2021: Beszámoló a Bethlen Gábor Alapítvány 2021. évi működéséről

Beszámoló az Alapítvány 2021. évi tevékenységéről

A 2021-es esztendő a járvány utáni újrakezdés jegyében telt, e tényező alapítványunk működését is nagyban befolyásolta. Az éves első kuratóriumi ülésre április 21-én került sor, ahol döntöttünk a 2021. évi rendes díjazottakról, valamint Bakos István rendkívüli Bethlen Gábor-díjáról. Az óvatos újranyitás ugyan tavasszal megkezdődött, de, tekintve a bizonytalanságot, nem kockáztattuk meg június 4-ei hagyományos Teleki–Trianon emlékestünk megvalósítását. Egy kuratóriumi üléssel egybekötött, minden szempontból rendhagyó megemlékezést tartottunk a sajtó jelenlétében, ahol az Országház alelnöki irodájában Lezsák Sándor elnök úr bevezető gondolatai után Bíró Zoltán tartott történelmi, eszmei áttekintést Trianonnal kapcsolatban. Ezután vehette át Bakos István rendkívüli kitüntetését, melyet a Bethlen Gábor Alapítvány immár csaknem negyven esztendős szolgálatáért kapott. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

2020: Beszámoló a Bethlen Gábor Alapítvány 2020. évi működéséről

Beszámoló az Alapítvány 2020. évi tevékenységéről


A 2020-as esztendő rendkívüli feladatot rótt nemzetünk minden tagjára, főleg az ország felelős vezetőire, szakembereire, közösségeink képviselőire. Trianon gyászos centenáriumi évét tetézte a Korona-vírus világjárvány, mely léthelyzetünket, életünket, kultúránkat, politikai, gazdasági rendünket, jövőnket veszélyezteti. Minden elismerés megilleti a ma hőseit, akik helytállnak, áldozatosan segítenek e gyilkos küzdelemben. A Bethlen Gábor Alapítvány ez évi első kuratóriumi ülésén a “minden magyar felelős minden magyarért” felelősségét; Isten és a világ aktuális lelki, társadalmi kérdéseire válaszokat kereső 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson a nemzeti összetartozás reményében terveztük. A vírus-világjárvány programtervezetünket felülírta, de negyvenedik évfordulójához érkezett Alapítványunk kellő tapasztalattal és tanulsággal szolgálhat a lelki- szellemi megújulás eljövendő korszakában; a 2021-ben tartandó 52. NEK előkészítésében is. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

2019: Beszámoló a Bethlen Gábor Alapítvány 2019. évi működéséről

BESZÁMOLÓ az Alapítvány 2019. évi tevékenységéről

A 2019-es év első kuratóriumi ülésének időpontja március 12. volt.

Ezen az ülésen a Kuratórium Bakos István javaslatára Házi Balázst választotta titkárnak. A titkári feladatokat körvonalazták. A Kuratórium elfogadta a 2018. évi beszámolót, megtárgyalta a tárgyévi feladatokat és azok fontossági sorrendjét, és döntött a Teleki Pál Érdemérem 2019. évi kitüntetettjeiről is, A kuratórium egyhangúlag támogatta az  előterjesztett személyek és egy folyóiratTeleki Pál Érdeméremmel való kitüntetését.

2019-es évben nem került kiírásra a Bethlen Gábor Kutatói Ösztöndíj.

Az Alapítvány honlapjának felelős működtetése továbbra is Házi Balázs feladata maradt. Az évente a nemzeti összetartozás napján tartott hagyományos Trianon99–Teleki emlékező estünket ezúttal a fővárosból kiszakadva, a legbátrabb város névvel kitüntetett Balassagyarmaton tartottuk. A helyi önkormányzat és alapítványunk közösen szervezte az emlékező estet a Városháza Dísztermében, június 4-én. Az impozáns helyszín, Medvácz Lajos polgármester jelenléte és köszöntője, a Magyar Televízió tudósítása mind emelték az esemény rangját. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

