Beszámoló a Bethlen Gábor Alapítvány 2016. évi működéséről és a Kuratórium munkájáról.

          „..mi minden erőt, ami a haza  javára akar és tud lenni, nem eltiporni,  hanem együvé fogni kívánunk…”

Az 1980-tól működő Bethlen Gábor Alapítványt  hazai és külhoni magyarok áldozatkészsége, a magyar szolidaritás sürgető igénye teremtette meg. A pártállam ellenállása miatt öt évig féllegálisan működött, hivatalos jóváhagyása 1985-ben miniszteri rendelettel történt. A BGA      kurátorainak társadalmi munkájával, támogatóinak szellemi-lelki közreműködésével, anyagi hozzájárulásával, szolgálja a nemzeti együttműködést, a magyar – magyar kapcsolatok építését.

2005-ben számadást készítettünk:“A Bethlen Gábor Alapítvány negyedszázada 1980-2005” c. – 320 oldalas szép kiállítású – könyv, méltón reprezentálja az Alapítvány célját, küzdelmét, működését, megpróbáltatásait, addigi eredményeit.  “Utólag az jut eszébe az embernek, ha az alapítványt mégis illegálisan működtettük volna, törvényszerűen sokkal több politikai szándék tapadhatott volna hozzá, és lehet, hogy mára már föl is falta volna a politika.” írta Csoóri Sándor egyik alapító, ajánlásának záró mondatában a hátsó borítóra.

 

A válságot okozó 2006-2007-es esztendőt túlélve, az elmúlt évtizedben a Bethlen Gábor Alapítvány tovább élt, függetlenségét megőrizte, nemzetvédő küzdelmeit, szolidaritási tevékenységét, a nemzetszolgálatot bátorító kitüntetések átadását folytatta. A kurátorok nagyobb áldozatvállalása kellett ahhoz, hogy tovább éltessük az Alapítványt, aminek zaklatottá vált a működése, de szellemét nem törte meg a balliberális kormány diszkriminációja. Lezsák Sándor jóvoltából, aki – emberpróbáló parlamenti tisztsége és a Lakiteleki Népfőiskola mellett – 2009-től elvállalta az elnöki megbízatást, átmentettük a válságon a BGA- t. Névadónk fejedelemmé választása 400. évfordulóján, 2013. okt. 23-án Kolozsváron, a Bethlen Gábor szobor ünnepélyes felavatásával pedig megkoronáztuk a magyar civil társadalom nemzeti összefogásának emlékjelét. A sikeres helytállást követő két évi eredményes munkája után, 2016-ban – a NKA miniszteri keretéből elnyert támogatással – teljesíthettük a jórészt közadakozásból létesített szobor támogatóinak tett ígéretünket, a Bethlen Gábor Alapítvány Aranykönyvének összeállítását és kiadását.             

Az Alapítvány több évtizedes működését, küzdelmeit, helytállását bemutató két könyv, az éves beszámolók, illetve a – HITEL folyóirat megalakulásától, a díjátadó ünnepségekről közölt–  tájékoztatók tanúsítják: “a Bethlen Gábor Alapítvány úttörő szerepet  vállalt a nemzeti összetartozás szolgálatában; a kelet- és közép-európai szellemi-kulturális közeledésében; a mai határainkon túl élő magyarság hazai megismertetésében; képviselőinek, értékeinek népszerűsítésében; a magyar – magyar kapcsolatok éltetésében.”  Megállapítható az is, hogy 37 éves működéséhez, kezdetben egyedülálló munkájához rendkívül szerény állami, pályázati támogatást kapott. Főként kurátorai és patronálói áldozatvállalására, ill. a nemzeti együttműködés tényleges civil programjaiban számos hazai és határon túli magyar egyesületre, szervezetre, fórumra és személyre számíthattunk, akikkel eredményeket értünk el.

Közülük az elmúlt évtizedből megemlítjük az Eötvös Kollégium Baráti Körét, Lakiteleki Népfőiskolát, Pro Hungaris Kulturális Értékközvetítő Alapítványt, Százak Tanácsát, Mika Sándor Egyesületet, Béres Alapítványt, Magyar Örökség és Európa Egyesületet, Magyar Baráti Közösséget (USA), Külföldi Magyar Cserkészszövetséget, Százak Tanácsát, Németh László Társaságot,  az IKON- Ifjú Konzervatívok a Nemzetért Egyesületet, a Partium Egyetem Alapítványt, a szlovákiai Szövetség a Közös Célokért Társulást, gödöllői Teleki Pál Egyesületet, Rákóczi Szövetséget, illetve az Erdélyi Református Egyházkerületet, Magyar Máltai Szeretetszolgálatot, RETÖRKI- t, MMA- t, Kárpátaljai II. Rákóczi Ferenc Főiskolát, s az Uránia Nemzeti Filmszínházat (1995-ig)… A könyvkiadók, lapok közül pedig a Hitel folyóiratot ill. Könyvműhelyét, az Antológia Kiadót, a Kairosz Kiadót, a Magyar Hírlapot, a Magyar Naplót, a SZIN- Közösségi Műhelyet, az ausztráliai Magyar Élet hetilapot, a Bécsi Naplót, a délvidéki ARACS folyóiratot.., ill. a Felvidék. ma, a Gondola, Présház, HUNSOR … hírportálokat sorolhatjuk a BGA fő médiatámogatói körébe. Itt említjük meg kitüntetéseink bronzérméinek alkotóit (Szervátiusz Tibor, Péterfy László, Rieger Tibor Tőrös Gábor szobrászművészeket), akik a kezdetektől folyamatos patrónusaink; s a kolozsvári szoborállítás fővédnökeit: Böjte Csaba szerzetest, Kató Béla püspököt, Lezsák Sándort, az országgyűlés alelnökét, valamint a szoborállítás fő támogatóját, a “Székelyföld Jövőjéért” ösztöndíj alapítóját, + Keresztes György, Pál primort (1915jan. 1 – 2016.dec.27).

Áttekintés a BGA kuratóriuma 2016. évéről.

Az Alapítvány kuratóriumának 2016. évi tevékenységét hét témakörbe soroljuk.

  1. Közreműködés a Márton Áron Emlékév ill. az 1956-os jubileumi év programjaiban.
  2. A BGA Aranykönyvének összeállítása, szerkesztése, kiadása és hiteles elosztása.
  3. A Trianon96- Teleki Pál emlékülés és a T.P. Érdemérmek átadásának megszervezése.
  4. Az Alapítvány 2016. évi díjátadó ünnepsége előkészítése, szervezése, megvalósítása.
  5. Az alapítvány ez évi halottainak búcsúztatása ill. emléktáblák, s más megemlékezések.
  6. Előkészület Trianon centenáriumára, távlatos programtervezet vázlata, konzultációk.
  7. Egyebek, a BGA működéséhez tartozó tevékenységek.

 

Főbb események, programok témakör szerint.

A 2015. évet, dec. 21-én Für Lajos kurátor emléktábla avatása alkalmából tartott kuratóriumi üléssel zártuk, amelyen fölvázoltuk a BGA 2016. évi munkaterv tervezetét is. A 2016. évi programot a pályázati források függvényében a 2016. ápr. 26-ki első kuratóriumi ülésen tárgyaltuk meg, amelynek napirendjét alább közöljük.

Az első kuratóriumi ülésig történt tevékenység, közreműködés, főbb események címszavakban:

Január: Tőkés István kolozsvári teológus (Teleki Pál érdemérem, 2006) halála, temetése /és a BGA ügyvivőjének írott/ utolsó levelének közlése a Trianoni Szemle Évkönyvében/5.

– Pályázati beszámolók 2015. Dokumentumok összegyűjtése, elkészítése benyújtása. /7.

–  Új pályázatok 2016. megbeszélése, összeállítása, benyújtása /NEA 4.,7., NKA 2., 6.)

–  A HITEL márc. sz.- hoz a 2015. évi BGA- díjátadó kézirat összeállítása, leadása. /7.

– A Magyar Kultúra Napján – a Hitel Könyvműhelynél megjelent Parasztsors – magyar sors c. Emlékkönyv, a Bethlen Gábor Alapítvány 2014. szept. 19-ei közéleti és tudományos tanácskozásáról. (A Dózsa György vezette parasztfelkelés 500. évfordulója alkalmából.)

–  Skultéty Csaba kárpátaljai emigráns író, publicista gyászmiséje jan. 22-én

–  Németh László Emlékszoba: Németh Ágnes kurátorunk köszöntése jan. 26-án

 

Febr. 6-án az Eötvös Kollégium Baráti Körének közgyűlése, programegyeztetés          

febr. 26-án a Lakiteleki Népfőiskola fejlesztési programjának bemutatása

Március 15-én, a Nemzeti ünnepen a kurátorok beszéde, közreműködése 

márc. 18-án Vekerdi József emlékülés az Eötvös Collegiumban EöKoll B. Körével 

ápr. 2-án Teleki Pál sírjának koszorúzása Gödöllő- Máriabesenyő, TPE – BGA – EöKBk

ápr. 7-én Százak Tanácsa ülése – programegyeztetés                                   

ápr. 21-én Bíró Zoltán kurátor, Retörki főig. köszöntése 75. születésnapján, emlékkönyvvel

– Április 26-án BGA Kuratórium első ülése. Napirend:

  1. Beszámoló a BGA Kuratóriuma 2015. évi munkájáról, az Alapítvány helyzetéről
  2. A Közhasznúsági beszámoló vitája, esetleges módosítása, kiegészítése és elfogadása.
  3. Tájékoztatás az  Alapítvány 2016. évi pályázatairól, feladatairól, pénzügyi helyzetéről.
  4. A BGA 2016. évi program-tervezetének véglegesítése, a fő felelősök kijelölése.
  5. A Teleki- TRIANON96. emlékülés és a Teleki Pál érdemérmek megbeszélése; döntés a 2016. évi kitüntetettekről.  Előzetes javaslatok az idei Bethlen Gábor- díjasok és Márton Áron Emlékérmesek személyére.
  6. Egyebek (Csicsery-Rónay emléktábla és avatása, Márton Áron Emlékév, Trianon 100. évforduló előkészület; az 56-os forradalom 60. évfordulója és a BGA díjátadó ünnepség helyszín, időpont mb., a honlap, az Aranykönyv, Parasztsors – magyar sors c. kv. stb.)

  

A Kuratórium az Alapítvány helyzetéről és 2015. évi munkájáról szóló előterjesztést és a közhasznúsági  beszámolót 23 530e Ft mérlegfőösszeggel, -1125e Ft. mérlegszerinti eredménnyel egyhangúlag elfogadta.                                                 2/2016. sz. határozat

 

Fekete Gyula emléktáblája létesítését a BGA min. 50 e Ft-tal támogatja. 3/2016. sz. hat.

A BGA Márton Áron szobra fölállításához 500 ezer Ft-tal járul hozzá. 4/ 2016. sz. hat.

 

Az alapítvány benyújtott és nyertes pályázatai alapján a 2016. évi Teleki- Trianon emlékülés (június 4-én), a hagyományos novemberi díjátadó ünnepség megrendezése, valamint a szakmai pályázaton elnyert 1MFt támogatás keretében a TRIANON 100. évfordulójának előkészítését szolgáló program-előkészítő megbeszélések szervezése a fő feladat, s az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulós programjaiban közreműködés. 5/ 2016. sz. hat.   

 

Döntés a Teleki Pál érdemérem 2016. évi kitüntetettjeiről:

Az előzetes konzultációk alapján összeállított és megküldött javaslatok alapján 2016. jún. 4-én az Alapítvány öt személyt tüntet ki Teleki Pál Érdeméremmel:

Dr. Fekete Gyula, közgazdász, hajdani MVSZ képviselő, a Százak Tanácsa tagja

  1. Király István, a Magyar Felsőoktatás egykori szerkesztője, a BGA volt informatikusa

Szanyi Mária , néprajzkutató, tanár a Felvidéken, a Kincskeresők mozgalom szervezője

Szalai Attila, polonista, egykori diplomata, közíró, a BGA kurátora, a Retörki mtársa

Szeredi Pál, újkortörténész, közíró, a népi mozgalom és jeles képviselőinek kutatója

6/2016 sz. hat. egyhangúlag

3., 6. témakör: A Trianon96. – Teleki Pál emlékező estet a Magyar Írószövetséggel közösen, a Mika Sándor Egyesület közreműködésével szerveztük. Az áldozatos nemzetszolgálatért odaítélt Teleki Pál érdemérem kitüntetést tíz éve, 2006-ban – Teleki Pál halála 65. és az 1956-os Magyar forradalom és szabadságharc 50. évfordulója tiszteletére – alapítottuk. Erre is emlékeztetett a kitüntetést átadó Lezsák Sándor, személyre szóló laudációi előtt.

