Átadtuk a 2020. évi díjakat

A 2020. évi járványos év elhalasztotta díjátadónkat, de adósságunkat 2021. szeptember 25-én törlesztettük és átadtuk az elmaradt díjakat a Pesti Vármegyeháza dísztermében.

Az esemény helyszínét biztosító hivatal, a Pest Megyei Kormányhivatal vezetője Tarnai Richárd köszöntőjét Bartos Mónika olvasta fel.

A 2020. évi Bethlen Gábor díjat Andrásfalvy Bertalan kapta: a 90. évében járó néprajzkutató, volt művelődési és közoktatási miniszter meghatódva vette át a Bethlen Gábor-díjat, méltatója pedig az egykori alapító Bakos István művelődéstörténész volt.

A 2020. évi Bethlen Gábor díjas Andrásfalvy Bertalan

Most a Márton Áron-emlékérmet Szövényi Zsolt pedagógiai szakíró, köztisztviselő kapta, aki – mint méltatójától, Bíró Zoltán irodalomtörténésztől hallottuk – alázattal, hűségesen szolgálta a tanító- és tanárképzést. Azzal a felelősségtudattal végezte munkáját mindig, bárhogy változtak is a miniszterek, hogy a felsőoktatásban folyó tanárképzés minőségén – nemcsak szakmai, hanem szellemi-erkölcsi minőségén múlik: milyen tanítók, tanárok dolgoznak majd az alsó- és középfokú iskolákban, milyen képességű és elhivatottságú fiatalok kerülnek a felsőoktatásba, és végül: milyen értékű értelmisége lesz összességében a nemzetnek.

A Teleki Pál-érdemérem kitüntetettjei: Beke István és Szőcs Zoltán, a Romániában terrorizmus vádjával elítélt, és nemrég feltételesen szabadult két székelyföldi fiatalember. Méltatásukat Magyary Rozália azzal a gondolattal zárta, hogy keresztjük terhét nem tudjuk levenni róluk, csak segítünk nekik hordozni azzal, ha nyilvánosságra hozzuk igazságukat. A díjat mindkettőjük nevében megköszönő Beke István a díj névadója, Teleki Pál híres térképéről szólt, és arról, hogy mindenkiben más érzelmeket vált ki. Köszönte a szolidaritást, és úgy fejezte be, hogy ha szülővárosa, Kézdivásárhely szükségét érzi és hívja, akkor ott fog állni a barikádokon.

A Teleki Pál érdemérmes székelyek, Beke István és Szőcs Zoltán a díj átvételekor Lezsák Sándor és Magyary Rozália társaságában.

Grezsa István orvos, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős miniszteri biztos munkásságát Gy. Szabó András előadóművész, irodalomtörténész méltatta. A szülői ház által meghatározott örökségre mutatott rá, amit kiváló irodalomtörténész édesapjától, Grezsa Ferenctől, a Németh László Társaság elnökétől kapott Grezsa István. Évekig orvosként, az MDF alapító tagjaként, hódmezővásárhelyi képviselőként, 2015-től miniszteri biztosként áll helyt a rábízott feladatért akkor is, ha mint legutóbb, két és félévre kitiltják Ukrajna területéről. Így sem hagyja magukra Kárpátalja sokat szenvedett magyarságát, s vallja, hogy csak nagy alázattal és sok munkával lehet meghaladni Trianon árnyékát.

Gyurácz Ferenc író, a Vasi Szemle főszerkesztője, a Magyar Nyugat Könyvkiadó vezetője, aki természetesnek tartja, hogy a szellem embereinek kötelességük közösségüket szolgálni, ezért maradt hű szűkebb pátriájához, Nyugat-Magyarországhoz. Méltatója: Petrik Béla nem győzte sorolni könyveit, tanulmányait, amelyek akár a népi mozgalomról, akár a nemzet organikus fejlődéséről, környezetvédelemről vagy éppen a populizmusról szólnak, mind egy irányba mutatnak: közössége szolgálatához.

Ha Gyurácz Ferenc nevét sokan csak most, a Teleki-érdemérem átvételekor tanulták meg, az Ismerős Arcok együttes bemutatását akár el is hagyhatta volna Nagymihály Zoltán történész, hiszen nemcsak a Kárpát-medencében, de a tengeren túl is ismerik, és együtt éneklik velük, hogy „egy vérből valók vagyunk”. Legismertebb dalukat ezért az összetartozás himnuszának nevezte a méltatás. Mégis, érdemes volt elmondani, hogy nincsenek véletlenek: az együttes 1999. október 23-án alakult meg, és azt sem árt tudatosítani, hogy nemzetről, hazáról, családról énekelni nem mindig kecsegtet elismeréssel. De lehet-e nagyobb elismerés, mintha egy dalt a közösség, amelynek szánták, himnuszként kezd énekelni? Bár ismerős az arcuk, álljon itt nevük is: Nyerges Attila, Tánczos István, Kovacsik Tamás, Galambos Nándor, Prádr Vilmos, Leczó Szilveszter, Tóth Mihály.

Kassai Lajos íjkészítő mestert, a modern kori lovasíjászat megteremtőjét sem kellene bemutatni, méltatni sem, mégis jólesik hallgatni Lezsák Sándor történeteit, mert így megtudhattuk, hogy Kassai Lajos milyen egyszerűen, mindössze három szóban fogalmazta meg a lovasíjászat lényegét: ritmus, egyensúly és cél. És azt sem árt ismételni, amit vall, hogy nem az ősöket kell követni, hanem azt, amit az ősök követtek.

Kassai Lajos lovasíjász és Lezsák Sándor, az alapítvány elnöke.

Az ünnepségből végén a kolozsvári Ónodi Henrietta átvette a Székelyföld Jövőjéért ösztöndíjat, amivel folytathatja tanulmányait az ökológia mesterképzésen. Lezsák Sándor mondott zárszót, emlékeztetve az igaz útra, amelyen nehéz járni, ám a kitüntetettek élete bizonyítja, hogy mégis lehet.

Az eseményt Török Tilla három lélekemelő előadása színezte. A műsorvezető Arató György volt.

Az eseményről videófelvétel készült Békési Tamás és Békési Bertalan jóvoltából, melyet teljes egészében megtekinthetnek az alapítvány YouTube csatornáján: