Díjak és díjazottak

A Bethlen Gábor Alapítvány 1980-tól féllegálisan kezdte meg működését. Főként az elcsatolt területeken élő magyarok iránti szolidaritási akciókat és segélyezéseket igyekezett elősegíteni és koordinálni, miközben törekedett önmaga legalitását is megszerezni. A korabeli pártállami rendszer urai különféle retorziókkal, cenzúrával, leváltással, állásvesztéssel büntették az általuk nacionalistának nevezett, elnyomott társaság tevékenyebb vezetőit. Munkásságukat, közügyeinkben tanúsított bátor helytállásukat, nemzetszolgálatukat értékelve, egzisztenciális gondjaikat is enyhítendő (az 1983. április 15-én elhunyt) Illyés Gyula családja, Kiss Ferenc, Németh Lászlóné, valamint a kezdeményezők közül tíz-tizenketten – a hat évig halogatott hivatalos állami engedélyezés előtt –  a Bethlen Alapítvány nevében „díjat” adományoztak. Az általuk összeadott pénzből létesített harmincezer forintos (előzetes) Bethlen-díjat elsőként a Pártközpont által akkoriban szilenciumra ítélt Csoóri Sándor, illetve Czakó Gábor kapták 1984. február 6-án. Majd az Írószövetség vezetői közül száműzött, s az Alapítvány titkárolását áldozatosan vállaló Nagy Gáspár vehette át, 1985. augusztus 26-án, Illyés Gyulánétól.

A Kiss Ferenc, Kodolányi Gyula, illetve Pethő Bertalan/Németh Lászlóné által aláírt hitelesítő levél szerint: „Mindez abban a reményben történt, hogy a Bethlen Alapítvány, megalakulása után, előtörténetének eseményei közé ezeket a díjakat beiktatja, és a pénzdíjat véglegesen a kitüntetetteknek ítéli oda.”

A hivatalos miniszteri engedélyezést követően, 1985. szeptember 20-án Márton János agrár-közgazda elnökletével megalakult Kuratórium a mellékelt Felhívást bocsátotta ki, amelyet a Titkárság segítségével igyekezett eljuttatni az ország minden részébe és a világ magyar közösségeihez. A hazai sajtónak megtiltották a Bethlen Gábor Alapítvány (BGA) propagálását, ezért csak néhány folyóirat (Honismeret, Olvasó Nép, Somogy) volt bátor leközölni. A Nagy András grafikus vonzó emblémájával készített szórólapok segítették a gyűjtést, amelyet csekkek kiküldésével végezett a Titkárság. Főként a nemzethű értelmiség, a vidéki egyházi közösségek, és jó néhányan az emigrációban élők közül támogatták kisebb-nagyobb összegekkel az Alapítvány céljainak megvalósítását. Az adományozók sora lassan mozgalommá szélesedett, a pártállami hatóságok vegzatúrája sem lankadt. A „közérdekű kötelezettségvállalásként” engedélyezett (mivel az akkori jogszabályok alapítványt nem ismertek) BGA alapszabályának és ügyrendjének kidolgozása fél éves egyeztetéssel, Bihari Mihály közreműködésével történt. Alapítványunkkal „Azokat a vállalkozásokat óhajtjuk ösztönözni és támogatni – határainkon belül és azokon túl – melyek a magyarság történelme során felhalmozott értékeit tudatosítják, hitelesen értelmezik, őrzik és gyarapítják, s amelyek e térség népeinek megbékélését elősegíthetik.” – így szól a legfontosabb célkitűzés, amelynek szellemében kitüntetésekkel is elismerték, ösztönözték a nemzet szolgálatát. Az ügyrend és az első díjazandó személy kuratóriumi elfogadását követően, a Hazafias Népfront egy júniusi rendezvénye keretében (Márton János a HNF alelnöke is volt), a Vakok Intézetében került sor az első „hivatalos” Bethlen-díj átadására. Ezt követően mindig Illyés Gyula születésnapján, önálló díjátadó ünnepségen, méltó laudációk után, szép helyszínen, többnyire az Országos Széchényi Könyvtár Dísztermében (egy ideig a MVSZ Magyarok Házában, 2004. november 2-án pedig a MTA Dísztermében) adják át a Bethlen Gábor Alapítvány kitüntetéseit: a pénzjutalommal is járó Bethlen Gábor-díjat, (az érme Péterffy László műve), illetve a Márton Áron Emlékérmet, Szervátiusz Tibor alkotását. Tamási Áron özvegye 1990-ben alapította (a BGA keretében működő javaslattevő kuratóriummal), az ugyancsak pénzjutalommal is járó Tamási Áron-díjat (az érme Tőrös Gábor munkája). A Teleki Pál Emlékérmet Rieger Tibor,  a Balatonbogláron 2004. április 3-án felállított Teleki-szobor alkotója készítette, s először a nemzetnevelő tudós államférfi születésének 125. évfordulóján adták át a MTA székházában. A díjátadó ünnepségen elhangzott laudációk szövegét rendszeresen az Alapítvány testvérintézménye, a HITEL folyóirat közli.