A Felvidékről kitelepítettek emléknapja kapcsán

A magyar Országgyűlés 2012-es határozata alapján minden év április 12-én emlékezünk a Felvidékről kitelepítettekre, mivel ezen a napon kezdődött meg 1947-ben a felvidéki magyar lakosság deportálása. A tragikus évforduló alkalmából képzőművészeti kiállítás nyílt a budapesti Magyarság Házában. Duray Miklós itt elhangzott beszédet az alábbiakban közöljük.

 

A felvidéki magyar kitelepítettek emléknapja

Több évezredes múltra tekint vissza a más fajtájúaknak, más népségnek a legyilkolása, a más kultúrkörbe tartozók elüldözése, a másságot hordozók megsemmisítése. Volt, amikor ez közösségvédelmi stratégiai kérdésként került napirendre, volt, amikor látszólag értelmetlenül, csupán a harcászati taktika következményeként lett végrehajtva. Ahogy közeledünk korunkhoz ezek a csoport stratégiák, indulatok vagy megfontolások egyre inkább a másság elutasításaként, de az utóbbi háromszáz évben elsősorban a fajgyűlölet és a hatalmi stratégia részeként jelennek meg.

Mózes V. könyvének 20. részében az ellenség (az ostromlott város) férfijainak legyilkolása a hadviselés szabályzataként van leírva ugyanakkor a nőkre, gyermekekre és az élő természetre vonatkozóan a megőrzés és a hasznosíthatóság szempontját helyezi előtérbe. A Krisztus utáni 12. és 13. században azonban a mongol hordák totális gyilkosságairól már krónikákból van tudomásunk, sőt levéltári dokumentumokból hozzávetőleges pontos adatok is a rendelkezésünkre állnak – legyilkolták a helybélieket, fölszántották a lakóterületüket és sóval szórták be a hantokat. Ugyancsak ilyen forrásokból tudjuk, hogy a késő-középkori Franciaországban hogyan mészárolták halomra a cigányok, később a protestánsok tömegeit. Sajátos, hogy a keresztény Európa nyugati felében elsősorban a másságuk okán pusztítottak el százezreket. De mintha ezt a példát követte volna Európa keleti fele is, hiszen a hátat borzongató „pogrom” kifejezés a cári Oroszországból származik, ami egyértelműen a tömeges elpusztításra utal. Ez a két hagyomány ötvöződött és tökéletesedett, intézményesült és öltött ipari méreteket a 20. századi nácizmus idején, majd ezt követően is.

Közép-Európában, ami többé-kevésbé az anjou-házi Károly Róberttől számítva Nagy Lajos királyunk uralkodási területével, később a Habsburg Birodalommal azonosítható, a népességet átalakító elképzelések elsősorban a hatalmi politika részeként jelentek meg. A Magyar Királyságnak a török hódoltság alóli felszabadulása indított el egy olyan központilag, a császári Udvarból irányított telepítéspolitikát, aminek a racionális, gazdaságpolitikai oka nem vitatható, de etnikai és hatalmi irányultsága annál nyilvánvalóbb és kérdésesebb volt. A történelmi Magyar Királyság teljes bekebelezése volt a cél már a 17. századtól. Ez részben párosult a protestáns ellenességgel, részben a magyarországi történelmi közigazgatásnak az osztrák örökös tartományokéhoz idomuló átalakításával és a 17. század végétől etnikai célzattal is szervezett betelepítéssel.

A késő középkori Magyarország népessége a török hódoltság végére alapvetően átalakult. Népességének kétharmada eltűnt, a magyar etnikumnak a hódoltság előtti 85%-os aránya kb. 50%-ra csökkent. Csakhogy száz évvel később, az 1780-as években a tudatos betelepítés következtében a történelmi Magyarország területét lakóknak már kétötöde sem tartozott a magyar etnikumhoz.

Volt tehát előképe mindannak, ami 1920 után a történelmi Magyarország feldarabolását követően, főleg az újdonsült Csehszlovákiához csatolt területeken és az ott élő magyarokkal szemben megvalósult, vagy megvalósítani szándékoztak. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Emlékezzünk gróf Teleki Pál halálának 77. évfordulóján!

