„…mi minden erőt, ami a haza  javára akar és tud lenni, nem eltiporni,  hanem együvé fogni kívánunk…”

Az 1980-tól működő Bethlen Gábor Alapítványt hazai és külhoni magyarok áldozatkészsége, a magyar szolidaritás sürgető igénye teremtette meg. A pártállam ellenállása miatt öt évig féllegálisan működött, hivatalos jóváhagyása 1985-ben miniszteri rendelettel történt. A BGA kurátorainak társadalmi munkájával, támogatóinak szellemi-lelki közreműködésével, anyagi hozzájárulásával, szolgálja a nemzeti együttműködést, a magyar – magyar kapcsolatok építését.

2005-ben számadást készítettünk: „A Bethlen Gábor Alapítvány negyedszázada 1980-2005” c. – 320 oldalas szép kiállítású – könyv, méltón reprezentálja az Alapítvány célját, küzdelmét, működését, megpróbáltatásait, addigi eredményeit.  „Utólag az jut eszébe az embernek, ha az alapítványt mégis illegálisan működtettük volna, törvényszerűen sokkal több politikai szándék tapadhatott volna hozzá, és lehet, hogy mára már föl is falta volna a politika.” írta Csoóri Sándor egyik alapító, ajánlásának záró mondatában a hátsó borítóra.

A válságot okozó 2006-2007-es esztendőt túlélve, az elmúlt évtizedben a Bethlen Gábor Alapítvány tovább élt, függetlenségét megőrizte, nemzetvédő küzdelmeit, szolidaritási tevékenységét, a nemzetszolgálatot bátorító kitüntetések átadását folytatta. A kurátorok nagyobb áldozatvállalása kellett ahhoz, hogy tovább éltessük az Alapítványt, aminek zaklatottá vált a működése, de szellemét nem törte meg a balliberális kormány diszkriminációja. Lezsák Sándor jóvoltából, aki – emberpróbáló parlamenti tisztsége és a Lakiteleki Népfőiskola mellett – 2009-től elvállalta az elnöki megbízatást, átmentettük a válságon a BGA-t. Névadónk fejedelemmé választása 400. évfordulóján, 2013. október 23-án Kolozsváron, a Bethlen Gábor szobor ünnepélyes felavatásával pedig megkoronáztuk a magyar civil társadalom nemzeti összefogásának emlékjelét. A sikeres helytállást követő két évi eredményes munkája után, 2016-ban – a NKA miniszteri keretéből elnyert támogatással – teljesíthettük a jórészt közadakozásból létesített szobor támogatóinak tett ígéretünket, a Bethlen Gábor Alapítvány Aranykönyvének összeállítását és kiadását.

Az Alapítvány több évtizedes működését, küzdelmeit, helytállását bemutató két könyv, az éves beszámolók, illetve a – HITEL folyóirat megalakulásától, a díjátadó ünnepségekről közölt –  tájékoztatók tanúsítják: „a Bethlen Gábor Alapítvány úttörő szerepet  vállalt a nemzeti összetartozás szolgálatában; a kelet- és közép-európai szellemi-kulturális közeledésében; a mai határainkon túl élő magyarság hazai megismertetésében; képviselőinek, értékeinek népszerűsítésében; a magyar – magyar kapcsolatok éltetésében.”  Megállapítható az is, hogy 37 éves működéséhez, kezdetben egyedülálló munkájához rendkívül szerény állami, pályázati támogatást kapott. Főként kurátorai és patronálói áldozatvállalására, illetve a nemzeti együttműködés tényleges civil programjaiban számos hazai és határon túli magyar egyesületre, szervezetre, fórumra és személyre számíthattunk, akikkel eredményeket értünk el.

Közülük az elmúlt évtizedből megemlítjük az Eötvös Kollégium Baráti Körét, Lakiteleki Népfőiskolát, Pro Hungaris Kulturális Értékközvetítő Alapítványt, Százak Tanácsát, Mika Sándor Egyesületet, Béres Alapítványt, Magyar Örökség és Európa Egyesületet, Magyar Baráti Közösséget (USA), Külföldi Magyar Cserkészszövetséget, Százak Tanácsát, Németh László Társaságot,  az IKON- Ifjú Konzervatívok a Nemzetért Egyesületet, a Partium Egyetem Alapítványt, a szlovákiai Szövetség a Közös Célokért Társulást, gödöllői Teleki Pál Egyesületet, Rákóczi Szövetséget, illetve az Erdélyi Református Egyházkerületet, Magyar Máltai Szeretetszolgálatot, RETÖRKI- t, MMA- t, Kárpátaljai II. Rákóczi Ferenc Főiskolát, s az Uránia Nemzeti Filmszínházat (2015-ig)… A könyvkiadók, lapok közül pedig a Hitel folyóiratot ill. Könyvműhelyét, az Antológia Kiadót, a Kairosz Kiadót, a Magyar Hírlapot, a Magyar Naplót, a SZIN- Közösségi Műhelyet, az ausztráliai Magyar Élet hetilapot, a Bécsi Naplót, a délvidéki ARACS folyóiratot, illetve a Felvidék.ma, a Gondola, Présház, HUNSOR hírportálokat sorolhatjuk a BGA fő médiatámogatói körébe. Itt említjük meg kitüntetéseink bronzérméinek alkotóit (Szervátiusz Tibor, Péterfy László, Rieger Tibor, Tőrös Gábor szobrászművészeket), akik a kezdetektől folyamatos patrónusaink; s a kolozsvári szoborállítás fővédnökeit: Böjte Csaba szerzetest, Kató Béla püspököt, Lezsák Sándort, az országgyűlés alelnökét, valamint a szoborállítás fő támogatóját, a „Székelyföld Jövőjéért” ösztöndíj alapítóját, + Keresztes György Pál primort (1915. január 1 – 2016. december 27).

Áttekintés a BGA kuratóriuma 2016. évéről.

Az Alapítvány kuratóriumának 2016. évi tevékenységét hét témakörbe soroljuk.

1. Közreműködés a Márton Áron Emlékév ill. az 1956-os jubileumi év programjaiban.
2. A BGA Aranykönyvének összeállítása, szerkesztése, kiadása és hiteles elosztása.
3. A Trianon96- Teleki Pál emlékülés és a T.P. Érdemérmek átadásának megszervezése.
4. Az Alapítvány 2016. évi díjátadó ünnepsége előkészítése, szervezése, megvalósítása.
5. Az alapítvány ez évi halottainak búcsúztatása ill. emléktáblák, s más megemlékezések.
6. Előkészület Trianon centenáriumára, távlatos programtervezet vázlata, konzultációk.
7. Egyebek, a BGA működéséhez tartozó tevékenységek.

 

Főbb események, programok témakör szerint.

A 2015. évet, dec. 21-én Für Lajos kurátor emléktábla avatása alkalmából tartott kuratóriumi üléssel zártuk, amelyen fölvázoltuk a BGA 2016. évi munkaterv tervezetét is. A 2016. évi programot a pályázati források függvényében a 2016. ápr. 26-ki első kuratóriumi ülésen tárgyaltuk meg, amelynek napirendjét alább közöljük.

Az első kuratóriumi ülésig történt tevékenység, közreműködés, főbb események címszavakban:

– Január: Tőkés István kolozsvári teológus (Teleki Pál érdemérem, 2006) halála, temetése /és a BGA ügyvivőjének írott/ utolsó levelének közlése a Trianoni Szemle Évkönyvében/5.

– Pályázati beszámolók 2015. Dokumentumok összegyűjtése, elkészítése benyújtása. /7.

–  Új pályázatok 2016. megbeszélése, összeállítása, benyújtása /NEA 4.,7., NKA 2., 6.)

–  A HITEL márc. sz.- hoz a 2015. évi BGA- díjátadó kézirat összeállítása, leadása. /7.

– A Magyar Kultúra Napján – a Hitel Könyvműhelynél megjelent Parasztsors – magyar sors c. Emlékkönyv, a Bethlen Gábor Alapítvány 2014. szept. 19-ei közéleti és tudományos tanácskozásáról. (A Dózsa György vezette parasztfelkelés 500. évfordulója alkalmából.)

–  Skultéty Csaba kárpátaljai emigráns író, publicista gyászmiséje jan. 22-én

–  Németh László Emlékszoba: Németh Ágnes kurátorunk köszöntése jan. 26-án

– Febr. 6-án az Eötvös Kollégium Baráti Körének közgyűlése, programegyeztetés          

– febr. 26-án a Lakiteleki Népfőiskola fejlesztési programjának bemutatása

– Március 15-én, a Nemzeti ünnepen a kurátorok beszéde, közreműködése 

– márc. 18-án Vekerdi József emlékülés az Eötvös Collegiumban EöKoll B. Körével 

– ápr. 2-án Teleki Pál sírjának koszorúzása Gödöllő- Máriabesenyő, TPE – BGA – EöKBk

– ápr. 7-én Százak Tanácsa ülése – programegyeztetés                                   

– ápr. 21-én Bíró Zoltán kurátor, RETÖRKI főigazgatójának köszöntése 75. születésnapján, emlékkönyvvel

– Április 26-án BGA Kuratórium első ülése. Napirend:

1. Beszámoló a BGA Kuratóriuma 2015. évi munkájáról, az Alapítvány helyzetéről
2. A Közhasznúsági beszámoló vitája, esetleges módosítása, kiegészítése és elfogadása.
3. Tájékoztatás az  Alapítvány 2016. évi pályázatairól, feladatairól, pénzügyi helyzetéről.
4. A BGA 2016. évi program-tervezetének véglegesítése, a fő felelősök kijelölése.
5. A Teleki- TRIANON96. emlékülés és a Teleki Pál érdemérmek megbeszélése; döntés a 2016. évi kitüntetettekről.  Előzetes javaslatok az idei Bethlen Gábor- díjasok és Márton Áron Emlékérmesek személyére.
6. Egyebek (Csicsery-Rónay emléktábla és avatása, Márton Áron Emlékév, Trianon 100. évforduló előkészület; az 56-os forradalom 60. évfordulója és a BGA díjátadó ünnepség helyszín, időpont mb., a honlap, az Aranykönyv, Parasztsors – magyar sors c. kv. stb.)

  

A Kuratórium az Alapítvány helyzetéről és 2015. évi munkájáról szóló előterjesztést és a közhasznúsági  beszámolót 23 530e Ft mérlegfőösszeggel, – 1 125e Ft. mérlegszerinti eredménnyel egyhangúlag elfogadta.

2/2016. sz. határozat

Fekete Gyula emléktáblája létesítését a BGA min. 50 e Ft-tal támogatja. 3/2016. sz. hat.

A BGA Márton Áron szobra fölállításához 500 ezer Ft-tal járul hozzá. 4/ 2016. sz. hat.

Az alapítvány benyújtott és nyertes pályázatai alapján a 2016. évi Teleki- Trianon emlékülés (június 4-én), a hagyományos novemberi díjátadó ünnepség megrendezése, valamint a szakmai pályázaton elnyert 1MFt támogatás keretében a TRIANON 100. évfordulójának előkészítését szolgáló program-előkészítő megbeszélések szervezése a fő feladat, s az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulós programjaiban közreműködés. 5/ 2016. sz. hat.   

 

Döntés a Teleki Pál érdemérem 2016. évi kitüntetettjeiről:

Az előzetes konzultációk alapján összeállított és megküldött javaslatok alapján 2016. június 4-én az Alapítvány öt személyt tüntet ki Teleki Pál Érdeméremmel:

Dr. Fekete Gyula, közgazdász, hajdani MVSZ képviselő, a Százak Tanácsa tagja

Király István, a Magyar Felsőoktatás egykori szerkesztője, a BGA volt informatikusa

Szanyi Mária , néprajzkutató, tanár a Felvidéken, a Kincskeresők mozgalom szervezője

Szalai Attila, polonista, egykori diplomata, közíró, a BGA kurátora, a Retörki mtársa

Szeredi Pál, újkortörténész, közíró, a népi mozgalom és jeles képviselőinek kutatója

6/2016 sz. hat. egyhangúlag

3., 6. témakör: A Trianon96. – Teleki Pál emlékező estet a Magyar Írószövetséggel közösen, a Mika Sándor Egyesület közreműködésével szerveztük. Az áldozatos nemzetszolgálatért odaítélt Teleki Pál érdemérem kitüntetést tíz éve, 2006-ban – Teleki Pál halála 65. és az 1956-os Magyar forradalom és szabadságharc 50. évfordulója tiszteletére – alapítottuk. Erre is emlékeztetett a kitüntetést átadó Lezsák Sándor, személyre szóló laudációi előtt.

Az est fő szónoka, Dr. Juhász György: „Trianon és a magyar autonómiák 1918-tól napjainkig” c. kitűnő emlékező beszéde, a Trianon 100. évfordulójának előkészítését szolgáló program első lépése, amelyet a BGA honlapjára föltettünk. Az év során Juhász György tovább folytatta a magyar autonómia törekvések megvalósítására irányuló kutató és szervező munkáját, azok publikálását.

2016 jún. 30-án – halála 75. évfordulója okán –, Teleki Pál (1879-1941)  miniszterelnök, földrajztudós, akadémikus tiszteletére, emlékkonferenciát tartottak Balatonbogláron.

Megnyitó beszédében kuratóriumi elnökünk Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Nemzeti Fórum, az Ifjú Konzervatívok a Nemzetért /IKON/, a lakiteleki Népfőiskola Csengey Dénes Vándoregyeteme által rendezett tanácskozáson arra szólított fel, hogy “merjünk Teleki Pálról beszélni”. Hangsúlyozta: “legyen bátorságunk példázattá emelni rendíthetetlen keresztény hitét, nemzeti elkötelezettségét, erkölcsét, legyen erőnk és bátorságunk, hogy Teleki Pál, a kormányfő, az akadémikus, a nemzetnevelő főcserkész méltó helyre emelkedjen a nemzet önismeretében”. Fontosnak nevezte, hogy “több évtizedes történelemhamisítást és rágalmazást követően” beszéljünk a nemzet nagyjairól, tekintsük őket példának, iránytűnek, és ne csak tudatunkban, hanem köztereken is emeljünk nekik emlékműveket. Beszédében “a Trianonban megcsonkított Magyarország megmaradása érdekében rendkívüli erőfeszítésekre képes” Teleki Pál mellett méltatta Mindszenty József bíborost, Prohászka Ottokárt, Wass Albertet, a Balatonboglárra került lengyeleket segítő helyi plébánost, Varga Bélát, valamint a két világháború közötti népi írók munkásságát.

Szalai Attila a BGA kurátora, a Retörki munkatársa  előadásában szólt arról, hogy Teleki Pál szobra a 2000-es évek elején nem kaphatott helyet a budai várnegyedben, a tervet sorozatosan támadta a baloldali és liberális sajtó. Rieger Tibor képzőművész alkotását ezután úgy fogadta be Balatonboglár, mint korábban a volt kormányfőnek a budapesti Fiumei úti sírkertből kitett földi maradványait Máriabesnyő – közölte. Telekinek az akkori sajtó azt vettette a szemére, hogy miniszterelnöksége idején született a numerus clausus…. Erről megjegyezte, hogy a numerus clausus nem említi a zsidóságot, kizárólag a magyarországi nemzetiségekről beszél, és arra irányult, hogy az országban élő népfajokhoz, nemzetiségekhez tartozó ifjak arányszáma a hallgatók közt elérje a népfaj, nemzetiség országos arányszámát. “Ezzel a keresztény középosztályt kívánták segíteni, amelynek sok, háborúból visszatérő fiatalja számára a Trianon után kialakult munkanélküliséggel, lecsökkent egyetemi férőhelyekkel jellemezhető helyzetben megnehezült az egyetemre jutás” – mondta. Felhívta a figyelmet arra is, hogy hasonló szabályozás Oroszországban már korábban működött, és volt az Egyesült Államokban, Kanada egyes egyetemein is. Ráadásul a magyarországi numerus clausus a második világháború után sem szűnt meg, csak nem faji, hanem származási, osztályalapokon nyugodott…Előadása „A liliom üzenete” címmel a Magyar Hírlap 2016. aug. 15-ei számában megjelent. A konferencián Grezgorz Lubczyk, Lengyelország volt budapesti nagykövete, a szoborállító Teleki Pál Emlékbizottság tagja, fölidézte a népét patronáló Teleki Pál alakját, akinek köszönhető, hogy a II. világháborúban megnyitották az ország határait 120-140 ezer lengyel menekült előtt, és az is, hogy Németország Magyarországon keresztül nem támadhatta Lengyelországot. Első miniszterelnöksége idején; 1920-ban, oda lőszerszállítmányt ő juttatott, hogy az újjászülető ország fel tudja venni a harcot a bolsevista invázióval.

Nagy Dóra, az IKON elnöke elmondta: a szervezet tagjainak a közeljövőben jelennek meg tanulmányai, amelyek bemutatják Teleki Pál politikai, tudományos munkásságát, cserkészetért végzett tevékenységét… áldozatos életét, munkásságát; amit a konzervativizmus fő alkotóelemei –  a múlt ismerete, tudása, nemzete iránti lojalitás, szeretet – hatottak át, haláláig. Fontosnak tartjuk, hogy a Bethlen Gábor Alapítvány, amely megalakulása  óta küzd a XX. század kiváló magyar tudós-politikusa közéleti- politikai rehabilitációjáért, újabb szövetséges társakkal, különösen az Ifjú Konzervatívok a Nemzetért Egyesületbe és a Mika Sándor Egyesületbe tömörült értelmiségi fiatalokkal együttműködve folytathatja e munkát. Ennek jegyében szólította föl zárszavában a hallgatóságot Lezsák Sándor: „merjünk Budapesten köztéri szobrot állítani Teleki Pálnak is… merjünk egyenes derékkal megállni előtte lengyel barátainkkal, főhajtással megköszönni, hogy megmentette tízezrek életét, és millióknak ad a jövőben is keresztény, magyar példázatot”.

A BGA programjai keretében folyamatos konzultációt folytattunk a Trianoni döntés centenáriumi előkészítése jegyében, amelyhez alapul szolgált pl. „Bakos István: Nemzetépítő kísérlet – a Magyarok Világszövetsége kronológiája” c. könyve is.

Ez a RETÖRKI-műhelyben készült, határon túli magyar kutatók és közéleti szereplők közreműködésével. A 2016. közepén megjelent hiánypótló könyvet széleskörű érdeklődés övezte, RETÖRKI-beli bemutatóján sokan vettek részt, hírt adott róla számos hazai lap, a külhoni magyar sajtóban, hírportálokon pedig vitákat generált. A Magyarok Világszövetsége létrehozásának célja a Kárpát- medencén túli világban szétszórtan élő kivándorolt, menekült magyarok összefogásának, megmaradásának szervezett támogatása, közszolgálata volt, amely a békés revízió igazságos céljainak külföldi elősegítése jegyében alakult ki 1929-től 1938-ig. Teleki Pál és társai Trianon sebeinek orvosolására hozták létre és működtették. Nagyrészt ennek szándéka  vezérelte az MVSZ megújítását is a rendszerváltozás kezdetén. Azóta elhalt maga a világszervezet, erőtlenebbé vált a civil szféra is, de a valódi célok szolgálatára igény és szükség van. Az új szövetség létrehozásának szüksége és szándéka világszerte érzékelhető, aminek valóra váltásához fontos adalék az a számvetés, amit a rendszerváltó MVSZ első évtizedéről készített a szerző. Ehhez társulnak –  visszaemlékezések, vélemények, tapasztalatok, lektorálások, recenziók, tanulmányok; zömük 2016-2017-ben e könyv Retörki műhelymunkája során készült – anyagok; a tanácskozásokra, véleményezésre, a könyvbemutatóra.

A Bethlen Gábor Alapítvány Aranykönyvének összeállítása, szerkesztése során szintén számos megbeszélést folytattunk e témáról, a Trianoni békediktátum centenáriumára szükséges felkészülés összehangolásáról. Jeles nemzetiségpolitikusok, emigráns publicisták, szakemberek elképzeléseit, véleményét kérdeztük, s kezdtük összegyűjteni – köztük Borbándi Gyula, Csapó Endre, Deák Ernő, Komlóssy József, Kunckelné Fényes Ildikó, Ludányi András, Magyaródy Szabolcs, Papp László, Pátkai Róbert, s az utódállamokból Bata János, Bodó Barna, Csáky Pál, Duray Miklós, Hódi Sándor, Milován Sándor, Pogány Erzsébet, Tőkés László, illetve Szíjártó István, Dr. Király Gábor, Pál Zoltán, Rieger Tibor, Ujváry Gábor, Zika Klára, Agócs Sándor a BGA kurátorai ill. a Retörki vezetői, munkatársai közül Bíró Zoltán, Domonkos László, Házi Balázs, Juhász György, Kiss Gy. Csaba, Lóránt Károly, Szeredi Pál, Magyary Rozália, M. Kiss Sándor, Nagy András, Nagymihály Zoltán, Petrik Béla, Szalai Attila véleményét –  akikkel konzultáltunk a könyvek kapcsán, ill. részt vettek a tanácskozásokon és a könyvbemutatókon. Megerősödött az a nézet, hogy – az országban tapasztalható áldatlan pártpolitikai harcokra, ill. a nemzeti összetartás és szolidaritás alacsony színvonalára tekintettel – a trianoni centenáriumi előkészületeket függetlenítsük a pártok választási percpolitikájától. A keresztény civil társadalom szervezeteinek nemzeti célú együttműködésével, összehangolt erőfeszítésével igyekezzünk távlatos programokkal emlékezni, emlékeztetni sorstragédiánkra, kiutat találni a Trianon okozta romlásból.

A jórészt közadakozásból létrehozott kolozsvári Bethlen Gábor szobor példája, illetve a csallóközi Magyarok Nagyasszonya szoborállítás kihívása késztetett bennünket arra, hogy Rieger Tiborhoz csatlakozzunk; civil összefogással segítsük szoboradománya megvalósítását. Ha ez sikeres lesz, folytatjuk a jelképes Magyarok Nagyasszonya szoborállítás programját, amely – régi örökségünk felidézésével –, Trianon ellenszere, egy új szellemi honfoglalás alapja lehet. Mindenek előtt az utódállamok magyar közösségeinek szoborállító kezdeményezése érdemel részünkről figyelmet, amit a BGA civil összefogással, közadakozással támogatna… 

              

2016. jún. 10-én, halála 5. évfordulója alkalmából, ünnepélyesen fölavattuk az emigrációból hazatért Csicsery-Rónay István politikus, történész, író, könyvkiadó Rieger Tibor alkotta emléktábláját, amelyet a család, a Zichy Mihály és a Bethlen Gábor Alapítvány készíttetett a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával. A Bp. V. Szép utca 5. falán elhelyezett emlékjel avató beszédét társa Dr. Horváth János képviselő és Dr. Navracsics Tibor az EU tisztségviselője tartotta.
2017. szeptemberében közreműködtünk a Zrínyi Miklós 450. emlékév programjaiban, nyáron részt vettünk az Eötvös Kollégium Baráti Köre által szervezett a Zrínyi Miklós – emléktúrán.

2016 szept. 12-én Csoóri Sándor költő, a magyar közélet kiemelkedő alakja, a BGA egyik alapítójának halála megrendítő volt, amelyet nekrológok sokasága, búcsúztatása és temetése is jelzett. A Kuratórium a BGA Aranykönyvben Bíró Zoltán összeállításával adózott emlékének, kurátorai a médiában, lapokban, a Hitel folyóirat emlékszámában is búcsúztak tőle.

4. témakör:

A Bethlen Gábor Alapítvány 2016 nov. 18-án, a Pesti Vármegyeház Dísztermében tartotta 30. évi díjátadó ünnepségét. A kitüntetettekről elhangzott méltatásokat – fennállása óta rendszeresen, így ez évben is – a Hitel folyóirat 2017 márciusi közölte.