2018: Beszámoló a Bethlen Gábor Alapítvány 2018. évi működéséről

A Bethlen Gábor emlékére 1979-80-ban kezdeményezett független magánalapítvány, az elcsatolt területeken élő; emberi-és nemzetiségi jogaikban korlátozott, nyelvi-kulturális örökségüktől részben eltiltott nemzettársainkon akart segíteni, törekedve a közép-európai népek békés együttélésére is. 65 nemzeti elkötelezettségű személyiség aláírásával – 1980. Húsvét másnapján –, jóváhagyásra benyújtották a Bethlen Gábor Alapítvány alapító okiratát. A Társaság – a korabeli kommunista vezetés ellenzése közepette, féllegálisan tevékenykedett, amíg hat éves küzdelemmel kivívta működésének hivatalos engedélyezését. A térségben elsőként létrehozott legális, új polgári összefogás alapítói: †Illyés Gyula, †Németh Lászlóné, Kodály Zoltánné és †Csoóri Sándor. Az 1980 óta „közérdekű kötelezettségvállalásként” működő Bethlen Gábor Alapítvány, a hazai és külhoni magyarok áldozatkészsége, kurátorai munkája révén– anyagi, szellemi és lelki támogatásával, ösztöndíjaival és díjaival – úttörő szerepet vállalt a nemzeti összetartozás szolgálatában, a Közép-európai szellemi együttműködésben, a mai határokon túl élő magyarság hazai megismertetésében, kiváló képviselőinek, értékeinek népszerűsítésében, a magyar-magyar kapcsolatok ápolásában. Alapítói, kezdeményezői, első kurátorai – első elnökünk Márton János, alapító kurátoraink: Juhász Gyula, Király Tibor, Kiss Ferenc/ Für Lajos, Kósa Ferenc, Szabó Gábor Vekerdi László, valamint †Nagy Gáspár titkárunk vezetésével ténykedő Titkárság tagjai: Bakos István, Kiss Gy. Csaba, Krasznai Zoltán, Lezsák Sándor, ill. Bíró Zoltán és Kodolányi Gyula –, közreműködtek a rendszerváltás folyamatában, pl. a Bibó Emlékkönyv és az 1987 őszi Lakiteleki találkozó megszervezésében, a Magyarságkutató Intézet, a HITEL folyóirat, az Illyés Közalapítvány, a DUNA TV és más nemzeti intézmények létrehozásában, a Magyarok Világszövetsége és számos civil szervezet, illetve a hazai közigazgatás megújításában.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

2017: Beszámoló a Bethlen Gábor Alapítvány 2017. évi működéséről

Az 1980-tól működő Bethlen Gábor Alapítványt a hazai és külhoni magyar polgárok összefogása, szolidaritása hozta létre. A kezdetben féllegálisan, 1985-től hivatalosan – „közérdekű kötelezettségvállalási” engedéllyel – működő első magánalapítvány, az alapítók és a Kuratórium áldozatkész tevékenysége révén számos egyén, egyesület, intézmény anyagi, szellemi, tárgyi közreműködésével, illetve pénzügyi/pályázati támogatásával szolgálja immár 38. éve a nemzeti együttműködést. A Bethlen Gábor Alapítvány megalakulása óta a magyarok szolidaritási akcióinak egyik éltetője, kezdeményezője: az erdélyi falurombolás elleni tiltakozásoktól kezdve a Dunaszaurosz fölépítését akadályozó akciókig, a rendszerváltást előkészítő fórumokon át, a lengyel, a német, a cseh, a romániai megmozdulások támogatásán keresztül, a külhoni magyar diákok, a száműzött magyar menekültek segélyezéséig. Az 1989-90. évi „rendszerváltoztatásban” az Alapítvány kuratóriumának, holdudvarának meghatározó szerepe volt. Kurátorai, kitüntetettjei révén azóta is a magyar-magyar kapcsolatok éltetője, a hazai civil társadalom jelentős tényezője volt és maradt a BGA, amely nemzeti-szolgálatáért Magyar Örökség-díjat, majd Kisebbségekért-díjat kapott 1997-ben.

A nemzet önbecsülését, polgárai együttműködését erősítik a határokon átívelő oktatási-kulturális programjai, közös megemlékezései, emlékjel létesítő akciói. Évente adományozott kitüntetései – Bethlen Gábor-díj, Márton Áron Emlékérem, Teleki Pál Érdemérem, Tamási Áron-díj –, ösztönzik, elősegítik: a magyarok – főként a külhoniak – értékeinek, alkotóinak megismerését és elismerését, a magyar szellemi-kulturális örökség védelmét, sőt a Kelet- és Közép-európai kulturális együttműködést is. Az elmúlt évtizedek során félszáz ország közel négyszáz jeles személyiségét, intézményét, egyesületét tüntette ki – határon inneni, vagy túli szolgálatukért, kulturális-közösségi szerepvállalásukért –, az Alapítvány Kuratóriuma.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

2016: Beszámoló a Bethlen Gábor Alapítvány 2016. évi működéséről és a Kuratórium munkájáról

          „…mi minden erőt, ami a haza  javára akar és tud lenni, nem eltiporni,  hanem együvé fogni kívánunk…”

Az 1980-tól működő Bethlen Gábor Alapítványt hazai és külhoni magyarok áldozatkészsége, a magyar szolidaritás sürgető igénye teremtette meg. A pártállam ellenállása miatt öt évig féllegálisan működött, hivatalos jóváhagyása 1985-ben miniszteri rendelettel történt. A BGA kurátorainak társadalmi munkájával, támogatóinak szellemi-lelki közreműködésével, anyagi hozzájárulásával, szolgálja a nemzeti együttműködést, a magyar – magyar kapcsolatok építését.

2005-ben számadást készítettünk: “A Bethlen Gábor Alapítvány negyedszázada 1980-2005” c. – 320 oldalas szép kiállítású – könyv, méltón reprezentálja az Alapítvány célját, küzdelmét, működését, megpróbáltatásait, addigi eredményeit.  “Utólag az jut eszébe az embernek, ha az alapítványt mégis illegálisan működtettük volna, törvényszerűen sokkal több politikai szándék tapadhatott volna hozzá, és lehet, hogy mára már föl is falta volna a politika.” írta Csoóri Sándor egyik alapító, ajánlásának záró mondatában a hátsó borítóra.

