-Kálmán Béla történész, a Baráti Kör tagja és dr. Bíró Zoltán irodalomtörténész, a Bethlen Alapítvány kurátora. Beolvasztás című versét elmondta Kovács István Bethlen-díjas költő, történész, a Baráti Kör tagja. Közreműködtek Szvorák Katalin népdalénekes, a Baráti Kör tagja és az Eötvös Collegium Diákkórusa. Trianonról és benne az Eötvös Collegiumról szóló Kamara-kiállítással emlékeztetett Collegium Történész Műhelye az évfordulóra. A nagyszerű kiállítást (Arató György, Gyúrósi Pál, Szász, László G., Pál Z., Novotnik, Vitányi P., Kovácsik, Bojtos Anita, Ternovácz B. és diáktársaik), illetve Tóth Magdolna, a Collegium könyvtárosa rendkívüli munkával, három hét alatt, sikerrel állították össze. A magyar felsőoktatásban egyedülálló volt ez a magas színvonalú Trianonra emlékező gyűlés, amelynek végén Bakos István kurátor és Rieger Tibor szobrászművész, a Bethlen Gábor Alapítvány Kuratóriuma nevében Teleki Pál Érdemérmet adtak át a honi felsőoktatás nemzetközileg elismert intézményének; 115 év óta folytatott értékteremtő pedagógiai munkássága, példás magyarságszolgálata elismeréseként.” A kitüntetést és az oklevelet dr. Horváth László igazgató a zsúfolásig megtelt Díszteremben, nagy taps közepette vette át. A Trianon emlékülést minden évben, június 4-én megtartjuk.

2010. augusztus közepén a fordító átadta a Magyar nemzetismeret című honlap angol nyelvű változatának három újabb fejezetét, s ezzel a könyvnek több mint a fele, angolul is elkészült. A további részek fordításához azonban nincs meg a kellő anyagi fedezet, ezért azt egyelőre forráshiány miatt fölfüggesztettük, mivel a honlapot is korszerűsíteni kell. Az angol változatot különösen indokolná, hogy az EU magyar anyaga rendkívül szegényes, torz.

Az Eötvös József Collegium Baráti Körével és a kollégiummal folyó együttműködésünk a Collegium épületének centenáriumi ünnepségsorozatán folytatódott. Kiemelkedő eseménye volt, amikor 2010. október 26-án, kedden 13 órakor nagyszámú közönség részvételével felavattuk Teleki Pál tudós-államférfi, a Collegium kurátora (1920–1941) szobrát. Rieger Tibor szobrászművész alkotása (A fővárosból 2004-ben törvénysértően kitiltott, a befogadó Balatonbogláron fölállított szobor kisplasztikája.) az I. emeleti lépcsőfordulóban, Eötvös Loránd és Kodály Zoltán mellszobra között kapott helyet. A Teleki-kisplasztika a Collegium Baráti Köre, a Bethlen Gábor Alapítvány és a művész közös adománya, a márvány posztamenset pedig a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. adományozta a Kollégiumnak. Az eseményről hírt adott számos hazai és külhoni média, a szoboravató beszédeket az erdélyi Művelődés című lap közölte (2011/2, 29–30) és megjelentek a Bethlen Alapítvány honlapján is.

Legjelentősebb rendezvényünk minden évben a díjátadó ünnepség, amelyet az idén 2010. november 14-én, 15 órakor az Uránia Nemzeti Filmszínház Dísztermében Bethlen Gábor születésének 430. évfordulóján tartottuk. Az Ő nevével, harminc éve elindított Alapítvány ez évi kitüntetettjei és laudátorai a következők voltak: Bethlen Gábor-díjat kapott: Bohumil Doležal, politológus, közíró (Prága), L.: Kiss Gy. Csaba művelődéstörténész, kurátor Kányádi Sándor költő (Galambfalva, Székelyföld), L.: Bíró Zoltán irodalomtörténész, kurátor Für Lajos történész (Bp., alapító kurátor), L.: Hende Csaba ogy. képviselő, honv. miniszter, dr. Király Tibor jogtudós (Bp., alapító kurátor), L.: Bakos István művelődéskutató, kurátor.

