A Bethlen Gábor emlékére 1979-80-ban kezdeményezett független magánalapítvány, az elcsatolt területeken élő; emberi-és nemzetiségi jogaikban korlátozott, nyelvi-kulturális örökségüktől részben eltiltott nemzettársainkon akart segíteni, törekedve a közép-európai népek békés együttélésére is. 65 nemzeti elkötelezettségű személyiség aláírásával – 1980. Húsvét másnapján –, jóváhagyásra benyújtották a Bethlen Gábor Alapítvány alapító okiratát. A Társaság – a korabeli kommunista vezetés ellenzése közepette, féllegálisan tevékenykedett, amíg hat éves küzdelemmel kivívta működésének hivatalos engedélyezését. A térségben elsőként létrehozott legális, új polgári összefogás alapítói: †Illyés Gyula, †Németh Lászlóné, Kodály Zoltánné és †Csoóri Sándor. Az 1980 óta „közérdekű kötelezettségvállalásként” működő Bethlen Gábor Alapítvány, a hazai és külhoni magyarok áldozatkészsége, kurátorai munkája révén– anyagi, szellemi és lelki támogatásával, ösztöndíjaival és díjaival – úttörő szerepet vállalt a nemzeti összetartozás szolgálatában, a Közép-európai szellemi együttműködésben, a mai határokon túl élő magyarság hazai megismertetésében, kiváló képviselőinek, értékeinek népszerűsítésében, a magyar-magyar kapcsolatok ápolásában. Alapítói, kezdeményezői, első kurátorai – első elnökünk †Márton János, alapító kurátoraink: †Juhász Gyula, Király Tibor, †Kiss Ferenc/ †Für Lajos, †Kósa Ferenc, †Szabó Gábor †Vekerdi László, valamint †Nagy Gáspár titkárunk vezetésével ténykedő Titkárság tagjai: Bakos István, Kiss Gy. Csaba, †Krasznai Zoltán, Lezsák Sándor, ill. Bíró Zoltán és Kodolányi Gyula –, közreműködtek a rendszerváltás folyamatában, pl. a Bibó Emlékkönyv és az 1987 őszi Lakiteleki találkozó megszervezésében, a Magyarságkutató Intézet, a HITEL folyóirat, az Illyés Közalapítvány, a DUNA TV és más nemzeti intézmények létrehozásában, a Magyarok Világszövetsége és számos civil szervezet, illetve a hazai közigazgatás megújításában.

Az 1989/90 évi „rendszerváltoztatásban” az Alapítvány kuratóriumának, holdudvarának meghatározó szerepe volt. Kurátorai, kitüntetettjei révén azóta is a magyar-magyar kapcsolatok éltetője, a hazai civil társadalom jelentős tényezője volt és maradt a BGA, amely 1997-ben nemzeti szolgálatáért Magyar Örökség-díjat, majd Kisebbségekért-díjat kapott.

A nemzet önbecsülését, polgárai együttműködését évtizedek óta erősítik a határokon átívelő oktatási–kulturális programjai, közös megemlékezései, rendezvényei, emlékjel létesítő akciói. Az ezredfordulós elnökváltást, Rieger Tibor szobrászművész Buda várába tervezett Teleki Pál tudós-államférfi szobrának fölállítása követte, amit végül – embertelen médiaháborúban, lengyel-magyar együttműködéssel – 2004. április 3-án Balatonbogláron valósítottunk meg.