A válságot okozó 2006-2007-es esztendőt túlélve, az elmúlt évtizedben a Bethlen Gábor Alapítvány tovább élt, függetlenségét megőrizte, nemzetvédő küzdelmeit, szolidaritási tevékenységét, a nemzetszolgálatot bátorító kitüntetések átadását folytatta. A kurátorok nagyobb áldozatvállalása kellett ahhoz, hogy tovább éltessük az Alapítványt, aminek zaklatottá vált a működése, de szellemét nem törte meg a balliberális kormány diszkriminációja. Lezsák Sándor jóvoltából, aki – emberpróbáló parlamenti tisztsége és a Lakiteleki Népfőiskola mellett – 2009-től elvállalta az elnöki megbízatást, átmentettük a válságon a BGA-t. Névadónk fejedelemmé választása 400. évfordulóján, 2013. október 23-án Kolozsváron, a Bethlen Gábor szobor ünnepélyes felavatásával pedig megkoronáztuk a magyar civil társadalom nemzeti összefogásának emlékjelét. A sikeres helytállást követő két évi eredményes munkája után, 2016-ban – a NKA miniszteri keretéből elnyert támogatással – teljesíthettük a jórészt közadakozásból létesített szobor támogatóinak tett ígéretünket, a Bethlen Gábor Alapítvány Aranykönyvének összeállítását és kiadását. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

2014: Beszámoló a Bethlen Gábor Alapítvány 2014. évi tevékenységéről

             BETHLEN GÁBOR ALAPÍTVÁNY

Székhely: 1078 Budapest, Hernád utca 56/b

Adószám: 18006135-1-41, Bírósági bejegyzés sz. 1131

…mi minden erőt, ami a haza  javára akar és tud lenni, nem eltiporni,  hanem együvé fogni kívánunk!” /Móricz Zsigmond: Erdély/

A Kuratórium 2015. március 24-én – a Németh László Emlékszobában – tartott ülésén  megtárgyalta az ismertetett számszaki és szöveges beszámolókat, s határozatot hozott:

A Kuratórium az Alapítvány 2014. évi közhasznúsági beszámolóját a szöveges beszámolóval együtt 23 831 e Ft mérlegfőösszeggel, 5 233 e Ft mérleg szerinti eredménnyel, elfogadta. 3/2015 sz. határozat /egyhangúlag megszavazva/

Beszámoló  a Kuratórium 2014-ben végzett munkájáról:

Az eredményesen – Péterfy László Bethlen- szobrának 2013. október 23-iki kolozsvári ünnepélyes fölavatásával és a novemberi díjátadóval – zárult Bethlen Gábor emlékév után; 2014-ben, a fél évezrede zajlott Dózsa György-féle parasztlázadás jegyében, a magyar parasztság sorsára emlékeztünk, emlékeztettünk főként az őszi nagyrendezvényünkön.

– Az Alapítvány Kuratóriuma az elmúlt évben – két könyv kivételével – teljesíteni tudta vállalt feladatait. (A kolozsvári Bethlen Gábor szobor Aranykönyve főleg az ígért támogatás elmaradása és J. Király István informatikusunk távozása miatt nem valósult meg, a Magyar nemzetismeret angol változata pedig csak 2015-ben kerül nyomdába.) Magyary Rozália és a BGA közreműködésével, ez évben két – külhoni magyarok által, részben hazai támogatással megvalósult – könyv látott napvilágot. “55 év a magyarság szolgálatában”, a Svájci Keresztény Magyar Munkavállalók Szövetsége történetét és Böröcz József elnök szolgálatát dolgozta föl. (SKMMSz, Zürich, 2014. 469.p.), ill. “Cseh Tibor: Csernátontól a Reménység Taváig” c. nagyszerű könyve, amelyet Ludányi András szerkesztett. (Fekete Sas Kiadó, Bp. 2014. 520.p.) A BGA embléma jelzi, hogy e könyv kiadását segítettük. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

2013: Beszámoló a Bethlen Gábor Alapítvány 2013. évi munkájáról

„..mi minden erőt, ami a haza javára akar és tud lenni, nem eltiporni, hanem együvé fogni kívánunk.”.

A Bethlen Gábor Alapítvány Kuratóriuma2012. december 13-i  ülésén – meghirdette, hogy 2013-ban Bethlen Gábor emlékévet tart. Célunk volt, hogy emlékezzünk és emlékeztessünk névadónk erdélyi fejedelemmé választásának 400. évfordulójára, életpéldájára. Emlékezzünk elhunyt alapítóinkra is, akik a születésének 400. évfordulóján, az ő nevével, a nemzeti szolidaritás jegyében létrehozták (1980) az Alapítványt, s azokra is, akiket szellemi örökségének képviselőiként elismertünk, kitüntettünk eddigi működésünk során. Munkatervünk középpontjában az Emlékév három fő programja állt. A következők:

  1. A kolozsvári Bethlen Gábor szobor elkészíttetése és fölállítása,
  2. Az Erdély aranykora c. Kárpát-medencei diákvetélkedő megszervezése,
  3. Az Alapítvány évfordulós díjátadó ünnepségének méltó megrendezése

1.) Alapítványunk kuratóriuma vállalta Péterfy László Bethlen Gábor szobrának elkészíttetését, azzal, hogy az egészalakos bronzszobrot az Erdélyi Református Egyház-kerületnek adományozza, s ők méltó helyen fölállítják Erdélyben. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

2012: Az Alapítvány 2012. évi működési beszámolója

Az Alapítvány 2012. évi működési beszámolója és jövő évi tervei

Mottó:
„Nem mindig lehet megtenni, amit kell,
de mindig meg kell tenni, amit lehet.”
(Bethlen Gábor)

Legjelentősebb feladatunk volt 2012-ben, amit az elmúlt években nem teljesíthettünk. A Lezsák Sándor vezetésével megújult a kuratórium, s a korábbinál szélesebb körű civil együttműködés részesévé vált az Alapítvány; munkafeltételeit, menedzselését javítottuk. Tartalmi vonatkozásban továbbra is kiemelt feladatunk maradt – immár a Lakiteleki Népfőiskolával, a Pro Hungaris Kulturális Értékközvetítő Alapítvánnyal, az Eötvös Collegium Baráti Körével, a Magyar Örökség és Európa Egyesülettel, s a hozzánk kapcsolódó többi társasággal összehangolva –, az utódállamokban és a nyugati magyar diaszpórában működő civil szervezetekkel való együttműködésünk tervszerűbb, célirányosabb fejlesztése, a magyar–magyar kapcsolatok intenzívebb ápolása. Az Alapítvány kuratóriuma az év során három ülést tartott (2012. március 8-án, szeptember 20-án és december 13-án), amelyen szinte minden alkalommal mindenki részt vett, s a jó működéshez szükséges döntéseket meghoztuk. A határon túli magyarokkal folytatott három évtizedes folyamatos együttműködésünk eredményeként, illetve a Bethlen Alapítvány által kitüntetett sok száz személyiség révén, majdnem minden olyan rendezvényen, ahol a külhoni magyarság sorskérdéseivel foglalkoznak; társrendezőként, előadóként, vagy közreműködőként részt vettünk, számos programot, fórumot mi is kezdeményeztünk. Ilyen például a magyar civil szervezetek összefogásával 2012. január 21-én rendezett BÉKEMENET előkészítésében, megvalósításában való közreműködésünk; „dalos” részvételünk a Nemzeti Fórum Nótaköre keretében, vagy közreműködésünk a nyugati magyarság KUFSTEIN XII. Konferenciáján 2012. szeptember 8-án, az ausztriai Felsőpulyán.

Három kurátorunk (Bakos István, dr. Béres József, Bíró Zoltán) soros elnöki feladatot látott el 2012-ben a Százak Tanácsában, ahol számos közéleti kérdés megbeszélése történt, fontos állásfoglalások születtek, hatásos kezdeményezések történtek – közreműködésünkkel. Kurátoraink révén közreműködtünk a Lakiteleki Népfőiskola, a Németh László Társaság, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem, a Magyar Örökség-díj Bizottság, az Eötvös József Collegium és számos más hazai és határon túli intézmény, szervezet munkájában.

Alapos előkészítő munka után, 2012. május 4-én, emlékülésen idéztük fel Kiss Ferenc (Tiszapéterfalva, 1928 – Budapest, 1999) kárpátaljai születésű kiváló tanár és irodalomtudós, közéleti férfi nemzetszolgálatát, életét, munkásságát. A Kádár-korban Kiss Ferenc meghatározó szerepet játszott a nemzeti ellenállásban; a Hitel folyóirat, a Bethlen Gábor Alapítvány létrehozásában, Kárpátalja patronálásában. Személyében az elcsatolt területek magyarságának oly képviselőjét tisztelhettük, akinek közéleti szerepvállalását; szakmai teljesítménye, műveltsége, közírói és tanári munkássága, valamint a népi ellenzék „Nagy Népi Huráljában” kivívott rangja, széleskörű baráti társasága is hitelesítette. A Debreceni Egyetemről a MTA Irodalomtudományi Intézetébe került ifjú tudós – a hatvanas évek elejétől, negyedszázadon át –, kiemelkedő szerepet játszott a magyar szellemi életben. Az irodalomtörténészi belharcok közepette, részt vett az Írószövetség korabeli szabadság- küzdelmeiben, a jó ügyek védelmében, a népi kultúra meg a Táncház-mozgalom újjáélesztésében, kiváló íróink, költőink népszerűsítésében, az ifjú tehetségek ösztönzésében. Kiss Ferenc a hatvanas évek közepén, az Eötvös Kollégiumban Verselemző Kört indított. Népszerű szemináriumát a második szemeszter után, éber pártőrök – nacionalista ideológiai hatása miatt, tiltakozásunk ellenére – betiltatták. Példaszerű tudományos és pedagógiai munkásságára hívtuk föl az utókor figyelmét az Írószövetséggel közösen rendezett emlékülésen, amelyet az MTA Irodalomtudományi Intézetében méltó módon, sikeresen megtartottunk. Lezsák Sándor megnyitóját követően négy előadás, húsz emlékező hozzászólás, néhány vers és népdal is elhangzott a rendezvényen, amely Vasy Gézának, az Írószövetség elnökségi tagjának összegezésével ért véget. Erről a napi sajtó s a rádió hírt adott, a Kárpátaljai Hírmondó és a SZÍN Közösségi Művelődés 2012. júniusi száma részletes beszámolót, illetve emlékező-hozzászólásokat közölt, az interneten is számos honlapon jelent meg róla hosszabb-rövidebb anyag. A Magyar Művészeti Akadémia emlékülést DVD-n rögzítette, amelyet a BGA honlapjára föltettünk. Az elhangzott kitűnő előadásokra, a számos hozzászólásra, egykori dokumentumokra, s főleg kiadatlan írásaira alapozva, az „Alapítvány a Kelet- és Közép-Európai kutatásért és képzésért” támogatásával, Kiss Ferenc Emlékkönyv összeállítását kezdtük el, amelyet 2013 végén, születése 85. évfordulójára, szeretnénk méltó formában megjelentetni.

Új hagyományt teremtettünk 2012. június 1-jén, amikor a Teleki Pál tudós-államférfi és Trianon emlékezete rendezvényen – dr. Bíró Zoltán irodalomtörténész, a Bethlen Gábor Alapítvány kurátora, és dr. Ress Imre történész, az Eötvös Collegium Baráti Köre titkára emlékező beszédei után –, Lezsák Sándor képviselő, a kuratórium elnöke a Teleki Pál kisplasztika előtt adta át, a Teleki Pál Érdemérmeket. Ez évben e kitüntetést az alábbi személyek kaptak magyarságszolgálatuk elismeréseként: Döbrentei Kornél költő, a Hitel szerkesztője, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, Hábel György ny. MÁV mérnök-főtanácsos, a felvidéki magyarság patrónusa, Mózsi Ferenc író, a Magyar Szellemi Védegylet alapítója, a Százak Tanácsa tagja, Szabó András előadóművész, a BGA, és az Eötvös Collegium Baráti Köre tagja, Udvardy Frigyes közgazda, a romániai magyar történeti kronológia létrehozója.

A Bethlen Gábor Alapítvány két honlapját (www.bethlenalapitvany.com és a külhoni magyarok számára készített www.nemzetismeret.hu portálokat) az elmúlt évek során társadalmi munkában működtettük. A megfelelő pénzügyi ráfordítás, főleg a pályázati támogatások hiányában nem volt mód arra, hogy azokat méltóan gondozzuk, szakemberek segítségével korszerűsítsük, anyagaikat fölújítsuk. Ennek 2012-ben jött el az ideje, amikor az előkészítő munkálatokra elnyert pályázati támogatás és Lezsák Sándor segítsége révén honlapjainkat áttelepítettük és fölújításukat J. Király István közreműködésével elkezdtük. Erre nagy az igény, hiszen látogatottságuk, különösen a külhoni magyarok oktatását szolgáló Magyar Nemzetismeret honlapé igen jelentős; mivel a magyar világszórványban tananyagként használják. Nagyon sokan kérték, a világ különböző tájairól azt is, hogy a tananyag-honlap angol nyelvű változatát mielőbb készítsük el, mert annak az oktatáson túl, a külföldi kapcsolatok fejlesztése és a jelenleginél jobb nemzetpropaganda érdekében is fölmérhetetlen haszna lenne. Ez a feladat manapság különösen sürgetővé vált. A fordítás zömét az elmúlt évek során, pénzügyi helyzetünk függvényében elvégeztük, de csak kis része került föl a honlapra. A meglévő anyag igényes lektorálására szükség van, de még a könyv egyharmadának a fordítása is hiányzik. Az „Alapítvány a Kelet- és Közép-Európai kutatásért és képzésért” támogatásával S. Gedeon Mária az Eötvös Collegium angol műhelyének korábbi vezetőjét sikerült megnyernünk arra, hogy munkatársaival a külföldi diákok igényének, a modern oktatás követelményeinek megfelelő tankönyvvé formálja a Magyar Nemzetismeret angol nyelvű változatát, amelynek kiadását a Kairosz Kiadó vállalta. Időközben a tízéves magyar nyelvű tananyag egy része is elévült, felújításra vár. A 2012. évben Bethlen Gábor Alapítvány honlapjainak felújítási tervét és a szervercserét elkészítettük és megbízást adtunk a Magyar Nemzetismeret honlap meglévő angol fordításának fölhasználásával egy jó adaptáció elkészítésére, ami lehet egy új, hasonló szellemiségű tankönyv is. Ez 2013. évben remélhetőleg elkészül. A „Haza, a magasban” tankönyv magyar anyagának fölfrissítését, megújítását ugyancsak 2013. év végére tervezzük, ami csak a jelentős támogatással, a források bővülésével történhet.

A Bethlen Gábor Alapítvány Kuratóriuma 2012. november 2-án (pénteken este) 18 órakor, az Uránia Nemzeti Filmszínház Dísztermében rendezte meg 29. díjátadó ünnepségét. Illyés Gyula születésének 110. és az Alapítvány alapításának 30. évfordulója alkalmából Lezsák Sándor tanár, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a Kuratórium elnöke tartott ünnepi beszédet. Ez után ünnepélyesen, laudációk kíséretében adta át az idei Bethlen Gábor-díjakat: Sára Sándor operatőr-filmrendezőnek, a Duna TV alapító elnökének, Dr. Péntek János magyar nyelvtudósnak, a kolozsvári Babes Bolyai Egyetem professzorának, Első ízben kapta e díjat orosz író; Jurij Poljakov, a Lityeraturnaja Gazeta főszerkesztője.

Márton Áron Emlékérem kitüntetést kaptak: Dr. Pákh Tibor jogász, a nemzeti ellenállás hőse, Kunckelné Fényes Ildikó fizikus, a dél-amerikai magyar szervezetek szövetsége elnöke, Agócs Sándor költő, szerkesztő, a Lakiteleki Antológia Könyvkiadó vezetője.

A 2012. évi Tamási Áron-díjat: Szakolczay Lajos közírónak, kritikusnak adományozták. A díjátadó ünnepségről jó minőségű DVD készült, amit az Alapítvány honlapjára föltettünk, s hagyományosan a Hitel folyóirat 2013. márciusi száma közölte a kitűnő méltatásokat.

2012. november 2. Illyés Gyula, alapítónk 110. születésnapja, amelyre méltóan, három (egy kelet-európai, egy külhoni és egy honi) kiváló Bethlen-díjas kitüntetésével és egy szép, hiteles Illyés Gyula mellszobor állításával szerettünk volna emlékezni, és emlékeztetni a fővárosban. Az Illyés Gyula szobor fölállítását végül örököse Illyés Mária kurátorunk kérésére elnapoltuk. Egyetértésével az e célra szánt támogatást Bethlen Gábor erdélyi fejedelemmé választásának 400. évfordulójára, a Székelyföldre (2013. október 23-ra) tervezett szobor fölállítására fordítjuk.

A 2012. december 13-i kuratóriumi ülésen fogadtuk el (2012/11.) a jövő évi programtervet. Jövőre két jeles ünnep; Bethlen Gábor erdélyi fejedelemmé (1613. október 23.) választásának 400., és Eötvös József születésének (1813. szeptember 3.) 200. évfordulója jegyében tervezzük az évet.

2013 Bethlen Gábor Eötvös József Emlékév

A Bethlen Gábor, illetve az Eötvös József nevét viselő intézmények és szervezetek, illetve a programban részt vállaló állami és közintézmények, valamint hazai és határon túli civil szervezetek, alapítványok „nemzeti együttműködésével” szeretnénk a mi programjainkat is megvalósítani. Amennyiben a közreműködők elfogadják, a Bethlen Gábor Emlékév jegyében három nemzeti program koordinálását vállalja a három évtizede eredményesen működő Bethlen Gábor Alapítvány. Péterfy László Bethlen Gábor szobrának fölállítása Gyergyószárhegyen 2013. október 23-án. „Erdély aranykora” címmel diákvetélkedők szervezése a Bethlen Gábor év jegyében Nemzetközi Bethlen Gábor autonómia-konferencia 2013. november 15-én (díjátadó ünnep). A Bethlen Gábor évhez kapcsolódóan, a kormány által tavaly létesített Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. egyeztető értekezletet hívott össze 2012. november 15-én, amelyen részt vettünk, programtervünket ismertettük, együttműködési szándékunkról a résztvevőket biztosítottuk. Az Eötvös József Collegium által szervezendő Eötvös József-év programjában közreműködünk.

Budapest, 2013. március 19.

Összeállította: Bakos István ügyvivő kurátor

2010: Beszámoló a Bethlen Gábor Alapítvány 2010. évi tevékenységéről

A Bethlen Gábor Alapítvány 2010. évi beszámolója,
laudációk, valamint tervek a 2011. év munkáira

“Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet.” (Bethlen Gábor)

Legjelentősebb feladatunk 2011-ben is, amit az elmúlt évben nem teljesítettünk; a kuratórium, és az Alapítvány működését szabályozó Alapító Okirat módosításának bírósági bejegyeztetése, a Szervezeti és Működési Szabályzat megalkotása, illetve a megújult kuratórium és az Alapítvány munkájának korábbinál jobb menedzselése.

Tartalmi vonatkozásban továbbra is kiemelt feladatunk a külhoni magyar civil szervezetekkel történő együttműködésünk tervszerűbb, célirányosabb fejlesztése, a magyar–magyar kapcsolatok intenzívebb ápolása. A határon túli civil szervezetekkel történő együttműködésünkhöz hozzájárul, ha a jelentősebb hazai és határon túli rendezvényeken, ahol a külhoni magyarok sorskérdéseivel foglalkoznak; társrendezőként, előadóként, vagy közreműködőként részt veszünk, illetve ilyen fórumokat mi is kezdeményezünk. Erőnktől telhetően ezeket a jövőben is tervezzük. Konkrét szándék, hogy Teleki Pál tudós-államférfi halálának 70. évfordulójára (április 3.) az Eötvös Kollégiumban fölállított kisplasztikánál tartunk közös megemlékezést, s a Trianoni békediktátum évfordulójára (június 4) is közösen, közéleti-tudományos rendezvénnyel emlékezünk.

Az Alapítvány honlapjának felújításával egyidejűleg szervercserét és a Magyar Nemzetismeret angol változatának fölvitelét is tervezzük, de ez csak a források bővülése esetén képzelhető el.

A 2011. évi díjátadó ünnepség méltó előkészítését az érmék, dobozok mappák időbeni elkészíttetésével segíthetjük elő; ne érjen az a skandalum, ami legutóbb történt a mappákkal. Javaslat történt arra, hogy a halálának 70. évfordulóján rendezendő közös megemlékezésen, Alapítványunk jelképesen hét Teleki emlékérmet adományozzon az arra érdemes hazafiaknak. (Erdély, Délvidék, Felvidék, Kárpátalja, Diaszpóra, magyarországi 2). Eszerint kitüntetéseink tehát BG-díj (max. 3) MÁ emlékérem (max. 2) Teleki (max. 3, és a 70.-en 7 db), azaz legalább 15 oklevélmappa (nagyon röstellem, ami 2010-ben történt!) 15. éremdoboz és 20 db Teleki éremöntés költségeivel számoljunk a pályázatban. (2011. április)

Elszámolás szeptemberben

2011-re vonatkozó terveink zömét nem teljesítettük. Munkánkat alapvetően megakadályozta a bírósági bejegyzés rendkívüli mértékű elhúzódása. Munkakedvünket nem növelte az a tény sem, hogy megkérdezésünk és tudtunk nélkül az év elején létrehozták a Bethlen Gábor Alapkezelő Nonprofit Zrt-t, amelynek kezdeti szervezési hibái jórészt nálunk, főként nálam, az ALAPÍTVÁNY ügyvivőjénél csapódtak le; otthoni telefonhívások, levelek, e-mail üzenetek tömegét zúdítva ránk… A bírósági bejegyzésünk elhúzódása miatt, szólni, vagy erélyesebben föllépni nem akartam, tisztázatlan helyzetünket nem kívántam súlyosbítani. Amúgy sem én vagyok már az illetékes. Ami pedig a pályázati lehetőségeket illeti, ott még inkább visszafogott a féllegális állapot, így főként Magyary Rozáliának köszönhető az az NCA pályázat, amit együtt megírtunk és benyújtottunk. Még a Lezsák Sándor elnök úr által fölajánlott lehetőséggel sem éltem, mert sem őt, sem magamat nem akartam esetleges támadásoknak kitenni, az Alapítvány rendezetlen dolgai miatt, amiért a felelősséget, akarva-akaratlan, nekem kellett viselnem. Nem mentegetőzök tovább, de alább közlöm azt a beszámolót, amit a NCA részére május végén elkészítettem a Kuratórium nevében.

Beszámoló a Bethlen Gábor Alapítvány 2010. június 1. 2011. május 31-ig végzett munkájáról

2010. június 4-én Trianon 90. évfordulója Az Eötvös kollégiumba n címmel közös emlékező gyűlést tartottunk az Eötvös József Collegium Baráti Körével és a diákokkal. Emlékező beszédet mondott dr. Borsi-Kálmán Béla történész, a Baráti Kör tagja és dr. Bíró Zoltán irodalomtörténész, a Bethlen Alapítvány kurátora. Beolvasztás című versét elmondta Kovács István Bethlen-díjas költő, történész, a Baráti Kör tagja. Közreműködtek Szvorák Katalin népdalénekes, a Baráti Kör tagja és az Eötvös Collegium Diákkórusa. Trianonról és benne az Eötvös Collegiumról szóló Kamara-kiállítással emlékeztetett Collegium Történész Műhelye az évfordulóra. A nagyszerű kiállítást (Arató György, Gyúrósi Pál, Szász, László G., Pál Z., Novotnik, Vitányi P., Kovácsik, Bojtos Anita, Ternovácz B. és diáktársaik), illetve Tóth Magdolna, a Collegium könyvtárosa rendkívüli munkával, három hét alatt, sikerrel állították össze. A magyar felsőoktatásban egyedülálló volt ez a magas színvonalú Trianonra emlékező gyűlés, amelynek végén Bakos István kurátor és Rieger Tibor szobrászművész, a Bethlen Gábor Alapítvány Kuratóriuma nevében Teleki Pál Érdemérmet adtak át a honi felsőoktatás nemzetközileg elismert intézményének; 115 év óta folytatott értékteremtő pedagógiai munkássága, példás magyarságszolgálata elismeréseként.” A kitüntetést és az oklevelet dr. Horváth László igazgató a zsúfolásig megtelt Díszteremben, nagy taps közepette vette át. A Trianon emlékülést minden évben, június 4-én megtartjuk.

