BETHLEN GÁBOR ALAPÍTVÁNY
Székhely: 1078 Budapest, Hernád utca 56/b
Adószám: 18006135-1-41, Bírósági bejegyzés sz. 1131
…mi minden erőt, ami a haza javára akar és tud lenni, nem eltiporni, hanem együvé fogni kívánunk!” /Móricz Zsigmond: Erdély/
A Kuratórium 2015. március 24-én – a Németh László Emlékszobában – tartott ülésén megtárgyalta az ismertetett számszaki és szöveges beszámolókat, s határozatot hozott:
A Kuratórium az Alapítvány 2014. évi közhasznúsági beszámolóját – a szöveges beszámolóval együtt – 23 831 e Ft mérlegfőösszeggel, 5 233 e Ft mérleg szerinti eredménnyel, elfogadta. 3/2015 sz. határozat /egyhangúlag megszavazva/
Beszámoló a Kuratórium 2014-ben végzett munkájáról:
Az eredményesen – Péterfy László Bethlen- szobrának 2013. október 23-iki kolozsvári ünnepélyes fölavatásával és a novemberi díjátadóval – zárult Bethlen Gábor emlékév után; 2014-ben, a fél évezrede zajlott Dózsa György-féle parasztlázadás jegyében, a magyar parasztság sorsára emlékeztünk, emlékeztettünk főként az őszi nagyrendezvényünkön.
– Az Alapítvány Kuratóriuma az elmúlt évben – két könyv kivételével – teljesíteni tudta vállalt feladatait. (A kolozsvári Bethlen Gábor szobor Aranykönyve főleg az ígért támogatás elmaradása és J. Király István informatikusunk távozása miatt nem valósult meg, a Magyar nemzetismeret angol változata pedig csak 2015-ben kerül nyomdába.) Magyary Rozália és a BGA közreműködésével, ez évben két – külhoni magyarok által, részben hazai támogatással megvalósult – könyv látott napvilágot. „55 év a magyarság szolgálatában”, a Svájci Keresztény Magyar Munkavállalók Szövetsége történetét és Böröcz József elnök szolgálatát dolgozta föl. (SKMMSz, Zürich, 2014. 469.p.), ill. „Cseh Tibor: Csernátontól a Reménység Taváig” c. nagyszerű könyve, amelyet Ludányi András szerkesztett. (Fekete Sas Kiadó, Bp. 2014. 520.p.) A BGA embléma jelzi, hogy e könyv kiadását segítettük.
– Szolidáris kötelezettségünknek tettünk eleget 2014. elején, amikor az utcára került HITEL folyóirattal kötöttünk megállapodást. 2014. jan. 17-én a szerkesztőség beköltözött a BGA 1078 Bp., Hernád utca 56/b. alatti irodájába és velünk megosztva használja azt, fedezve az iroda közüzemi költségeit. A helyiségben kiépítette a saját telefon- és faxvonalát, a saját nevére és költségére. A kuratórium által elfogadott írásos szerződést bármelyik fél indoklás nélkül felmondhatja háromhavi felmondási idővel. A HITEL folyóirat, amely fennállása óta közli a BGA díjátadó ünnepségeinek összefoglalóját és az elhangzott laudációkat, a lap hátsó borítóján a Bethlen Gábor Alapítvány emblémáját a támogatók között föltünteti.
– A Magyar Kultúra Napja alkalmából – 2014. január 21-én 17 órakor -, a „Kiss Ferenc Emlékkönyv” ünnepélyes bemutatóját tartottuk a LITEA Könyvesboltban (Budavár, Hess András tér 4.) A KAIROSZ Kiadó és a Bethlen Gábor Alapítvány gondozásában, a KKEK támogatásával megjelent művet Papp Endre, a HITEL főszerkesztője, Kiss Gy. Csaba kurátor, a Magyar Írószövetség választmánya tagja, és ifj. Kiss Ferenc az Emlékkönyv szerkesztője mutatták be, a moderátor: Bakos István kurátor, a könyv társszerkesztője volt. Közreműködött az Etnofon Zenei Társulás. Házigazda: Bakó Annamária a Litea vezetője.