Az est fő szónoka, Dr. Juhász György: “Trianon és a magyar autonómiák 1918-tól napjainkig” c. kitűnő emlékező beszéde, a Trianon 100. évfordulójának előkészítését szolgáló program első lépése, amelyet a BGA honlapjára föltettünk. Az év során Juhász György tovább folytatta a magyar autonómia törekvések megvalósítására irányuló kutató és szervező munkáját, azok publikálását.

2016 jún. 30-án halála 75. évfordulója okán , Teleki Pál (1879-1941)  miniszterelnök, földrajztudós, akadémikus tiszteletére, emlékkonferenciát tartottak Balatonbogláron.

Megnyitó beszédében kuratóriumi elnökünk Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Nemzeti Fórum, az Ifjú Konzervatívok a Nemzetért /IKON/, a lakiteleki Népfőiskola Csengey Dénes Vándoregyeteme által rendezett tanácskozáson arra szólított fel, hogy “merjünk Teleki Pálról beszélni”. Hangsúlyozta: “legyen bátorságunk példázattá emelni rendíthetetlen keresztény hitét, nemzeti elkötelezettségét, erkölcsét, legyen erőnk és bátorságunk, hogy Teleki Pál, a kormányfő, az akadémikus, a nemzetnevelő főcserkész méltó helyre emelkedjen a nemzet önismeretében”. Fontosnak nevezte, hogy “több évtizedes történelemhamisítást és rágalmazást követően” beszéljünk a nemzet nagyjairól, tekintsük őket példának, iránytűnek, és ne csak tudatunkban, hanem köztereken is emeljünk nekik emlékműveket. Beszédében “a Trianonban megcsonkított Magyarország megmaradása érdekében rendkívüli erőfeszítésekre képes” Teleki Pál mellett méltatta Mindszenty József bíborost, Prohászka Ottokárt, Wass Albertet, a Balatonboglárra került lengyeleket segítő helyi plébánost, Varga Bélát, valamint a két világháború közötti népi írók munkásságát.

Szalai Attila a BGA kurátora, a Retörki munkatársa  előadásában szólt arról, hogy Teleki Pál szobra a 2000-es évek elején nem kaphatott helyet a budai várnegyedben, a tervet sorozatosan támadta a baloldali és liberális sajtó. Rieger Tibor képzőművész alkotását ezután úgy fogadta be Balatonboglár, mint korábban a volt kormányfőnek a budapesti Fiumei úti sírkertből kitett földi maradványait Máriabesnyő – közölte. Telekinek az akkori sajtó azt vettette a szemére, hogy miniszterelnöksége idején született a numerus clausus…. Erről megjegyezte, hogy a numerus clausus nem említi a zsidóságot, kizárólag a magyarországi nemzetiségekről beszél, és arra irányult, hogy az országban élő népfajokhoz, nemzetiségekhez tartozó ifjak arányszáma a hallgatók közt elérje a népfaj, nemzetiség országos arányszámát. “Ezzel a keresztény középosztályt kívánták segíteni, amelynek sok, háborúból visszatérő fiatalja számára a Trianon után kialakult munkanélküliséggel, lecsökkent egyetemi férőhelyekkel jellemezhető helyzetben megnehezült az egyetemre jutás” – mondta. Felhívta a figyelmet arra is, hogy hasonló szabályozás Oroszországban már korábban működött, és volt az Egyesült Államokban, Kanada egyes egyetemein is. Ráadásul a magyarországi numerus clausus a második világháború után sem szűnt meg, csak nem faji, hanem származási, osztályalapokon nyugodott…Előadása A liliom üzenete” címmel a Magyar Hírlap 2016. aug. 15-ei számában megjelent. A konferencián Grezgorz Lubczyk, Lengyelország volt budapesti nagykövete, a szoborállító Teleki Pál Emlékbizottság tagja, fölidézte a népét patronáló Teleki Pál alakját, akinek köszönhető, hogy a II. világháborúban megnyitották az ország határait 120-140 ezer lengyel menekült előtt, és az is, hogy Németország Magyarországon keresztül nem támadhatta Lengyelországot. Első miniszterelnöksége idején; 1920-ban, oda lőszerszállítmányt ő juttatott, hogy az újjászülető ország fel tudja venni a harcot a bolsevista invázióval.            Nagy Dóra, az IKON elnöke elmondta: a szervezet tagjainak a közeljövőben jelennek meg tanulmányai, amelyek bemutatják Teleki Pál politikai, tudományos munkásságát, cserkészetért végzett tevékenységét… áldozatos életét, munkásságát; amit a konzervativizmus fő alkotóelemei –  a múlt ismerete, tudása, nemzete iránti lojalitás, szeretet hatottak át, haláláig.                                                                                            Fontosnak tartjuk, hogy a Bethlen Gábor Alapítvány, amely megalakulása  óta küzd a XX. század kiváló magyar tudós-politikusa közéleti- politikai rehabilitációjáért, újabb szövetséges társakkal, különösen az Ifjú Konzervatívok a Nemzetért Egyesületbe és a Mika Sándor Egyesületbe tömörült értelmiségi fiatalokkal együttműködve folytathatja e munkát. Ennek jegyében szólította föl zárszavában a hallgatóságot Lezsák Sándor: merjünk Budapesten köztéri szobrot állítani Teleki Pálnak is… merjünk egyenes derékkal megállni előtte lengyel barátainkkal, főhajtással megköszönni, hogy megmentette tízezrek életét, és millióknak ad a jövőben is keresztény, magyar példázatot”.

A BGA programjai keretében folyamatos konzultációt folytattunk a Trianoni döntés centenáriumi előkészítése jegyében, amelyhez alapul szolgált pl. “Bakos István: Nemzetépítő kísérlet – a Magyarok Világszövetsége kronológiája” c. könyve is.

Ez a Retörki – műhelyben készült, határon túli magyar kutatók és közéleti szereplők közreműködésével. A 2016. közepén megjelent hiánypótló könyvet széleskörű érdeklődés övezte, Retörki- beli bemutatóján sokan vettek részt, hírt adott róla számos hazai lap, a külhoni magyar sajtóban, hírportálokon pedig vitákat generált. A Magyarok Világszövetsége létrehozásának célja a Kárpát- medencén túli világban szétszórtan élő kivándorolt, menekült magyarok összefogásának, megmaradásának szervezett támogatása, közszolgálata volt, amely a békés revízió igazságos céljainak külföldi elősegítése jegyében alakult ki 1929-től 1938-ig. Teleki Pál és társai Trianon sebeinek orvosolására hozták létre és működtették. Nagyrészt ennek szándéka  vezérelte az MVSZ megújítását is a rendszerváltozás kezdetén. Azóta elhalt maga a világszervezet, erőtlenebbé vált a civil szféra is, de a valódi célok szolgálatára igény és szükség van. Az új szövetség létrehozásának szüksége és szándéka világszerte érzékelhető, aminek valóra váltásához fontos adalék az a számvetés, amit a rendszerváltó MVSZ első évtizedéről készített a szerző. Ehhez társulnak –  visszaemlékezések, vélemények, tapasztalatok, lektorálások, recenziók, tanulmányok; zömük 2016-2017-ben e könyv Retörki műhelymunkája során készült – anyagok; a tanácskozásokra, véleményezésre, a könyvbemutatóra.

A Bethlen Gábor Alapítvány Aranykönyvének összeállítása, szerkesztése során szintén számos megbeszélést folytattunk e témáról, a Trianoni békediktátum centenáriumára szükséges felkészülés összehangolásáról. Jeles nemzetiségpolitikusok, emigráns publicisták, szakemberek elképzeléseit, véleményét kérdeztük, s kezdtük összegyűjteni – köztük Borbándi Gyula, Csapó Endre, Deák Ernő, Komlóssy József, Kunckelné Fényes Ildikó, Ludányi András, Magyaródy Szabolcs, Papp László, Pátkai Róbert, s az utódállamokból Bata János, Bodó Barna, Csáky Pál, Duray Miklós, Hódi Sándor, Milován Sándor, Pogány Erzsébet, Tőkés László, illetve Szíjártó István, Dr. Király Gábor, Pál Zoltán, Rieger Tibor, Ujváry Gábor, Zika Klára, Agócs Sándor a BGA kurátorai ill. a Retörki vezetői, munkatársai közül Bíró Zoltán, Domonkos László, Házi Balázs, Juhász György, Kiss Gy. Csaba, Lóránt Károly, Szeredi Pál, Magyary Rozália, M. Kiss Sándor, Nagy András, Nagymihály Zoltán, Petrik Béla, Szalai Attila véleményét –  akikkel konzultáltunk a könyvek kapcsán, ill. részt vettek a tanácskozásokon és a könyvbemutatókon. Megerősödött az a nézet, hogy – az országban tapasztalható áldatlan pártpolitikai harcokra, ill. a nemzeti összetartás és szolidaritás alacsony színvonalára tekintettel – a trianoni centenáriumi előkészületeket függetlenítsük a pártok választási percpolitikájától. A keresztény civil társadalom szervezeteinek nemzeti célú együttműködésével, összehangolt erőfeszítésével igyekezzünk távlatos programokkal emlékezni, emlékeztetni sorstragédiánkra, kiutat találni a Trianon okozta romlásból.

A jórészt közadakozásból létrehozott kolozsvári Bethlen Gábor szobor példája, illetve a csallóközi Magyarok Nagyasszonya szoborállítás kihívása késztetett bennünket arra, hogy Rieger Tiborhoz csatlakozzunk; civil összefogással segítsük szoboradománya megvalósítását. Ha ez sikeres lesz, folytatjuk a jelképes Magyarok Nagyasszonya szoborállítás programját, amely – régi örökségünk felidézésével –, Trianon ellenszere, egy új szellemi honfoglalás alapja lehet. Mindenek előtt az utódállamok magyar közösségeinek szoborállító kezdeményezése érdemel részünkről figyelmet, amit a BGA civil összefogással, közadakozással támogatna… 

              

  1. jún. 10-én, halála 5. évfordulója alkalmából, ünnepélyesen fölavattuk az emigrációból hazatért Csicsery-Rónay István politikus, történész, író, könyvkiadó Rieger Tibor alkotta emléktábláját, amelyet a család, a Zichy Mihály és a Bethlen Gábor Alapítvány készíttetett a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával. A Bp. V. Szép utca 5. falán elhelyezett emlékjel avató beszédét társa Dr. Horváth János képviselő és Dr. Navracsics Tibor az EU tisztségviselője tartotta.
  2. szeptemberében közreműködtünk a Zrínyi Miklós 450. emlékév programjaiban, nyáron részt vettünk az Eötvös Kollégium Baráti Köre által szervezett a Zrínyi Miklós – emléktúrán.

2016 szept. 12-én Csoóri Sándor költő, a magyar közélet kiemelkedő alakja, a BGA egyik alapítójának halála megrendítő volt, amelyet nekrológok sokasága, búcsúztatása és temetése is jelzett. A Kuratórium a BGA Aranykönyvben Bíró Zoltán összeállításával adózott emlékének, kurátorai a médiában, lapokban, a Hitel folyóirat emlékszámában is búcsúztak tőle.

 

  1. témakör:

A Bethlen Gábor Alapítvány 2016 nov. 18-án, a Pesti Vármegyeház Dísztermében tartotta 30. évi díjátadó ünnepségét. A kitüntetettekről elhangzott méltatásokat – fennállása óta rendszeresen, így ez évben is – a Hitel folyóirat 2017 márciusi közölte.

Az Alapítvány Teleki Pál Érdemérem kitüntetését korábban, 2016. június 4-én, a Magyar Írószövetségben tartott Trianoni megemlékezésen – személyre szóló méltatás kíséretében –adta át Lezsák Sándor a kuratórium elnöke. A “zárszámadó” ünnepségen az Alapítványt és az est közönségét Tarnai Richárd Pest Megyei Kormánymegbízott üdvözölte a történelmi helyszínen, ahol a 2016. évi Bethlen Gábor-díjak, a Márton Áron Emlékérmek, a Tamási Áron-díj, és a “Székelyföld jövőjéért” második ösztöndíj ünnepélyes átadása történt.