2007-ben elhunyt Nagy Gáspár titkárunk, 2009-ben követte őt első elnökünk Dr. Márton János agrárközgazdász. Utóda 1999-től Bakos István, aki az Alapítvány elleni kormányzati diszkriminációs törekvések ellen tiltakozva; 2007 decemberében lemondott posztjáról, amit Lezsák Sándor két év múlva, 2009. végén, nehéz helyzetben vett át. A BGA túlélte támadóit.  Évente adományozott kitüntetéseink Bethlen Gábor-díj, Márton Áron Emlékérem, Teleki Pál Érdemérem, Tamási Áron-díj–, ösztönzik, elősegítik: a magyarok – főként a külhoniak– értékeinek, alkotóinak megismerését és elismerését, a magyar szellemi-kulturális örökség védelmét, sőt a Kelet-és Közép-európai kulturális együttműködést is. Az elmúlt 38 év során félszáz ország mintegy ötszáz jeles személyiségét, intézményét, egyesületét tüntette ki – magyarságszolgálatáért, kulturális–közösségi szerepvállalásáért – az Alapítvány Kuratóriuma. A hazai média a kezdetektől mostohán kezeli Alapítványunkat, de a HITEL folyóirat minden évben közli a BGA kitüntetettjeiről elhangzott laudációkat, beszámol a díjátadó ünnepségről. A BGA elmúlt négy évtizedet átfogó munkásságáról két nyilvános számadás készült: Egyik „A Bethlen Gábor Alapítvány negyedszázada 1980-2005” c. – 320 oldalas szép kiállítású – tartalmas kordokumentum (Püski-BGA 2005.), a másik „A kolozsvári Bethlen Gábor szoborállítás emlékezete” c. BGA Aranykönyv (Hitel- BGA 2016. 214 p.); az ezredfordulót követő másfél évtizedről. Az Aranykönyv dokumentáltan bemutatja – a Magyar Forradalom 50. évfordulóján, 2006-ban alapított „becsületrend” – a Teleki Pál Érdemérem történetét, s közli valamennyi (1983- 2015) kitüntetettünk és laudátoraik nevét.

Honlapunkon 15. éve tájékoztatjuk tevékenységünkről, programjainkról az érdeklődőket. Közreadjuk a külhoni diákok számára készített, „nemzetismeret.hu” tankönyvet, amelyet másfél évtizede használnak– a hétvégi iskolák, a cserkészek, a szórványban élők– világszerte. 2013. október 23-án Kolozsváron, a Kétágú Református Templom kertjében– fejedelemmé választása 400. évfordulóján méltó nemzeti ünnepet tartva–, fölavattuk Erdély első egészalakos Bethlen Gábor szobrát. A szoborállítás anyagi alapjait jórészt közadakozásból sikerült megteremtenie Alapítványunk Kuratóriumának. Állami-pályázati támogatást nem kaptunk, s a honi média nem segítette e nemzeti összefogást. Hasonló tapasztalatunk volt 2014-ben, amikor a Dózsa – emlékévre megítélt szerény pályázati támogatásból dicséretesen megvalósítottuk a „Parasztsors – magyar sors” c. egyedülálló emlékülést az Uránia Nemzeti Filmszínházban. Aki részt vett rajta annak feledhetetlen élmény marad, csakúgy mint Rieger Tibor: Magyarok Nagyasszonya szobrának fölszentelése 2017. aug. 19-én Királyfiakarcsán, a Csallóközben. A lélekemelő ünnep, a szoborállítás és annak szellemi üzenetét hordozó „Szíves kalauz…” c. könyvecskénk, Házi Balázs, Nagymihály Zoltán és Szabó András kurátoraink munkája – a Nemzeti Együttműködési Alap és a Lakiteleki Népfőiskola Alapítvány támogatásával, az Antológia Kiadó Nyomdájában készült –; nemcsak Rieger Tibor szakrális alkotásának megismerését, megbecsülését növeli, hanem a BGA jóhírét is szolgálja.

2017 tavaszán tartott helyzetértékelés során, Bethlen Gábor mondását idézve – „Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet.”. – úgy döntöttünk, hogy a bántó (BGA Zrt) és méltánytalan körülmények ellenére, fenntartjuk az Alapítványt. Döntöttünk a stafétaváltás elindításáról, az alapítvány honlapjának megújításáról, s négy új kurátort választottunk. Már a 2017-es évben, s főleg 2018-ban megmutatkozott az eredmény.