Márton Áron Emlékéremmel tüntettük ki: Puskás László görög katolikus pap (Kárpátalja), L.: Lezsák Sándor, tanár, az Országgyűlés alelnöke, kurátor Magyar Katolikus Rádió, laudálta: Bábel Balázs érsek, metropolita.

Tamási Áron-díjat kapott: Járfás Ágnes műfordító (Párizs), L.: A. Szabó Magda, a Duna TV ügyvezető alelnöke.

Teleki Pál Érdemérem kitüntetésben részesült: Pogány Erzsébet alapító-igazgató, Felvidék Ma (Somorja, Felvidék) Hornyik Miklós közíró (Délvidék) Eötvös József Collegium (e kitüntetést a közös Trianon 90. emléknapon adtuk át).

A műsorban közreműködött Nikl János műsorközlő, a MKR bemondója, a Besnyői Szironta-harangzenekar, Szabó András előadóművész, Török Tilla népi hegedűs, énekes (Ada). Támogatók: a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és Nemzeti Kulturális Alap, a NCA, az URÁNIA Nemzeti Filmszínház, a Béres Szőlőbirtok és Pincészet, az Auguszt Cukrászda. Az idei díjátadó ünnepségről hírt adott a hazai és külhoni média jórésze, összefoglalót sugárzott róla a MR 1 Kossuth Rádió és a Magyar Katolikus Rádió is. A laudációkat hagyományosan a Hitel című folyóirat 2011. áprilisi száma teljes terjedelemben közölte. Az Alapítvány kurátorai 2011-ben is számos közéleti eseményen vettek részt. Így pl. a Magyar Katolikus Rádió középhullámú adása védelmében, a szolidaritási sétán jan. 15-én. Teleki Pál halálának 70. évfordulója alkalmából, 2011. április 1-jén rendezett emlékező konferencián (Bakos István, Bíró Zoltán, Lezsák Sándor) tartottak előadást a Polgárok Házában. Hódmezővásárhelyen, a Németh László emléknapon, a nagy író születése 110. évfordulóján, 2011. április 15-én, Németh Ágnes kurátorunk tartott előadást, s az Új Tanú N. L. emlékszámában is szerepelt írásával. Szomorú kötelességünknek tettünk eleget, e tavasszal is, amikor a család kérésére mi búcsúztattuk a Bethlen Gábor-díjas Csicsery-Rónay Istvánt, a Teleki Pál Érdemérmes Török Bálintot; és búcsúztunk az USA-ban élt Bethlen-díjas Nagy Károlytól is, akiknek nekrológja honlapunkon is szerepel.

Budapest, 2011. május 31.
Bakos István ügyvivő kurátor

2006: Beszámoló a Bethlen Gábor Alapítvány 2006. évi közhasznú tevékenységéről

Alapítványunk működése 2006-ban szabályszerűen és a törvényes előírásoknak megfelelően történt, mind a tevékenység jellege, mind az ügyintézés és a pénzkezelés szempontjából.

Az elmúlt két esztendő során a legjelentősebb munkánk volt az „Alapítvány a nemzet javára” – A Bethlen Gábor Alapítvány negyedszázada (19802005) című könyv anyagának összegyűjtése, megszerkesztése és kiadása. A háromszázhúsz oldalas, gazdag dokumentum- és képanyaggal megjelent művet mintegy kétmillió Ft értékű társadalmi munkával és közel egymillió forint tényleges ráfordítással készítettük el. A Szécsi Árpád tanulmányán alapuló sokszerzős könyv szerkesztője Bakos István, tervezője Nagy András volt, lektorálta Bíró Zoltán és Kiss Gy. Csaba, kiadója a Püski Kiadó. A szép kivitelű munka 2006. márciusában, ezer példányban jelent meg.

„A Bethlen Gábor Alapítvány negyedszázada (19802005)” című könyvből, az Alapítványnak járó félezer tiszteletpéldány kétharmadát az év során átadtuk a kitüntetettnek, a laudátoroknak, illetve a könyv összeállításában közreműködőknek, a recenzenseknek és hírvivőknek. A könyv ünnepélyes bemutatóját 2006. március 10-én az URÁNIA Nemzeti Filmszínházban sikeresen megtartottuk.

Később bemutattuk azt Bécsben, Keszthelyen, Lakiteleken, Szabadkán, Újvidéken, Gödöllőn, Dunaszerdahelyen, Svédországban, s tervezzük bemutatását Erdélyben és Kárpátalján is. A hazai és a külhoni magyar média egyaránt hírt adott a könyvről, pozitív írások is jelentek meg róla itthon és külföldön, de a vártnál kevesebb a közlés, s korántsem olyan erős a visszhangja, mint azt reméltük.

Öröm számunkra, hogy Németh László író egészalakos szobrát, Csíkszentmihályi Róbert alkotását, a Bethlen Gábor Alapítvány közreműködésével hozta létre és állította föl a Németh László Társaság 2006. április 28-án, Budán, a II. kerületben. (A NL Szoboralap alszámlán e célra gyűjtött összeg maradékát, közel 1 millió Ft-t a Társaságnak átutaltuk, az alszámlát megszüntettük.)

A szoboravatóról hírt adott számos hazai és külhoni média is. A Háromszékből idézzük (április 28-án Budán) „a Németh László-szobornál” nevű találkahelyen voltunk. A Kárpát-medence sokféle szegletéből jöttünk, a virágkoszorúk elhelyezésének névsorolvasásos seregszemléjén derült ki, hányféle helyről, miféle országokból érkeztünk, mert természetesen jelen voltak a szülőföld, Nagybánya képviseletében is, ott voltak Németh László száműzetési helyének-helyeinek reprezentánsai, a nevét viselő iskolák, intézmények küldöttei, a Németh László Társaság, a Bethlen Gábor Társaság, az Írószövetség, lapok és folyóiratok, írók és művészek. És természetesen jelen voltak a családtagok, leszármazottak – szóval, sokan voltunk.

A művelődési vagy a kulturális minisztérium hivatalviselői nem voltak jelen, de senki sem firtatta, hogy miért. Olasz Sándor, a társaság elnöke köszöntötte a jelenlévőket, Mádl Ferenc mondott szoboravató szavakat, Szabó István református püspök áldását hallgattuk, Nagy Gáspár Éjszakáimban lámpafény c. versét mondta el, Szabó András Pilinszky verset szavalt, a Tamási Áron Általános Iskola Bartók- népdalfeldolgozásokat adott elő, Bánffy György Csoóri S. Németh Lászlót méltató esszéjéből olvasott fel. Végül az egész rendezvénynek Csoóri Sándor adott súlyos nyomatékot, ő mondott az el-elbóbiskoló, nyakabicsaklott magyar szellemet ébresztő szavakat…”

Sajnos az elmúlt esztendőben sokat temettünk. Az elhunytak között számos kitüntetettünk és munkatársunk volt, Püski Sándornétól Sütő Andrásig és Domokos Mátyástól Torma Lajoson át Vekerdi Lászlónéig, akiket elkísértünk utolsó útjukra. A legfájóbb a búcsúzás Nagy Gáspártól Alapítványunk titkárától volt, akiről nekrológot adtunk ki, saját halottunkként temettük.

A magyar–magyar kapcsolatok folyamatos ápolása jegyében az Alapítvány számos hazai és külhoni rendezvényen szerepelt együttműködő partnerként, a kuratórium tagjai pedig előadóként, moderátorként, vagy szervezőként járultak hozzá a konferenciák és vetélkedők sikeréhez Bécsben, Újvidéken, Szabadkán, Kolozsvárt, Dunaszerdahelyen, Baranya-háromszögben, Kárpátalján stb.