 

BETHLEN GÁBOR-DÍJ :

a HITEL folyóirat Szerkesztőségének irodalmi, kulturális, művészeti és társadalmi szerepvállalásáért – a nemzeti művelődés kiemelkedő szolgálatáért

                                          Laudátor: Dr. Petrik Béla köztisztviselő, a BGA  kurátora

Dr. Koszorús Ferenc ügyvédnek, a 110. éves Amerikai Magyar Szövetség elnökének, az USA közéletében és a magyar kisebbségek védelmében folytatott nemzetszolgálatáért                                                                Méltatta: Lezsák Sándor író, az Országgyűlés alelnöke, a Kuratórium elnöke

Márton Áron Emlékérem:                                                                                                                                            Dr. Bárth János néprajzkutatónak, a Duna-Tisza köze és Székelyföld néprajzi öröksége-, értékeinek feltárásában végzett magyarságszolgálatáért. L: Kósa László akadémikus  Stanko Andrić horvát történésznek, a térség és Szlavónia keresztény múltja, s Kapisztrán Szent János életútja értékmentő kutatásáért L:Sokcsevits Dénes igazgató,BB Intézet,Zágráb  Lászlófy Pál, tanárnak, az erdélyi magyar oktatásügyben végzett pedagógiai és szervezői munkájáért, nevelő tevékenységéért – nemzetszolgálatáért. L:Potápi Árpád államtitkár TAMÁSI ÁRON-DÍJ:                                                                                                                    Lukácsi Huba, gimn. tanárnak, a Latinovits Diákszínpad alapítójának L:Sudár Annamária

 Székelyföld  jövőjéért”2017.évi ösztöndíjasa:Csata Adél. Bemutatta: Egyed Emese  

Közreműködött: Csoóri Sándor Kossuth-és Liszt Ferenc díjas dalszerző, népzenész                 Műsorvezető: Arató György levéltáros – történész, Mika Sándor Egyesület vez. tagja volt.

 

1., 2.-3. témakör:

A Bethlen Gábor Alapítvány Kuratóriuma 2016. dec. 9-ei a Fekete Gyula emléktábla avatása után tartott ­ülésén, a kurátoroknak átadott Aranykönyvben számot adott az Alapítvány elmúlt  évtizedben végzett munkájáról; középpontban a 2013 október 23-án névadónk fejedelemmé választása 400. évfordulóján –, fölavatott szobrának megvalósításáról. Az Aranykönyv hosszú vajúdás után – J. Király István hathatós közreműködésével, Magyary Rozália, Bakos István kurátorok, a könyvtervező Nagy András, a tördelő Bagu László és a kecskeméti Synra nyomda megfeszített munkájával –, fél év alatt készítettük el. A Hitel Könyvműhely gondozásában kiadott “A kolozsvári Bethlen  Gábor-szoborállítás emlékezete” c. kiadvány a Reformáció Évének méltó köszöntése. Ünnepélyes bemutatóját dec. 19-én tartottuk, ahol Adorjáni László kolozsvári lelkész, Bíró Zoltán, Komlóssy József (Svájc) és Lezsák Sándor ajánlotta a megjelent zömében a közadakozásban részt vett–, sok vendég figyelmébe.

 

Ezen a bemutatón kuratóriumi elnökünk Lezsák Sándor író, az Országgyűlés alelnöke arra emlékeztetett, hogy az elmúlt száz-százötven évben mennyi emlékművet és szobrot tettek tönkre, olyanokat is, amelyekről azt hitték, hogy maradandók. „Vannak szobrok, amelyek a ledöntés után is ott élnek az emlékezetben” – hangsúlyozta. Mint mondta, a létrejött könyv is fontos emlékjel. „Sok-sok ilyen emlékjelet fogunk még a Kárpát-medencében létrehozni” utalt a centenáriumi előkészületekre; jelezve, hogy az Alapítvány Kuratóriuma ennek jegyében támogatja Rieger Tibor 2017. augusztusában fölállítandó Magyarok Nagyasszonya szobrának megvalósítását a Csallóközben.

A BGA Aranykönyvében közöltük Lezsák Sándor író, a Magyar Országgyűlés alelnöke 2016. máj. 15-én Csíkszeredában, a Márton Áron szobor avató ünnepségén elhangzott beszédét, néhány szép fotóval együtt. Közöltük a 2016-ban megjelentParasztsors- Magyar sors” c. emlékező tanácskozásunkról (2014) készült könyv és a kiállítás pár fotóját, valamint a felújított nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium 2016. évi tanévnyitójának megható képeit.

A nemzeti összefogás jegyében – a királyfiakarcsai Petőfi Sándor Baráti Társulással és a felvidéki Szövetség a Közös Célokért társulással közösen –, a Magyar Kultúra Napja alkalmából “Felhívást” adtunk ki a Rieger Tibor alkotta és adományozta Királyfiakarcsai Magyarok Nagyasszonya szobor felállításának támogatására. A MNA Szoborbizottság fővédnökei: Csáky Pál  szlovákiai magyar EP képviselő, Duray Miklós a felvidéki Szövetség a Közös Célokért társulás elnöke, Kozma Imre szerzetes a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetője, Lezsák Sándor az Országgyűlés alelnöke, a BGA Kuratórium elnöke. Mellettük egy védnöki testület (21 felvidéki és magyarországi jeles személyiség), s öttagú Szervezőbizottság (Rieger Tibor, Bakos István, Erdő Péter, Magyary Rozália, Pogány Erzsébet) működik.

A Magyarok Nagyasszonya Szoborbizottság (továbbiakban MNA) első ülését a Bethlen Gábor Alapítvány ügyvivő kurátora Bakos István Lezsák Sándor és a Szervezőbizottság egyetértésével , hívta össze Budapesten. A január 31-én villámpostán kiküldött meghívót a MNA fővédnökei, védnökei, szervezői, valamint a BGA kurátorai és munkatársai kapták meg, egy tervezet kíséretében, amely a zártkörű tanácskozás alapjául szolgált. Az egyeztető megbeszélésen 27 fő, a BGA kurátorainak és a MNA tagjainak zöme élen Lezsák Sándor Duray Miklós fővédnökökkel –, aktívan részt vett. Megállapodás született arról, hogy egyelőre csak a csallóközi szoborállításról beszélünk nyilvánosan, a többi bizalmas jellegű (ld.alább): (Juhász Gyula: Trianon c. verse jegyében: “Nem kell beszélnünk róla sohasem, de mindig, mindig gondoljunk reá”: cselekedjünk érte a csallóközi szoborállítás után úgy, “ahogy lehet.”            A távlatosabb MNA program (2017-2021) keretében történő szoborállítás melletti érvek:        A nagyszerű műalkotás nemzeti, szakrális jellege, egyedülálló megoldása, páratlan lehetőséget  kínál stratégiai centenáriumi programunk elindítására. Ez esetben célunk, hogy a Trianoni békediktátum 100. évfordulójára, ill. a 2020-ban Budapesten tartandó 52. Eucharisztikus Világkongresszus hetére segítsük magunk, nemzettársaink méltó fölkészülését, a magyarság helytállását. Alapvető feladatunk lenne a MNA sugallta keresztény közösségépítés, a szellemi honvédelem és a lelki megújulás serkentése a történelmi haza egész területén, főleg a magyarlakta vidékeken. Ahogy Erdélyben Márton Áron és Bethlen Gábor kultuszát erősítették a szoborállítások, úgy serkentse a Magyarok Nagyasszonya szoborállítási program a Szent Korona jegyében fogant keresztény- magyar értékek megismerését és éltetését az egész Kárpát-medencében. A csallóközi első MNA szoborállítás Szent István, Szent László, Pázmány Péter, II. Rákóczi Ferenc szellemi örökségén túl, ébressze a Felföldhöz kötődő XX. századi keresztény-magyar kiválóságok – Prohászka Ottokár, Esterházy János, Mindszenty József kultuszát; életpéldájuk, nemzethű áldozatvállalásuk, tanításuk, szellemi üzenetük megismerését és követését. A szoborállításhoz kapcsolódó összejöveteleket, közadakozási alkalmakat, zarándoklatokat sokak megnyerésével, aktív jelenléttel szolgálhatjuk, de tudnunk kell, hogy a MNA jegyében elgondolt centenáriumi program jövője, az első eredménytől függ.)

Rieger Tibor bronzba öntött Magyarország Nagyasszonya szobrát 2017. május 13-tól  aug. 16-ig Budapesten, a Máriaremetei kegytemplomban mutatjuk be. A szoboravató ünnepséget augusztus 19-én a csallóközi Királyfiakarcsán tartjuk. A közadakozásból támogatott szoborállítási program szervezése, a BGA egyik kiemelkedő feladata 2017-ben.   A hazai és a felföldi keresztény magyar civil szervezetek, egyházak, önkormányzatok, személyek közreműködésével ösztönözzük a sikeres adománygyűjtést, a szoborállítást, s ezzel együtt azt, hogy egyre többen ismerjék, tárják föl, tanulják újra, műveljék múltunk elfeledett jó szokásait, ősi tájait; legyenek részesei a szellemi honvédelemnek, az újraszervesülő magyar egységnek.

Az elmúlt három hónap során öt-hat ismertetés ill. elismerő recenzió jelent meg az Aranykönyvről és kétannyi a királyfiakarcsai Magyarok Nagyasszonya szoborállításról. Csapó Endre az ausztráliai Magyar Élet hetilapban is közzétette a Felhívást, a BGA Aranykönyvét pedig recenziójában értékelte, amelyből az alábbi részt idézzük:

 “A 220 oldalas könyv a szobor létrejjöttének, viszontagságos körülményeinek, sikeres ünnepélyes felavatásának alkot maradandó emléket. A könyv címe: A kolozsvári Bethlen Gábor szoborállítás emlékezete. Összeállította Magyary Rozália és Bakos István.

Az album alakú könyv a 2013. október 23-i esemény színes képes beszámolója köré épített történelmi visszaemlékezés összegezése, érzésem szerint azzal a szándékkal prezentálva, hogy egyszer, valahol, végre el kell mondani, hogy nemzeti ügyet támogatni Magyarországon mindig küzdelmes volt, és ezen a téren mai napig is sok kívánni való maradt. Nemcsak a Bethlen Gábor Alapítványnak volt nehéz élete, de ennek a negyedfél évvel ezelőtt felállított szobornak is. Végül nagy erőbedobással sikerült Bethlen Gábor Emlékévet tartani a névadó fejedelemmé választásának 400-ik évfordulója napján, 2013. október 23-án, Kolozsvárt...(Csapó Endre: A Bethlen Gábor szoboravatás Aranykönyve, Ausztráliai Magyar Élet 2017. ápr. 20.)

 

A Bethlen Gábor Alapítvány halottai 2016-ban: Dr. Tőkés István, Lengyel Alfonz, Skultéty Csaba, Bedő György, Hábel György, Tempfli József püspök,  Oláh János, Molnár Ágoston, Csoóri Sándor alapító, Böröcz József, Keresztes György Pál.

 

A Bethlen Gábor Alapítvány Kuratóriuma (2016): Lezsák Sándor (elnök), Kurátorok: Bakos István (ügyvivő), Bartos Mónika, Dr. Béres József, Bíró Zoltán, Illyés Mária, Magyary Rozália, Németh Ágnes Dr. Petrik Béla, Szalai Attila. M. társak: Kalmár Judit, Bordi Károly.

 

Konkrét példák kurátoraink 2016-ban, a BGA képviseletében végzett további munkáira:

 

Bartos Mónika a Kárpátaljai Rózsahölgyek Társasága felkérésére, a Beregszászon rendezett jótékonysági operett est Háziasszonya szerepét vállalta. A Beregszász és a járás kiemelkedő éttermeinek és civil szervezeteinek részvételével 2016. nov. 3-án tartott est előadói: Pitti Katalin Liszt Ferenc-Díjas Operaénekesnő, Érdemes Művész Pomlényi Péter színművész volt.

 

Petrik Béla:

„Engem csak a vers véd…” Nagy Gáspár Rendszerváltó versei

Előadás a Széchenyi Társaságban, Budakeszi, Prohászka Gimnázium, 2016. január 7.

Nagy Gáspár Alapítványról, Díjról, Emlékházról beszélgetés – KARC Fm Rádió, 2016. május 5.

Nagy Gáspár Rendszerváltó versei – Előadás és foglalkozás a Nagy Gáspár Irodalmi Táborban, középiskolások részére, Bérbaltavár, 2016. június 20.

A HITEL Bethlen Gábor díja – Laudáció, 2016. nov. 18. Elhangzott Vármegyeháza, Bp.

 

Októberi stációk – Nagy Gáspár és 1956 című antológia bemutatója. Bevezetőt mondott Sebestyén Ilona, a Nap Kiadó vezetője. A kötetet bemutatta Pécsi Györgyi szerkesztő, irodalomtörténész és Dr. Petrik Béla irodalomtörténész. – Budakeszi, Nagy Gáspár Könyvtár, 2016.11.24.

 

1956-os megemlékezés – Gödöllői Városi Könyvtár, 2016. december 15.

Szalai Attila:  2016. júl. 30-án, az Alapítvány képviseletében részt vett és nagyszerű előadást tartott a Nemzeti Fórum, az IKON és a Csengey Dénes Vándoregyetem emlékkonferenciáján Balatonbogláron, ahol a  Teleki Pál (1879-1941) volt miniszterelnökre, földrajztudósra, akadémikusra emlékeztek halálának 75. évfordulóján. (ld. a beszámolóban)

2016. szept. elsején a Bem József Lengyel Kulturális Egyesület megrendezte hagyományos találkozóját a budapesti Farkasréti temetőben. Délelőtt 11-kor katonai tiszteletadás mellett megkoszorúzták id. Antall József és Baló Zoltán ezredes sírját. A találkozón részt vett többek között Roman Kowalski, Lengyelország rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Jeszenszky Géza, Magyarország egykori külügyminisztere, dr Csúcs Lászlóné Halina, a lengyelek parlamenti szószólója, dr Rónayné Słaba Ewa, az Országos Lengyel Önkormányzat elnöke, dr Várnai Dorota, a fővárosi Lengyel Önkormányzat elnöke, Eugeniusz Korek, a Bem József Egyesület elnöke, Bogdanska-Szadai Bozena, a Glos Polonii főszerkesztője és Szalai Attila az Egyesület választmányi tagja, a Bethlen Gábor Alapítvány kurátora, valamint Molnárné Sagun Mónika, az LKK elnöke és Piotr Piętka, a Lengyel Kutatóintézet és Múzeum igazgatója.

2016. szept. 11.-én a II. kerületi Kövi Szűzanya templom melletti téren leleplezésre került a Boldog Jerzy Popiełuszko emlékhely egy kőből kialakított rózsafüzér, melyen Popiełuszko atya imádságait és gondolatait olvashatjuk.. Az emlékhelyet 2016-ban a Lengyel- Magyar Szolidaritás Évében létesítették. 1984. okt. 19 -én a Lengyel Szent Vértanú Barátok templomában, a “Szolidaritás” káplánja bemutatta élete utolsó szentmiséjét és rózsafüzért imádkozott. Utolsó nyilvánosan elhangzott szavait budapesti emlékhelye is őrzi: “Imádkozzunk, hogy szabadok legyünk a szorongástól, félelemtől, de mindenekelőtt a bosszútól és az elnyomástól.” A fölemelő ünnepségen a Magyarországi Bem József lengyel Kulturális Egyesület képviseletében koszorút helyezett el az emlékhelyre Bogdanska-Szadai Bozena, a Glos Polonii főszerkesztője és Szalai Attila az Egyesület választmányi tagja, a Bethlen Gábor Alapítvány kurátora.

2016. okt. 19.-én Boldog Jerzy Popiełuszko atya halálának 32. évfordulója alkalmából a Csepeli Lengyel Önkormányzat képviselői gyertyagyújtással és főhajtással emlékeztek a vértanú emléktáblájánál. Az önkormányzatot Borbély Lénárd polgármester, dr. Szeles Gábor jegyző és dr. Vincze Anikó aljegyző, az Országgyűlést pedig Németh Szilárd munkatársa képviselte. A Bem József Magyarországi Lengyel Kulturális Egyesület képviseletében jelen volt Szadai-Bogdanska Bozena, a Glos Polonii szerkesztője, és Szalai Attila az egyesület választmányi tagja, a Bethlen Gábor Alapítvány kurátora.

2016. október 20.-án Budapesten a Bem József Lengyel Kulturális Egyesület és az ottani LKK részleg konferenciát szervezett a lengyel kereszténység témájában. Ebben az évben ünnepeljük I.Mieszko fejedelem megkeresztelkedésének 1050. évfordulóját, amely 966 április 14.-én zajlott le. Az idei megemlékezések nem csak visszautalások a múltra, hanem reményt adó lendületet adnak egy újjászületett és hitben megerősödő életre. A konferencia ilyen küldetést adott mind a lengyeleknek, mind a magyaroknak.

A konferencia Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök védnöksége alatt zajlott le, előadást tartottak: Krzysztof Grzelak atya – a Lengyel Perszonális Plébániáról, aki megnyitotta a konferenciát I. Mieszko fejedelem keresztség felvételének 1050 éves múltjáról és annak következményeiről szóló előadásával, prof. Kovács István történész és polonista – Magyarország egykori krakkói konzulja, aki Lengyelország történelmének 1863/64-es eseményeit és az akkori katolikus egyházat mutatta be, Grzegorz Górny lengyel újságíró, kiadó és író, aki Marian Zdziechowskiról – a II. Lengyel Köztársaság legnagyobb hungarofil alakjáról beszélt, Bajcsy Lajos atya a Lisieux-i Szent Teréz plébániáról, aki a lengyelországi zarándoklatok emlékezetéről tartott beszámolót, valamint Paweł Cebula atya Egerből, aki a magyar és lengyel katolikusok kapcsolatait mutatta be az „Új Világban”.A konferencia fényét Angelika Korszyńska-Górna és frissen alakult, de annál professzionálisabb együttesének koncertje emelte.
A rendezvény moderátora Szalai Attila – polonista, újságíró, nyugalmazott diplomata, a Bem József Lengyel Kulturális Egyesület tagja, a Bethlen Gábor Alapítvány kurátora – volt.

2016. október 21.-én az 1956-os magyar és az 1944-es Corvin közi lengyel emléktáblánál – amelyet a Bethlen Gábor Alapítvány Szalai Attila kurátor kezdeményezésére állíttatott föl egy éve –, koszorúzást tartottak. A Corvin köz az 1956-os harci események kapcsán nagy jelentőséggel bír mind a mai napig. Koszorút helyezett el a kerület képviselője Sántha Péterné, Józsefváros polgármester-helyettese, Szalai Attila a Bethlen Gábor Alapítvány kurátora, Małgorzata Soboltyński – az Országos Lengyel Önkormányzat elnökhelyettese és Lapis Balázs, az Országos Lengyel Önkormányzat hivatalvezetője. Az ünnepségen jelen voltak még polonofilok és magyar iskolai tanulók. A fekete gránitba vésett lengyel és magyar nyelvű felirat arra emlékeztet, hogy gondolatban kezet foghatnak a varsói és a budapesti felkelők, akik a XX. század két legnagyobb rezsimje, a fasiszta és a kommunista rendszer ellen fogtak fegyvert. 1944-ben a keleti frontról Varsóba vezényelt magyar katonák megtagadták a felkelők elleni fellépést, sőt, mi több, fegyvereket, ruhaneműt és élelmet adtak nekik, a sebesülteket pedig ellátták a magyar tábori kórházban. Sokan a magyarok közül a felkelők oldalára álltak.

1956-ban Lengyelország érkezett leghamarabb humanitárius segítségnyújtással, a hazánkban tanuló lengyel hallgatók pedig a Nemzetőrség karszalagját viselték magukon. A pesti emléktáblán „A Kis Felkelő” rajzolatát láthatjuk, Burián Norbert szobrászművész készítette.

2016. nov. 8-án bemutatták Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 című könyvét Budapesten, a Magyarság Házában, A kétkötetes mű a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (RETÖRKI) könyvsorozatában, az Antológia Kiadó gondozásában jelent meg. A rendezvény kezdetén a könyvbemutatót szervező Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum főigazgatója, Bíró Zoltán köszöntötte a jelenlévőket, majd Szalai Attila, a RETÖRKI munkatársa, az est moderátora Duray Miklóssal kapcsolatban az alábbiakat mondta: „Egy azonban teljesen biztos, hogy ott állt mindig, ahol (mint egy fa – a szerk.) a gyökerét leengedte. Soha nem engedett se jobbra, se balra. Lehet hasonlítani a Wass Albert féle kőhöz. Ami marad. Duray Miklós maradt és reméljük, hogy még sokáig velünk fog maradni.”                                           2016. november 11-én a függetlenségi ünnep alkalmából a Lengyel Köztársaság szegedi tiszteletbeli konzulja nemzetközi konferenciát szervezett, megnyitotta a lengyel kereszténység felvételének 1050. évfordulójáról szóló kiállítást, valamint több mint 150 vendéget hívott meg fogadásra és koncertre. „Az európaiság kettős értelmezése: a nyugat-európai multikulturalizmus és a kelet-közép-európai nemzetállamiság” című konferenciára a szegedi dóm altemplomában került sor. Az ottani egyházmegye és a Lengyel- Magyar Kulturális Egyesület meghívására előadást tartottak:                                                         Bronisław Wildstein (lengyel publicista és újságíró) „Mit vihetnek az Európai Unióba az új (posztkommunista) tagállamok?”                                                                                                    Luca Volonté (olasz EP-képviselő) „Az európai értékrend relativizálása”

 

Ferdinand Fellmann (német filozófus, ny. professzor) „Globalizáció – a Nyugat alkonya?”  Kiss Gy. Csaba (magyar irodalom- és kultúrtörténész, /Teleki Pál érdemérmes, régi kurátor) „Kereszténység és kulturális identitás lengyel és magyar változatban”.                                                                                                               A konferencia moderátora Szalai Attila, ny. diplomata, újságíró a Bethlen Gábor Alapítvány kurátora volt.

A BGA 60. évfordulós programjának része “Csapó Endre: Ötvenhat emigrációs szemmel (1964- 2014)” című, az Antológia gondozásában, Lezsák Sándor előszavával kiadott egyedülálló könyve és sok más esemény, akció, amelyekhez hozzájárult Alapítványunk is.

Az elért eredmények, a beszámolóban ismertetett idei közös tevékenységek, programok, illetve néhány kurátorunk kérésemre megküldött egyéni beszámolója mellett, az idén megjelent két könyv (“Parasztsors- magyar sors” illetve “A Bethlen Gábor Alapítvány Aranykönyve”), a kuratórium tagjainak, alapítóinak és kitüntetettjeinek 2016-ban megjelent számos könyve, kb. félszáz előadása, nyilatkozata és publikációja is jelzi Alapítványunk közéleti szerepvállalását.

A Bethlen Gábor Alapítvány működéséhez és programjaihoz – fennállása óta – külföldi pályázati támogatást, adományt, jelentős támogatást nem kapott. A magyar államtól sem.

 

A BGA 2016. évi működése és teljesítménye a mostoha körülmények ellenére –, elismerésre méltó, amiért köszönettel tartozunk az áldozatos munkát vállaló Kuratórium tevékeny elnökének és tagjainak, a működést támogató (NEA, NKA), intézményeknek, a határon inneni és túli együttműködő szervezeteknek, intézményeknek, egyéni támogatóinknak.

 

 

Buda, 2017. április 21-én                         Összeállította: Bakos István ügyvivő kurátor

A Bethlen Gábor Alapítvány beszámolója 2014. évi tevékenységéről

             BETHLEN GÁBOR ALAPÍTVÁNY

Székhely: 1078 Budapest, Hernád utca 56/b

Adószám: 18006135-1-41, Bírósági bejegyzés sz. 1131

..mi minden erőt, ami a haza  javára akar és tud lenni, nem eltiporni,  hanem együvé fogni kívánunk…” Móricz Zsigmond: Erdély

A Kuratórium 2015. márc. 24-én – a Németh László Emlékszobában – tartott ülésén  megtárgyalta az ismertetett számszaki és szöveges beszámolókat, s határozatot hozott:

A Kuratórium az Alapítvány 2014. évi közhasznúsági beszámolóját a szöveges beszámolóval együtt 23831 e Ft mérlegfőösszeggel, 5233 e Ft. mérleg szerinti eredménnyel, elfogadta.         3/2015 sz. határozat /egyhangúlag megszavazva/

Beszámoló  a Kuratórium 2014-ben végzett munkájáról:

Az eredményesen – Péterfy László Bethlen- szobrának 2013. október 23-iki kolozsvári ünnepélyes fölavatásával és a novemberi díjátadóval – zárult Bethlen Gábor emlékév után; 2014-ben, a fél évezrede zajlott Dózsa György-féle parasztlázadás jegyében, a magyar parasztság sorsára emlékeztünk, emlékeztettünk főként az őszi nagyrendezvényünkön.

– Az Alapítvány Kuratóriuma az elmúlt évben – két könyv kivételével – teljesíteni tudta vállalt feladatait. (A kolozsvári Bethlen Gábor szobor Aranykönyve főleg az ígért támogatás elmaradása és J. Király István informatikusunk távozása miatt nem valósult meg, a Magyar nemzetismeret angol változata pedig csak 2015-ben kerül nyomdába.) Magyary Rozália és a BGA közreműködésével, ez évben két – külhoni magyarok által, részben hazai támogatással megvalósult – könyv látott napvilágot. “55 év a magyarság szolgálatában”, a Svájci Keresztény Magyar Munkavállalók Szövetsége történetét és Böröcz József elnök szolgálatát dolgozta föl. (SKMMSz, Zürich, 2014. 469.p.), ill. “Cseh Tibor: Csernátontól a Reménység Taváig” c. nagyszerű könyve, amelyet Ludányi András szerkesztett. (Fekete Sas Kiadó, Bp. 2014. 520.p.) A BGA embléma jelzi, hogy e könyv kiadását segítettük.

