Beszámoló a Bethlen Gábor Alapítvány 2006. évi közhasznú tevékenységéről

Alapítványunk működése 2006-ban szabályszerűen és a törvényes előírásoknak megfelelően történt, mind a tevékenység jellege, mind az ügyintézés és a pénzkezelés szempontjából.

Az elmúlt két esztendő során a legjelentősebb munkánk volt az „Alapítvány a nemzet javára” – A Bethlen Gábor Alapítvány negyedszázada (19802005) című könyv anyagának összegyűjtése, megszerkesztése és kiadása. A háromszázhúsz oldalas, gazdag dokumentum- és képanyaggal megjelent művet mintegy kétmillió Ft értékű társadalmi munkával és közel egymillió forint tényleges ráfordítással készítettük el. A Szécsi Árpád tanulmányán alapuló sokszerzős könyv szerkesztője Bakos István, tervezője Nagy András volt, lektorálta Bíró Zoltán és Kiss Gy. Csaba, kiadója a Püski Kiadó. A szép kivitelű munka 2006. márciusában, ezer példányban jelent meg.

„A Bethlen Gábor Alapítvány negyedszázada (19802005)” című könyvből, az Alapítványnak járó félezer tiszteletpéldány kétharmadát az év során átadtuk a kitüntetettnek, a laudátoroknak, illetve a könyv összeállításában közreműködőknek, a recenzenseknek és hírvivőknek. A könyv ünnepélyes bemutatóját 2006. március 10-én az URÁNIA Nemzeti Filmszínházban sikeresen megtartottuk.

Később bemutattuk azt Bécsben, Keszthelyen, Lakiteleken, Szabadkán, Újvidéken, Gödöllőn, Dunaszerdahelyen, Svédországban, s tervezzük bemutatását Erdélyben és Kárpátalján is. A hazai és a külhoni magyar média egyaránt hírt adott a könyvről, pozitív írások is jelentek meg róla itthon és külföldön, de a vártnál kevesebb a közlés, s korántsem olyan erős a visszhangja, mint azt reméltük.

Öröm számunkra, hogy Németh László író egészalakos szobrát, Csíkszentmihályi Róbert alkotását, a Bethlen Gábor Alapítvány közreműködésével hozta létre és állította föl a Németh László Társaság 2006. április 28-án, Budán, a II. kerületben. (A NL Szoboralap alszámlán e célra gyűjtött összeg maradékát, közel 1 millió Ft-t a Társaságnak átutaltuk, az alszámlát megszüntettük.)

A szoboravatóról hírt adott számos hazai és külhoni média is. A Háromszékből idézzük (április 28-án Budán) „a Németh László-szobornál” nevű találkahelyen voltunk. A Kárpát-medence sokféle szegletéből jöttünk, a virágkoszorúk elhelyezésének névsorolvasásos seregszemléjén derült ki, hányféle helyről, miféle országokból érkeztünk, mert természetesen jelen voltak a szülőföld, Nagybánya képviseletében is, ott voltak Németh László száműzetési helyének-helyeinek reprezentánsai, a nevét viselő iskolák, intézmények küldöttei, a Németh László Társaság, a Bethlen Gábor Társaság, az Írószövetség, lapok és folyóiratok, írók és művészek. És természetesen jelen voltak a családtagok, leszármazottak – szóval, sokan voltunk.

A művelődési vagy a kulturális minisztérium hivatalviselői nem voltak jelen, de senki sem firtatta, hogy miért. Olasz Sándor, a társaság elnöke köszöntötte a jelenlévőket, Mádl Ferenc mondott szoboravató szavakat, Szabó István református püspök áldását hallgattuk, Nagy Gáspár Éjszakáimban lámpafény c. versét mondta el, Szabó András Pilinszky verset szavalt, a Tamási Áron Általános Iskola Bartók- népdalfeldolgozásokat adott elő, Bánffy György Csoóri S. Németh Lászlót méltató esszéjéből olvasott fel. Végül az egész rendezvénynek Csoóri Sándor adott súlyos nyomatékot, ő mondott az el-elbóbiskoló, nyakabicsaklott magyar szellemet ébresztő szavakat…”

Sajnos az elmúlt esztendőben sokat temettünk. Az elhunytak között számos kitüntetettünk és munkatársunk volt, Püski Sándornétól Sütő Andrásig és Domokos Mátyástól Torma Lajoson át Vekerdi Lászlónéig, akiket elkísértünk utolsó útjukra. A legfájóbb a búcsúzás Nagy Gáspártól Alapítványunk titkárától volt, akiről nekrológot adtunk ki, saját halottunkként temettük.