Súlyos gondunk az Alapítvány honlapjának frissítése és rendszeres karbantartása, amit pénz híján az üzemeltetővel nem tudtunk megoldani, pedig rendkívül sürgető, hiszen rengeteg időt és pályázati forrást áldoztunk eddig rá. Hírvivőnek, tájékoztatónak sem lebecsülendő e honlap, látván amit félkész állapotában elértünk vele. Különösen nyomasztó, hogy a magyar nemzetismeret tankönyvet a Balassi Intézet levette a világhálóról, az a mi honlapunkon sem érhető el, amit pedig mielőbb meg kellene oldani, mivel sokan látogatnák, s rajtunk keresik. Megoldatlan az angol nyelvű változat elkészítése, amit szintén követelnek rajtunk külföldi barátaink, s fontos is lenne.

Elismerés, hogy Alapítványunknak „a magyar egység érdekében végzett negyedszázados munkájáért” a Balaton Akadémia 2006. április 29-én Keszthelyen Keresztúry Dezső emlékérmet adományozott, valamint az is, hogy a kuratórium elnöke a felföldi magyar iskolák KINCSKERESŐ vetélkedőjén, a zsűri elnökeként népszerűsíthette a Bethlen Gábor Alapítványt. A Bethlen Gábor Alapítvány képviseletében, s a Partium Egyetem Alapítvány soros elnökeként – Tőkés László püspök úr felkérésére ugyancsak ő nyitotta meg – a Nagyvárad Rogériuszi lakótelep református templomának új koncertorgonájáért rendezett jótékonysági estet június 3-án a Zeneakadémián.

A 2006-ba n létesített Teleki Pál Érdemérmet, a magyarság szolgálatában, illetve a tudós- államférfi nemzetépítő örökségének ápolásában kiemelkedő munkát végzett tizennyolc hazai személynek és intézménynek adtuk át június 2-án, a trianoni döntés 86. évfordulója alkalmából rendezett emlékestünkön , a Magyar Kultúra Alapítvány Székházában. Emlékező beszédet Für Lajos és Csicsery-Rónay István mondott, énekelt Budai Ilona.

Teleki Pál Érdeméremmel kitüntetett honiak: Ács Margit író, irodalomkritikus, Bíró Zoltán irodalomtörténész, egyetemi oktató, Fekete Gyula író, könyvszerkesztő, Für Lajos történész, ny. miniszter és egyetemi tanár, Horváth János közgazdász, országgyűlési képviselő, Király Tibor jogtudós, akadémikus, Kiss Gy. Csaba művelődéstörténész, egyetemi oktató, Kiss Dénes költő, a Trianon Társaság elnöke, Kubassek János földrajztudós, akadémikus, Márton János közgazdász, a Bethlen Alapítvány tb. Elnöke, Mezei Katalin költő, könyvkiadó, Nagy Gáspár költő, szerkesztő, a Bethlen Alapítvány titkára, Németh Ágnes tanár, könyvszerkesztő, Sára Sándor filmrendező, operatőr, Török Bálint történész, közíró, Zelnik József művelődéspolitikus, Püski Kiadó Kft. Budapest, Teleki Pál Egyesület, Gödöllő.

Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc félszázadik évfordulójának kiemelkedő rendezvénye zajlott Felsőpulyán 2006. szeptember 9-én és 10-én a „Kufstein Tanácskozás”, amelyen 21 országból több mint 300 küldött vett részt. A 1956 – valamint a magyar emigráció élete és utóélete c. nemzetközi tanácskozás központi témája az 1956-os magyarországi forradalom és szabadságharc következtében nyugati emigrációt választó magyarok sorsa és befogadó országokba való beilleszkedése volt. A tanácskozáson a Bethlen Gábor Alapítvány Baráti Társasága részéről közreműködtünk, s tájékoztattuk arról a közvéleményt is.