Az első kuratóriumi ülés időpontja: 2018. február 16-án, pénteken 15 órától 17 óráig volt. Helyszíne: a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (RETÖRKI) székháza. A Bethlen Gábor Alapítvány Kuratóriuma ekkor csatlakozott az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) Nemzeti kisebbségvédelmi kezdeményezéséhez és arra kérte a BGA Baráti Körét, kitüntetettjeit és támogatóit, hogy aláírásukkal támogassák a nemzeti kisebbségek védelméről szóló európai kezdeményezést!

2018-ban pályázati forrásaink növekedtek, amely révén új kurátoraink Hágen Ádám, Házi Balázs, Nagymihály Zoltán szervezésében– Lezsák Sándor támogató közreműködésével – kiváló eredménnyel zajlott és zárult a BGA és a Lakiteleki Népfőiskola közös Bethlen Gábor Kutatói ösztöndíjpályázata, Az Alapítvány honlapjának fölújítása, felelős működtetése Házi Balázs jóvoltából elindult. A hagyományos Trianon98–Teleki emlékező estünket június 4-én az Írószövetség Dísztermében, az alábbiak szerint, méltó módon megtartottuk.

Műsor: Köszöntő: Szentmártoni János költő, a Magyar Írószövetség elnöke. Emlékbeszédet mondott: Házi Balázs történész-levéltáros, RETÖRKI. Lezsák Sándor író, az Országgyűlés alelnöke, a BGA Kuratórium elnöke átadja a Teleki Pál Érdemérmeket, Rieger Tibor Kossuth-díjas szobrászművész alkotását. Közreműködik: Dr. Szabó András előadóművész és a Nemzeti Fórum Népdalköre, Műsorvezető: ifj. Arató György történész, (Mika Sándor Egyesület)

 A Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriuma a 7.-12./2018. sz. határozataival – magyarságszolgálatuk elismeréseként–, a következő személyeknek ítélte és adományozza 2018-ban a Teleki Pál érdemérmet:

Magyar Patrióták Közössége a magyar kulturális örökség eredményes közösségi védelmezője, Bata János költő, műfordító, publicista, a délvidéki Aracs c. lap főszerkesztője, éltető harcosa, Dr. Hoffmann Rózsa tanár, oktatáskutató, egykori államtitkár, az EU  kisebbségvédelmi szakértője, Dr. Horváth László; orvos, a hatvanas évektől a felvidéki magyarok szakmai – közéleti támogatója, Jerzy Snopek,  egyetemi tanár, kulturális kapcs. műfordító, hungarológus, Lengyelország nagykövete. Kórházi kezelése miatt az őszi díjátadó ünnepségen vette át kitüntetését: Zabolai Csekme Éva, ev. lelkész, volt ENSZ-tisztviselő, a magyar érdekvédő, segélyezés-szervező.

A 2018. év egyik kiemelkedő programja volt a Bethlen Gábor Alapítvány – Lakiteleki Népfőiskola közös „Bethlen Gábor kutatói ösztöndíjpályázat”. Kárpát-medencei főiskolai és egyetemi hallgatók számára írtuk ki. Azok a fiatalok pályázhattak, akik a bölcsészet- vagy társadalomtudományok valamelyikével vagy művészettörténettel foglalkoznak. A szakmai zsűri kilenc témakört jelölt ki a pályázati felhívásban, amelyre szinte minden érdekelt magyar egyetemről jelentkeztek. Több mint ötven pályázati összefoglalót küldtek be, s a húsz első körben továbbjutott pályázóból végül tizenöten készítették el a pályamunkát. Őket Lezsák Sándor házi konferenciára hívta meg a Lakiteleki Népfőiskolára, amit Hágen Ádám szervezett meg. A Lucidus Kiadó mintegy tízezer kötetnyi könyvadományát jórészét is hasznosították.   A szakmai zsűri – Bakos István, Bíró Zoltán, Házi Balázs, Nagymihály Zoltán, Szalai Attila – öt személyt díjazott; s a színvonalas munkák közül egy első és négy második helyezettet nevezett meg, akik a novemberi díjátadó ünnepségen vették át kitüntetésüket:

1. díj: Molnár Attila (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Novum Castrum Propugnaculum – „…mert csak az egy hely maradjon meg nekem, a többivel semmit nem gondolok…”)
2. díj: Bíró István (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bethlen Gábor – az állandóság embere az átmenetek korából), Braun Zsolt Zoltán (Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Babeș-Bolyai Egyetem, Bethlen Gábor és az Erdélyi Fejedelemség diplomáciája és diplomatái két évszázad szintézisében), Kovács Veronika Luca (Károli Gáspár Református Egyetem, Bethlen Gábor és Anglia kapcsolata); Varga József (Miskolci Egyetem, A jezsuiták tevékenysége a Bethlen Gábor alatti Erdélyi Fejedelemség területén).

Ez évben két méltó személyt Medgyesi Attila kolozsvári mérnökhallgatót és Bóér Máté kolozsvári hungarológus doktoranduszt ajánlottak a Székelyföld jövőjéért ösztöndíjra, akik 2018 november 15-én, mutatkoztak be a díjátadó ünnepségen a Pesti Vármegyeháza Dísztermében, a Bethlen Gábor Alapítvány kitüntetetéseinek átadását követően.

BETHLEN GÁBOR-DÍJ: Komlóssy József erdőmérnök, kisebbségi jogvédő politikus,
az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) alelnöke (Svájc). Méltatta: Lezsák Sándor író, az Országgyűlés alelnöke, a BGA Kuratórium elnöke.

Márton Áron Emlékérem: Barsi Balázs OFM szerzetes, tanár, hitszónok, a sümegi ferences rendház tagja. Laudátor: Telek Péter Pál ferences öregdiák, gimnáziumi tanár, Kecskemét. Dr. Heltai György kémikus, egyetemi tanár és a gödöllői Heltai „nagycsalád”. Laudátor: Bakos István művelődéskutató, a BGA kurátora. Pék László tanár, a Szlovákiai Magyar Pedagógus Szövetség volt elnöke, Komárom. Laudátor: Martényi Árpád, az Esterházy János Emlékbizottság elnöke.

TAMÁSI ÁRON-DÍJ: Papp Endre, irodalomtörténész, a Hitel folyóirat főszerkesztője, Budapest. Laudátor: Nagy Gábor költő, szerkesztő.

Az est műsorvezetője: Szabó András előadóművész, író, a BGA kurátora volt, közreműködött: Maczkó Mária Emerton- és Magyar Örökség-díjas énekművész.

A 2018. évi díjátadó ünnepségről a hazai média nem adott érdemi tudósítást, de honlapunkon közzétettük a B. Révész László filmrendező által a díjátadó ünnepségről készített videó-felvételt, amit az érdekeltek és az érdeklődők örömmel, köszönettel fogadtak. A HITEL folyóirat 2019. márciusi számában közölte Nagymihály Zoltán tájékoztatóját és az elhangzott laudációkat a BGA díjátadó ünnepségéről. E rendezvényünkre a világ minden tájáról érkezett vendég, köztük a honi és a külhoni magyarok jeles képviselői. A határon túli sajtóban számos tudósítás, néhány interjú is megjelent. A honi média pártállami „öröksége” viszont tovább él…

Az év során a Kuratórium tagjai számos, rendezvényen, közéleti eseményen képviselték a BGA- t. Így pl. közreműködtünk, a Pesti Vármegyeháza Dísztermében tartott Szárszói Találkozó 75. évfordulós rendezvényének szervezésében, majd több kurátorunk ott előadást tartott, ezen túl tanulmányokat, cikkeket is írtak róla kurátoraink, kitüntetettjeink. Alapítványunk ifjú képviselői pedig részt vettek a Szárszói találkozó 75. évfordulója alkalmából – a Mika Sándor Egyesület által– szervezett koszorúzáson; aug. 25-én, szombaton délelőtt Balatonszárszón, a Polgármesteri Hivatal előtt, a találkozó fafaragású emlékjelénél.