– Szolidáris kötelezettségünknek tettünk eleget 2014. elején, amikor az utcára került HITEL folyóirattal kötöttünk megállapodást. 2014. jan. 17-én a szerkesztőség beköltözött a BGA 1078 Bp., Hernád utca 56/b. alatti irodájába és velünk megosztva használja azt, fedezve az iroda közüzemi költségeit. A helyiségben kiépítette a saját telefon- és faxvonalát, a saját nevére és költségére. A kuratórium által elfogadott írásos szerződést bármelyik fél indoklás nélkül felmondhatja háromhavi felmondási idővel. A HITEL folyóirat, amely fennállása óta közli a BGA díjátadó ünnepségeinek összefoglalóját és az elhangzott laudációkat, a lap hátsó borítóján a Bethlen Gábor Alapítvány emblémáját a támogatók között föltünteti.

– A Magyar Kultúra Napja alkalmából – 2014. január 21-én 17 órakor -, a „Kiss Ferenc Emlékkönyv” ünnepélyes bemutatóját tartottuk a LITEA Könyvesboltban (Budavár, Hess András tér 4.) A KAIROSZ Kiadó és a Bethlen Gábor Alapítvány gondozásában, a KKEK támogatásával megjelent művet Papp Endre, a HITEL főszerkesztője, Kiss Gy. Csaba kurátor, a Magyar Írószövetség választmánya tagja, és ifj. Kiss Ferenc az Emlékkönyv szerkesztője mutatták be, a moderátor: Bakos István kurátor, a könyv társszerkesztője volt. Közreműködött az Etnofon Zenei Társulás. Házigazda: Bakó Annamária a Litea vezetője.

– A Magyar Kultúra Napján – 2014. január 22-én szerdán, 17 órakor –  bemutatót tartunk a XIII. Lakiteleki Filmszemle díjnyertes filmjeiből az URÁNIA Nemzeti Filmszínházban (Budapest VIII. Rákóczi u. 21.). Az ünnepséget Bíró Zoltán kurátor, a RETÖRKI főigazgatója nyitotta meg, majd Kiss Benedek Bethlen Gábor-díjas költő mondta el néhány versét. A kistérségi és kisközösségi televíziók és filmes műhelyek számára 13. alkalommal meghirdetett mozgókép szemle mottója volt: „Fedezzük fel a Kárpát-medencét”.  A Sára Sándor Kossuth-díjas, Balázs Béla ill. Bethlen Gábor-díjas operatőr, filmrendező által vezetett – zsűri a beérkezett 89 alkotásból tízet díjazott a 2013. nov. 8-i díjátadáson, s közülük a fővárosban az alábbi filmeket mutattuk be: Úton-útfélen” c. fődíjas alkotás, Rendező: Szabó Attila (Székelyudvarhely, Székelyföld) „Református magyar vagyok, mindörökké az maradok! – Tamás Ilonka néni 100 éve” c. számos különdíjat elnyert alkotás  Rendező: Kiss Réka (Komárom, Felvidék), „Kicsi Klájd és a nagyvilág II.” c. különdíjas (animációs) film, Rendezők: Kecsenovity Egon- Zsolnai Ákos (Zenta, Délvidék) és az Álmomban rétisas szállt a kertünkbe…” c. különdíjas alkotást Rendezte: Cséke Zsolt (Debrecen, Tiszántúl)

– A 2014. jan. 28-i kuratóriumi ülés befogadta a „Székelyföld jövőjéért” adományt:     „A Bethlen Gábor Szoboralap legnagyobb összegű egyéni adományozója, Dr. Keresztes György Pál primor, századik születésnapján elhatározta, hogy a Nagy Fejedelem által nemesi rangra emelt családja emlékét a Bethlen Gábor Alapítvány keretében működtetendő ösztöndíjalappal örökíti meg. Szándékát 2014. január 9-én közölte  Bakos István ügyvivő kurátorral és Magyary Rozália főkönyvelővel a lakásán. Ígérete szerint, a megállapodás aláírása után céladományként 20.000, azaz húszezer Euró összeget utal a Bethlen Gábor Alapítvány számlájára, amelyből a léczfalvi Keresztes család ösztöndíjalap: „Székelyföld jövőjéért” létrehozását kéri. Az adományozó nagylelkű felajánlását önként, mindenféle ellenszolgáltatás nélkül teszi. A létesítendő ösztöndíjalap célja, hogy a Székelyföld kiemelkedő képességű, tehetséges fiataljainak kiválasztásához, méltó neveléséhez és továbbtanulásához hozzájáruljon. Ösztönözze a magyar tannyelvű iskolák tehetséggondozását, a kiválóak elismerését, bármilyen szintű iskolában tanulnak is. Ösztöndíjat kaphatnak alapfokú, középfokú, vagy felsőfokú tanintézmények diákjai, akiknek kiemelkedő képessége, tehetsége bizonyíthatóan megnyilvánul valamely művészeti ágban, szakterületen, vagy a (hit)életben. Az ösztöndíjat évente egyszer adományozzák, s  – az eredmények függvényében – több éven át biztosítható.                            A „Székelyföld jövőjéért” ösztöndíjra érdemesek kiválasztásáról és az ösztöndíjazásról, a Bethlen Gábor Alapítvány – székelyföldi kitüntetettjei közreműködésével – gondoskodik. Az alapító, Dr. Keresztes György primor az ösztöndíjalapot működése során, lehetőségei szerint, további támogatásokkal ösztönzi. Szeretné, ha ahhoz sokan csatlakoznának; s nyitottan fogadna be céladományokat.                                                                                                                                   A Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriuma köszönettel fogadja a fölajánlott céladományt. Vállalja, hogy „Székelyföld jövőjéért” ösztöndíjalapot az adománytevő óhajának megfelelően megalapítja és – a kuratórium legjobb tudása és szándéka szerint -, jó gazdaként, tartósan működteti.                                                                                                                                     Az ösztöndíjas fiatalok míg tehetségükkel, tudásukkal önmagukat és a Székelyföldet gazdagítják, méltóan szolgálják őseink és a léczfalvi Keresztes család emlékét is. Ennek reményében fogadjuk be és írjuk alá – a csatolt melléklettel együtt érvényes – adománylevelet.

Budapest, 2014. január 28.         a Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriuma jelenlétében:                       Dr. Keresztes György Pál s.k.                                              Lezsák Sándor   s.k.      primor, adománytevő                                                           a Kuratórium elnöke, befogadó

– 2014. febr. 25-én, az URÁNIA Nemzeti Filmszínházban – a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján – Dr. Horváth János vezetésével tartott megemlékezésen – moderátorként közreműködött a BGA ügyvivője, s részt vettek a BGA Baráti Kör tagjai is.

A HITEL 2014. márciusi száma közölte az Alapítvány 2013. nov. 15-i díjátadó ünnepségén elhangzott laudációkat (BETHLEN- díjasok: Izsák Balázs mérnök, a Székely Nemzeti Tanács elnöke L: Lezsák Sándor, Bohdan Zadura lengyel költő és műfordító (Pulawy) L: Kovács István, Hámori József akadémikus, a Magyar Örökség-díj Biz. elnöke L: Dr. Béres József. MÁRTON ÁRON Emlékérem: Dr. Szíjártó István irodalomtörténész, a Százak Tanácsa ügyv. elnöke L: Albert Gábor, Magyary Rozália közgazdász, a PH igazgatója, a BGA főkönyvelője L: Bakos István, Dr. Szász István Tas orvos, író, az erdélyi HITEL Emlékmúzeum alapítója L: Banner Zoltán.TAMÁSI ÁRON-díjas: Gazda József szociográfus, Székelyföld L. Cs. Nagy Ibolya). A márc. 26-i HITEL – est témája a “Székelyföld autonómiája” volt, amelyen a BGA négy székelyföldi kitüntetettje is szerepelt.

2014 május 13-án a Petőfi Irodalmi Múzeumban köszöntöttük 85. születésnapján Kányádi Sándort a magyar költészet kiemelkedő alakját, aki kitüntetései között nagy megbecsüléssel említette Bethlen Gábor-díját, üdvözlő beszédében.

– 2014. június 4-én, a Bethlen Gábor Alapítvány a trianoni békediktátum aláírásának 94. évfordulóján, az Eötvös Collegiumban, Teleki Pál szobránál tartotta hagyományos megemlékezését. Emlékező beszédet mondott: Domonkos László közíró.

Az Alapítvány kuratóriuma 2014/7. sz. határozatával, a következő személyeknek ítélte oda és adományozta a Teleki Pál érdemérmet, magyarságszolgálatuk elismeréseként:

      Roman Kowalski lengyel nagykövet, a lengyel – magyar összefogás támogatója,         Medvigy Endre jogász végzettségű irodalomtörténész, közíró és szerkesztő      Mátyus Aliz író, lapszerkesztő, az Eötvös Coll. Baráti Kör tevékeny tagja,           Bánhegyi Ferenc iskolaigazgató, tankönyvíró,                                                                        Kisida Elek  orvos, a Százak Tanácsa aktív tagja,                                                            Lánchíd Rádió.    A kitüntetéseket, méltató szavakkal Lezsák Sándor elnök adta át.

2014 aug. 22-én Budapesten temettük a Bethlen Gábor-díjas (1992) Borbándi Gyulát. A nyugati magyarság kiemelkedő képviselőjét Lezsák Sándor az Országgyűlés alelnöke, a Kuratórium elnöke búcsúztatta, a családi-baráti körű gyászszertartáson

-2014 aug. 31-én a BGA Kuratóriuma képviseletében az ügyvivő részt vett Dobos László temetésén Pozsonypüspökiben. A felvidéki magyarság gyászában osztoztunk, amikor a Bethlen Gábor-díjas (1991) írót, kiadót, politikus utódaival együtt búcsúztattuk.

2014. szept. 7-én Bakos István és Magyary Rozália részt vett a BGA kuratórium által  támogatott Bem József szobor avató ünnepségén Koltón.  Idézet a Varga Károly Koltó – katalini Református Egyházközség lelkipásztor- esperesének írt levélből: “…az 1849-es erdélyi hadjárat 165. évfordulóján … fölemelő koltói ünnepségen fölavattuk Bem József tábornok szobrát. Méltó volt ez az egésznapos partiumi esemény Teleki Sándor, Petőfi Sándor, Liszt Ferenc, Bem József emlékéhez és a szobraikat fölállító hitvallókhoz, szellemiségük őrzőihez is. Köszönet érte neked,… aki 38. éves lelkipásztori szolgálatoddal, helytállásoddal példát adsz híveidnek, a környék szórványban élő magyarságának; emberségből és hűségből….. tájékoztattuk a Kuratóriumot a nagyszerű ünnepségről, s arról, hogy támogatásunk jó helyre került….Beszámolónk nyomán.. a Bethlen Gábor Alapítvány Kuratóriuma elismerését és köszönetét fejezi ki neked, munkatársaidnak, s mindazoknak, akik a magyar-lengyel barátság e történelmi jelentőségű eseményét méltóan megszervezték…”

– 2014. szept. 19-én „Parasztsors – magyar sors” címmel –a Nemzeti Együttműködési Alap pályázati támogatásával – egész napos emlékülést tartott a Bethlen Gábor Alapítvány. Az Antológia Kiadó jóvoltából szép és időtálló programfüzet készült róla. A Dózsa György vezette parasztháború 500., a Nemzeti Parasztpárt megalakulásának 75. és Für Lajos halálának első évfordulója alkalmából; szept. 19-én, pénteken, az Uránia Nemzeti Filmszínházban rendezett emlékülés technikai lebonyolítója a fiatal történészek Mika Sándor Egyesülete volt. Az alábbiakban az ő tájékoztatójukat idézem:

“Az Uránia emeleti kávéházában fél 10-kor Bakos István művelődéskutató, a Bethlen Gábor Alapítvány kurátora megnyitotta a Kondor Béla rézkarcaiból Nagy András grafikusművész által válogatott és rendezett kiállítást. Nagy András fölolvasta Dózsa György a képzőművészetben című esszéjét, amit az emlékülés programfüzetében is közölt, majd a másfélszáz fős közönség megtekintette a kiállítást.