Minden évben legjelentősebb rendezvényünk a novemberi díjátadó ünnepség, a mely a z idén különös hangsúlyt kapott az akkoriban zajlott emlékező tüntetések rendőri feloszlatása miatt. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója és a Székelyföld autonómia igényének támogatása jegyében, népes közönség jelenlétében a Magyar Kultúra Alapítvány székházában november 3-án adtuk át a Bethlen Gábor Alapítvány 2006 évi díjait. Bíró Zoltán 1956-ra emlékező bevezetője és Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról c. hangfelvételről elhangzott verse után osztottuk ki a kitüntetéseket: A Bethlen Gábor-díjat ez évben a Háromszék c. sepsiszentgyörgyi napilap szerkesztősége kapta. Az újságnak – a Székelyföld hagyományainak, értékeinek népszerűsítéséért, ápolásáért, s népünk szellemi gyarapodása, hiteles tájékoztatása érdekében végzett – kiemelkedő szerkesztői és közéleti munkásságáért ítélte oda a Kuratórium a kitüntetést. Méltatásában Kovács István költő többek között kijelentette: „El lehet mondani, hogy a Háromszék a legfüggetlenebb magyar újság. Ez azt jelenti például, hogy tiszteletre méltóan távolságtartó, legyen szó akár a magyar államról, akár az RMDSZ-ről. Nemcsak megvesztegethetetlennek látszik, hanem valóban az is.” A 21. alkalommal adományozott díjat, Farkas Árpád költő, főszerkesztő vette át.

Tamási Áron-díjban az alkotó szellemiségének hordozójaként Ferenczes István költő, a Székelyföld című havi folyóirat és a Moldvai Magyarság című lap főszerkesztője részesült 2006-ban, akit Bertha Zoltán méltatott.

A Márton Áron Emlékérmet, Szervátiusz Tibor alkotását Sisa István közíró (USA), a Magyar Kultúra Alapítvány és a szabadkai székhelyű Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség kapta nemzetszolgálatáért. Őket: Magyaródy Szabolcs, Bakos István és dr. Seress Zsuzsa méltatta. Az idén alapított Teleki Pál Érdemérmet Csicsery-Rónay István emlékező beszéde után adtuk át. Ő elmondta: e kitüntetést azok kapják, akik védelmezik a magyar örökséget, követik Teleki Pál (1879–1941) tudós-államférfi nemzetnevelő szellemiségét, szolidáris emberi példáját.

A Teleki Pál Érdemérmet, Rieger Tibor alkotását, az alábbi külhoni magyarok kapták: Csapó Endre (Ausztrália), Czettler Antal (Svájc), Dömötör Gábor (USA) Dulka Andor (Szerbia), FÓRUM Kisebbségkutató Intézet (Somorja, Szlovákia), Gábor Róbert (USA), de Gerando Teleki Judit (Franciaország), id. Klement Kornél (Németország), Kormos László (Svédország), Kunckelné Fényes Ildikó (Venezuela), Ludányi András (USA), Nagy Zoltán Mihály (Kárpátalja, Ukrajna) Szabó Zsolt (Erdély, Románia), Sylvester Lajos (Székelyföld, Románia), dr. Tőkés István (Erdély, Románia). A forradalom 50. évfordulóján tanúsított méltó helytállásáért: kitüntetést kapott Vértesaljai László atya (Róma–Bp.) és Piotr Górecki tudósító (Lengyel TV, Varsó) is. A lélekemelő ünnepségre a világ minden részéből jöttek, ám ez legkevésbé a hazai médiát érdekelte. Az elhangzott laudációkat – hagyományosan – a Hitel 2007. januári száma közölte, ott olvashatók.