Lezsák Sándor kuratóriumi elnökünk Facebook honlapja, s a Retörki honlapja is rendszeresen közöl a BGA- hoz is kapcsolódó, híreket, tájékoztatókat. A Hitel, a Rendszerváltó Archívum, a Magyar Napló és más lapok szerzői között számos kurátorunk szerepel. Az év végén pl. honi és külhoni lapok (Ausztráliai Magyar Élet, Bécsi Napló, Felvidék.ma, MH. Magyar Fórum stb..) tudósítottak „A Magyarok Világszövetsége hármas kistükre (1989-2000)” c. könyvről; amelynek szerkesztője három kurátorunk.

Látható eredményünk, hogy a Bethlen Gábor Alapítvány honlapjának felújítását és felelős kezelését átvette Házi Balázs kurátorunk, akinek ezúton is köszönetet mondok. Elismerés illeti Magyary Rozáliát a pályázatok összeállításáért, gondozásáért, s azért, hogy kitartó erőfeszítésével sikerült az évek óta húzódó mulasztást pótolni és az Alapítvány közhasznú minősítését helyreállítani. Bíró Zoltánnak az intézményi segítő hátteret, Szabó Andrásnak a hírvivői szerepvállalást köszönhetjük. Tervbe vettük „A tordai vallásbékétől az emberi jogok egyetemes nyilatkozatáig” c. rendezvényt, amelyre más szervezetek keretében, hozzájuk kapcsolódva, néhány kurátorunk vett részt. Támogattuk és közreműködtünk néhány olyan rendezvényen, amelyet ifjú kitüntetettjeink, társszervezeteink (Lakiteleki Népfőiskola, Magyar Patrióták Szövetsége, Mika Sándor Egyesület, IKON, Kölcsey Kör. stb.) rendeztek. A Bethlen Gábor-díjas Csáky Pál EP képviselő meghívására többen is részt vettünk 56-os drámájának budapesti bemutatóján a József Attila Színházban.

A Kuratórium képviselői kegyelettel búcsúztak fiatalon elhunyt társaink; Pogány Erzsébet és Nagy András, illetve hajdani kurátorunk Kósa Ferenc Kossuth-díjas filmrendező temetésén.

2018-ban főleg elnök úr közbenjárására, kurátoraink, patronálóink áldozatvállalására, támogatására számíthattunk, ill. a nemzeti együttműködés tényleges civil programjaiban a megbízható, régi partnereinkre. Olyan hazai és határon túli magyar intézményekre, egyesületekre, szervezetekre, személyekre, akikkel már értünk el közös eredményeket, sikereket (ld. fölsorolásukat a 2017. évi beszámolóban). Kitüntetettjeink zömét sajnos nem tudtuk bevonni munkánkba úgy, ahogyan azt régen reméltük (ld. a BGA Baráti Kör tervét). Erről a fontosabb kiemelt programjainkon, a díjátadó ünnepségeken, s a közadakozásokból megvalósított szoborállításaink során is meggyőződhettünk.

2018-ban pl. nem tudtuk folytatni a BGA 2017-ben elkezdett „Trianon 100.” MNA szobor-programját. Egyelőre csak érlelődik a szándék egy Kárpátaljai és egy Brüsszeli Magyarok Nagyasszonya szobor közadakozásból történő felállítására, a BGA közreműködésével, de az ígért helyi kezdeményezés eddig nem történt meg, várat magára.

A kuratórium tagjainak, támogatóinak, kitüntetettjeinek szakmai munkája, közéleti megnyilvánulásai; a 2018-ban megjelent számos könyv, kb. félszáz előadás, rádió és TV nyilatkozat, sok-sok publikáció is érzékelteti Alapítványunk közéleti szerepvállalását, további közhasznú tevékenységeit, eredményeit.

Buda, 2019. február 28.

A szakmai beszámolót készítette: Bakos István

Az Alapítvány 2018. évi gazdálkodásáról szóló pénzügyi beszámoló-részt Magyary Rozália készítette és mutatja be a kuratórium ülésén.