Tragikus halálhír rázta meg a magyar közéletet 77. éve. Az áldozat a világhírű földrajztudós, gróf Teleki Pál miniszterelnök, aki élete javát a Kárpát-medence tájföldrajzi egysége helyreállításának, valamint nemzetének szentelte. A kiváló tudóst sorsfordító időkben kétszer is kormányfői szerepre szólította a haza, bár szándéka szerint inkább maradt volna a tudomány, s az ifjú nemzedékek pedagógusi szolgálatában. Gróf Teleki Pál – a vesztett háború és a trianoni ítélet nyomán kirabolt, megcsonkított, erkölcsileg lezüllött ország közállapotának rendbetételéért, a végzetes döntés revíziójáért, az igazságosabb békéért és a magyar állam függetlenségéért –, emberfeletti munkát végzett. Az elcsatolt területeken és a nagyvilágban élő magyarok, a nagycsaládosok, valamint a lengyel menekültek iránti tevőleges szolidaritása példát mutató államférfiúi erényről tanúskodik.

 

 

A nemzetközileg elismert tudós kiemelkedő szerepet vállalt a szellemi honvédelemben és az ifjúság nevelésében. Egyetemi professzorként főcserkész, aki a kezdetektől tevékeny patrónusa volt a magyar cserkészetnek. Eötvös Loránd halála után, 1920-tól a haláláig, kurátora az Eötvös József Collegiumnak. Nemzetnevelő tudós professzora, érdekvédője Trianonban szétszabdalt hazájának, népének. Nyolcvan éve 1938-ban, az ő vezetésével alapították a Magyarok Világszövetségét, s az I. Bécsi döntéssel visszatért területek szlovák-magyar határkijelölő bizottságát is ő vezette, a szlovák fél elismerésével. (Megtanulták tisztelni tudását, karakterét, megbecsülték igazságosságát.)

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kutatói ösztöndíjat hirdet alapítványunk

A tavaly alapított Bethlen Gábor kutatói ösztöndíjat idén is meghirdeti alapítványunk. Az ösztöndíj célja olyan fiatal Kárpát-medencei magyar főiskolai, egyetemi hallgatók támogatása, akik a bölcsészet-, vagy egyéb társadalomtudomány valamely szakágával, vagy művészettörténettel foglalkoznak. A Bethlen Gábor Alapítvány, valamint a Lakiteleki Népfőiskola ezért 2018-ban pályázatot hirdet a Bethlen Gábor Kutatói Ösztöndíjra.

A pályázati feltételekről és a további részletekről a következő dokumentumban olvashatnak.

BGA ösztöndíj felhívás

Írja alá Ön is a Minority SafePack polgári kezdeményezést!

A Bethlen Gábor Alapítvány ezúton csatlakozik az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) Nemzeti kisebbségvédelmi kezdeményezéséhez és arra kéri a BGA Baráti Körét, kitüntetettjeit és támogatóit, hogy aláírásukkal támogassák a nemzeti kisebbségek védelméről szóló európai kezdeményezést!

A Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezés online elérhető és aláírható az alábbi linken: http://www.minority-safepack.eu/,

valamint a Magyar Posta valamennyi postahelyén papír alapon is kitölthető és ingyenesen feladható. Erről bővebb információ itt: Postai aláírás

Mi az a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezés, miről szól?

2017 tavaszán az Európai Bizottság bejegyezte az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) által életre hívott Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezést (Minority SafePack polgári kezdeményezés). A kezdeményezés arra irányul, hogy az Európai Bizottság végre foglalkozzon az őshonos nemzeti közösségek jogaival, és az Európai Unió fogadjon el jogi aktusokat a nemzeti és nyelvi kisebbségek védelme érdekében.

A szervezőknek 2018. április 3-áig kell összegyűjteni 7 tagállamból legalább egymillió aláírást, hogy a Bizottság érdemben foglalkozzon az őshonos nemzeti kisebbségek helyzetével. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kitüntették Bíró Zoltánt és Duray Miklóst

2018. február 1-én a Petőfi Irodalmi Múzeum vörös szalonjában adták át „A Haza Embere” oklevelet. Ez évben a Bethlen Gábor Alapítvány kurátorának, Bíró Zoltánnak és a Bethlen Gábor-díjas Duray Miklósnak ítélték oda e kitüntető elismerést a Százak Tanácsa tagjai. A Százak Tanácsát 1997-ben, százötven civil szervezet kétezer-ötszáz személyre tett ajánlásából, a legtöbb szavazatot kapott száz személyből, a nemzetépítő MVSZ társult szervezeteként hozták létre. Alapító-elnöke Fekete Gyula, ügyvivője Dr. Szijártó István.