2006. és 2007. tavaszán ismét betörtek Pesti Barnabás úti irodánkba, tetemes kárt okozva. A rendőrség tehetetlen, biztosításunk nincs, a körülmények miatt az irodát jóformán csak raktározásra tudjuk használni. Munkánkhoz anyagi támogatást az idén állami forrásból nem nyertünk, azt főként együttműködő társszervezeteinktől, a Művészeti és Szabadművelődési Alapítványtól, gyérülő számú adományozóinktól, s a szerény 1%-okból kaptunk. Számos benyújtott pályázatunk ellenére 2006-ban a Nemzeti Civil Alapprogramból semmi támogatásban nem részesültünk ezért az év végén kénytelen voltam panaszlevéllel a felügyelő miniszterhez fordulni. Ebben leírtam, hogy a negyedszázada eredményesen működő Bethlen Gábor Alapítvány az elmúlt évek során, rendkívül sok szervezői, ügyintézői munkával 12 pályázatot készített és nyújtott be a Nemzeti Civil Alapprogramhoz. Ezekből azonban mindössze kettő kapott támogatást, hatot forráshiányra hivatkozva, egyet hibás kitöltés, egyet az elégtelen pontszám miatt, kettőt pedig érthetetlen és értelmezhetetlen indokkal – elutasítottak. A két támogatott pályázat programjait igen sikeresen teljesítettük, amelyről az „Alapítvány a nemzet javára” c. könyv, a félig kész honlap, a beszámolók s a tények is tanúskodnak, amelyeket mellékeltem. Részletesen leírtam két pályázati anyag elutasítása és a hiánypótlásra történt felszólítás miatti sérelmeinket, majd így zártam levelem: „Mivel társadalmi munkában néhány más, a magyar-magyar kapcsolatokat ápoló alapítványnak, egyesületnek is tagja vagyok, tudom, hogy panaszom nem egyedüli, hasonló gondokkal küszködnek azok a szervezetek is, akikre manapság, a HTMH, az Illyés Közalapítvány, az Apáczai, a Segítő Jobb és más közalapítványok megszüntetése, átszervezése következtében nehéz feladatok várnak. Nem szeretném, ha üldözési mánia venne rajtunk erőt, nem szeretném azt sem, ha a fenti diszkriminációs jelenségeket érzékelve végzetes következtetésre jutnánk a Nemzeti Civil Alapprogramot illetően, ezért kértem a miniszter urat, szíveskedjék panaszomat megvizsgálni, s amennyiben módjában áll orvosolni.” Kérésem alátámasztására neki is megküldtem a Bethlen Gábor Alapítvány elmúlt negyedszázadáról szóló történelmi kordokumentumot és az elmúlt évben nyújtott pályázati támogatásról szóló beszámolómat. Egy hónap múltán semmitmondó és kitérő választ kaptam egy NCA tisztviselő aláírásával… A szomorú tapasztalatok ellenére Magyary Rozália hathatós segítségével ismét nyújtottunk be NCA pályázatot, mivel a Bethlen Gábor Alapítvány 2007. évi működésének alapvető feltétele, hogy irodánk sorsát, működését rendezzük, valamint félkész honlapunkat kiegészítsük (nemzetismeret) folyamatosan, havonta frissítsük (www.bethlenalapitvany.com). Megköszönve Kalmár Judit, dr. Király Gábor, Magyary Rozália, valamint a kurátorok társadalmi munkáját, kérem a Kuratóriumtól a Közhasznúsági jelentés és a beszámoló együttes elfogadását.

Pro memoria: Fájdalmas veszteség érte a magyar közéletet. Hosszas szenvedés után, 2007. január 3-án 57 évesen elhunyt Nagy Gáspár költő, aki két évtizeden át a Bethlen Gábor Alapítvány Kuratóriumának titkára volt, s akitől sok ezer tisztelőjével együtt saját halottunkként búcsúztunk. Emlékét megőrizzük!

Budapest, 2007. április 30.
Bakos István, a kuratórium elnöke

A fenti beszámolót az Alapítvány kuratóriuma 2007. május 4-i ülésén egyhangúlag elfogadta.

Záró megjegyzés: Sütő Károly, J. Király István és a szerzők közreműködésével önerőből elkészítettük, s 2007. július 27-től a Bethlen Gábor Alapítvány honlapjaként működtetjük, a külhoni magyar diákoknak készült www.nemzetismeret.hu oldalt, amelynek részeként Nagy Piroska fordítói munkájával elkészült, olvasható az első fejezet angol nyelvű változata is.