A magyar–magyar kapcsolatok folyamatos ápolása jegyében az Alapítvány számos hazai és külhoni rendezvényen szerepelt együttműködő partnerként, a kuratórium tagjai pedig előadóként, moderátorként, vagy szervezőként járultak hozzá a konferenciák és vetélkedők sikeréhez Bécsben, Újvidéken, Szabadkán, Kolozsvárt, Dunaszerdahelyen, Baranya-háromszögben, Kárpátalján stb.

Súlyos gondunk az Alapítvány honlapjának frissítése és rendszeres karbantartása, amit pénz híján az üzemeltetővel nem tudtunk megoldani, pedig rendkívül sürgető, hiszen rengeteg időt és pályázati forrást áldoztunk eddig rá. Hírvivőnek, tájékoztatónak sem lebecsülendő e honlap, látván amit félkész állapotában elértünk vele. Különösen nyomasztó, hogy a magyar nemzetismeret tankönyvet a Balassi Intézet levette a világhálóról, az a mi honlapunkon sem érhető el, amit pedig mielőbb meg kellene oldani, mivel sokan látogatnák, s rajtunk keresik. Megoldatlan az angol nyelvű változat elkészítése, amit szintén követelnek rajtunk külföldi barátaink, s fontos is lenne.

Elismerés, hogy Alapítványunknak „a magyar egység érdekében végzett negyedszázados munkájáért” a Balaton Akadémia 2006. április 29-én Keszthelyen Keresztúry Dezső emlékérmet adományozott, valamint az is, hogy a kuratórium elnöke a felföldi magyar iskolák KINCSKERESŐ vetélkedőjén, a zsűri elnökeként népszerűsíthette a Bethlen Gábor Alapítványt. A Bethlen Gábor Alapítvány képviseletében, s a Partium Egyetem Alapítvány soros elnökeként – Tőkés László püspök úr felkérésére ugyancsak ő nyitotta meg – a Nagyvárad Rogériuszi lakótelep református templomának új koncertorgonájáért rendezett jótékonysági estet június 3-án a Zeneakadémián.

A 2006-ba n létesített Teleki Pál Érdemérmet, a magyarság szolgálatában, illetve a tudós- államférfi nemzetépítő örökségének ápolásában kiemelkedő munkát végzett tizennyolc hazai személynek és intézménynek adtuk át június 2-án, a trianoni döntés 86. évfordulója alkalmából rendezett emlékestünkön , a Magyar Kultúra Alapítvány Székházában. Emlékező beszédet Für Lajos és Csicsery-Rónay István mondott, énekelt Budai Ilona.

Teleki Pál Érdeméremmel kitüntetett honiak: Ács Margit író, irodalomkritikus, Bíró Zoltán irodalomtörténész, egyetemi oktató, Fekete Gyula író, könyvszerkesztő, Für Lajos történész, ny. miniszter és egyetemi tanár, Horváth János közgazdász, országgyűlési képviselő, Király Tibor jogtudós, akadémikus, Kiss Gy. Csaba művelődéstörténész, egyetemi oktató, Kiss Dénes költő, a Trianon Társaság elnöke, Kubassek János földrajztudós, akadémikus, Márton János közgazdász, a Bethlen Alapítvány tb. Elnöke, Mezei Katalin költő, könyvkiadó, Nagy Gáspár költő, szerkesztő, a Bethlen Alapítvány titkára, Németh Ágnes tanár, könyvszerkesztő, Sára Sándor filmrendező, operatőr, Török Bálint történész, közíró, Zelnik József művelődéspolitikus, Püski Kiadó Kft. Budapest, Teleki Pál Egyesület, Gödöllő.

Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc félszázadik évfordulójának kiemelkedő rendezvénye zajlott Felsőpulyán 2006. szeptember 9-én és 10-én a „Kufstein Tanácskozás”, amelyen 21 országból több mint 300 küldött vett részt. A 1956 – valamint a magyar emigráció élete és utóélete c. nemzetközi tanácskozás központi témája az 1956-os magyarországi forradalom és szabadságharc következtében nyugati emigrációt választó magyarok sorsa és befogadó országokba való beilleszkedése volt. A tanácskozáson a Bethlen Gábor Alapítvány Baráti Társasága részéről közreműködtünk, s tájékoztattuk arról a közvéleményt is.

Minden évben legjelentősebb rendezvényünk a novemberi díjátadó ünnepség, a mely a z idén különös hangsúlyt kapott az akkoriban zajlott emlékező tüntetések rendőri feloszlatása miatt. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója és a Székelyföld autonómia igényének támogatása jegyében, népes közönség jelenlétében a Magyar Kultúra Alapítvány székházában november 3-án adtuk át a Bethlen Gábor Alapítvány 2006 évi díjait. Bíró Zoltán 1956-ra emlékező bevezetője és Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról c. hangfelvételről elhangzott verse után osztottuk ki a kitüntetéseket: A Bethlen Gábor-díjat ez évben a Háromszék c. sepsiszentgyörgyi napilap szerkesztősége kapta. Az újságnak – a Székelyföld hagyományainak, értékeinek népszerűsítéséért, ápolásáért, s népünk szellemi gyarapodása, hiteles tájékoztatása érdekében végzett – kiemelkedő szerkesztői és közéleti munkásságáért ítélte oda a Kuratórium a kitüntetést. Méltatásában Kovács István költő többek között kijelentette: „El lehet mondani, hogy a Háromszék a legfüggetlenebb magyar újság. Ez azt jelenti például, hogy tiszteletre méltóan távolságtartó, legyen szó akár a magyar államról, akár az RMDSZ-ről. Nemcsak megvesztegethetetlennek látszik, hanem valóban az is.” A 21. alkalommal adományozott díjat, Farkas Árpád költő, főszerkesztő vette át.

Tamási Áron-díjban az alkotó szellemiségének hordozójaként Ferenczes István költő, a Székelyföld című havi folyóirat és a Moldvai Magyarság című lap főszerkesztője részesült 2006-ban, akit Bertha Zoltán méltatott.

A Márton Áron Emlékérmet, Szervátiusz Tibor alkotását Sisa István közíró (USA), a Magyar Kultúra Alapítvány és a szabadkai székhelyű Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség kapta nemzetszolgálatáért. Őket: Magyaródy Szabolcs, Bakos István és dr. Seress Zsuzsa méltatta. Az idén alapított Teleki Pál Érdemérmet Csicsery-Rónay István emlékező beszéde után adtuk át. Ő elmondta: e kitüntetést azok kapják, akik védelmezik a magyar örökséget, követik Teleki Pál (1879–1941) tudós-államférfi nemzetnevelő szellemiségét, szolidáris emberi példáját.

A Teleki Pál Érdemérmet, Rieger Tibor alkotását, az alábbi külhoni magyarok kapták: Csapó Endre (Ausztrália), Czettler Antal (Svájc), Dömötör Gábor (USA) Dulka Andor (Szerbia), FÓRUM Kisebbségkutató Intézet (Somorja, Szlovákia), Gábor Róbert (USA), de Gerando Teleki Judit (Franciaország), id. Klement Kornél (Németország), Kormos László (Svédország), Kunckelné Fényes Ildikó (Venezuela), Ludányi András (USA), Nagy Zoltán Mihály (Kárpátalja, Ukrajna) Szabó Zsolt (Erdély, Románia), Sylvester Lajos (Székelyföld, Románia), dr. Tőkés István (Erdély, Románia). A forradalom 50. évfordulóján tanúsított méltó helytállásáért: kitüntetést kapott Vértesaljai László atya (Róma–Bp.) és Piotr Górecki tudósító (Lengyel TV, Varsó) is. A lélekemelő ünnepségre a világ minden részéből jöttek, ám ez legkevésbé a hazai médiát érdekelte. Az elhangzott laudációkat – hagyományosan – a Hitel 2007. januári száma közölte, ott olvashatók.