– A Magyar Kultúra Napján – 2014. január 22-én szerdán, 17 órakor – bemutatót tartunk a XIII. Lakiteleki Filmszemle díjnyertes filmjeiből az URÁNIA Nemzeti Filmszínházban (Budapest VIII. Rákóczi u. 21.). Az ünnepséget Bíró Zoltán kurátor, a RETÖRKI főigazgatója nyitotta meg, majd Kiss Benedek Bethlen Gábor-díjas költő mondta el néhány versét. A kistérségi és kisközösségi televíziók és filmes műhelyek számára 13. alkalommal meghirdetett mozgókép szemle mottója volt: „Fedezzük fel a Kárpát-medencét”. A Sára Sándor Kossuth-díjas, Balázs Béla ill. Bethlen Gábor-díjas operatőr, filmrendező által vezetett – zsűri a beérkezett 89 alkotásból tízet díjazott a 2013. nov. 8-i díjátadáson, s közülük a fővárosban az alábbi filmeket mutattuk be: „Úton-útfélen” c. fődíjas alkotás, Rendező: Szabó Attila (Székelyudvarhely, Székelyföld) „Református magyar vagyok, mindörökké az maradok! – Tamás Ilonka néni 100 éve” c. számos különdíjat elnyert alkotás Rendező: Kiss Réka (Komárom, Felvidék), „Kicsi Klájd és a nagyvilág II.” c. különdíjas (animációs) film, Rendezők: Kecsenovity Egon- Zsolnai Ákos (Zenta, Délvidék) és az „Álmomban rétisas szállt a kertünkbe…” c. különdíjas alkotást Rendezte: Cséke Zsolt (Debrecen, Tiszántúl)
– A 2014. jan. 28-i kuratóriumi ülés befogadta a „Székelyföld jövőjéért” adományt: „A Bethlen Gábor Szoboralap legnagyobb összegű egyéni adományozója, Dr. Keresztes György Pál primor, századik születésnapján elhatározta, hogy a Nagy Fejedelem által nemesi rangra emelt családja emlékét a Bethlen Gábor Alapítvány keretében működtetendő ösztöndíjalappal örökíti meg. Szándékát 2014. január 9-én közölte Bakos István ügyvivő kurátorral és Magyary Rozália főkönyvelővel a lakásán. Ígérete szerint, a megállapodás aláírása után céladományként 20.000, azaz húszezer Euró összeget utal a Bethlen Gábor Alapítvány számlájára, amelyből a léczfalvi Keresztes család ösztöndíjalap: „Székelyföld jövőjéért” létrehozását kéri. Az adományozó nagylelkű felajánlását önként, mindenféle ellenszolgáltatás nélkül teszi. A létesítendő ösztöndíjalap célja, hogy a Székelyföld kiemelkedő képességű, tehetséges fiataljainak kiválasztásához, méltó neveléséhez és továbbtanulásához hozzájáruljon. Ösztönözze a magyar tannyelvű iskolák tehetséggondozását, a kiválóak elismerését, bármilyen szintű iskolában tanulnak is. Ösztöndíjat kaphatnak alapfokú, középfokú, vagy felsőfokú tanintézmények diákjai, akiknek kiemelkedő képessége, tehetsége bizonyíthatóan megnyilvánul valamely művészeti ágban, szakterületen, vagy a (hit)életben. Az ösztöndíjat évente egyszer adományozzák, s – az eredmények függvényében – több éven át biztosítható. A „Székelyföld jövőjéért” ösztöndíjra érdemesek kiválasztásáról és az ösztöndíjazásról, a Bethlen Gábor Alapítvány – székelyföldi kitüntetettjei közreműködésével – gondoskodik. Az alapító, Dr. Keresztes György primor az ösztöndíjalapot működése során, lehetőségei szerint, további támogatásokkal ösztönzi. Szeretné, ha ahhoz sokan csatlakoznának; s nyitottan fogadna be céladományokat. A Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriuma köszönettel fogadja a fölajánlott céladományt. Vállalja, hogy „Székelyföld jövőjéért” ösztöndíjalapot az adománytevő óhajának megfelelően megalapítja és – a kuratórium legjobb tudása és szándéka szerint -, jó gazdaként, tartósan működteti. Az ösztöndíjas fiatalok míg tehetségükkel, tudásukkal önmagukat és a Székelyföldet gazdagítják, méltóan szolgálják őseink és a léczfalvi Keresztes család emlékét is. Ennek reményében fogadjuk be és írjuk alá – a csatolt melléklettel együtt érvényes – adománylevelet.
Budapest, 2014. január 28. a Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriuma jelenlétében: Dr. Keresztes György Pál s.k. Lezsák Sándor s.k. primor, adománytevő a Kuratórium elnöke, befogadó
– 2014. febr. 25-én, az URÁNIA Nemzeti Filmszínházban – a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján – Dr. Horváth János vezetésével tartott megemlékezésen – moderátorként közreműködött a BGA ügyvivője, s részt vettek a BGA Baráti Kör tagjai is.
A HITEL 2014. márciusi száma közölte az Alapítvány 2013. nov. 15-i díjátadó ünnepségén elhangzott laudációkat (BETHLEN- díjasok: Izsák Balázs mérnök, a Székely Nemzeti Tanács elnöke L: Lezsák Sándor, Bohdan Zadura lengyel költő és műfordító (Pulawy) L: Kovács István, Hámori József akadémikus, a Magyar Örökség-díj Biz. elnöke L: Dr. Béres József. MÁRTON ÁRON Emlékérem: Dr. Szíjártó István irodalomtörténész, a Százak Tanácsa ügyv. elnöke L: Albert Gábor, Magyary Rozália közgazdász, a PH igazgatója, a BGA főkönyvelője L: Bakos István, Dr. Szász István Tas orvos, író, az erdélyi HITEL Emlékmúzeum alapítója L: Banner Zoltán.TAMÁSI ÁRON-díjas: Gazda József szociográfus, Székelyföld L. Cs. Nagy Ibolya). A márc. 26-i HITEL – est témája a „Székelyföld autonómiája” volt, amelyen a BGA négy székelyföldi kitüntetettje is szerepelt.
– 2014 május 13-án a Petőfi Irodalmi Múzeumban köszöntöttük 85. születésnapján Kányádi Sándort a magyar költészet kiemelkedő alakját, aki kitüntetései között nagy megbecsüléssel említette Bethlen Gábor-díját, üdvözlő beszédében.
