Búcsúzunk Nagy Andrástól

Tisztelt Gyászoló család! Kedves kurátor társaink és HITEL-es barátaink!

Kézhez véve Nagy András barátunk gyászjelentését megrendülve meredünk magunk elé. Tíz nappal halála után siratjuk, imádkozunk lelke üdvéért. Nagy László és Szécsi Margit fia égi ajándék volt szüleinek, akiknek örökségét példásan éltette haláluk után is híveikkel együtt. Feledhetetlen alakja, konok hűsége, alkotóművészete és szolgálata maradandó emlék. Őrzi mindezt számos könyve, a HITEL folyóirat és a Bethlen Gábor Alapítvány arculata, kiadványok sora és iszkázi emlékházuk is. Kiemelkedő könyvművészete, képszerkesztői tevékenysége, karakteres művészetkritikái, grafikái a magyar kulturális élet minőségét, a szellemi honvédelem képviseletét emelték méltó színvonalra. Űrt hagy maga után, hiányozni fog mindannyiunknak.

Nagy András és beszélgetőtársai egy Hitel-est rendezvényen. (b-j: Pálfy Margit, Nagy András, Nagy Gábor, Ágh István)

Őszinte együttérzéssel, szeretettel gondolunk kedves családjára, osztozunk gyászukban. A BGA Kuratóriuma Babits Mihály versének egy részletével búcsúzik Andrástól:

„Ki farag valaha bennünket egészre,
ha nincs kemény vésőnk, hogy magunkat vésne,
ha nincs kalapácsunk, szüntelenül dúló,
legfájóbb mélyünkbe belefúró fúró?

Szenvedésre lettünk mi.

Szenvedni annyi, mint diadalt aratni:
Óh hány éles vasnak kell rajtunk faragni,
míg méltók nem leszünk, hogy az Ég királya
beállítson majdan szobros csarnokába.

Krisztus urunk, segíts meg!”

(Psychoanalysis Christiana, részlet)

 

Isten fogadjon fiának és nyugosztaljon kedves Barátom!

A Bethlen Gábor Alapítvány Kuratóriuma nevében búcsúzom tőled. Hálásan köszönöm, hogy a kezdet kezdetétől velünk voltál, segítettél, elkészítetted ragyogó emblémánkat, tervezted kiadványainkat, első honlapunkat, szolgáltad közös céljaink valóra váltását.

A magyar művészeti életben is igazi képviselőnk lettél, társa Nagy Gáspár titkárunknak, Csoóri Sándor és Illyés Gyula alapítóinknak, Szervátiusz Tibornak, a Márton Áron Emlékérem kitüntetésünk alkotójának, meg sok kitüntetettünknek, akik szüleiddel együtt már várnak rád az égi seregben. Vigyázzatok népünkre! Isten áldjon benneteket!

Buda, 2018. augusztus 30.

Szeretettel: Bakos István, ügyvivő kurátor

 

Nagy András grafikus, könyvművész. (Budapest, 1953. január 15. – Budapest, 2018. augusztus 16.)

A Magyar Iparművészeti Főiskola Tipográfia Tanszékén 1976-ban végzett, 1994-ig a Helikon Kiadó műszaki szerkesztője, tipográfusa volt. Szabadfoglakozású könyvtervezőként, illusztrátorként folytatta pályáját, számos kiadónak dolgozott sikerrel. 1996-tól 1999-ig a Magyarok Világszövetsége hivatali munkatársa, titkárságvezetője volt. Számos program szervezése és világszövetségi kiadvány készítése fűződik nevéhez. A Bethlen Gábor Alapítvány arculatát az általa készített BGA kiadványok, az első honlap, az embléma határozza meg. 2012-től a HITEL folyóirat képszerkesztője. A folyóirat megújult arculata is neki köszönhető. Számos elismert könyv, szépirodalmi mű között – szülei – a Nagy László és Szécsi Margit költő-házaspár könyveinek is tervezője. A Nagy László Szellemi Öröksége Alapítvány létrehozója, éltetője, a HITEL folyóirat rovatvezetője, a Hitel Könyvműhely könyvszerkesztője. Magyarságszolgálatát Teleki Pál Érdeméremmel (2009), grafikus és könyvművész munkásságát Magyar Érdemrend Lovagkeresztje (2015) kitüntetéssel ismerték el.

 

Nagy László:
Sír a sas

Életem, amit elhagyott,
mintha most újra elérné,
most lényegül a valóság
emlékezéssé.
De a deres évek sűrüje
nem altat, nem andalít,
robogó szívem szimatolja
önmaga ős nyomait.
Megnyílt a hegyen a homály,
sír a sas, bogár muzsikál,
borpince ütődött képe,
kápolna isten-fehérsége
rámkiabál.
Sugarak déli zuhanása,
kukoricaszárak lázadása
letördelt kincseikért,
lankában a mocorgó csorda,
pásztorgyerekek ringye-rongya
s minden, ami sorsomat fonta
itt van, a szívemig ért.
Ó, miért is kellett kiválnod,
e földből messzire kilátnod!
Bajod a világ, mondhatod.
Hova igazítod léptedet,
ha sorsok, kényszerképzetek,
ha dögvész-szárnyú istenek
zsúfolják híres otthonod!
Ami áldott nevelőd nemrég,
félig már az is idegenség,
vendég vagy itt s elitélt,
félálom kell, hogy kinyujtózz
vigaszért, játékokért.