Az Alapítvány Teleki Pál Érdemérem kitüntetését korábban, 2016. június 4-én, a Magyar Írószövetségben tartott Trianoni megemlékezésen – személyre szóló méltatás kíséretében – adta át Lezsák Sándor a kuratórium elnöke. A „zárszámadó” ünnepségen az Alapítványt és az est közönségét Tarnai Richárd Pest Megyei Kormánymegbízott üdvözölte a történelmi helyszínen, ahol a 2016. évi Bethlen Gábor-díjak, a Márton Áron Emlékérmek, a Tamási Áron-díj, és a „Székelyföld jövőjéért” második ösztöndíj ünnepélyes átadása történt.

BETHLEN GÁBOR-DÍJ:

a HITEL folyóirat Szerkesztőségének irodalmi, kulturális, művészeti és társadalmi szerepvállalásáért – a nemzeti művelődés kiemelkedő szolgálatáért

                                          Laudátor: Dr. Petrik Béla köztisztviselő, a BGA  kurátora

Dr. Koszorús Ferenc ügyvédnek, a 110. éves Amerikai Magyar Szövetség elnökének, az USA közéletében és a magyar kisebbségek védelmében folytatott nemzetszolgálatáért. Méltatta: Lezsák Sándor író, az Országgyűlés alelnöke, a Kuratórium elnöke

Márton Áron Emlékérem:

Dr. Bárth János néprajzkutatónak, a Duna-Tisza köze és Székelyföld néprajzi öröksége-, értékeinek feltárásában végzett magyarságszolgálatáért. L: Kósa László akadémikus

Stanko Andrić horvát történésznek, a térség és Szlavónia keresztény múltja, s Kapisztrán Szent János életútja értékmentő kutatásáért L: Sokcsevits Dénes igazgató, BB Intézet,Zágráb

Lászlófy Pál, tanárnak, az erdélyi magyar oktatásügyben végzett pedagógiai és szervezői munkájáért, nevelő tevékenységéért – nemzetszolgálatáért. L: Potápi Árpád államtitkár

TAMÁSI ÁRON-DÍJ:

Lukácsi Huba, gimnáziumi tanárnak, a Latinovits Diákszínpad alapítójának L: Sudár Annamária

A „Székelyföld  jövőjéért” 2017. évi ösztöndíjasa: Csata Adél. Bemutatta: Egyed Emese  

Közreműködött: Csoóri Sándor Kossuth-és Liszt Ferenc díjas dalszerző, népzenész.
Műsorvezető: Arató György levéltáros – történész, Mika Sándor Egyesület vez. tagja.

1., 2.-3. témakör:

A Bethlen Gábor Alapítvány Kuratóriuma 2016. dec. 9-ei – a Fekete Gyula emléktábla avatása után tartott ­– ülésén, a kurátoroknak átadott Aranykönyvben számot adott az Alapítvány elmúlt  évtizedben végzett munkájáról; középpontban a 2013 október 23-án – névadónk fejedelemmé választása 400. évfordulóján –, fölavatott szobrának megvalósításáról. Az Aranykönyv hosszú vajúdás után – J. Király István hathatós közreműködésével, Magyary Rozália, Bakos István kurátorok, a könyvtervező Nagy András, a tördelő Bagu László és a kecskeméti Synra nyomda megfeszített munkájával –, fél év alatt készítettük el. A Hitel Könyvműhely gondozásában kiadott „A kolozsvári Bethlen  Gábor-szoborállítás emlékezete” c. kiadvány a Reformáció Évének méltó köszöntése. Ünnepélyes bemutatóját dec. 19-én tartottuk, ahol Adorjáni László kolozsvári lelkész, Bíró Zoltán, Komlóssy József (Svájc) és Lezsák Sándor ajánlotta a megjelent – zömében a közadakozásban részt vett–, sok vendég figyelmébe.

Ezen a bemutatón kuratóriumi elnökünk Lezsák Sándor író, az Országgyűlés alelnöke arra emlékeztetett, hogy az elmúlt száz-százötven évben mennyi emlékművet és szobrot tettek tönkre, olyanokat is, amelyekről azt hitték, hogy maradandók. „Vannak szobrok, amelyek a ledöntés után is ott élnek az emlékezetben” – hangsúlyozta. Mint mondta, a létrejött könyv is fontos emlékjel. „Sok-sok ilyen emlékjelet fogunk még a Kárpát-medencében létrehozni” – utalt a centenáriumi előkészületekre; jelezve, hogy az Alapítvány Kuratóriuma ennek jegyében támogatja Rieger Tibor 2017. augusztusában fölállítandó Magyarok Nagyasszonya szobrának megvalósítását a Csallóközben.

A BGA Aranykönyvében közöltük Lezsák Sándor író, a Magyar Országgyűlés alelnöke 2016. máj. 15-én Csíkszeredában, a Márton Áron szobor avató ünnepségén elhangzott beszédét, néhány szép fotóval együtt. Közöltük a 2016-ban megjelent „Parasztsors- Magyar sors” c. emlékező tanácskozásunkról (2014) készült könyv és a kiállítás pár fotóját, valamint a felújított nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium 2016. évi tanévnyitójának megható képeit.

A nemzeti összefogás jegyében – a királyfiakarcsai Petőfi Sándor Baráti Társulással és a felvidéki Szövetség a Közös Célokért társulással közösen –, a Magyar Kultúra Napja alkalmából „Felhívást” adtunk ki a Rieger Tibor alkotta és adományozta Királyfiakarcsai Magyarok Nagyasszonya szobor felállításának támogatására. A MNA Szoborbizottság fővédnökei: Csáky Pál  szlovákiai magyar EP képviselő, Duray Miklós a felvidéki Szövetség a Közös Célokért társulás elnöke, Kozma Imre szerzetes a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetője, Lezsák Sándor az Országgyűlés alelnöke, a BGA Kuratórium elnöke. Mellettük egy védnöki testület (21 felvidéki és magyarországi jeles személyiség), s öttagú Szervezőbizottság (Rieger Tibor, Bakos István, Erdő Péter, Magyary Rozália, Pogány Erzsébet) működik.

A Magyarok Nagyasszonya Szoborbizottság (továbbiakban MNA) első ülését a Bethlen Gábor Alapítvány ügyvivő kurátora Bakos István – Lezsák Sándor és a Szervezőbizottság egyetértésével –, hívta össze Budapesten. A január 31-én villámpostán kiküldött meghívót a MNA fővédnökei, védnökei, szervezői, valamint a BGA kurátorai és munkatársai kapták meg, egy tervezet kíséretében, amely a zártkörű tanácskozás alapjául szolgált. Az egyeztető megbeszélésen 27 fő, a BGA kurátorainak és a MNA tagjainak zöme – élen Lezsák Sándor Duray Miklós fővédnökökkel –, aktívan részt vett. Megállapodás született arról, hogy egyelőre csak a csallóközi szoborállításról beszélünk nyilvánosan, a többi bizalmas jellegű (ld.alább): (Juhász Gyula: Trianon c. verse jegyében: „Nem kell beszélnünk róla sohasem, de mindig, mindig gondoljunk reá”: cselekedjünk érte a csallóközi szoborállítás után úgy, „ahogy lehet.” A távlatosabb MNA program (2017-2021) keretében történő szoborállítás melletti érvek: A nagyszerű műalkotás nemzeti, szakrális jellege, egyedülálló megoldása, páratlan lehetőséget  kínál stratégiai centenáriumi programunk elindítására. Ez esetben célunk, hogy a Trianoni békediktátum 100. évfordulójára, ill. a 2020-ban Budapesten tartandó 52. Eucharisztikus Világkongresszus hetére segítsük magunk, nemzettársaink méltó fölkészülését, a magyarság helytállását. Alapvető feladatunk lenne a MNA sugallta keresztény közösségépítés, a szellemi honvédelem és a lelki megújulás serkentése a történelmi haza egész területén, főleg a magyarlakta vidékeken. Ahogy Erdélyben Márton Áron és Bethlen Gábor kultuszát erősítették a szoborállítások, úgy serkentse a Magyarok Nagyasszonya szoborállítási program a Szent Korona jegyében fogant keresztény- magyar értékek megismerését és éltetését az egész Kárpát-medencében. A csallóközi első MNA szoborállítás Szent István, Szent László, Pázmány Péter, II. Rákóczi Ferenc szellemi örökségén túl, ébressze a Felföldhöz kötődő XX. századi keresztény-magyar kiválóságok – Prohászka Ottokár, Esterházy János, Mindszenty József – kultuszát; életpéldájuk, nemzethű áldozatvállalásuk, tanításuk, szellemi üzenetük megismerését és követését. A szoborállításhoz kapcsolódó összejöveteleket, közadakozási alkalmakat, zarándoklatokat sokak megnyerésével, aktív jelenléttel szolgálhatjuk, de tudnunk kell, hogy a MNA jegyében elgondolt centenáriumi program jövője, az első eredménytől függ.)

Rieger Tibor bronzba öntött Magyarország Nagyasszonya szobrát 2017. május 13-tól  augusztus 16-ig Budapesten, a Máriaremetei kegytemplomban mutatjuk be. A szoboravató ünnepséget augusztus 19-én a csallóközi Királyfiakarcsán tartjuk. A közadakozásból támogatott szoborállítási program szervezése, a BGA egyik kiemelkedő feladata 2017-ben. A hazai és a felföldi keresztény magyar civil szervezetek, egyházak, önkormányzatok, személyek közreműködésével ösztönözzük a sikeres adománygyűjtést, a szoborállítást, s ezzel együtt azt, hogy egyre többen ismerjék, tárják föl, tanulják újra, műveljék múltunk elfeledett jó szokásait, ősi tájait; legyenek részesei a szellemi honvédelemnek, az újraszervesülő magyar egységnek.

Az elmúlt három hónap során öt-hat ismertetés ill. elismerő recenzió jelent meg az Aranykönyvről és kétannyi a királyfiakarcsai Magyarok Nagyasszonya szoborállításról. Csapó Endre az ausztráliai Magyar Élet hetilapban is közzétette a Felhívást, a BGA Aranykönyvét pedig recenziójában értékelte, amelyből az alábbi részt idézzük:

 „A 220 oldalas könyv a szobor létrejöttének, viszontagságos körülményeinek, sikeres ünnepélyes felavatásának alkot maradandó emléket. A könyv címe: A kolozsvári Bethlen Gábor szoborállítás emlékezete. Összeállította Magyary Rozália és Bakos István.

Az album alakú könyv a 2013. október 23-i esemény színes képes beszámolója köré épített történelmi visszaemlékezés összegezése, érzésem szerint azzal a szándékkal prezentálva, hogy egyszer, valahol, végre el kell mondani, hogy nemzeti ügyet támogatni Magyarországon mindig küzdelmes volt, és ezen a téren mai napig is sok kívánni való maradt. Nemcsak a Bethlen Gábor Alapítványnak volt nehéz élete, de ennek a negyedfél évvel ezelőtt felállított szobornak is. Végül nagy erőbedobással sikerült Bethlen Gábor Emlékévet tartani a névadó fejedelemmé választásának 400-ik évfordulója napján, 2013. október 23-án, Kolozsvárt...(Csapó Endre: A Bethlen Gábor szoboravatás Aranykönyve, Ausztráliai Magyar Élet 2017. ápr. 20.)

A Bethlen Gábor Alapítvány halottai 2016-ban: Dr. Tőkés István, Lengyel Alfonz, Skultéty Csaba, Bedő György, Hábel György, Tempfli József püspök,  Oláh János, Molnár Ágoston, Csoóri Sándor alapító, Böröcz József, Keresztes György Pál.

 

A Bethlen Gábor Alapítvány Kuratóriuma (2016): Lezsák Sándor (elnök), Kurátorok: Bakos István (ügyvivő), Bartos Mónika, Dr. Béres József, Bíró Zoltán, Illyés Mária, Magyary Rozália, Németh Ágnes Dr. Petrik Béla, Szalai Attila. M. társak: Kalmár Judit, Bordi Károly.

Konkrét példák kurátoraink 2016-ban, a BGA képviseletében végzett további munkáira:

Bartos Mónika a Kárpátaljai Rózsahölgyek Társasága felkérésére, a Beregszászon rendezett jótékonysági operett est Háziasszonya szerepét vállalta. A Beregszász és a járás kiemelkedő éttermeinek és civil szervezeteinek részvételével 2016. nov. 3-án tartott est előadói: Pitti Katalin Liszt Ferenc-Díjas Operaénekesnő, Érdemes Művész Pomlényi Péter színművész volt.

Petrik Béla:

„Engem csak a vers véd…” Nagy Gáspár Rendszerváltó versei

Előadás a Széchenyi Társaságban, Budakeszi, Prohászka Gimnázium, 2016. január 7.

Nagy Gáspár Alapítványról, Díjról, Emlékházról beszélgetés – KARC Fm Rádió, 2016. május 5.

Nagy Gáspár Rendszerváltó versei – Előadás és foglalkozás a Nagy Gáspár Irodalmi Táborban, középiskolások részére, Bérbaltavár, 2016. június 20.

A HITEL Bethlen Gábor díja – Laudáció, 2016. nov. 18. Elhangzott Vármegyeháza, Bp.

Októberi stációk – Nagy Gáspár és 1956 című antológia bemutatója. Bevezetőt mondott Sebestyén Ilona, a Nap Kiadó vezetője. A kötetet bemutatta Pécsi Györgyi szerkesztő, irodalomtörténész és Dr. Petrik Béla irodalomtörténész. – Budakeszi, Nagy Gáspár Könyvtár, 2016.11.24.

1956-os megemlékezés – Gödöllői Városi Könyvtár, 2016. december 15.

Szalai Attila:  2016. júl. 30-án, az Alapítvány képviseletében részt vett és nagyszerű előadást tartott a Nemzeti Fórum, az IKON és a Csengey Dénes Vándoregyetem emlékkonferenciáján Balatonbogláron, ahol a  Teleki Pál (1879-1941) volt miniszterelnökre, földrajztudósra, akadémikusra emlékeztek halálának 75. évfordulóján. (ld. a beszámolóban)

2016. szeptember elsején a Bem József Lengyel Kulturális Egyesület megrendezte hagyományos találkozóját a budapesti Farkasréti temetőben. Délelőtt 11-kor katonai tiszteletadás mellett megkoszorúzták id. Antall József és Baló Zoltán ezredes sírját. A találkozón részt vett többek között Roman Kowalski, Lengyelország rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Jeszenszky Géza, Magyarország egykori külügyminisztere, dr Csúcs Lászlóné Halina, a lengyelek parlamenti szószólója, dr Rónayné Słaba Ewa, az Országos Lengyel Önkormányzat elnöke, dr Várnai Dorota, a fővárosi Lengyel Önkormányzat elnöke, Eugeniusz Korek, a Bem József Egyesület elnöke, Bogdanska-Szadai Bozena, a Glos Polonii főszerkesztője és Szalai Attila az Egyesület választmányi tagja, a Bethlen Gábor Alapítvány kurátora, valamint Molnárné Sagun Mónika, az LKK elnöke és Piotr Piętka, a Lengyel Kutatóintézet és Múzeum igazgatója.

2016. szept. 11.-én a II. kerületi Kövi Szűzanya templom melletti téren leleplezésre került a Boldog Jerzy Popiełuszko emlékhely – egy kőből kialakított rózsafüzér, melyen Popiełuszko atya imádságait és gondolatait olvashatjuk.. Az emlékhelyet 2016-ban – a Lengyel- Magyar Szolidaritás Évében – létesítették. 1984. okt. 19 -én a Lengyel Szent Vértanú Barátok templomában, a „Szolidaritás” káplánja bemutatta élete utolsó szentmiséjét és rózsafüzért imádkozott. Utolsó nyilvánosan elhangzott szavait budapesti emlékhelye is őrzi: „Imádkozzunk, hogy szabadok legyünk a szorongástól, félelemtől, de mindenekelőtt a bosszútól és az elnyomástól.” A fölemelő ünnepségen a Magyarországi Bem József lengyel Kulturális Egyesület képviseletében koszorút helyezett el az emlékhelyre Bogdanska-Szadai Bozena, a Glos Polonii főszerkesztője és Szalai Attila az Egyesület választmányi tagja, a Bethlen Gábor Alapítvány kurátora.

2016. okt. 19.-én Boldog Jerzy Popiełuszko atya halálának 32. évfordulója alkalmából a Csepeli Lengyel Önkormányzat képviselői gyertyagyújtással és főhajtással emlékeztek a vértanú emléktáblájánál. Az önkormányzatot Borbély Lénárd polgármester, dr. Szeles Gábor jegyző és dr. Vincze Anikó aljegyző, az Országgyűlést pedig Németh Szilárd munkatársa képviselte. A Bem József Magyarországi Lengyel Kulturális Egyesület képviseletében jelen volt Szadai-Bogdanska Bozena, a Glos Polonii szerkesztője, és Szalai Attila az egyesület választmányi tagja, a Bethlen Gábor Alapítvány kurátora.

2016. október 20.-án Budapesten a Bem József Lengyel Kulturális Egyesület és az ottani LKK részleg konferenciát szervezett a lengyel kereszténység témájában. Ebben az évben ünnepeljük I. Mieszko fejedelem megkeresztelkedésének 1050. évfordulóját, amely 966 április 14.-én zajlott le. Az idei megemlékezések nem csak visszautalások a múltra, hanem reményt adó lendületet adnak egy újjászületett és hitben megerősödő életre. A konferencia ilyen küldetést adott mind a lengyeleknek, mind a magyaroknak.