– 2014. június 4-én, a Bethlen Gábor Alapítvány a trianoni békediktátum aláírásának 94. évfordulóján, az Eötvös Collegiumban, Teleki Pál szobránál tartotta hagyományos megemlékezését. Emlékező beszédet mondott: Domonkos László közíró.
Az Alapítvány kuratóriuma 2014/7. sz. határozatával, a következő személyeknek ítélte oda és adományozta a Teleki Pál érdemérmet, magyarságszolgálatuk elismeréseként:
Roman Kowalski lengyel nagykövet, a lengyel – magyar összefogás támogatója, Medvigy Endre jogász végzettségű irodalomtörténész, közíró és szerkesztő Mátyus Aliz író, lapszerkesztő, az Eötvös Coll. Baráti Kör tevékeny tagja, Bánhegyi Ferenc iskolaigazgató, tankönyvíró, Kisida Elek orvos, a Százak Tanácsa aktív tagja, Lánchíd Rádió. A kitüntetéseket, méltató szavakkal Lezsák Sándor elnök adta át.
– 2014 aug. 22-én Budapesten temettük a Bethlen Gábor-díjas (1992) Borbándi Gyulát. A nyugati magyarság kiemelkedő képviselőjét Lezsák Sándor az Országgyűlés alelnöke, a Kuratórium elnöke búcsúztatta, a családi-baráti körű gyászszertartáson.
-2014 aug. 31-én a BGA Kuratóriuma képviseletében az ügyvivő részt vett Dobos László temetésén Pozsonypüspökiben. A felvidéki magyarság gyászában osztoztunk, amikor a Bethlen Gábor-díjas (1991) írót, kiadót, politikus utódaival együtt búcsúztattuk.
– 2014. szept. 7-én Bakos István és Magyary Rozália részt vett a BGA kuratórium által támogatott Bem József szobor avató ünnepségén Koltón. Idézet a Varga Károly Koltó – katalini Református Egyházközség lelkipásztor- esperesének írt levélből: „…az 1849-es erdélyi hadjárat 165. évfordulóján … fölemelő koltói ünnepségen fölavattuk Bem József tábornok szobrát. Méltó volt ez az egésznapos partiumi esemény Teleki Sándor, Petőfi Sándor, Liszt Ferenc, Bem József emlékéhez és a szobraikat fölállító hitvallókhoz, szellemiségük őrzőihez is. Köszönet érte neked,… aki 38. éves lelkipásztori szolgálatoddal, helytállásoddal példát adsz híveidnek, a környék szórványban élő magyarságának; emberségből és hűségből….. tájékoztattuk a Kuratóriumot a nagyszerű ünnepségről, s arról, hogy támogatásunk jó helyre került….Beszámolónk nyomán.. a Bethlen Gábor Alapítvány Kuratóriuma elismerését és köszönetét fejezi ki neked, munkatársaidnak, s mindazoknak, akik a magyar-lengyel barátság e történelmi jelentőségű eseményét méltóan megszervezték…”
– 2014. szept. 19-én „Parasztsors – magyar sors” címmel –a Nemzeti Együttműködési Alap pályázati támogatásával – egész napos emlékülést tartott a Bethlen Gábor Alapítvány. Az Antológia Kiadó jóvoltából szép és időtálló programfüzet készült róla. A Dózsa György vezette parasztháború 500., a Nemzeti Parasztpárt megalakulásának 75. és Für Lajos halálának első évfordulója alkalmából; szept. 19-én, pénteken, az Uránia Nemzeti Filmszínházban rendezett emlékülés technikai lebonyolítója a fiatal történészek Mika Sándor Egyesülete volt. Az alábbiakban az ő tájékoztatójukat idézem:
„Az Uránia emeleti kávéházában fél 10-kor Bakos István művelődéskutató, a Bethlen Gábor Alapítvány kurátora megnyitotta a Kondor Béla rézkarcaiból Nagy András grafikusművész által válogatott és rendezett kiállítást. Nagy András fölolvasta Dózsa György a képzőművészetben című esszéjét, amit az emlékülés programfüzetében is közölt, majd a másfélszáz fős közönség megtekintette a kiállítást.