2006. és 2007. tavaszán ismét betörtek Pesti Barnabás úti irodánkba, tetemes kárt okozva. A rendőrség tehetetlen, biztosításunk nincs, a körülmények miatt az irodát jóformán csak raktározásra tudjuk használni. Munkánkhoz anyagi támogatást az idén állami forrásból nem nyertünk, azt főként együttműködő társszervezeteinktől, a Művészeti és Szabadművelődési Alapítványtól, gyérülő számú adományozóinktól, s a szerény 1%-okból kaptunk. Számos benyújtott pályázatunk ellenére 2006-ban a Nemzeti Civil Alapprogramból semmi támogatásban nem részesültünk ezért az év végén kénytelen voltam panaszlevéllel a felügyelő miniszterhez fordulni. Ebben leírtam, hogy a negyedszázada eredményesen működő Bethlen Gábor Alapítvány az elmúlt évek során, rendkívül sok szervezői, ügyintézői munkával 12 pályázatot készített és nyújtott be a Nemzeti Civil Alapprogramhoz. Ezekből azonban mindössze kettő kapott támogatást, hatot forráshiányra hivatkozva, egyet hibás kitöltés, egyet az elégtelen pontszám miatt, kettőt pedig érthetetlen és értelmezhetetlen indokkal – elutasítottak. A két támogatott pályázat programjait igen sikeresen teljesítettük, amelyről az „Alapítvány a nemzet javára” c. könyv, a félig kész honlap, a beszámolók s a tények is tanúskodnak, amelyeket mellékeltem. Részletesen leírtam két pályázati anyag elutasítása és a hiánypótlásra történt felszólítás miatti sérelmeinket, majd így zártam levelem: „Mivel társadalmi munkában néhány más, a magyar-magyar kapcsolatokat ápoló alapítványnak, egyesületnek is tagja vagyok, tudom, hogy panaszom nem egyedüli, hasonló gondokkal küszködnek azok a szervezetek is, akikre manapság, a HTMH, az Illyés Közalapítvány, az Apáczai, a Segítő Jobb és más közalapítványok megszüntetése, átszervezése következtében nehéz feladatok várnak. Nem szeretném, ha üldözési mánia venne rajtunk erőt, nem szeretném azt sem, ha a fenti diszkriminációs jelenségeket érzékelve végzetes következtetésre jutnánk a Nemzeti Civil Alapprogramot illetően, ezért kértem a miniszter urat, szíveskedjék panaszomat megvizsgálni, s amennyiben módjában áll orvosolni.” Kérésem alátámasztására neki is megküldtem a Bethlen Gábor Alapítvány elmúlt negyedszázadáról szóló történelmi kordokumentumot és az elmúlt évben nyújtott pályázati támogatásról szóló beszámolómat. Egy hónap múltán semmitmondó és kitérő választ kaptam egy NCA tisztviselő aláírásával… A szomorú tapasztalatok ellenére Magyary Rozália hathatós segítségével ismét nyújtottunk be NCA pályázatot, mivel a Bethlen Gábor Alapítvány 2007. évi működésének alapvető feltétele, hogy irodánk sorsát, működését rendezzük, valamint félkész honlapunkat kiegészítsük (nemzetismeret) folyamatosan, havonta frissítsük (www.bethlenalapitvany.com). Megköszönve Kalmár Judit, dr. Király Gábor, Magyary Rozália, valamint a kurátorok társadalmi munkáját, kérem a Kuratóriumtól a Közhasznúsági jelentés és a beszámoló együttes elfogadását.

Pro memoria: Fájdalmas veszteség érte a magyar közéletet. Hosszas szenvedés után, 2007. január 3-án 57 évesen elhunyt Nagy Gáspár költő, aki két évtizeden át a Bethlen Gábor Alapítvány Kuratóriumának titkára volt, s akitől sok ezer tisztelőjével együtt saját halottunkként búcsúztunk. Emlékét megőrizzük!

Budapest, 2007. április 30.
Bakos István, a kuratórium elnöke

A fenti beszámolót az Alapítvány kuratóriuma 2007. május 4-i ülésén egyhangúlag elfogadta.

Záró megjegyzés: Sütő Károly, J. Király István és a szerzők közreműködésével önerőből elkészítettük, s 2007. július 27-től a Bethlen Gábor Alapítvány honlapjaként működtetjük, a külhoni magyar diákoknak készült www.nemzetismeret.hu oldalt, amelynek részeként Nagy Piroska fordítói munkájával elkészült, olvasható az első fejezet angol nyelvű változata is.