A konferencia Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök védnöksége alatt zajlott le, előadást tartottak: Krzysztof Grzelak atya – a Lengyel Perszonális Plébániáról, aki megnyitotta a konferenciát I. Mieszko fejedelem keresztség felvételének 1050 éves múltjáról és annak következményeiről szóló előadásával, prof. Kovács István történész és polonista – Magyarország egykori krakkói konzulja, aki Lengyelország történelmének 1863/64-es eseményeit és az akkori katolikus egyházat mutatta be, Grzegorz Górny lengyel újságíró, kiadó és író, aki Marian Zdziechowskiról – a II. Lengyel Köztársaság legnagyobb hungarofil alakjáról beszélt, Bajcsy Lajos atya a Lisieux-i Szent Teréz plébániáról, aki a lengyelországi zarándoklatok emlékezetéről tartott beszámolót, valamint Paweł Cebula atya Egerből, aki a magyar és lengyel katolikusok kapcsolatait mutatta be az „Új Világban”.A konferencia fényét Angelika Korszyńska-Górna és frissen alakult, de annál professzionálisabb együttesének koncertje emelte.
A rendezvény moderátora Szalai Attila – polonista, újságíró, nyugalmazott diplomata, a Bem József Lengyel Kulturális Egyesület tagja, a Bethlen Gábor Alapítvány kurátora – volt.

2016. október 21.-én az 1956-os magyar és az 1944-es Corvin közi lengyel emléktáblánál – amelyet a Bethlen Gábor Alapítvány Szalai Attila kurátor kezdeményezésére állíttatott föl egy éve –, koszorúzást tartottak. A Corvin köz az 1956-os harci események kapcsán nagy jelentőséggel bír mind a mai napig. Koszorút helyezett el a kerület képviselője Sántha Péterné, Józsefváros polgármester-helyettese, Szalai Attila a Bethlen Gábor Alapítvány kurátora, Małgorzata Soboltyński – az Országos Lengyel Önkormányzat elnökhelyettese és Lapis Balázs, az Országos Lengyel Önkormányzat hivatalvezetője. Az ünnepségen jelen voltak még polonofilok és magyar iskolai tanulók. A fekete gránitba vésett lengyel és magyar nyelvű felirat arra emlékeztet, hogy gondolatban kezet foghatnak a varsói és a budapesti felkelők, akik a XX. század két legnagyobb rezsimje, a fasiszta és a kommunista rendszer ellen fogtak fegyvert. 1944-ben a keleti frontról Varsóba vezényelt magyar katonák megtagadták a felkelők elleni fellépést, sőt, mi több, fegyvereket, ruhaneműt és élelmet adtak nekik, a sebesülteket pedig ellátták a magyar tábori kórházban. Sokan a magyarok közül a felkelők oldalára álltak.

1956-ban Lengyelország érkezett leghamarabb humanitárius segítségnyújtással, a hazánkban tanuló lengyel hallgatók pedig a Nemzetőrség karszalagját viselték magukon. A pesti emléktáblán „A Kis Felkelő” rajzolatát láthatjuk, Burián Norbert szobrászművész készítette.

2016. nov. 8-án bemutatták Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 című könyvét Budapesten, a Magyarság Házában, A kétkötetes mű a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (RETÖRKI) könyvsorozatában, az Antológia Kiadó gondozásában jelent meg. A rendezvény kezdetén a könyvbemutatót szervező Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum főigazgatója, Bíró Zoltán köszöntötte a jelenlévőket, majd Szalai Attila, a RETÖRKI munkatársa, az est moderátora Duray Miklóssal kapcsolatban az alábbiakat mondta: „Egy azonban teljesen biztos, hogy ott állt mindig, ahol (mint egy fa – a szerk.) a gyökerét leengedte. Soha nem engedett se jobbra, se balra. Lehet hasonlítani a Wass Albert féle kőhöz. Ami marad. Duray Miklós maradt és reméljük, hogy még sokáig velünk fog maradni.” 2016. november 11-én a függetlenségi ünnep alkalmából a Lengyel Köztársaság szegedi tiszteletbeli konzulja nemzetközi konferenciát szervezett, megnyitotta a lengyel kereszténység felvételének 1050. évfordulójáról szóló kiállítást, valamint több mint 150 vendéget hívott meg fogadásra és koncertre. „Az európaiság kettős értelmezése: a nyugat-európai multikulturalizmus és a kelet-közép-európai nemzetállamiság” című konferenciára a szegedi dóm altemplomában került sor. Az ottani egyházmegye és a Lengyel- Magyar Kulturális Egyesület meghívására előadást tartottak: Bronisław Wildstein (lengyel publicista és újságíró) „Mit vihetnek az Európai Unióba az új (posztkommunista) tagállamok?” és Luca Volonté (olasz EP-képviselő) „Az európai értékrend relativizálása” címmel.

 

Ferdinand Fellmann (német filozófus, ny. professzor) „Globalizáció – a Nyugat alkonya?”  Kiss Gy. Csaba (magyar irodalom- és kultúrtörténész, /Teleki Pál érdemérmes, régi kurátor) „Kereszténység és kulturális identitás lengyel és magyar változatban”. A konferencia moderátora Szalai Attila, ny. diplomata, újságíró a Bethlen Gábor Alapítvány kurátora volt.

A BGA 60. évfordulós programjának része „Csapó Endre: Ötvenhat emigrációs szemmel (1964- 2014)” című, az Antológia gondozásában, Lezsák Sándor előszavával kiadott egyedülálló könyve és sok más esemény, akció, amelyekhez hozzájárult Alapítványunk is.

Az elért eredmények, a beszámolóban ismertetett idei közös tevékenységek, programok, illetve néhány kurátorunk kérésemre megküldött egyéni beszámolója mellett, az idén megjelent két könyv („Parasztsors- magyar sors” illetve „A Bethlen Gábor Alapítvány Aranykönyve”), a kuratórium tagjainak, alapítóinak és kitüntetettjeinek 2016-ban megjelent számos könyve, kb. félszáz előadása, nyilatkozata és publikációja is jelzi Alapítványunk közéleti szerepvállalását.

A Bethlen Gábor Alapítvány működéséhez és programjaihoz – fennállása óta – külföldi pályázati támogatást, adományt, jelentős támogatást nem kapott. A magyar államtól sem.

A BGA 2016. évi működése és teljesítménye – a mostoha körülmények ellenére –, elismerésre méltó, amiért köszönettel tartozunk az áldozatos munkát vállaló Kuratórium tevékeny elnökének és tagjainak, a működést támogató (NEA, NKA), intézményeknek, a határon inneni és túli együttműködő szervezeteknek, intézményeknek, egyéni támogatóinknak.

 

Buda, 2017. április 21-én

Összeállította: Bakos István, ügyvivő kurátor