Illusztris körülmények között, a Pesti Vármegyeháza Dísztermében került sor a Bethlen Gábor Alapítvány 2017-es díjátadó ünnepségére. A rendezvényt – a díjazottakon és méltatóikon kívül – megtisztelte jelenlétével többek között Mádl Dalma, Jerzy Snopek, Lengyelország budapesti nagykövete, a diaszpóra magyarságának képviselői (az ausztráliai Kardos Béla, a svájci Komlóssy József és Lendvai Imre, a Külföldi Magyar Cserkészszövetség elnöke), illetve Pogány Erzsébet, a felvidéki Szövetség a Közös Célokért (SZAKC) igazgatója.

Az est műsorvezetője, Gy. Szabó András előadóművész köszöntője és a Himnusz eléneklése után a júniusban az Alapítvány által Teleki Pál-emlékéremmel kitüntetett Misztrál együttes lépett színpadra, Balassi Bálint két megzenésített versét (Széllel tündökleni…, Egy katonaének) előadva.

A Misztrál Együttes előadás közben (Fotó: Dunajszky Éva)

A Bethlen Gábor-díjban részesülő Csáky Pál író, politikus, európai parlamenti képviselő méltatásában Lezsák Sándor, a BGA Kuratóriumának elnöke, az Országgyűlés alelnöke úgy fogalmazott: a díjazott születése évét – 1956-ot – is sorsszerűnek érzi, emellett élete egyik meghatározó élményének tartja az 1968-os szovjet bevonulást, amelyben „visszaköszöntek ’56 tapasztalatai”, amelynek örve alatt ráadásul „harmadszor is lefejezték a felvidéki magyar értelmiséget”. Felidézte Csáky antikommunista, rendszerellenes tevékenységét, magyarországi és felvidéki rendszerváltásban játszott szerepét. Európai parlamenti képviselőként egyre egyértelműbben alakult ki az a meggyőződése, hogy Közép-Európa szerepének és felelősségének erősödnie kell Európa formálásában – fogalmazott Lezsák. Csáky Pál sokat küzdött annak érdekében is, hogy a hat egyházmegyébe szétszabdalt felvidéki magyar katolikusok érvényre juttassák anyanyelvi igényeiket, valamint Esterházy János rehabilitálásáért is. „Amit szlovákiai országgyűlési képviselőként nem tudott elérni a felvidéki magyarság érdekében, azt most az Európai Parlament színeiben próbálja megvalósítani” – fogalmazott. Az EP petíciós bizottságában például elérte, hogy a Beneš-dekrétumok témája napirendre kerüljön – felhívására mintegy ezerkétszáz magyar kárvallott tett nyilatkozatot arról, hogy a kollektív bűnösség második világháború utáni kinyilvánítása miatt fosztották meg őket a mindenki másra vonatkozó kárpótlás lehetőségétől. Lezsák felidézte: Csáky az EP-ben többször tiltakozott a magyar anyanyelvhasználatot ellehetetlenítő szlovák törekvések ellen, felszólalt a felvidéki magyarság identitásának védelmében. „Életművével, folyamatosan gazdagodó írói és politikusi, a keresztény magyar nemzetünk érdekében folytatott fáradhatatlan munkájával segíti egy nemzeti reneszánsz megérését, amely közös célunk és felelősségünk” – zárta laudációját az Országgyűlés alelnöke.

Csáky Pál átveszi a Bethlen Gábor-díj oklevelét és az emlékérmet Lezsák Sándortól és Rieger Tibortól. (Fotó: Dunajszky Éva)

A Márton Áron emlékéremmel kitüntetett Juhász Judit újságírót, a Magyar Katolikus Rádió volt vezetőjét Béres József, a BGA kurátora méltatta. A díjazott 1991 és 1994 közötti kormányszóvivői tevékenységéről így fogalmazott: „Antall József olyan szóvivőt akart, aki higgadtságával, nyugodt hanghordozásával, már puszta megjelenésével enyhíteni tudta a feszült politikai légkört. Juhász Judit hibátlanul felnőtt a feladathoz.” Felidézte azt is: Juhász Nagy Gáspár költővel, a BGA kuratóriumának egykori titkárával együtt alapította meg a Magyar Katolikus Rádiót, amelynek 2004-től vezérigazgató-helyetteseként tevékenykedett. „Ő valóban az az ember, aki finom személyiségével, szép hangjával, nemes modorával, tiszta hitével, elkötelezett tehetségével egy életen át szolgálta és szolgálja Magyarországot és a magyar embereket.”

Juhász Judit átveszi a kitüntetést és a vele járó emlékérmet Lezsák Sándortól és Bartos Mónikától (Fotó: Dunajszky Éva)

A Misztrál újabb feldolgozásai (Puszta Sándor: Cinkenyom, Kárpáti Tibor: Gyöngyöt az embernek) után Rieger Tibor Magyar Örökség-díjas szobrászművész méltatta szobrásztársát, a szintén Márton Áron emlékéremmel kitüntetett kárpátaljai Matl Pétert. Laudációjában arra emlékeztetett: a szobrász a Kárpát-medence három szent helyén (Ópusztaszeren, Vereckén és Munkácson) is emlékművet tervezett, utóbbi „egy öntudatos, gyönyörű nagyasszonyt és a serdülő, elhivatottságára ráébredő fenséges ifjút” ábrázolja. „Adjon nekünk reménységet, hogy hála a szép szobornak, ünnepélyes áhítattal léphetünk a munkácsi várba, lelkünkben kibontva a zászlót: »Cum Deo pro patria et libertate«”. (Matl Péter személyesen nem vett részt a díjátadón, a kitüntetést a Magyar Örökség-díj decemberi átadási ünnepségén vette át).

A kitüntetést Matl Péter utólag, a Magyar Örökség díjátadó ünnepségen, 2017. december 16-án vehette át.

Matl Péter átveszi kitüntetését Bakos Istvántól

A harmadik Márton Áron emlékérmes Pátkai J. Róbert nyugalmazott evangélikus püspök életének legfontosabb eseményeit a laudáló Bakos István művelődéskutató, BGA-kurátor elevenítette fel. Érintette 1956-os szerepét és emigrációját, az angliai evangélikus egyházban és a magyar közösségben, valamint a rendszerváltó Magyarok Világszövetségében játszott szerepét. Bakos István úgy fogalmazott: Pátkai Róbert saját egyházát is a kiengesztelődés szolgálatára biztatta, szemben „a minden emberi kapcsolatot rontó bizalmatlansággal, a nyers önzéssel, a mohó anyagiassággal és a politikai törtetéssel”. „Márton Áron emlékérmünkkel köszönjük meg a lelkipásztor életművét, keresztény magyar közösségépítő szolgálatát” – indokolta a kuratórium döntését.

Pátkai J. Róbert a kitüntetéssel járó oklevéllel, Lezsák Sándor és Bakos István társaságában (Fotó: Dunajszky Éva)

A Misztrál ezúttal Babits Mihály Zsoltár gyermekhangra, valamint Tompa Mihály A madár, fiaihoz című költeményének megzenésített változatával jelentkezett. Falusi Márton író, a Hitel szerkesztője, a Tamási Áron-díj kuratóriumának elnöke bejelentette: az idei Tamási Áron-díjat Hadnagy Jolán óvónő, a farkaslakai Tamási Áron Művelődési Egyesület vezetője kapja. A laudációt tartó Cs. Nagy Ibolya, a Tamási Áron-díj kuratóriumának tagja idézte a kitüntetettet: a művelődési egyesület „megpróbál hű lenni Tamási szellemiségéhez, hirdetni írói és szellemi nagyságát, megpróbál kincsőrző és -fényesítő lenni”. A moderátor Gy. Szabó András a Psalmus Hungaricus előtt tisztelgő Kodály Zoltán című Tamási-írás előadásával köszöntötte a díjazottat.

Hadnagy Jolán átveszi elismerését Lezsák Sándortól és Falusi Mártontól (Fotó: Dunajszky Éva)

Idén első alkalommal került sor a Bethlen Gábor Kutatói Ösztöndíj átadására. Hágen Ádám, az Alapítvány fiatal kurátora elmondta: az évente kiosztandó ösztöndíjat a Bethlen Gábor erdélyi fejedelem munkásságát és korszakát kutató történészek kaphatják meg. Házi Balázs kurátor, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (RETÖRKI) munkatársa az első díjazottat, a Szegedi Tudományegyetemen tanító Cziráki Zsuzsannát méltatva úgy fogalmazott: az elsősorban az erdélyi szászokat kutató történész egy olyan közösség életével foglalkozik, akik 20. századi tragédiája „a térség megannyi vérző sebe közül az egyik elhallgatni kívánt volt”. Emlékeztetett: a díjazott egyetemi oktatói tevékenységet is folytat, ezáltal joggal bízhatunk abban, hogy tanítványai nemcsak megismerik, hanem meg is szeretik az általa vizsgált korszakot. „Az ösztöndíjast csak biztatni tudjuk, hogy folytassa ebben az irányban munkásságát. A jövő ösztöndíjasainak pedig követendő mintaként állítjuk életútját” – fogalmazott.

„Kilépve” az előre meghatározott forgatókönyvből, Lezsák Sándor születésnapja alkalmából köszöntötte a BGA „lelkét”, mozgatóját, Bakos Istvánt. Az ünnepség zárásaként a résztvevők elénekelték a Szózatot, majd a Misztrál közreműködésével a régi magyar himnuszt, a Boldogasszony Anyánkot.

az összefoglalót írta:
Nagymihály Zoltán

A díjátadó ünnepségről Csaba László készített felvételt, melyet az alábbi linkre kattintva teljes egészében megtekinthetnek: Bethlen Gábor Alapítvány díjátadó ünnepség 2017