2010. augusztus közepén a fordító átadta a Magyar nemzetismeret című honlap angol nyelvű változatának három újabb fejezetét, s ezzel a könyvnek több mint a fele, angolul is elkészült. A további részek fordításához azonban nincs meg a kellő anyagi fedezet, ezért azt egyelőre forráshiány miatt fölfüggesztettük, mivel a honlapot is korszerűsíteni kell. Az angol változatot különösen indokolná, hogy az EU magyar anyaga rendkívül szegényes, torz.

Az Eötvös József Collegium Baráti Körével és a kollégiummal folyó együttműködésünk a Collegium épületének centenáriumi ünnepségsorozatán folytatódott. Kiemelkedő eseménye volt, amikor 2010. október 26-án, kedden 13 órakor nagyszámú közönség részvételével felavattuk Teleki Pál tudós-államférfi, a Collegium kurátora (1920–1941) szobrát. Rieger Tibor szobrászművész alkotása (A fővárosból 2004-ben törvénysértően kitiltott, a befogadó Balatonbogláron fölállított szobor kisplasztikája.) az I. emeleti lépcsőfordulóban, Eötvös Loránd és Kodály Zoltán mellszobra között kapott helyet. A Teleki-kisplasztika a Collegium Baráti Köre, a Bethlen Gábor Alapítvány és a művész közös adománya, a márvány posztamenset pedig a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. adományozta a Kollégiumnak. Az eseményről hírt adott számos hazai és külhoni média, a szoboravató beszédeket az erdélyi Művelődés című lap közölte (2011/2, 29–30) és megjelentek a Bethlen Alapítvány honlapján is.

Legjelentősebb rendezvényünk minden évben a díjátadó ünnepség, amelyet az idén 2010. november 14-én, 15 órakor az Uránia Nemzeti Filmszínház Dísztermében Bethlen Gábor születésének 430. évfordulóján tartottuk. Az Ő nevével, harminc éve elindított Alapítvány ez évi kitüntetettjei és laudátorai a következők voltak: Bethlen Gábor-díjat kapott: Bohumil Doležal, politológus, közíró (Prága), L.: Kiss Gy. Csaba művelődéstörténész, kurátor Kányádi Sándor költő (Galambfalva, Székelyföld), L.: Bíró Zoltán irodalomtörténész, kurátor Für Lajos történész (Bp., alapító kurátor), L.: Hende Csaba ogy. képviselő, honv. miniszter, dr. Király Tibor jogtudós (Bp., alapító kurátor), L.: Bakos István művelődéskutató, kurátor.

Márton Áron Emlékéremmel tüntettük ki: Puskás László görög katolikus pap (Kárpátalja), L.: Lezsák Sándor, tanár, az Országgyűlés alelnöke, kurátor Magyar Katolikus Rádió, laudálta: Bábel Balázs érsek, metropolita.

Tamási Áron-díjat kapott: Járfás Ágnes műfordító (Párizs), L.: A. Szabó Magda, a Duna TV ügyvezető alelnöke.

Teleki Pál Érdemérem kitüntetésben részesült: Pogány Erzsébet alapító-igazgató, Felvidék Ma (Somorja, Felvidék) Hornyik Miklós közíró (Délvidék) Eötvös József Collegium (e kitüntetést a közös Trianon 90. emléknapon adtuk át).

A műsorban közreműködött Nikl János műsorközlő, a MKR bemondója, a Besnyői Szironta-harangzenekar, Szabó András előadóművész, Török Tilla népi hegedűs, énekes (Ada). Támogatók: a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és Nemzeti Kulturális Alap, a NCA, az URÁNIA Nemzeti Filmszínház, a Béres Szőlőbirtok és Pincészet, az Auguszt Cukrászda. Az idei díjátadó ünnepségről hírt adott a hazai és külhoni média jórésze, összefoglalót sugárzott róla a MR 1 Kossuth Rádió és a Magyar Katolikus Rádió is. A laudációkat hagyományosan a Hitel című folyóirat 2011. áprilisi száma teljes terjedelemben közölte. Az Alapítvány kurátorai 2011-ben is számos közéleti eseményen vettek részt. Így pl. a Magyar Katolikus Rádió középhullámú adása védelmében, a szolidaritási sétán jan. 15-én. Teleki Pál halálának 70. évfordulója alkalmából, 2011. április 1-jén rendezett emlékező konferencián (Bakos István, Bíró Zoltán, Lezsák Sándor) tartottak előadást a Polgárok Házában. Hódmezővásárhelyen, a Németh László emléknapon, a nagy író születése 110. évfordulóján, 2011. április 15-én, Németh Ágnes kurátorunk tartott előadást, s az Új Tanú N. L. emlékszámában is szerepelt írásával. Szomorú kötelességünknek tettünk eleget, e tavasszal is, amikor a család kérésére mi búcsúztattuk a Bethlen Gábor-díjas Csicsery-Rónay Istvánt, a Teleki Pál Érdemérmes Török Bálintot; és búcsúztunk az USA-ban élt Bethlen-díjas Nagy Károlytól is, akiknek nekrológja honlapunkon is szerepel.

Budapest, 2011. május 31.
Bakos István ügyvivő kurátor