Az URÁNIA Nemzeti Filmszínház Dísztermében fél 11-től zajló plenáris ülésen a megjelentek közössége a magyarság régi himnuszát, a Boldogasszony anyánk kezdetű népéneket Nagy Balázs tekerős és Bese Botond dudás, a Népművészet Mesterei zenei kíséretével, fölállva énekelte el. Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriumának elnöke megnyitó beszédében kiemelte a termőföld és a munkahelyek védelmének fontosságát, és az ülés témája kapcsán nemzetpolitikai igénnyel és kitekintéssel beszélt a hagyományos paraszti világ eltűnésének okairól is. Ezt követően Horváth János közgazdász, a Magyar Országgyűlés korábbi korelnöke a Magyar Parasztszövetségről tartott előadást, felidézve alapítását és 1940-es évekbeli működését. Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató, egyetemi tanár Dózsa Györgyről és a magyar parasztság történelmi földigényéről, Bíró Zoltán irodalomtörténész, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum főigazgatója Für Lajosról tartott előadást, Somodi István, a Szárszó Baráti Kör elnöke pedig a parasztság mai helyzetéről beszélt. A plenáris ülés zárásaként, a résztvevők Huszárik Zoltán Elégia című rövidfilmjét tekintették meg. A zsúfolásig megtelt Fábri-teremben a délutáni első szekcióban Dózsa György életéről, haláláról és utóéletéről szóló előadásokat hallgathatott a közönség. Az eszme-, jog-, irodalom- és gazdaságtörténet, valamint a szociológia témaköréből és módszertanából merítő előadások a történelmi személy és kora problémáit vizsgálták. A második ülésszakasz témája a magyar parasztság XX. századi közéleti képviselete volt. A népi gondolat, a népi írók, Szárszó és a nemzeti tanár- és tudósnevelés kulturális és politikai kapcsolatrendszerét, működésének és utóéletének jellegzetességeit, a XX század második felére gyakorolt hatását vizsgáló előadások a Dózsa személye körül kialakított kultuszról mutattak képet. A harmadik szekció keretében kerekasztal-beszélgetés zajlott Für Lajos: Búcsú a parasztságtól címmel megjelent utolsó művéről, amelynek társszerkesztője, Bíró Friderika bemutatta a munka frissen megjelent záró, harmadik kötetét. A szünetekben Szamek Lili és Deák Zsigmond zenekara autentikus magyar népzenével táplálta a közönség lelkesedését, amely végül spontán közös éneklésig emelkedett. Az emlékülés végén a résztvevők megtekinthették Kósa Ferenc, Sára Sándor és Csoóri Sándor Ítélet című filmjét, amelynek tárgyán túlmutató üzenetéről, készítésének kulisszatitkairól és alkotóinak tapasztalatairól a vetítés után „rendező–néző” beszélgetés keretében faggatták az érdeklődők Kósa Ferencet. A közel tizenhárom órás emlékülés … komplex képet alkot az idei megemlékezések közt azzal, hogy az irodalom, a képző-, zene- és filmművészet, valamint a tudomány területéről gyűjtött egybe a parasztság mint történelmi réteg emlékezetéhez és a nemzetsors aktuális problémáihoz tartozó kérdéseket és koherens válaszokat. A fent bemutatott, közel húsz előadás írott anyagából és az ezekhez csatlakozó, utólag elkészített tanulmányokból a Bethlen Gábor Alapítvány – az emlékülés címével azonos – ünnepi kötetet tervez kiadni a HITEL, a Pro Hungaris Alapítvány, a Lakiteleki Népfőiskola Alapítvány és a szervezők közreműködésével. „(A Mika Sándor Egyesület tájékoztatója, 2014. nov. 8.)
A rendkívül jelentős, egyedülálló hazai rendezvényről sok elismerő visszajelzés érkezett, ám viszonylag keveset szólt róla a honi média. A BGA honlapján fönn van a hangfelvétel és fotósorozat, a HITEL 2014. novemberi számában pedig gazdag anyag (az elhangzott előadásokból kilenc, a kerekasztal-beszélgetés, Kondor-metszet) jelent meg róla.
– 2014. nov. 16-án (vasárnap) tartotta a Bethlen Gábor Alapítvány 2014. évi díjátadó ünnepségét az URÁNIA Nemzeti Filmszínház Dísztermében. Díszvendégünk volt Szaniszló Attila kilencéves zongorista-tehetség Székelykeresztúrról.
Bethlen Gábor díjasok:
Egyed Ákos történettudós. az Erdélyi Múzeum Egyesület volt elnöke (Kolozsvár)
Laudátor: Miskolczy Ambrus történész, tanszékvezető egyetemi tanár
Sir Bryan Cartledge angol történész, diplomata, egykori nagykövet (London)
Laudátor: Navracsics Tibor jogász, politikus, az Európai Unió biztosa
Markus Meckel teológus, politikus, az NDK utolsó külügyminisztere (Berlin) Laudátor: Balog Zoltán ref. lelkész, az Emberi Erőforrások Minisztériuma minisztere
Dr. Zétényi Zsolt ügyvéd, volt parlamenti képviselő (Budapest)
Laudátor: Lezsák Sándor tanár, az Országgyűlés alelnöke, a Kuratórium elnöke
Márton Áron Emlékéremmel Kitüntetettek: Árva László tanár, a Németh László Gimnázium igazgatója (Hódmezővásárhely) Laudátor: Szenti Tibor közíró, néprajzkutató (Hódmezővásárhely) Pawel Czebula ofm, ferences szerzetes (Lengyelország) Laudátor: Kiss Rigó László Szeged-csanádi megyéspüspök, ill. Szalai Attila kurátor +Saáry Éva geológus, író; a Svájci Magyar Irodalmi és Képzőműv. Kör alapító tagja Laudátor: Agócs Sándor költő, az Antológia Kiadó vezetője (Lakitelek)
Tamási Áron díjas: Margittai Gábor író, tanár, szerkesztő, a Magyar Nemzet újságírója (Budapest) Laudátor: Cs. Nagy Ibolya irodalomtörténész, a Tamási Áron Alapítvány kurátora
– Dr. Petrik Béla tájékoztatója a Bethlen Gábor Alapítvány 2014. évi díjátadásáról:
„Az URÁNIA Nemzeti Filmszínházban tartottuk a Bethlen Gábor Alapítvány 31. díjátadó ünnepségét, amelyet Lezsák Sándor a Kuratórium elnöke, az Országgyűlés alelnöke nyitott meg. Üdvözölte a régi és új kitüntetetteket, vendégeket és a díjátadás díszvendégét a 9 éves székelyföldi zongoraművész – tehetséget, Szaniszló Attilát, aki Bartók (Este a székelyeknél), Mozart művek mellett saját szerzeményét is előadta az esten.
Az Alapítvány alapító okirata értelmében Bethlen Gábor díjat „azon személyek, vagy közösségek kapják, akik életművükkel, áldozatos munkájukkal sokat tettek nemzetünk értékeinek megőrzése, gyarapítása és Közép-Európa népeinek békés együttélése érdekében.” Az Alapítvány névadója és Márton Áron, Erdély szentéletű mártír püspöke, együtt jelentik azt a szellemiséget, amely az emberi humánumot, a nemzet szolgálatát, a kisebbségek védelmét a legnehezebb időkben is példaszerűen képviseli. Ennek jegyében; a magas szintű, áldozatos tevékenységet végző egyének és közösségek nyerhetik el e díjat. A Bethlen Gábor Alapítvány a szocializmus idején, 1980-ban alakult és a térség első civil és autonóm kezdeményezéseként féllegálisan kezdte meg működését. A korabeli pártállami rendszer retorziókkal, cenzúrával, leváltással, állásvesztéssel büntette az általuk nacionalistának tekintett társaság vezetőit.
A Kuratórium 2014-ben négy Bethlen Gábor díjat adományozott. Elsőként Egyed Ákos történettudós akadémikust, az erdélyi múzeum egyesület volt elnökét tüntette ki, akinek munkásságát Dr. Miskolczy Ambrus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezetője méltatta. Egyed Ákos a mai napig Erdélyben él és dolgozik, szülőföldjén próbálja saját eszközeivel életben tartani a magyarságtudatot. 1948-tól a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen folytatta tanulmányait, s később gyakornokként tanított ugyanitt 1951–1953 között. Ezt követően a kolozsvári Történeti Intézet kutatójaként, később az intézmény vezetőjeként dolgozott. A kommunista rezsim bukását követően 1990–1994 között a debreceni, 1995–1997 között az Eötvös Loránd Tudományegyetemen meghívott tanárként adott elő. 1990 óta a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Tudományos kutatásainak fő témái az 1848-as erdélyi forradalom és Erdély 1867-től 1914-ig terjedő története, de foglalkozott gazdaságtörténettel és a székely társadalom sajátos gazdasági és társadalmi kérdéseivel. Legutóbb 2010-ben a Pallas-Akadémia gondozásában jelent meg Erdély 1848–1849 című könyve, illetve a kitüntetése napján Gróf Mikó Imre „Erdély Széchenyije” című válogatását a KAIROSz Kiadó képviselője adta át. Számos kitüntetés, díj tulajdonosa, 2002-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét. Egy beszélgetésben így foglalta össze pályájának jelentőségét és értelmét: „…ez az elismerés (a tisztikereszt – P.B.) azt jelenti, most már nemcsak Erdélyben és nemcsak a történészek figyeltek fel arra, amit letettem a történelmi érdeklődés asztalára, hanem a magyar közvélemény, a magyar társadalom is értékeli ezt a munkát. Számomra külön öröm forrása, hogy a kitüntetést Sepsiszentgyörgyön vehettem át, mert itt találkoztam diákkoromban a Székely Mikó Kollégiumban azzal a történelmi örökség-szellemmel, amely aztán ott munkált bennem. Édesapámnak is köszönhetem ezt az érdeklődést, mert gyermekkoromban sokat mesélt Rákócziról, 1848-ról, Kossuthról, a családban is voltak ilyen hagyományok, de azért mégiscsak a tanáraim hatottak leginkább rám e tekintetben, és határoztam el, hogy annak a nyomába szegődöm, ami Háromszéken történt 1848-ban. Ezzel kezdtem, majd később kiszélesítettem kutatásaimat Erdélyre. Ma is fontos ébren tartani a történelmi tudatot, azt, hogy az elődök nem nyugodtak bele, hogy térdre kényszerítsék, és egyszerűen azt tegye velük egy idegen hatalom, amit akar, hogy semmibe vegye azokat a történelmi jogokat, melyeket a székelység vérrel és áldozatokkal kivívott magának.”
Bethlen Gábor díjat kapott egyfelől Sir Bryan Caltredge angol történész, diplomata, egykori nagykövet – a XX. századi magyar sors hiteles ábrázolása, a magyar-angol kapcsolatok kölcsönös szolidaritás jegyében történt formálása, kiemelkedő diplomáciai szolgálata -, másfelől Markus Meckel teológus, politikus, az NDK utolsó külügyminisztere – Európa keresztény örökségének ápolása, a magyar – német együttműködés és szolidaritás érdekében végzett munkássága, kiemelkedő keresztyén hitszolgálata – elismeréseként. Ők a díjátadáson nem tudtak személyesen részt venni, de mindketten örömmel és köszönettel fogadták a kitüntetést. Az esten ismertetésre került a díjak odaítéléséről szóló értesítés, illetőleg a két díjazott válaszüzenete. Az Alapítvány képviselői kijelentették, megtisztelőnek tartják, hogy korunk és régiónk egy jeles történészének, az egykor hazánkban szolgált nagykövetnek, illetve egyik jeles lelkész – politikusának, a népünkkel hajdan szolidáris német kormány egykori miniszterének, a magyarok barátjának adhatták át a kitüntetést. Sir Bryan Caltredge válaszlevelében megköszönte az elismerést, a magyar és az erdélyi történelem avatott ismerőjeként levelében felidézte Bethlen Gábor Erdélyének és a korabeli Anglia történelmi kapcsolatának, Bethlen erdélyi fejedelem uralkodásának eredményeit. Levelében kimentette távolmaradását és kérte, hogy képviseletében Bánki Vera, könyveinek magyar fordítója vehessen részt a díjátadó ünnepségen és tolmácsolja üzenetét az ünneplőknek, s vegye át a kitüntetését. Tanulmányait a legkitűnőbb egyetemeken végezte, melynek fontosabb állomásai Cambridge, Oxford, Stanford és Harvard voltak. Ezt követően a Szt. Antony College-ban, Oxford-ban és a Hoover Intézetben, a Stanford Egyetemen dolgozott kutatóként. 1960-ban lépett diplomáciai szolgálatba. Magas rangú posztot töltött be a Foreign Office-ban, majd a Downing Street 10-ben dolgozott James Callaghan és Margaret Thatcher miniszterelnökök külügyi magántitkáraként. Brit diplomataként szolgált Svédországban, a Szovjetunióban és Iránban. Majd 1980-tól, több mint három éven át angol nagykövetként szolgált hazánkban. Az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulója előestéjén, 2006 márciusában jelent meg az Egyesült Királyságban a „The Will to Survive: History of Hungary” című könyve, amely nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az évforduló kiemelt figyelmet kapjon a brit olvasóközönség körében. Magyarországon 2008-ban olvashattuk a hatszáz oldalas mű fordítását „Megmaradni- A magyar történelem egy angol szemével” címen. 2009-ben jelent meg a „Trianon, egy angol szemével” című munkája, amelyben Cartledge hazánkban eddig nem közölt dokumentumok segítségével festett átfogó képet a győztesek érdekvezérelt döntéseinek okairól, ezen döntések következményeiről. Munkájában megállapította, hogy a háború félmillió magyar áldozata önmagában is tragédia volt, a trianoni szerződésben azonban még azt is kellett vállalnia a vesztes Magyarországnak, hogy lemond területe kétharmadáról, és három millió magyar állampolgár az ország új határain kívülre kerül.
Markus Meckel válaszlevelét Arató György tanár, az ünnepség rendezésében közreműködő Mika Sándor Egyesület képviselője tolmácsolta, amelyben Meckel tájékoztatta a kuratóriumot, hogy a korábban elvállalt németországi megemlékezésen történő szerepvállalása miatt nem vehet részt a díjátadáson, de reményét fejezte ki, hogy egy későbbi időpontban arra személyesen sor kerülhet.
Meckel 1990-ben Lothar de Maziere kormányában az NDK külügyminisztere volt. Teológiát tanult egyházi főiskolákon Naumburgban és Berlinben. 1982-ben lelkész lett. 1988-tól 1990-ig Niedernodelebenben vezette az Ökumenikus Találkozóhely és Kutatóközpontot. 1988-1989-ben az NDK ökumenikus gyűlés (Ökumenische Versammlung in der DDR), és az Európai Ökumenikus Gyűlés küldötte Bázelben. Markus Meckel már a 70-es évek óta részt vett a keletnémet ellenzék tevékenységében. 1989-ben kezdeményezte a német SPD megalakítását, majd annak szóvivője lett, a német újraegyesítésig a keletnémet SPD helyettes vezetője volt. 1992-től 1994-ig a Bundestagban az SPD frakció szóvivője volt a Németország Szocialista Egységpártja (NSzEP, SED) diktatúrájának történetével és annak következményeivel foglalkozó, pártoktól független munkacsoportban. Markus Meckel a Bundestagban Németország külpolitikájával és biztonságával kapcsolatos problémákkal, valamint az Európai Unió keleti szomszédjaival való kapcsolatokkal foglalkozott. Meckel a Külügyi Bizottság rendes, valamint a Kulturális és Médiabizottság póttagja, továbbá az Európai Uniós ügyek bizottságának tagja. 2004-től 2008-ig a Lengyel Bizottság elnöke, társelnöke a Lengyel-Német Együttműködési Alap Tanácsának. Markus Meckel tanácsadó tagja a volt NDK-s Biztonsági Szolgálat Aktái Hivatalának. Elkötelezettje a demokráciáért végzett munkának – az Európai Partnerség a Demokráciáért Alap, valamint a Demokratikus Átalakulás Nemzetközi Központjának (ICDT) vezetőségi tagja. Számos német és európai díj kitüntetettje.
A negyedik Bethlen Gábor-díjat Dr. Zétényi Zsolt ügyvéd, volt parlamenti képviselő kapta, akit Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke laudált.
Zétényi Zsolt az Eötvös Loránd Tudományegyetem állam- és jogtudományi karán szerzett diplomát, 1967-1968 között a Legfelsőbb Bíróság tanácsjegyzője volt, 1968-1969 között az Országos Kriminalisztikai Intézet tudományos munkatársa, ezután évtizedekig jogtanácsos, 1994-től gyakorló ügyvéd. 1986-tól megszűnéséig a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság (1989-től Bajcsy-Zsilinszky Társaság) tagja, ügyvezető titkára, majd főtitkára. 1989-ben részt vett az Ellenzéki Kerekasztal munkájában, a kerekasztal és az állampárt megegyezésének aláírója 1989. szeptember 18-án. 1990–94-ben az MDF országgyűlési képviselője, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság alelnöke, 1993–94 között az Országos Elnökség tagja, 1992–től a Nemzeti Társaskör tagja, 1994–98 között elnöke, 1998-tól tiszteletbeli elnöke. 1997-től a Százak Tanácsa, és más egyesületek tagja. Egyszemélyes Nemzeti Jogvédő irodát tartott fenn 1994-től minden köztámogatás nélkül, az önkényuralom (sortüzek) halálos áldozatai védelmében, 2004-től a Nemzeti Jogvédő Alapítvány, és a Magyar Konzervatív Alapítvány kuratóriumának elnöke, 2008-tól 2014-ig a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnöke. Állami kitüntetést soha nem kapott, ahogy Lezsák Sándor a díj átadása során megjegyezte: „következetes igazságtételi és emberi jogi munkásságával elérte, hogy mindeddig semmilyen állami kitüntetésben ne részesülhessen”, ugyanakkor elérte azt is, hogy a Bethlen Gábor-díjat kiérdemelje.
A Bethlen díjak átadását követően az Alapítvány Márton Áron Emlékérmét adták át, elsőként Árva László tanárnak, a Hódmezővásárhelyi Németh László Gimnázium igazgatójának, az ifjúság nemzeti neveléséért és az író Németh László szellemi örökségének ápolásáért, akit Szenti Tibor néprajztudós író laudált. Árva László szavai szerint: az elismerés, egyben felelősség, és a jövőbeli feladatokat is kijelöli. Azt is fontosnak tartotta megemlíteni, hogy Németh László lánya, Németh Ágnes a kezdetektől támogatta munkáját.
Az Alapítvány Márton Áron Emlékérmet adományozott Pawel Cebula ferencrendi szerzetes atyának, a lengyel-magyar barátság jeles éltetőjének, akit Kiss- Rigó László Szeged-csanádi megyéspüspök, illetve Szalai Attila kurátor méltatott. A Magyarországon is hosszú éveket szolgáló szerzetes – aki most éppen az írországi lengyelek lelki atyja, s aki a díjátadásra Írországból utazott ide – kiválóan beszél magyarul s tavaly felvehette a magyar állampolgárságot is, élő példájaként a két nemzet, a lengyel-magyar barátságnak és szolidaritásnak. Ahogy korábban fogalmazott: „Ez a barátság több mint ezer éves. Az alapját közös szentjeink rakták le. A forrása a mi Urunk Jézus Krisztus Evangéliuma, amelyből az igazi szabadság és szeretet, más néven szolidaritás fakad. A magyarok és lengyelek a történelem folyamán nagyon sokszor egymás terhét hordozták. Így volt pl. Szent László vagy Szent Kinga illetve Szent Hedvig idejében. Így volt a török megszállás és Sobieski korában is. Később a Népek Tavaszán, meg a huszadik században is: 1920-ban, amikor a magyar lőszerészek segítsége nélkül a lengyelek nem tudták volna legyőzni a szovjet hadsereget; a II. világháború idején, amikor több mint százezer lengyel, vendégszerető menedéket talált Magyarországon vagy 1956-ban, amikor a lengyelek a legtöbb vért adták a leigázott magyaroknak.” Ma is azt vallja, hogy most is együtt kell harcoljunk az igazi szabadságért, az életért, a házasságért, a családért s mindazért, ami földünket, s életünket kereszténnyé teszi. „Mert, ahogyan Isten szolgája Robert Schuman mondta, s amit bátran ismételget a mostani magyar miniszterelnök: »Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz többé Európa«.”
Az Alapítvány Márton Áron Emlékérmet adományozott Saáry Éva írónak, a svájci magyar közösség kiemelkedő képviselőjének, aki boldogan fogadta az elismerést és készült a pesti útra, amikor egy hónapja hirtelen elhunyt. A díjat Sofia Larroudé Mazzolinit, Saáry Éva leánya vette át, s a díjazottat Agócs Sándor költő, az Antológia Kiadó vezetőjét a búcsúztatta – méltatta. Saáry Éva 1956. novemberben, a forradalom leverése után menekült nyugatra. Először a svájci Lausanne-ban, Párizsban, majd Francia Egyenlítői-Afrika Gabon tartományában, a SPAEF (Société des Pétroles d’Afrique Équatoriale Francaise) alkalmazásában, olajkutatóként tevékenykedett. Az 1960-as évek elején felhagyott a földtani munkákkal, azt követően a dél-svájci Luganóban élt és szabad újságíróként, festő- és fotóművészként tevékenykedett. 1959-től jelentek meg írásai rendszeresen nyugati magyar lapokban (Bécsi Magyar Híradó, Nemzetőr, Irodalmi Újság, Új Látóhatár, Katolikus Szemle, Kanadai Magyarság, Új Világ, Amerikai Magyar Hírlap, az ausztráliai Magyar Élet stb.). 1992-től kezdődően magyar lapokban is publikált. 1975-től a Ticinói Magyar Egyesületnek (TME) hol elnöke, hol alelnöke, 1976-92 között a Svájci Magyar Irodalmi és Képzőművészeti Körnek (SMIKK) ügyvezető elnöke; a Lugánói Tanulmányi Napok szervező-rendezője volt. Az egyesület tanulmányköteteit nagyrészt ő szerkesztette, és a fedőlapokat is ő tervezte. Cikkei, interjúi jelentek meg képzőművészekről is. Saját rajz- és fotóillusztrációival jelent meg több önálló kötete és mások munkáit (például Tollas Tiboréit) is illusztrálta. 1969-től néhány éven át a Külföldi Magyar Képzőművészek Világszövetsége svájci titkára volt. 1965-től kiállító művész, tárlatain fotóit általában együtt szerepeltette festményeivel. Fotográfusként – portrék és tájképek mellett – természeti alakzatokat, különös formákat rögzített legszívesebben. Közösség- és irodalomszervezői munkásságával a nyugati magyar emigráció, a szellemi élet, a magyar kultúra fontos és kiemelkedő szereplője volt. A Bethlen Gábor díjak átadásával egyidejűleg, a több évtizedes hagyományok szerint a Tamási Áron-díj is átadásra került. E kitüntetést idén Margittai Gábor író, tanárnak, a Magyar Nemzet szerkesztőjének adományozta a Tamási Áron-díj Kuratóriuma. Laudálására Dr. Cs. Nagy Ibolya irodalomtörténészt kérte fel a Tamási Áron Alapítvány, a díjat Ugrin Aranka és Lezsák Sándor adta át.
Az esten Szabó András előadóművész előadásában részletek hangzottak el Németh László szárszói beszédéből, Tamási Áron: Kodály Zoltán (egy botfülű székely naplójából) c. írásából, Saáry Éva verséből.
A díjátadó ünnepség műsorvezetője Nikl János, a Magyar Katolikus Rádió bemondója volt. Lezsák Sándor a kuratórium elnöke zárta be az emlékezetes estet. Minden kitüntetettnek gratulált, megköszönte a laudátorok és a két művész közreműködését. Elismeréssel szólt a Székelyföld ifjú tehetségének fölemelő zongorajátékáról s külön is méltatta a Teleki Pál érdemérmes Szabó András előadóművész hozzájárulását nemcsak e díjátadó ünnepséghez, hanem a Parasztsors- magyar sors őszi rendezvény sikeréhez is. A nagyszabású emléknapon elhangzott előadásokból a HITEL 2014. novemberi száma ad válogatást, és képillusztrációi a Dózsa-emlékévhez kapcsolódnak. Tájékoztatta a közönséget, hogy 2014 június 4-én a Kuratórium Teleki Pál Érdemérmet adományozott Medvigy Endre jogász végzettségű irodalomtörténész, közíró és szerkesztőnek, Mátyus Aliz író, lapszerkesztő, az Eötvös Collégium Baráti Kör tagjának, Bánhegyi Ferenc iskolaigazgató, tankönyvírónak, Kisida Elek orvos, a Százak Tanácsa tagjának, a Lánchíd Rádiónak és Roman Kowalski lengyel nagykövetnek (aki később veszi át kitüntetését).
A DVD-n rögzített ünnepi műsor a Szózat és a Székely himnusz közös éneklésével ért véget.
Budapest, 2014. november 24. Dr. Petrik Béla kurátor”
(A HITEL folyóirat 2015/3. számában megjelent Petrik Béla fenti összefoglalója a 2014. évi laudációkkal együtt.)
– 2014. nov. 21-én emlékszobát avattunk Németh László és barátai tiszteletére Budán, a Németvölgyi út 18-ban. Az utcáról nyíló kis emlékszoba tablóin a gazdag irodalom- és színháztörténeti értékű felvételeken kívül bőséges családi fényképanyag mutatja be az író életét és küzdelmeit. A látogatók megtekinthetik az íróról készült, a Képek és történetek az életműhöz címmel készített dvd-t is. A Németh László Emlékszoba, a kiállítás, és a lemez Németh Ágnes kurátorunknak, az író leányának áldozatos munkájával és pénzügyi ráfordításával jött létre. Ugyancsak az ő közreműködésével jelenik meg rövidesen Németh László és felesége levelezésének teljes anyaga.
- december közepén, a Bethlen Gábor-díjas (1989) Tőkés László meghívására részt vettünk a Temesvár 25 rendezvényein az MTA épületében és Temesváron is.
A Kossuth Rádió karácsonyi programjában, Liptay Katalin műsorvezető jóvoltából, szerepelt a BGA kuratóriumának néhány képviselője, hírt adva az Alapítvány 2014. évi eredményeiről.
Az év során a BGA kurátorai és kitüntetettjei számos könyvvel, tanulmánnyal, előadással járultak hozzá az Alapítvány célkitűzéseinek megvalósításához, amelyet a Lakiteleki Népfőiskola és a NEA pályázati támogatása is elősegített. Köszönjük!
Budapest, 2015. március 17- 24. Összeállította: Bakos István ügyvivő kurátor