Beszámoló az Alapítvány 2021. évi tevékenységéről

A 2021-es esztendő a járvány utáni újrakezdés jegyében telt, e tényező alapítványunk működését is nagyban befolyásolta. Az éves első kuratóriumi ülésre április 21-én került sor, ahol döntöttünk a 2021. évi rendes díjazottakról, valamint Bakos István rendkívüli Bethlen Gábor-díjáról. Az óvatos újranyitás ugyan tavasszal megkezdődött, de, tekintve a bizonytalanságot, nem kockáztattuk meg június 4-ei hagyományos Teleki–Trianon emlékestünk megvalósítását. Egy kuratóriumi üléssel egybekötött, minden szempontból rendhagyó megemlékezést tartottunk a sajtó jelenlétében, ahol az Országház alelnöki irodájában Lezsák Sándor elnök úr bevezető gondolatai után Bíró Zoltán tartott történelmi, eszmei áttekintést Trianonnal kapcsolatban. Ezután vehette át Bakos István rendkívüli kitüntetését, melyet a Bethlen Gábor Alapítvány immár csaknem negyven esztendős szolgálatáért kapott. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Beszámoló az Alapítvány 2020. évi tevékenységéről

A 2020-as esztendő rendkívüli feladatot rótt nemzetünk minden tagjára, főleg az ország felelős vezetőire, szakembereire, közösségeink képviselőire. Trianon gyászos centenáriumi évét tetézte a Korona-vírus világjárvány, mely léthelyzetünket, életünket, kultúránkat, politikai, gazdasági rendünket, jövőnket veszélyezteti. Minden elismerés megilleti a ma hőseit, akik helytállnak, áldozatosan segítenek e gyilkos küzdelemben. A Bethlen Gábor Alapítvány ez évi első kuratóriumi ülésén a „minden magyar felelős minden magyarért” felelősségét; Isten és a világ aktuális lelki, társadalmi kérdéseire válaszokat kereső 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson a nemzeti összetartozás reményében terveztük. A vírus-világjárvány programtervezetünket felülírta, de negyvenedik évfordulójához érkezett Alapítványunk kellő tapasztalattal és tanulsággal szolgálhat a lelki- szellemi megújulás eljövendő korszakában; a 2021-ben tartandó 52. NEK előkészítésében is. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

BESZÁMOLÓ az Alapítvány 2019. évi tevékenységéről

A 2019-es év első kuratóriumi ülésének időpontja március 12. volt.

Ezen az ülésen a Kuratórium Bakos István javaslatára Házi Balázst választotta titkárnak. A titkári feladatokat körvonalazták. A Kuratórium elfogadta a 2018. évi beszámolót, megtárgyalta a tárgyévi feladatokat és azok fontossági sorrendjét, és döntött a Teleki Pál Érdemérem 2019. évi kitüntetettjeiről is, A kuratórium egyhangúlag támogatta az  előterjesztett személyek és egy folyóiratTeleki Pál Érdeméremmel való kitüntetését.

2019-es évben nem került kiírásra a Bethlen Gábor Kutatói Ösztöndíj.

Az Alapítvány honlapjának felelős működtetése továbbra is Házi Balázs feladata maradt. Az évente a nemzeti összetartozás napján tartott hagyományos Trianon99–Teleki emlékező estünket ezúttal a fővárosból kiszakadva, a legbátrabb város névvel kitüntetett Balassagyarmaton tartottuk. A helyi önkormányzat és alapítványunk közösen szervezte az emlékező estet a Városháza Dísztermében, június 4-én. Az impozáns helyszín, Medvácz Lajos polgármester jelenléte és köszöntője, a Magyar Televízió tudósítása mind emelték az esemény rangját. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

A Bethlen Gábor emlékére 1979-80-ban kezdeményezett független magánalapítvány, az elcsatolt területeken élő; emberi-és nemzetiségi jogaikban korlátozott, nyelvi-kulturális örökségüktől részben eltiltott nemzettársainkon akart segíteni, törekedve a közép-európai népek békés együttélésére is. 65 nemzeti elkötelezettségű személyiség aláírásával – 1980. Húsvét másnapján –, jóváhagyásra benyújtották a Bethlen Gábor Alapítvány alapító okiratát. A Társaság – a korabeli kommunista vezetés ellenzése közepette, féllegálisan tevékenykedett, amíg hat éves küzdelemmel kivívta működésének hivatalos engedélyezését. A térségben elsőként létrehozott legális, új polgári összefogás alapítói: †Illyés Gyula, †Németh Lászlóné, Kodály Zoltánné és †Csoóri Sándor. Az 1980 óta „közérdekű kötelezettségvállalásként” működő Bethlen Gábor Alapítvány, a hazai és külhoni magyarok áldozatkészsége, kurátorai munkája révén– anyagi, szellemi és lelki támogatásával, ösztöndíjaival és díjaival – úttörő szerepet vállalt a nemzeti összetartozás szolgálatában, a Közép-európai szellemi együttműködésben, a mai határokon túl élő magyarság hazai megismertetésében, kiváló képviselőinek, értékeinek népszerűsítésében, a magyar-magyar kapcsolatok ápolásában. Alapítói, kezdeményezői, első kurátorai – első elnökünk †Márton János, alapító kurátoraink: †Juhász Gyula, Király Tibor, †Kiss Ferenc/ †Für Lajos, †Kósa Ferenc, †Szabó Gábor †Vekerdi László, valamint †Nagy Gáspár titkárunk vezetésével ténykedő Titkárság tagjai: Bakos István, Kiss Gy. Csaba, †Krasznai Zoltán, Lezsák Sándor, ill. Bíró Zoltán és Kodolányi Gyula –, közreműködtek a rendszerváltás folyamatában, pl. a Bibó Emlékkönyv és az 1987 őszi Lakiteleki találkozó megszervezésében, a Magyarságkutató Intézet, a HITEL folyóirat, az Illyés Közalapítvány, a DUNA TV és más nemzeti intézmények létrehozásában, a Magyarok Világszövetsége és számos civil szervezet, illetve a hazai közigazgatás megújításában.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Az 1980-tól működő Bethlen Gábor Alapítványt a hazai és külhoni magyar polgárok összefogása, szolidaritása hozta létre. A kezdetben féllegálisan, 1985-től hivatalosan – „közérdekű kötelezettségvállalási” engedéllyel – működő első magánalapítvány, az alapítók és a Kuratórium áldozatkész tevékenysége révén számos egyén, egyesület, intézmény anyagi, szellemi, tárgyi közreműködésével, illetve pénzügyi/pályázati támogatásával szolgálja immár 38. éve a nemzeti együttműködést. A Bethlen Gábor Alapítvány megalakulása óta a magyarok szolidaritási akcióinak egyik éltetője, kezdeményezője: az erdélyi falurombolás elleni tiltakozásoktól kezdve a Dunaszaurosz fölépítését akadályozó akciókig, a rendszerváltást előkészítő fórumokon át, a lengyel, a német, a cseh, a romániai megmozdulások támogatásán keresztül, a külhoni magyar diákok, a száműzött magyar menekültek segélyezéséig. Az 1989-90. évi „rendszerváltoztatásban” az Alapítvány kuratóriumának, holdudvarának meghatározó szerepe volt. Kurátorai, kitüntetettjei révén azóta is a magyar-magyar kapcsolatok éltetője, a hazai civil társadalom jelentős tényezője volt és maradt a BGA, amely nemzeti-szolgálatáért Magyar Örökség-díjat, majd Kisebbségekért-díjat kapott 1997-ben.

A nemzet önbecsülését, polgárai együttműködését erősítik a határokon átívelő oktatási-kulturális programjai, közös megemlékezései, emlékjel létesítő akciói. Évente adományozott kitüntetései – Bethlen Gábor-díj, Márton Áron Emlékérem, Teleki Pál Érdemérem, Tamási Áron-díj –, ösztönzik, elősegítik: a magyarok – főként a külhoniak – értékeinek, alkotóinak megismerését és elismerését, a magyar szellemi-kulturális örökség védelmét, sőt a Kelet- és Közép-európai kulturális együttműködést is. Az elmúlt évtizedek során félszáz ország közel négyszáz jeles személyiségét, intézményét, egyesületét tüntette ki – határon inneni, vagy túli szolgálatukért, kulturális-közösségi szerepvállalásukért –, az Alapítvány Kuratóriuma.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

          „…mi minden erőt, ami a haza  javára akar és tud lenni, nem eltiporni,  hanem együvé fogni kívánunk…”

Az 1980-tól működő Bethlen Gábor Alapítványt hazai és külhoni magyarok áldozatkészsége, a magyar szolidaritás sürgető igénye teremtette meg. A pártállam ellenállása miatt öt évig féllegálisan működött, hivatalos jóváhagyása 1985-ben miniszteri rendelettel történt. A BGA kurátorainak társadalmi munkájával, támogatóinak szellemi-lelki közreműködésével, anyagi hozzájárulásával, szolgálja a nemzeti együttműködést, a magyar – magyar kapcsolatok építését.

2005-ben számadást készítettünk: „A Bethlen Gábor Alapítvány negyedszázada 1980-2005” c. – 320 oldalas szép kiállítású – könyv, méltón reprezentálja az Alapítvány célját, küzdelmét, működését, megpróbáltatásait, addigi eredményeit.  „Utólag az jut eszébe az embernek, ha az alapítványt mégis illegálisan működtettük volna, törvényszerűen sokkal több politikai szándék tapadhatott volna hozzá, és lehet, hogy mára már föl is falta volna a politika.” írta Csoóri Sándor egyik alapító, ajánlásának záró mondatában a hátsó borítóra.

A válságot okozó 2006-2007-es esztendőt túlélve, az elmúlt évtizedben a Bethlen Gábor Alapítvány tovább élt, függetlenségét megőrizte, nemzetvédő küzdelmeit, szolidaritási tevékenységét, a nemzetszolgálatot bátorító kitüntetések átadását folytatta. A kurátorok nagyobb áldozatvállalása kellett ahhoz, hogy tovább éltessük az Alapítványt, aminek zaklatottá vált a működése, de szellemét nem törte meg a balliberális kormány diszkriminációja. Lezsák Sándor jóvoltából, aki – emberpróbáló parlamenti tisztsége és a Lakiteleki Népfőiskola mellett – 2009-től elvállalta az elnöki megbízatást, átmentettük a válságon a BGA-t. Névadónk fejedelemmé választása 400. évfordulóján, 2013. október 23-án Kolozsváron, a Bethlen Gábor szobor ünnepélyes felavatásával pedig megkoronáztuk a magyar civil társadalom nemzeti összefogásának emlékjelét. A sikeres helytállást követő két évi eredményes munkája után, 2016-ban – a NKA miniszteri keretéből elnyert támogatással – teljesíthettük a jórészt közadakozásból létesített szobor támogatóinak tett ígéretünket, a Bethlen Gábor Alapítvány Aranykönyvének összeállítását és kiadását. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

             BETHLEN GÁBOR ALAPÍTVÁNY

Székhely: 1078 Budapest, Hernád utca 56/b

Adószám: 18006135-1-41, Bírósági bejegyzés sz. 1131

…mi minden erőt, ami a haza  javára akar és tud lenni, nem eltiporni,  hanem együvé fogni kívánunk!” /Móricz Zsigmond: Erdély/

A Kuratórium 2015. március 24-én – a Németh László Emlékszobában – tartott ülésén  megtárgyalta az ismertetett számszaki és szöveges beszámolókat, s határozatot hozott:

A Kuratórium az Alapítvány 2014. évi közhasznúsági beszámolóját – a szöveges beszámolóval együtt – 23 831 e Ft mérlegfőösszeggel, 5 233 e Ft mérleg szerinti eredménnyel, elfogadta. 3/2015 sz. határozat /egyhangúlag megszavazva/

Beszámoló  a Kuratórium 2014-ben végzett munkájáról:

Az eredményesen – Péterfy László Bethlen- szobrának 2013. október 23-iki kolozsvári ünnepélyes fölavatásával és a novemberi díjátadóval – zárult Bethlen Gábor emlékév után; 2014-ben, a fél évezrede zajlott Dózsa György-féle parasztlázadás jegyében, a magyar parasztság sorsára emlékeztünk, emlékeztettünk főként az őszi nagyrendezvényünkön.

– Az Alapítvány Kuratóriuma az elmúlt évben – két könyv kivételével – teljesíteni tudta vállalt feladatait. (A kolozsvári Bethlen Gábor szobor Aranykönyve főleg az ígért támogatás elmaradása és J. Király István informatikusunk távozása miatt nem valósult meg, a Magyar nemzetismeret angol változata pedig csak 2015-ben kerül nyomdába.) Magyary Rozália és a BGA közreműködésével, ez évben két – külhoni magyarok által, részben hazai támogatással megvalósult – könyv látott napvilágot. „55 év a magyarság szolgálatában”, a Svájci Keresztény Magyar Munkavállalók Szövetsége történetét és Böröcz József elnök szolgálatát dolgozta föl. (SKMMSz, Zürich, 2014. 469.p.), ill. „Cseh Tibor: Csernátontól a Reménység Taváig” c. nagyszerű könyve, amelyet Ludányi András szerkesztett. (Fekete Sas Kiadó, Bp. 2014. 520.p.) A BGA embléma jelzi, hogy e könyv kiadását segítettük. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

„..mi minden erőt, ami a haza javára akar és tud lenni, nem eltiporni, hanem együvé fogni kívánunk.”.

A Bethlen Gábor Alapítvány Kuratóriuma – 2012. december 13-i  ülésén – meghirdette, hogy 2013-ban Bethlen Gábor emlékévet tart. Célunk volt, hogy emlékezzünk és emlékeztessünk névadónk erdélyi fejedelemmé választásának 400. évfordulójára, életpéldájára. Emlékezzünk elhunyt alapítóinkra is, akik a születésének 400. évfordulóján, az ő nevével, a nemzeti szolidaritás jegyében létrehozták (1980) az Alapítványt, s azokra is, akiket szellemi örökségének képviselőiként elismertünk, kitüntettünk eddigi működésünk során. Munkatervünk középpontjában az Emlékév három fő programja állt. A következők:

1. A kolozsvári Bethlen Gábor szobor elkészíttetése és fölállítása,
2. Az Erdély aranykora c. Kárpát-medencei diákvetélkedő megszervezése,
3. Az Alapítvány évfordulós díjátadó ünnepségének méltó megrendezése

1.) Alapítványunk kuratóriuma vállalta Péterfy László Bethlen Gábor szobrának elkészíttetését, azzal, hogy az egészalakos bronzszobrot az Erdélyi Református Egyház-kerületnek adományozza, s ők méltó helyen fölállítják Erdélyben. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →