A varsói Kis Felkelő emléktáblája

Sajtóközlemény

A lengyel-magyar barátság két, jószerint kevéssé ismert – 1944-es és 1956-os – történelmi próbatételének állít emléktáblát a Bethlen Gábor Alapítvány, a Józsefvárosi Önkormányzat és az Országos Lengyel Önkormányzat 2015. október 21-én, 14.00 órakor a Corvin közben. Az avató ünnepségen Dr. Sára Botond Attila, a VIII. kerület polgármester-helyettese köszönti a résztvevőket, Michał Andrunokis, követtanácsos tolmácsolja Roman Kowalski, a Lengyel Köztársaság budapesti nagykövetének szavait, felszólal Wittner Mária, egykori felkelő, az emléktábla avató beszédét pedig Szalai Attila, nyugállományú diplomata, a Bethlen Gábor Alapítvány kurátora mondja el. A rendezvényen fellép Tolcsvay Béla énekmondó, Kossuth-díjas zeneszerző. A rendezvény támogatói köre: Balaton Akadémia, Eötvös József Kollégium Baráti Köre, HITEL, Magyar Örökség és Európa Egyesület, Mika Sándor Egyesület, Nagy Gáspár Alapítvány, Százak Tanácsa, Magyar Írószövetség. A táblát Burián Norbert, végzős szobrász hallgató készítette.

A tábla egyfelől utal arra, hogy 1944 nyarán milyen volt a keleti frontról Varsó környékére visszavont magyar honvédsereg egységeinek a Varsói Felkelés idején tanúsított magatartása. A magyarok nem voltak hajlandók szembeszállni a felkelőkkel, s azzal is kifejezésre juttatták a lengyelek iránti rokonszenvüket, hogy a németek előtt titokban fegyverrel és élelemmel látták el a lengyeleket, konspirálva befogadták tábori kórházaikba a sebesültjeiket. Számosan közülük át is álltak a hazájukért harcoló lengyelek oldalára. 1956-ban pedig hazánkban tanuló lengyel diákok húzták fel a Nemzetőrség karszalagját. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A Bethlen Gábor Alapítvány beszámolója 2014. évi tevékenységéről

             BETHLEN GÁBOR ALAPÍTVÁNY

Székhely: 1078 Budapest, Hernád utca 56/b

Adószám: 18006135-1-41, Bírósági bejegyzés sz. 1131

…mi minden erőt, ami a haza  javára akar és tud lenni, nem eltiporni,  hanem együvé fogni kívánunk!” Móricz Zsigmond: Erdély

A Kuratórium 2015. március 24-én – a Németh László Emlékszobában – tartott ülésén  megtárgyalta az ismertetett számszaki és szöveges beszámolókat, s határozatot hozott:

A Kuratórium az Alapítvány 2014. évi közhasznúsági beszámolóját a szöveges beszámolóval együtt 23 831 e Ft mérlegfőösszeggel, 5 233 e Ft mérleg szerinti eredménnyel, elfogadta. 3/2015 sz. határozat /egyhangúlag megszavazva/

Beszámoló  a Kuratórium 2014-ben végzett munkájáról:

Az eredményesen – Péterfy László Bethlen- szobrának 2013. október 23-iki kolozsvári ünnepélyes fölavatásával és a novemberi díjátadóval – zárult Bethlen Gábor emlékév után; 2014-ben, a fél évezrede zajlott Dózsa György-féle parasztlázadás jegyében, a magyar parasztság sorsára emlékeztünk, emlékeztettünk főként az őszi nagyrendezvényünkön.

– Az Alapítvány Kuratóriuma az elmúlt évben – két könyv kivételével – teljesíteni tudta vállalt feladatait. (A kolozsvári Bethlen Gábor szobor Aranykönyve főleg az ígért támogatás elmaradása és J. Király István informatikusunk távozása miatt nem valósult meg, a Magyar nemzetismeret angol változata pedig csak 2015-ben kerül nyomdába.) Magyary Rozália és a BGA közreműködésével, ez évben két – külhoni magyarok által, részben hazai támogatással megvalósult – könyv látott napvilágot. “55 év a magyarság szolgálatában”, a Svájci Keresztény Magyar Munkavállalók Szövetsége történetét és Böröcz József elnök szolgálatát dolgozta föl. (SKMMSz, Zürich, 2014. 469.p.), ill. “Cseh Tibor: Csernátontól a Reménység Taváig” c. nagyszerű könyve, amelyet Ludányi András szerkesztett. (Fekete Sas Kiadó, Bp. 2014. 520.p.) A BGA embléma jelzi, hogy e könyv kiadását segítettük. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Beszámoló a Bethlen Gábor Alapítvány 2013. évi munkájáról

„..mi minden erőt, ami a haza javára akar és tud lenni, nem eltiporni, hanem együvé fogni kívánunk.”.