A Százak Tanácsa soros elnöksége – öt tag –, évente változik. Célja stratégiai elemzések készítése, állásfoglalások és ajánlások megfogalmazása a nemzeti sorskérdésekről. Az egységes magyar nemzet nyelvi, kulturális, történelmi értékeinek őrzésére, érdekeinek védelmezésére vállalkozik, igyekszik a nemzet lelkiismeretévé válni. Azokkal a kérdésekkel foglalkozik, melyeket tagjainak 85–90 százaléka a legfontosabbnak tart. Részt vállal az oktatás, elsősorban a felsőoktatás, a népegészségügy, a hitélet, a nemzeti és egyetemes értékeket őrző kultúra terjesztésében is. A Haza embere” kitüntetést tagjaik közül annak adományozzák, aki „őrzi a magyarság jó szellemét, életével, tevékenységével nemzetünk jövendőjét eredményesen szolgálja”. Szíjártó István ügyvivő elnök tájékoztatójából idézek:

„A kizárólag tagjaink számára alapított A Haza Embere elismerő oklevelet először 2008. decemberében Böjte Csaba testvérnek, a románok között is népszerű ferences barátnak, majd alapító elnökünknek Fekete Gyulának szavaztuk meg. Aztán Grosics Gyula, a Püski házaspár (posztumusz) Andrásfalvy Bertalan, Andrasofszky Barna, Schulek Ágoston (posztumusz), Albert Gábor, a Csete házaspár, Somodi István, Szijártó István, Kisida Elek, Báthory Katalin, Naszlady Attila (posztumusz) Császár Angela, Csoóri Sándor (posztumusz) kapta meg. Az oklevél odaítélésének rendje a következő: javaslatot bármelyik tagunk tehet, de szükséges két tag pártolása. A döntést a már kitüntetettek hozzák meg (feltétel 90 százalékos egyetértés). A Százak Tanácsa többségi egyetértésével adható át nyilvánosan az oklevél.”

A közösség elismerését az eddigi kitüntetettek – köztük néhányan már Alapítványunk elismerését is kivívták – rangosítják. A ünnepélyesen átadott kitüntetést Bíró Zoltán közérdekű előadással, Duray Miklós kitűnő írásának felolvasásával honorálta a Százak Tanácsa bensőséges februári ülésén, amelyen ajánlást fogalmaztunk és küldünk – az április 8-i országgyűlési választások alkalmából – a választópolgároknak, honfitársainknak.

Buda, 2018. február 7.

Bakos István

 

A kitüntetések átadásáról a Felvidék Ma hírportál képes tudósítását, illetve az elhangzott laudációkat az alábbi linkeken érhetik el:

Tudósításhttp://felvidek.ma/2018/02/a-szazak-tanacsa-kituntette-biro-zoltant-es-duray-miklost/

Képek az eseményrőlhttp://felvidek.ma/2018/02/a-haza-embere-kituntetesek-atadasa-a-szazak-tanacsa-ulesen/

Bíró Zoltán méltatásahttp://felvidek.ma/2018/02/biro-zoltan-a-haza-embere/

Duray Miklós méltatásahttp://felvidek.ma/2018/02/duray-miklos-a-haza-embere/

Tudósítás a Bethlen Gábor Alapítvány 2017. évi díjátadó ünnepségéről

Illusztris körülmények között, a Pesti Vármegyeháza Dísztermében került sor a Bethlen Gábor Alapítvány 2017-es díjátadó ünnepségére. A rendezvényt – a díjazottakon és méltatóikon kívül – megtisztelte jelenlétével többek között Mádl Dalma, Jerzy Snopek, Lengyelország budapesti nagykövete, a diaszpóra magyarságának képviselői (az ausztráliai Kardos Béla, a svájci Komlóssy József és Lendvai Imre, a Külföldi Magyar Cserkészszövetség elnöke), illetve Pogány Erzsébet, a felvidéki Szövetség a Közös Célokért (SZAKC) igazgatója.

Az est műsorvezetője, Gy. Szabó András előadóművész köszöntője és a Himnusz eléneklése után a júniusban az Alapítvány által Teleki Pál-emlékéremmel kitüntetett Misztrál együttes lépett színpadra, Balassi Bálint két megzenésített versét (Széllel tündökleni…, Egy katonaének) előadva.