Az URÁNIA Nemzeti Filmszínház Dísztermében fél 11-től zajló plenáris ülésen a megjelentek közössége a magyarság régi himnuszát, a Boldogasszony anyánk kezdetű népéneket Nagy Balázs tekerős és Bese Botond dudás, a Népművészet Mesterei zenei kíséretével, fölállva énekelte el.  Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriumának elnöke megnyitó beszédében kiemelte a termőföld és a munkahelyek védelmének fontosságát, és az ülés témája kapcsán nemzetpolitikai igénnyel és kitekintéssel beszélt a hagyományos paraszti világ eltűnésének okairól is. Ezt követően Horváth János közgazdász, a Magyar Országgyűlés korábbi korelnöke a Magyar Parasztszövetségről tartott előadást, felidézve alapítását és 1940-es évekbeli működését. Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató, egyetemi tanár Dózsa Györgyről és a magyar parasztság történelmi földigényéről, Bíró Zoltán irodalomtörténész, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum főigazgatója Für Lajosról tartott előadást, Somodi István, a Szárszó Baráti Kör elnöke pedig a parasztság mai helyzetéről beszélt. A plenáris ülés zárásaként, a résztvevők Huszárik Zoltán Elégia című rövidfilmjét tekintették meg.               A zsúfolásig megtelt Fábri-teremben a délutáni első szekcióban Dózsa György életéről, haláláról és utóéletéről szóló előadásokat hallgathatott a közönség. Az eszme-, jog-, irodalom- és gazdaságtörténet, valamint a szociológia témaköréből és módszertanából merítő előadások a történelmi személy és kora problémáit vizsgálták. A második ülésszakasz témája a magyar parasztság XX. századi közéleti képviselete volt. A népi gondolat, a népi írók, Szárszó és a nemzeti tanár- és tudósnevelés kulturális és politikai kapcsolatrendszerét, működésének és utóéletének jellegzetességeit, a XX század második felére gyakorolt hatását vizsgáló előadások a Dózsa személye körül kialakított kultuszról mutattak képet. A harmadik szekció keretében kerekasztal-beszélgetés zajlott Für Lajos: Búcsú a parasztságtól címmel megjelent utolsó művéről, amelynek társszerkesztője, Bíró Friderika bemutatta a munka frissen megjelent záró, harmadik kötetét.                                                                                   A szünetekben Szamek Lili és Deák Zsigmond zenekara autentikus magyar népzenével táplálta a közönség lelkesedését, amely végül spontán közös éneklésig emelkedett.                                                                                             Az emlékülés végén a résztvevők megtekinthették Kósa Ferenc, Sára Sándor és Csoóri Sándor Ítélet című filmjét, amelynek tárgyán túlmutató üzenetéről, készítésének kulisszatitkairól és alkotóinak tapasztalatairól a vetítés után „rendező–néző” beszélgetés keretében faggatták az érdeklődők Kósa Ferencet.                                                                                                                                         A közel tizenhárom órás emlékülés … komplex képet alkot az idei megemlékezések közt azzal, hogy az irodalom, a képző-, zene- és filmművészet, valamint a tudomány területéről gyűjtött egybe a parasztság mint történelmi réteg emlékezetéhez és a nemzetsors aktuális problémáihoz tartozó kérdéseket és koherens válaszokat. A fent bemutatott, közel húsz előadás írott anyagából és az ezekhez csatlakozó, utólag elkészített tanulmányokból a Bethlen Gábor Alapítvány – az emlékülés címével azonos – ünnepi kötetet tervez kiadni a HITEL, a Pro Hungaris Alapítvány, a Lakiteleki Népfőiskola Alapítvány és a szervezők közreműködésével. “(A Mika Sándor Egyesület tájékoztatója, 2014. nov. 8.) 

       A rendkívül jelentős, egyedülálló hazai rendezvényről sok elismerő visszajelzés érkezett, ám viszonylag keveset szólt róla a honi média. A BGA honlapján fönn van a hangfelvétel és fotósorozat, a HITEL 2014. novemberi számában pedig gazdag anyag (az elhangzott előadásokból kilenc, a kerekasztal-beszélgetés, Kondor-metszet) jelent meg róla.

– 2014. nov. 16-án (vasárnap) tartotta a Bethlen Gábor Alapítvány 2014. évi díjátadó ünnepségét az URÁNIA Nemzeti Filmszínház Dísztermében.                                        Díszvendégünk volt Szaniszló Attila kilencéves  zongorista-tehetség Székelykeresztúrról.

Bethlen Gábor díjasok:

Egyed Ákos történettudós. az Erdélyi Múzeum Egyesület volt elnöke (Kolozsvár)

Laudátor: Miskolczy Ambrus történész, tanszékvezető egyetemi tanár

Sir Bryan Cartledge angol történész, diplomata, egykori nagykövet (London)

Laudátor:  Navracsics Tibor jogász, politikus, az Európai Unió biztosa

Markus Meckel teológus, politikus, az NDK utolsó külügyminisztere (Berlin)                                   Laudátor:  Balog Zoltán ref. lelkész, az Emberi Erőforrások Minisztériuma minisztere

Dr. Zétényi  Zsolt  ügyvéd, volt parlamenti képviselő (Budapest)

Laudátor: Lezsák Sándor tanár, az Országgyűlés alelnöke, a Kuratórium elnöke

Márton Áron Emlékéremmel Kitüntetettek:                                                                               Árva László tanár, a Németh László Gimnázium igazgatója (Hódmezővásárhely)                    Laudátor: Szenti Tibor közíró, néprajzkutató (Hódmezővásárhely)                                                                                       Pawel Czebula ofm, ferences szerzetes (Lengyelország)                                                                                 Laudátor: Kiss Rigó László Szeged-csanádi megyéspüspök, ill. Szalai Attila kurátor                                                                  +Saáry Éva geológus, író; a Svájci Magyar Irodalmi és Képzőműv. Kör alapító tagja                                    Laudátor: Agócs Sándor  költő, az Antológia Kiadó vezetője (Lakitelek)

Tamási Áron díjas:                                                                                                                                                                                                  Margittai Gábor író, tanár, szerkesztő, a Magyar Nemzet újságírója (Budapest)                    Laudátor: Cs. Nagy Ibolya irodalomtörténész, a Tamási Áron Alapítvány kurátora

– Dr. Petrik Béla tájékoztatója a Bethlen Gábor Alapítvány 2014. évi díjátadásáról:

“Az URÁNIA Nemzeti Filmszínházban tartottuk a Bethlen Gábor Alapítvány 31. díjátadó ünnepségét, amelyet Lezsák Sándor a Kuratórium elnöke, az Országgyűlés alelnöke nyitott meg. Üdvözölte a régi és új kitüntetetteket, vendégeket és a díjátadás díszvendégét a 9 éves székelyföldi zongoraművész – tehetséget, Szaniszló Attilát, aki Bartók (Este a székelyeknél), Mozart művek mellett saját szerzeményét is előadta az esten.

Az Alapítvány alapító okirata értelmében Bethlen Gábor díjat „azon személyek, vagy közösségek kapják, akik életművükkel, áldozatos munkájukkal sokat tettek nemzetünk értékeinek megőrzése, gyarapítása és Közép-Európa népeinek békés együttélése érdekében.” Az Alapítvány névadója és Márton Áron, Erdély szentéletű mártír püspöke, együtt jelentik azt a szellemiséget, amely az emberi humánumot, a nemzet szolgálatát, a kisebbségek védelmét a legnehezebb időkben is példaszerűen képviseli. Ennek jegyében; a magas szintű, áldozatos tevékenységet végző egyének és közösségek nyerhetik el e díjat. A Bethlen Gábor Alapítvány a szocializmus idején, 1980-ban alakult és a térség első civil és autonóm kezdeményezéseként féllegálisan kezdte meg működését. A korabeli pártállami rendszer retorziókkal, cenzúrával, leváltással, állásvesztéssel büntette az általuk nacionalistának tekintett társaság vezetőit.

A Kuratórium 2014-ben négy Bethlen Gábor díjat adományozott. Elsőként Egyed Ákos történettudós akadémikust, az erdélyi múzeum egyesület volt elnökét tüntette ki, akinek munkásságát Dr. Miskolczy Ambrus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezetője méltatta. Egyed Ákos a mai napig Erdélyben él és dolgozik, szülőföldjén próbálja saját eszközeivel életben tartani a magyarságtudatot. 1948-tól a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen folytatta tanulmányait, s később gyakornokként tanított ugyanitt 1951–1953 között. Ezt követően a kolozsvári Történeti Intézet kutatójaként, később az intézmény vezetőjeként dolgozott. A kommunista rezsim bukását követően 1990–1994 között a debreceni, 1995–1997 között az Eötvös Loránd Tudományegyetemen meghívott tanárként adott elő. 1990 óta a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Tudományos kutatásainak fő témái az 1848-as erdélyi forradalom és Erdély 1867-től 1914-ig terjedő története, de foglalkozott gazdaságtörténettel és a székely társadalom sajátos gazdasági és társadalmi kérdéseivel. Legutóbb 2010-ben a Pallas-Akadémia gondozásában jelent meg Erdély 1848–1849 című könyve, illetve a kitüntetése napján Gróf Mikó Imre „Erdély Széchenyije” című válogatását a KAIROSz Kiadó képviselője adta át. Számos kitüntetés, díj tulajdonosa, 2002-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét. Egy beszélgetésben így foglalta össze pályájának jelentőségét és értelmét: „…ez az elismerés (a tisztikereszt – P.B.) azt jelenti, most már nemcsak Erdélyben és nemcsak a történészek figyeltek fel arra, amit letettem a történelmi érdeklődés asztalára, hanem a magyar közvélemény, a magyar társadalom is értékeli ezt a munkát. Számomra külön öröm forrása, hogy a kitüntetést Sepsiszentgyörgyön vehettem át, mert itt találkoztam diákkoromban a Székely Mikó Kollégiumban azzal a történelmi örökség-szellemmel, amely aztán ott munkált bennem. Édesapámnak is köszönhetem ezt az érdeklődést, mert gyermekkoromban sokat mesélt Rákócziról, 1848-ról, Kossuthról, a családban is voltak ilyen hagyományok, de azért mégiscsak a tanáraim hatottak leginkább rám e tekintetben, és határoztam el, hogy annak a nyomába szegődöm, ami Háromszéken történt 1848-ban. Ezzel kezdtem, majd később kiszélesítettem kutatásaimat Erdélyre. Ma is fontos ébren tartani a történelmi tudatot, azt, hogy az elődök nem nyugodtak bele, hogy térdre kényszerítsék, és egyszerűen azt tegye velük egy idegen hatalom, amit akar, hogy semmibe vegye azokat a történelmi jogokat, melyeket a székelység vérrel és áldozatokkal kivívott magának.”

Bethlen Gábor díjat kapott egyfelől Sir Bryan Caltredge angol történész, diplomata, egykori nagykövet – a XX. századi magyar sors hiteles ábrázolása, a magyar-angol kapcsolatok kölcsönös szolidaritás jegyében történt formálása, kiemelkedő diplomáciai szolgálata -, másfelől Markus Meckel teológus, politikus, az NDK utolsó külügyminisztere – Európa keresztény örökségének ápolása, a magyar – német együttműködés és szolidaritás érdekében végzett munkássága, kiemelkedő keresztyén hitszolgálata – elismeréseként. Ők a díjátadáson nem tudtak személyesen részt venni, de mindketten örömmel és köszönettel fogadták a kitüntetést. Az esten ismertetésre került a díjak odaítéléséről szóló értesítés, illetőleg a két díjazott válaszüzenete. Az Alapítvány képviselői kijelentették, megtisztelőnek tartják, hogy korunk és régiónk egy jeles történészének, az egykor hazánkban szolgált nagykövetnek, illetve egyik jeles lelkész – politikusának, a népünkkel hajdan szolidáris német kormány egykori miniszterének, a magyarok barátjának adhatták át a kitüntetést.                                                                                   Sir Bryan Caltredge válaszlevelében megköszönte az elismerést, a magyar és az erdélyi történelem avatott ismerőjeként levelében felidézte Bethlen Gábor Erdélyének és a korabeli Anglia történelmi kapcsolatának, Bethlen erdélyi fejedelem uralkodásának eredményeit. Levelében kimentette távolmaradását és kérte, hogy képviseletében Bánki Vera, könyveinek magyar fordítója vehessen részt a díjátadó ünnepségen és tolmácsolja üzenetét az ünneplőknek, s vegye át a kitüntetését.                                                                                          Tanulmányait a legkitűnőbb egyetemeken végezte, melynek fontosabb állomásai Cambridge, Oxford, Stanford és Harvard voltak. Ezt követően a Szt. Antony College-ban, Oxford-ban és a Hoover Intézetben, a Stanford Egyetemen dolgozott kutatóként. 1960-ban lépett diplomáciai szolgálatba. Magas rangú posztot töltött be a Foreign Office-ban, majd a Downing Street 10-ben dolgozott James Callaghan és Margaret Thatcher miniszterelnökök külügyi magántitkáraként. Brit diplomataként szolgált Svédországban, a Szovjetunióban és Iránban. Majd 1980-tól, több mint három éven át angol nagykövetként szolgált hazánkban. Az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulója előestéjén, 2006 márciusában jelent meg az Egyesült Királyságban a „The Will to Survive: History of Hungary” című könyve, amely nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az évforduló kiemelt figyelmet kapjon a brit olvasóközönség körében. Magyarországon 2008-ban olvashattuk a hatszáz oldalas mű fordítását „Megmaradni- A magyar történelem egy angol szemével” címen. 2009-ben jelent meg a „Trianon, egy angol szemével” című munkája, amelyben Cartledge hazánkban eddig nem közölt dokumentumok segítségével festett átfogó képet a győztesek érdekvezérelt döntéseinek okairól, ezen döntések következményeiről. Munkájában megállapította, hogy a háború félmillió magyar áldozata önmagában is tragédia volt, a trianoni szerződésben azonban még azt is kellett vállalnia a vesztes Magyarországnak, hogy lemond területe kétharmadáról, és három millió magyar állampolgár az ország új határain kívülre kerül.

Markus Meckel válaszlevelét Arató György tanár, az ünnepség rendezésében közreműködő Mika Sándor Egyesület képviselője tolmácsolta, amelyben Meckel tájékoztatta a kuratóriumot, hogy a korábban elvállalt németországi megemlékezésen történő szerepvállalása miatt nem vehet részt a díjátadáson, de reményét fejezte ki, hogy egy későbbi időpontban arra személyesen sor kerülhet.

Meckel 1990-ben Lothar de Maziere kormányában az NDK külügyminisztere volt. Teológiát tanult egyházi főiskolákon Naumburgban és Berlinben. 1982-ben lelkész lett. 1988-tól 1990-ig Niedernodelebenben vezette az Ökumenikus Találkozóhely és Kutatóközpontot. 1988-1989-ben az NDK ökumenikus gyűlés (Ökumenische Versammlung in der DDR), és az Európai Ökumenikus Gyűlés küldötte Bázelben. Markus Meckel már a 70-es évek óta részt vett a keletnémet ellenzék tevékenységében. 1989-ben kezdeményezte a német SPD megalakítását, majd annak szóvivője lett, a német újraegyesítésig a keletnémet SPD helyettes vezetője volt. 1992-től 1994-ig a Bundestagban az SPD frakció szóvivője volt a Németország Szocialista Egységpártja (NSzEP, SED) diktatúrájának történetével és annak következményeivel foglalkozó, pártoktól független munkacsoportban. Markus Meckel a Bundestagban Németország külpolitikájával és biztonságával kapcsolatos problémákkal, valamint az Európai Unió keleti szomszédjaival való kapcsolatokkal foglalkozott. Meckel a Külügyi Bizottság rendes, valamint a Kulturális és Médiabizottság póttagja, továbbá az Európai Uniós ügyek bizottságának tagja. 2004-től 2008-ig a Lengyel Bizottság elnöke, társelnöke a Lengyel-Német Együttműködési Alap Tanácsának. Markus Meckel tanácsadó tagja a volt NDK-s Biztonsági Szolgálat Aktái Hivatalának. Elkötelezettje a demokráciáért végzett munkának – az Európai Partnerség a Demokráciáért Alap, valamint a Demokratikus Átalakulás Nemzetközi Központjának (ICDT) vezetőségi tagja. Számos német és európai díj kitüntetettje.

A negyedik Bethlen Gábor-díjat Dr. Zétényi Zsolt ügyvéd, volt parlamenti képviselő kapta, akit Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke laudált.

Zétényi Zsolt az Eötvös Loránd Tudományegyetem állam- és jogtudományi karán szerzett diplomát, 1967-1968 között a Legfelsőbb Bíróság tanácsjegyzője volt, 1968-1969 között az Országos Kriminalisztikai Intézet tudományos munkatársa, ezután évtizedekig jogtanácsos, 1994-től gyakorló ügyvéd. 1986-tól megszűnéséig a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság (1989-től Bajcsy-Zsilinszky Társaság) tagja, ügyvezető titkára, majd főtitkára. 1989-ben részt vett az Ellenzéki Kerekasztal munkájában, a kerekasztal és az állampárt megegyezésének aláírója 1989. szeptember 18-án. 1990–94-ben az MDF országgyűlési képviselője, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság alelnöke, 1993–94 között az Országos Elnökség tagja, 1992–től a Nemzeti Társaskör tagja, 1994–98 között elnöke, 1998-tól tiszteletbeli elnöke. 1997-től a Százak Tanácsa, és más egyesületek tagja. Egyszemélyes Nemzeti Jogvédő irodát tartott fenn 1994-től minden köztámogatás nélkül, az önkényuralom (sortüzek) halálos áldozatai védelmében, 2004-től a Nemzeti Jogvédő Alapítvány, és a Magyar Konzervatív Alapítvány kuratóriumának elnöke, 2008-tól 2014-ig a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnöke. Állami kitüntetést soha nem kapott, ahogy Lezsák Sándor a díj átadása során megjegyezte: „következetes igazságtételi és emberi jogi munkásságával elérte, hogy mindeddig semmilyen állami kitüntetésben ne részesülhessen”, ugyanakkor elérte azt is, hogy a Bethlen Gábor-díjat kiérdemelje.

A Bethlen díjak átadását követően az Alapítvány Márton Áron Emlékérmét adták át, elsőként Árva László tanárnak, a Hódmezővásárhelyi Németh László Gimnázium igazgatójának, az ifjúság nemzeti neveléséért és az író Németh László szellemi örökségének ápolásáért, akit Szenti Tibor néprajztudós író laudált. Árva László szavai szerint: az elismerés, egyben felelősség, és a jövőbeli feladatokat is kijelöli. Azt is fontosnak tartotta megemlíteni, hogy Németh László lánya, Németh Ágnes a kezdetektől támogatta munkáját.

Az Alapítvány Márton Áron Emlékérmet adományozott Pawel Cebula ferencrendi szerzetes atyának, a lengyel-magyar barátság jeles éltetőjének, akit Kiss- Rigó László Szeged-csanádi megyéspüspök, illetve Szalai Attila kurátor méltatott. A Magyarországon is hosszú éveket szolgáló szerzetes – aki most éppen az írországi lengyelek lelki atyja, s aki a díjátadásra Írországból utazott ide – kiválóan beszél magyarul s tavaly felvehette a magyar állampolgárságot is, élő példájaként a két nemzet, a lengyel-magyar barátságnak és szolidaritásnak. Ahogy korábban fogalmazott: „Ez a barátság több mint ezer éves. Az alapját közös szentjeink rakták le. A forrása a mi Urunk Jézus Krisztus Evangéliuma, amelyből az igazi szabadság és szeretet, más néven szolidaritás fakad. A magyarok és lengyelek a történelem folyamán nagyon sokszor egymás terhét hordozták. Így volt pl. Szent László vagy Szent Kinga illetve Szent Hedvig idejében. Így volt a török megszállás és Sobieski korában is. Később a Népek Tavaszán, meg a huszadik században is: 1920-ban, amikor a magyar lőszerészek segítsége nélkül a lengyelek nem tudták volna legyőzni a szovjet hadsereget; a II. világháború idején, amikor több mint százezer lengyel, vendégszerető menedéket talált Magyarországon vagy 1956-ban, amikor a lengyelek a legtöbb vért adták a leigázott magyaroknak.” Ma is azt vallja, hogy most is együtt kell harcoljunk az igazi szabadságért, az életért, a házasságért, a családért s mindazért, ami földünket, s életünket kereszténnyé teszi. „Mert, ahogyan Isten szolgája Robert Schuman mondta, s amit bátran ismételget a mostani magyar miniszterelnök: »Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz többé Európa«.”

Az Alapítvány Márton Áron Emlékérmet adományozott Saáry Éva írónak, a svájci magyar közösség kiemelkedő képviselőjének, aki boldogan fogadta az elismerést és készült a pesti útra, amikor egy hónapja hirtelen elhunyt. A díjat Sofia Larroudé Mazzolinit, Saáry Éva leánya vette át, s a díjazottat Agócs Sándor költő, az Antológia Kiadó vezetőjét a búcsúztatta – méltatta.                                                                                                                         Saáry Éva 1956. novemberben, a forradalom leverése után menekült nyugatra. Először a svájci Lausanne-ban, Párizsban, majd Francia Egyenlítői-Afrika Gabon tartományában, a SPAEF (Société des Pétroles d’Afrique Équatoriale Francaise) alkalmazásában, olajkutatóként tevékenykedett. Az 1960-as évek elején felhagyott a földtani munkákkal, azt követően a dél-svájci Luganóban élt és szabad újságíróként, festő- és fotóművészként tevékenykedett. 1959-től jelentek meg írásai rendszeresen nyugati magyar lapokban (Bécsi Magyar Híradó, Nemzetőr, Irodalmi Újság, Új Látóhatár, Katolikus Szemle, Kanadai Magyarság, Új Világ, Amerikai Magyar Hírlap, az ausztráliai Magyar Élet stb.). 1992-től kezdődően magyar lapokban is publikált. 1975-től a Ticinói Magyar Egyesületnek (TME) hol elnöke, hol alelnöke, 1976-92 között a Svájci Magyar Irodalmi és Képzőművészeti Körnek (SMIKK) ügyvezető elnöke; a Lugánói Tanulmányi Napok szervező-rendezője volt. Az egyesület tanulmányköteteit nagyrészt ő szerkesztette, és a fedőlapokat is ő tervezte. Cikkei, interjúi jelentek meg képzőművészekről is. Saját rajz- és fotóillusztrációival jelent meg több önálló kötete és mások munkáit (például Tollas Tiboréit) is illusztrálta. 1969-től néhány éven át a Külföldi Magyar Képzőművészek Világszövetsége svájci titkára volt. 1965-től kiállító művész, tárlatain fotóit általában együtt szerepeltette festményeivel. Fotográfusként – portrék és tájképek mellett – természeti alakzatokat, különös formákat rögzített legszívesebben. Közösség- és irodalomszervezői munkásságával a nyugati magyar emigráció, a szellemi élet, a magyar kultúra fontos és kiemelkedő szereplője volt.                                                                        A Bethlen Gábor díjak átadásával egyidejűleg, a több évtizedes hagyományok szerint a Tamási Áron-díj is átadásra került. E kitüntetést idén Margittai Gábor író, tanárnak, a Magyar Nemzet szerkesztőjének adományozta a Tamási Áron-díj Kuratóriuma. Laudálására Dr. Cs. Nagy Ibolya irodalomtörténészt kérte fel a Tamási Áron Alapítvány, a díjat Ugrin Aranka és Lezsák Sándor adta át.

Az esten Szabó András előadóművész előadásában részletek hangzottak el Németh László szárszói beszédéből, Tamási Áron: Kodály Zoltán (egy botfülű székely naplójából) c. írásából, Saáry Éva verséből.

A díjátadó ünnepség műsorvezetője Nikl János, a Magyar Katolikus Rádió bemondója volt. Lezsák Sándor a kuratórium elnöke zárta be az emlékezetes estet. Minden kitüntetettnek gratulált, megköszönte a laudátorok és a két művész közreműködését. Elismeréssel szólt a Székelyföld ifjú tehetségének fölemelő zongorajátékáról s külön is méltatta a Teleki Pál érdemérmes Szabó András előadóművész hozzájárulását nemcsak e díjátadó ünnepséghez, hanem a Parasztsors- magyar sors őszi rendezvény sikeréhez is. A nagyszabású emléknapon elhangzott előadásokból a HITEL 2014. novemberi száma ad válogatást, és képillusztrációi a Dózsa-emlékévhez kapcsolódnak. Tájékoztatta a közönséget, hogy 2014 június 4-én a Kuratórium Teleki Pál Érdemérmet adományozott Medvigy Endre jogász végzettségű irodalomtörténész, közíró és szerkesztőnek, Mátyus Aliz író, lapszerkesztő, az Eötvös Collégium Baráti Kör tagjának, Bánhegyi Ferenc iskolaigazgató, tankönyvírónak, Kisida Elek  orvos, a Százak Tanácsa tagjának, a Lánchíd Rádiónak és Roman Kowalski lengyel nagykövetnek (aki később veszi át kitüntetését).

A DVD-n rögzített ünnepi műsor a Szózat és a Székely himnusz közös éneklésével ért véget.