A Bethlen Gábor Alapítvány Kuratóriuma2012. december 13-i  ülésén – meghirdette, hogy 2013-ban Bethlen Gábor emlékévet tart. Célunk volt, hogy emlékezzünk és emlékeztessünk névadónk erdélyi fejedelemmé választásának 400. évfordulójára, életpéldájára. Emlékezzünk elhunyt alapítóinkra is, akik a születésének 400. évfordulóján, az ő nevével, a nemzeti szolidaritás jegyében létrehozták (1980) az Alapítványt, s azokra is, akiket szellemi örökségének képviselőiként elismertünk, kitüntettünk eddigi működésünk során. Munkatervünk középpontjában az Emlékév három fő programja állt. A következők:

  1. A kolozsvári Bethlen Gábor szobor elkészíttetése és fölállítása,
  2. Az Erdély aranykora c. Kárpát-medencei diákvetélkedő megszervezése,
  3. Az Alapítvány évfordulós díjátadó ünnepségének méltó megrendezése

1.) Alapítványunk kuratóriuma vállalta Péterfy László Bethlen Gábor szobrának elkészíttetését, azzal, hogy az egészalakos bronzszobrot az Erdélyi Református Egyház-kerületnek adományozza, s ők méltó helyen fölállítják Erdélyben. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Bethlen Gábor szoboravató ünnepség

Kolozsvár, 2013. október 23.

Bethlen Gábor fejedelem első erdélyi egészalakos szobrának átadása

– alkotója: Péterfy László szobrászművész –

Alsóvárosi (Kétágú) református templom udvara, október 23. 15 óra

Műsor

  1. Harangszó
  2. Adorjáni László a házigazda lelkipásztor köszöntése
  3. A Bethlen Gábor Református Földész Dalkör énekel: Még élsz atyáink szent hite
  4. Ft. Kató Bélának, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökének, a Bethlen Gábor Emlékév fővédnökének ünnepi beszéde
  5. Böjte Csaba atya, ferenc-rendi szerzetes, a Bethlen Gábor Emlékév fővédnöke beszéde
  6. A Kolozsvári Református Kollégium vegyeskara énekel: Berkesi Sándor: Magyar ének
  7. Balog Zoltán – Magyarország, Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere
  8. Lezsák Sándor – Magyarország Országgyűlése alelnökének, a Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriuma elnökének ünnepi beszéde
  9. A Kolozsvári Református Kollégium vegyeskara a Nemzeti himnuszt énekli
  10. Horváth Anna, Kolozsvár alpolgármestere
  11. Gergely Balázs – az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke ünnepi köszöntője
  12. Kolozsvári Református Kollégium vegyeskara; Bethlen Gábor nótája: Szól a kakas már
  13. A szobor adománylevelét Bakos István a Bethlen Gábor Alapítvány ügyvivő kurátora ismerteti, felolvassa annak szövegét. Az adománylevelet ünnepélyesen átadja: Lezsák Sándor – átveszi: Kató Béla.
  14. A fővédnökök: Lezsák Sándor elnök, Kató Béla püspök, Böjte Csaba atya, Péterfy László szobrászművész társaságában leleplezik a szobrot.
  15. A történelmi egyházak püspökeinek áldása: (katolikus, unitárius, református, lutheránus).
  16. Bethlen Gábor Református Földész Dalkör a Szózatot énekli
  17. Emlékkoszorúk elhelyezése következik miközben a harang szól.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A nagy fejedelem, Bethlen Gábor

Életéből

Marosillyén született 1580-ban. Apja Bethlen Farkas, Báthori Zsigmond híve, anyja Lázár Fruzsina. Szárhegyen nevelkedik nagybátyjánál Lázár Andrásnál. Báthori Gábor fejedelemsége idején Hunyad megye főispánja, tanácsos, az udvari hadak kapitánya. 1613-ban a kolozsvári országgyűlés fejedelemmé választotta. Első felesége Károlyi Zsuzsanna, akinek 1622-ben történt halála után a brandenburgi választófejedelem leányát Brandenburgi Katalint választja hitveséül 1626-ban. 1629-ben hunyt el Gyulafehérvárott. Felesége, akit a gyulafehérvári országgyűlés utódlási joggal ruházott fel, férje halála után csak néhány hétig ült a fejedelmi székben.

A gyermek Bethlent ezután Bocskai István és Lázár András ajánlására Báthori Zsigmond fogadta be a fejedelmi apródok sorába, ahol teljesen hétköznapi, néha alantasnak tűnő feladatokat végeztek, mint például levelek, üzenetek közvetítése. De az erdélyi állam központjában sokat láttak-hallottak, tapasztaltak. Itt vette Bethlen Gábor az első leckéit államkormányzásból, diplomáciai bölcsesség, az emberekkel való bánásmódból. Megismerte a hadimesterség elemeit, a kardforgatást csakúgy, mint a lőfegyverek kezelését, betekinthetett a diplomácia kulisszái mögé, idegen követek és hazai tudósok szavait figyelhette, zenészek és táncmesterek tudományait leshette. Egyszóval ezek voltak a tanulóévek voltak.