A Misztrál Együttes előadás közben (Fotó: Dunajszky Éva)

A Bethlen Gábor-díjban részesülő Csáky Pál író, politikus, európai parlamenti képviselő méltatásában Lezsák Sándor, a BGA Kuratóriumának elnöke, az Országgyűlés alelnöke úgy fogalmazott: a díjazott születése évét – 1956-ot – is sorsszerűnek érzi, emellett élete egyik meghatározó élményének tartja az 1968-os szovjet bevonulást, amelyben „visszaköszöntek ’56 tapasztalatai”, amelynek örve alatt ráadásul „harmadszor is lefejezték a felvidéki magyar értelmiséget”. Felidézte Csáky antikommunista, rendszerellenes tevékenységét, magyarországi és felvidéki rendszerváltásban játszott szerepét. Európai parlamenti képviselőként egyre egyértelműbben alakult ki az a meggyőződése, hogy Közép-Európa szerepének és felelősségének erősödnie kell Európa formálásában – fogalmazott Lezsák. Csáky Pál sokat küzdött annak érdekében is, hogy a hat egyházmegyébe szétszabdalt felvidéki magyar katolikusok érvényre juttassák anyanyelvi igényeiket, valamint Esterházy János rehabilitálásáért is. „Amit szlovákiai országgyűlési képviselőként nem tudott elérni a felvidéki magyarság érdekében, azt most az Európai Parlament színeiben próbálja megvalósítani” – fogalmazott. Az EP petíciós bizottságában például elérte, hogy a Beneš-dekrétumok témája napirendre kerüljön – felhívására mintegy ezerkétszáz magyar kárvallott tett nyilatkozatot arról, hogy a kollektív bűnösség második világháború utáni kinyilvánítása miatt fosztották meg őket a mindenki másra vonatkozó kárpótlás lehetőségétől. Lezsák felidézte: Csáky az EP-ben többször tiltakozott a magyar anyanyelvhasználatot ellehetetlenítő szlovák törekvések ellen, felszólalt a felvidéki magyarság identitásának védelmében. „Életművével, folyamatosan gazdagodó írói és politikusi, a keresztény magyar nemzetünk érdekében folytatott fáradhatatlan munkájával segíti egy nemzeti reneszánsz megérését, amely közös célunk és felelősségünk” – zárta laudációját az Országgyűlés alelnöke.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Magyar Örökség díjátadó ünnepség

 

MEGHÍVÓ a Magyar Örökség
díjátadó ünnepségre

 

 

Időpont: 2017. december 16. (szombat), de. 11.00 óra

 Helyszín: Magyar Tudományos Akadémia, Díszterem

(1051 Budapest, Széchenyi István tér 9. I. em.)

  

MAGYAR ÖRÖKSÉG

 

Molnár Levente világhírű operaénekes tehetséggondozó művészete
Laudátor: Bocskor Lóránt színész, rendezvényigazgató

 Bakó Annamária irodalomközvetítő és könyves szolgálata
Laudátor: Dr. Szigethy Gábor irodalom- és színháztörténész, rendező

„A legszebb konyhakertek” mozgalom jövőnket szolgáló tevékenysége
Laudátor: Dr. Fazekas Sándor földművelődésügyi miniszter

Bogdán József vajdasági magyar papköltő szolgáló élete
Laudátor: Dudás Károly író, publicista, szerkesztő (Palics, Vajdaság)

Hubay Jenő zeneszerző iskolateremtő hegedűművészete
Laudátor: Dr. Szecsődi Ferenc Liszt-díjas hegedűművész, érdemes művész

Márton Árpád festészete
Laudátor: Banner Zoltán művészettörténész, költő

Gyóni (Áchim) Géza költészete és patriotizmusa
Laudátor: Vári Fábián László költő, író, műfordító (Mezővári, Kárpátalja)

 

 *******

 

Az ünnepségen veszi át a Bethlen Gábor Alapítvány Márton Áron Emlékérem kitüntetését:

Matl Péter szobrászművész, magyar honalapítási emlékművek alkotója
(Munkács, Kárpátalja)
Laudátor: Rieger Tibor, Magyar Örökség-díjas szobrászművész

 

A rendezvény támogatói:

Magyar Tudományos Akadémia
Emberi Erőforrások Minisztériuma / Nemzeti Kulturális Alap
Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, Bethlen Gábor Alapítvány

Tájékoztató a BGA díjátadó ünnepségével kapcsolatban

A Bethlen Gábor Alapítvány támogatói, eddigi kitüntetettjei, munkatársai részére

 

Kedves Barátaink!