Budapest, 2014. november 24.                                             Dr. Petrik Béla kurátor”

(A HITEL folyóirat 2015/3. számában megjelent Petrik Béla fenti összefoglalója a 2014. évi laudációkkal együtt.)

– 2014. nov. 21-én emlékszobát avattunk Németh László és barátai tiszteletére Budán, a Németvölgyi út 18-ban. Az utcáról nyíló kis emlékszoba tablóin a gazdag irodalom- és színháztörténeti értékű felvételeken kívül bőséges családi fényképanyag mutatja be az író életét és küzdelmeit. A látogatók megtekinthetik az íróról készült, a Képek és történetek az életműhöz címmel készített dvd-t is. A Németh László Emlékszoba, a kiállítás, és a lemez Németh Ágnes kurátorunknak, az író leányának áldozatos munkájával és pénzügyi ráfordításával jött létre. Ugyancsak az ő közreműködésével jelenik meg rövidesen Németh László és felesége levelezésének teljes anyaga.

  1. december közepén, a Bethlen Gábor-díjas (1989) Tőkés László meghívására részt vettünk a Temesvár 25 rendezvényein az MTA épületében és Temesváron is.

A Kossuth Rádió karácsonyi programjában, Liptay Katalin műsorvezető jóvoltából, szerepelt a BGA kuratóriumának néhány képviselője, hírt adva az Alapítvány 2014. évi eredményeiről.

Az év során a BGA kurátorai és kitüntetettjei számos könyvvel, tanulmánnyal, előadással járultak hozzá az Alapítvány célkitűzéseinek megvalósításához, amelyet a Lakiteleki Népfőiskola és a NEA pályázati támogatása is elősegített. Köszönjük!

Budapest, 2015. március 17- 24.                   Összeállította: Bakos István ügyvivő kurátor

Beszámoló a Bethlen Gábor Alapítvány 2013. évi munkájáról

„..mi minden erőt, ami a haza javára akar és tud lenni, nem eltiporni, hanem együvé fogni kívánunk.”.

        A Bethlen Gábor Alapítvány Kuratóriuma2012. december 13-i  ülésén – meghirdette, hogy 2013-ban Bethlen Gábor emlékévet tart. Célunk volt, hogy emlékezzünk és emlékeztessünk névadónk erdélyi fejedelemmé választásának 400. évfordulójára, életpéldájára. Emlékezzünk elhunyt alapítóinkra is, akik a születésének 400. évfordulóján, az ő nevével, a nemzeti szolidaritás jegyében létrehozták (1980) az Alapítványt, s azokra is, akiket szellemi örökségének képviselőiként elismertünk, kitüntettünk eddigi működésünk során. Munkatervünk középpontjában az Emlékév három fő programja állt. A következők:

  1. A kolozsvári Bethlen Gábor szobor elkészíttetése és fölállítása,
  2. Az Erdély aranykora c. Kárpát-medencei diákvetélkedő megszervezése,
  3. Az Alapítvány évfordulós díjátadó ünnepségének méltó megrendezése
  1. Alapítványunk kuratóriuma vállalta Péterfy László Bethlen Gábor szobrának elkészíttetését, azzal, hogy az egészalakos bronzszobrot az Erdélyi Református Egyház-kerületnek adományozza, s ők méltó helyen fölállítják Erdélyben.

Mivel a Bethlen Gábor Emlékévre és a szoborállításra állami támogatást nem kaptunk, az Alapítvány kuratóriuma úgy döntött, hogy saját forrásból, közadakozásból, s közalapítványok pályázati támogatásával valósítja meg szobor-tervét, amelynek gipszváltozatát – a BGA támogatásával – rendkívüli munkával, időben elkészítette a művész. A tét a 2,20 cm magas szobor bronzba-öntése volt, amelyet addig nem kezdtek el, amíg az előleget át nem utaltuk. Az Emlékév három fővédnöke – Böjte Csaba, Kató Béla és Lezsák Sándor – 2013 július 10-én FELHÍVÁSSAL fordult a magyar nemzethez: “Állítsuk föl Bethlen Gábor fejedelem emlékjelét Kolozsvárt!” Adományt a “Bethlen Gábor Szoboralap” önálló alszámlára kértük befizetni. Az előleg átutalását az öntőműhely júliusban kérte.

A szoboröntéshez igényelt 8 M Ft előleget Alapítványunk törzstőkéjének föláldozásával és a Lakiteleki Népfőiskola Alapítvány rendkívüli támogatásával teremtettük elő. Az Alapítványt terhelő teljes költség zömét a J. Király István informatikus által létrehozott és működtetett Bethlen Gábor Emlékév 2013 honlapon kifejtett aktív adománygyűjtő tevékenységgel, s a Bethlen Gábor nevét viselő intézmények és a róla elnevezett utcák, terek önkormányzatai révén, nemzethű személyek és közösségek támogatásával sikerült előteremtenünk. Ezzel lehetővé vált, hogy a szobor időben; október 10-ig elkészüljön, majd a szakmai zsűri elfogadja, utána a Magyar Máltai Szeretetszolgálat kiszállítsa, s az Erdélyi Református Egyházkerület és a hóstátti Kétágú Református Templom hívei fölállítsák a templomkertben. Így avathattuk föl ünnepélyesen, 2013. október 23-án Kolozsvárt, a Nagy Fejedelem első egészalakos szobrát Erdélyben. A szoborállítás odaát is jórészt közadakozásból és egyházi támogatással történt.

Bővebb információk fenti honlapunkon és a mellékelt Áttekintő összefoglalóban találhatók.

  1. 2. Az Erdély Aranykora című rendkívül jelentős korszak- és nemzetismereti vetélkedő- sorozatot partnerünk, a Lakiteleki Népfőiskola részéről az e téren nagy gyakorlattal rendelkező Olajos István, az Eötvös Iskola igazgatója koordinálta. A 14-19 éves, Kárpát-medencei középiskolás korú fiatalok számára rendezett vetélkedő internetes elődöntői után 24 csapat versenyezhetett egymással. A győztesek (Érsekújvár, Pázmány Péter Gimnázium és a Budai Szent Imre Ciszterci Gimnázium csapatai) jutalma volt, hogy részt vettek a kolozsvári szoboravató ünnepségen.
  2. Az Alapítvány díjátadó ünnepségét 2013. november 15-én, 18 órakor tartottuk az URÁNIA Nemzeti Filmszínház Dísztermében, ahol Bethlen Gábor fejedelemmé választásának 400., valamint halálának 384. évfordulója alkalmából Dr. Ujváry Gábor történész (Teleki Pál érdemérmes, 2011) tartott ünnepi beszédet. Az est díszvendége volt a 127. éves Kolozsvári Református Bethlen Gábor Földész Dalkör.

Bethlen Gábor-díjasok:

Izsák Balázs mérnök, a Székely Nemzeti Tanács elnöke

Laudátor: Lezsák Sándor író,az Országgyűlés alelnöke, a Kuratórium eln., BG- díjas (2001)

Bohdan Zadura költő és műfordító (Pulawy, Lengyelország),

Laudátor:  Kovács István költő, diplomata, szerkesztő, Bethlen Gábor-díjas (2009)

Hámori József akadémikus, professzor a Magyar Örökség-díj Bizottság elnöke,                                  Laudátor: Dr. Béres József  kutató- vegyész, kurátor, Teleki Pál érdemérmes(2009)

Márton Áron Emlékérem:

Dr Szíjártó István irodalomtörténész, a Százak Tanácsa alapítója, ügyvezető elnöke    Laudátor: Albert Gábor író, József Attila-díjas                                                                                      Magyary Rozália közgazdász, a Pro Hungaris Alapítvány igazgatója, a BGA főkönyvelője                 Laudátor: Bakos István  művelődéskutató, ügyvivő kurátor                                                                  Dr Szász István Tas orvos, író, szerkesztő, az erdélyi HITEL emlékmúzeum alapítója                                    Laudátor: Banner Zoltán művészettörténész, közíró és kritikus (Gyula)

Tamási Áron-díjas:

Gazda József író, szociográfus Bethlen Gábor-díjas;1994 (Székelyföld)                                                                                            Laudátor: Cs. Nagy Ibolya irodalomtörténész, Tamási Áron-díjas (Debrecen)

A Bethlen Gábor Emlékév rendezvényeiről a magyar média, ha szerényen is, de hírt adott.

 

  1. A 2013. év jó eredménnyel teljesített fő programjai mellett, az Alapítvány éves munkatervi feladatait és pályázati támogatással megvalósított programjait, egy kivételével megvalósította.

Ami a 2014-es esztendőre áthúzódik az az S. Gedeon Máriával kötött megállapodás – a Magyar nemzetismeret angol változata elkészítésének és kiadásának- megvalósítása, melyre az Alapítvány a Kelet- és Közép-európai Kutatásért és Képzésért  adott pályázati támogatást.

 

  1. Ugyancsak ettől az Alapítványtól kaptunk jelentős támogatást a Kiss Ferenc Emlékkönyv elkészítésére és kiadására, valamint Kiss Ferenc bronz domborművének elkészítésére. A szép kiállítású tartalmas könyv, amelynek mintegy kétharmada hajdani kurátorunk kiadatlan írásait és róla szóló tanulmányokat, visszaemlékezéseket tartalmaz, hiánypótló mű, amelyből közel kétszázat a Kárpátalján tartott novemberi könyvbemutatón szülőföldje iskoláinak és kulturális intézményeinek adományozott Alapítványunk. Ekkor avattuk föl ünnepélyesen a Beregszászi II. Rákóczi Ferenc Egyetemen – születése 85. évfordulójára – a Rieger Tibor alkotta szép domborművet is.

 

  1. Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat, a Bethlen Gábor Alapítvány és a család 2013. június 26-án, szerdán, 15 órakor közösen rendezte meg hajdani kurátorunk

VEKERDI LÁSZLÓ  tudós-tanár, író, könyvtáros egykori lakóházánál (XII., Határőr út 27/A ) az együtt állított emléktábla avató ünnepségét.  Köszöntőt mondott: Kovács Lajos alpolgármester, az avató beszédet Bakos István a Bethlen Gábor Alapítvány kurátora tartotta.

 

  1. Az Alapítvány kuratóriuma nevében 2013. jún. 4-én – Trianon 93. évfordulóján, az Eötvös József Collegiumban, Teleki Pál kisplasztikája előtt -, Lezsák Sándor elnökünk a következőknek adta át  a Teleki Pál érdemérmet magyarságszolgálatuk elismeréseként:

Bartók Csaba, felvidéki filmalkotó, TV stúdió vezető és tudósító (Szepsi) ,

Szidiropulosz Archimédesz, a Trianon Kutatóintézet alapító igazgatója,

Kiss Melitta, a Magyar Örökség és Európa Egyesület titkára,

Szöllősi Antal, az Északi Magyar Archívum létrehozója és tulajdonosa (Stockholm),

Barabás László, a Marosvásárhelyi Kántor Tanítóképző igazgatója,

Kátó Sándor és Bene Zoltán, a dél-alföldi amatőr népszínház alapítói és éltetői.

 

  1. A fenti programokon túl, az Alapítvány kurátorai számos kulturális, közéleti és szakmai eseményen vettek részt közreműködő szereplőként, vagy rendezőként. Közülük kiemelem a 70. évfordulós Szárszói Találkozót, a 200. évfordulós Eötvös József Konferenciát, Kovács Imre centenáriumi év rendezvényeit, a Lakiteleki Filmszemlét... Megemlítem, hogy közülünk néhányan a határon túl is részt vettek, közreműködtek az Alapítvány céljaival, törekvéseivel rokon programokban is. Kurátoraink szakmai publikációs tevékenysége igen jelentős, amelyről egy bővebb áttekintést jövőre készítünk.

 

  1. 2013-ban is számos kiváló támogatónkat és kitüntetettünket- köztük januárban Kovács Andort, az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem vezetőjét, novemberben pedig hajdani kurátorunkat Für Lajost – búcsúztattuk, temettük el. Emléküket megőrizzük!

 

  1. 2013-ban a kuratóriumban egy váltás történt. Kiss Gy. Csaba, aki a kezdetektől részt vett az Alapítvány testületi munkájában, fontos éltető- szervezője külkapcsolatainknak. Ő túlterheltsége miatt a felmentését kérte. Helyébe Szalai Attilát választottuk kurátornak, aki a 2013. év elejétől aktív résztvevője a kuratórium életének, munkánknak.
  2. év végén néhány új pályázatot nyújtottunk be 2014. évi programjainkra, melyek közül kettőt már befogadtak a pályázatok kiírói.

 

Budapest, 2014. április 14.          A tervezetet összeállította: Bakos István kurátor