Ifjúkori hűséges szolgálata játszhatott szerepet abban, hogy 1599-ben visszakapta atyai örökségét, majd 1602-ben Székely Mózes oldalán harcolt, akihez szoros katonabarátság fűzte, Basta német zsoldosai ellen ahol a túlerőn nem tudtak felülkerekedni és a Maroson át elmenekült. Ekkora már önálló politikai és csapatvezéri feladatok jutottak Bethlennek. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Szentmihályi Szabó Péter – Sarkosan fogalmazva 1754

Október 23-án, Bethlen Gábor erdélyi fejedelemmé választásának 400. évfordulóján Kolozsvárott felavatják a nagy fejedelem első egészalakos szobrát, Péterffy László alkotását. Az Erdélyi Református Egyházkerület, a Bethlen Gábor Alapítvány mellett a közadakozás is hozzájárult a szoborállításhoz. Ünnepi beszédet mond többek között Kató Béla erdélyi református püspök, Böjte Csaba OFM, Lezsák Sándor és Balog Zoltán. Az 1956-os magyar forradalomra és Kapisztrán Szent Jánosra, Európa védőszentjére is emlékszik e napon a magyarság, mert a nándorfehérvári diadal hőse 1456. október 23-án hunyt el. A Bethlen Gábor-emlékévben sok rendezvény és írás foglalkozott Bethlen Gáborral és Erdély aranykorával. Uralkodásának tizenhat éve (1613–1629) alatt valóban felvirágoztatta a sokat szenvedett Erdélyt, s olyan művelődési és egyházi intézményeket hozott létre, melyek közül sok ma is áll és működik. Ebben az időben Európát a keresztény vallásháborúk gyötörték, a török birodalom pedig belső zavarokkal és a perzsák elleni háborúkkal volt elfoglalva, így a Habsburg-császárok és a török szultánok leginkább a három részre szakad Magyarország akkori állapotát véglegesnek elfogadva kötötték meg a békét. A kortársak és a történészek véleménye kezdettől fogva megoszlott a fejedelem személyéről, a protestánsok kedvezőbben, a Habsburg-hű katolikusok elítélő módon tekintettek Bethlenre, aki a török szultán kegyéből lehetett fejedelem, és igyekezett egymás ellen kijátszani az Erdélyt és annak részleges függetlenségét fenyegető két nagyhatalmat, sőt többször is fegyvert fogott, hogy egy-egy kedvező pillanatban helyreállítsa Magyarország egységét. A nagy egyéni ambíciók terén joggal hasonlították példaképéhez, Mátyás királyhoz, de valódi, erős szövetségesre nem talált. Az ellenoldalon pedig ott őrködött Pázmány Péter hatalmas alakja és tekintélye, a Habsburg-párti jezsuita bíboros ugyancsak a magyarság fennmaradásáért küzdött, mint az ellenreformáció vezetője és intézményeinek alapítója. Négy évszázad múltán elfogultság nélkül tekinthetünk e korra, akár reformátusok, akár katolikusok vagyunk, ahogyan Bethlen és Pázmány is tisztelte egymásban nemcsak az ellenfelet, hanem az egységes és független magyar nemzet érdekeinek képviselőjét. Mindkét államférfi realista volt, kiváló diplomata és nagy hazafi. Együtt kell őket látni, ahogyan a mi korunkat is együtt látják majd utódaink négyszáz év múlva, remélhetőleg harag és elfogultság nélkül. Mindig lesz „két pogány”, és bízzunk benne, egy haza is lesz. (Magyar Hírlap, 2013. X.)

 

Bethlen Gábor szobra – felhívás és tájékoztató

Felhívás Magyar Testvéreinkhez

Mi, a Bethlen Gábor Emlékév fővédnökei: Kató Béla erdélyi református püspök, Böjte Csaba OFM atya és Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a Bethlen Gábor Alapítvány Kuratóriumának javaslatára elhatároztuk, hogy Bethlen Gábor erdélyi fejedelemmé választása négyszázadik évfordulóján közadakozásból, és pályázati támogatásból egészalakos bronzszobrot állítunk fejedelemmé választása napján és helyszínén: 2013. október 23-án, Kolozsváron.

A fejedelem szobrának fölállítását intéző Szoborbizottság 2013. június 11-én, Kolozsváron tartott alakuló ülésén gondos mérlegelés után, arra a megállapodásra jutott, hogy a szobor legméltóbb helyszíne a kolozsvári Alsóvárosi Református (Kétágú) Templom bejárati kertrésze.

A fölállítandó szobor, Péterfy László Székelyföldről származó szobrászművész alkotása.

A kőtalapzaton álló, 2, 20 méter magas alkotás, a Nagy Fejedelem első egészalakos szobra lesz Erdélyben.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….