 

A Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriuma az Alapítvány 31. évi díjátadó ünnepségére készül, amelyet november 15-én 17 órától a pesti Vármegyeháza Dísztermében rendezünk. Idei kitüntetettjeink a Felvidék, Kárpátalja, Erdély, Magyarország és a nyugati diaszpóra jeles képviselői, akik kiemelkedő közösségi szolgálatukkal, kulturális, lelki és szellemi támaszai a világban élő magyarságnak.  Csáky Pál író, EP képviselő, Matl Péter szobrász-, festőművész, Hadnagy Jolán óvónő, Juhász Judit rádiós újságíró, kulturális szervező, Pátkai Róbert ny. evangélikus püspök, az angliai magyar közösség volt elnöke – méltató bemutatás kíséretében – veheti át kitüntetését az ünnepi eseményen, amelyre tisztelettel, szeretettel hívjuk és várjuk Önöket.

Az ünnepi esemény fő eleme a kitüntetések átadása. A ceremónián a Teleki Pál érdeméremmel kitüntetett Misztrál Együttes oldja föl zenéjével a beszédeket. Egy ösztöndíjat is átadunk továbbá. Szabó András előadóművész lesz a műsorvezető. Rajta és a közreműködőkön múlik, hogy lehetőleg másfél óránál ne legyen hosszabb az ünnepség. Utána az előtérben gratulálhatunk, beszélgethetünk, koccinthatunk a Béres Pincészet borával, és a farkaslakai pálinkával.

Régebben az ünnepi est elején hangzott el rövid tájékoztatás az Alapítvány éves munkájáról. Ez a nyilvános számadás visszajelzés, köszönet volt híveinknek, a baráti közösségnek támogatásukért, közreműködésükért. Időkímélés céljából ezúton tájékoztatom most a közönséget az év fontosabb eseményeiről. A kezdet kezdetén, a nacionalista bélyeget viselő civil szervezetünkről nem, vagy elvétve tudósított a pártállami média, tiltólistán voltunk, azért adtunk élő tájékoztatást, hogy tudjanak nemzetépítő tevékenységünkről, ismerjék meg kitüntetetteinket, akcióink sorsát. Olykor úgy tűnik, mintha ma is mostohái lennénk a magyar médiának. Emlékeztetek a 2013 október 23-án Kolozsváron tartott nemzeti ünnepünkre, amikor Bethlen Gábor bronzszobrát közadakozásból létrehoztuk, fölavattuk. Ez a kortörténeti esemény itthon alig kapott publicitást. A nyilvánosság hiányát pótoltuk a díjátadó ünnepségeken elhangzott rövid beszámolóinkkal, s a 2016 Karácsonyán megjelent „A Bethlen Gábor Alapítvány Aranykönyve” készítésével és kiadásával is. A reformáció 500. emlékévének ünnepi kiadványaként elkészült kiadványunk a BGA 2005 utáni működését, fontos eseményeit közli a szoborállítás történetével együtt. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Meghívó a Bethlen Gábor Alapítvány díjátadó ünnepségére

        „Mi minden erőt, ami a haza javára akar és tud lenni, nem eltiporni, hanem együvé fogni kívánunk.”.

 

Meghívó

A Bethlen Gábor Alapítvány díjátadó ünnepségére

Helyszíne: A pesti Vármegyeháza díszterme

1052 Budapest, Városház u. 7.

Időpontja:  2017. november 15-én, szerdán 17 órakor

 

Kitüntetettek:

BETHLEN GÁBOR-DÍJ: 

Csáky Pál író, politikus, Európa Parlamenti képviselő, Pozsony.
Méltatja: Lezsák Sándor író, az Országgyűlés alelnöke,
a BGA Kuratórium elnöke

Márton Áron Emlékérem:

Juhász Judit újságíró, Magyar Katolikus Rádió volt vezetője, MMA tisztségviselő.                  Laudátor: Dr. Béres József, a BGA kurátora

Matl Péter szobrászművész, magyar honalapítási emlékművek alkotója, Munkács. Laudátor: Rieger Tibor, a BGA kurátora

Pátkai J. Róbert ny. evangélikus püspök, a MAOSZ egykori elnöke, London.

Laudátor: Bakos István, a BGA kurátora

TAMÁSI ÁRON-DÍJ:

Hadnagy Jolán óvónő, a Tamási Áron Művelődési Egyesület vezetője, Farkaslaka.

Laudátor: Cs. Nagy Ibolya, a Tamási Áron-díj kurátora.

A díjátadó ünnepségen adják át az első ízben adományozandó
Bethlen Gábor kutatói ösztöndíjat.

Az ünnepség műsorvezetője: Szabó András előadóművész, a BGA kurátora.

Közreműködik a Magyar Örökség-díjas Misztrál Együttes.

Díjátadó ünnepségünkre szeretettel hívjuk és várjuk vendégeinket!

 

Budapest, 2017. október 9-én                  a Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriuma