A közép-európai régió első autonóm szellemi és kulturális magánalapítványát négy évtizeddel ezelőtt, 1979 karácsonyán – Bakos István gondolatát felkarolva – Illyés Gyula  kezdeményezte. Ezt a következő év húsvétján a szellemi élet kiemelkedő alakjai, hatvanöt író, tudós, művész támogatta csatlakozásával. Közülük ma már alig tucatnyian élnek. A négy alapító szimbolikus jelentőséggel bírt: az alaptőkét Illyés Gyula, Csoóri Sándor, valamint Németh László és Kodály Zoltán özvegyei, Németh Lászlóné és Kodály Zoltánné adták össze.

Életre hívói az alapítványt Bethlen Gábor erdélyi fejedelemről nevezték el, Bethlen Gábor születésének 400. évfordulóján, hiszen az alapítvány bethleni munkára vállalkozott, a szellemileg – és tegyük hozzá akkor fizikailag is – megszállt, gyarmatosított magyarság, továbbá a kisebbségben élők nemzeti értékeinek felszínre hozatalára. Arra a Krisztus egyházát szerető, annak építésén fáradozó államférfire emlékezve, aki felismerte, hogy a magyarság megmaradásának záloga a vallás, fő célja pedig a vallásszabadság megőrzése, a Habsburg és Török Birodalom közé ékelődött Erdély megerősödésének és fennmaradásának biztosítása volt. Uralkodása alatt élte Erdély aranykorát: a fejedelemnek sikerült hatékony kormányzati rendszerrel az országot megvédeni a pusztulástól, és gazdaságilag, kulturálisan felvirágoztatni.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Bakos István soraival búcsúzik alapítványunk a nemrég elhunyt J. Király Istvántól.

Isten nyugosztalja! Sit tibi terra levis!

20200206 Bakos István_Búcsú J Király Istvántól

Életének 86. évében, egy őszi vasárnapon elhunyt Sára Sándor operatőr, filmrendező, a nemzet művésze, az egykori Duna Televízió első elnök-főigazgatója.

2019 október 11 Sára Sándor_gyászjelentés (1)

Turán született 1933-ban, majd 1956-ban a Színház- és Fillművészeti Főiskola forradalmi bizottságának tagja, mindez erősen visszavetette karrierjét. 1957-ben szerzett operatőri diplomát a főiskolán. Operatőrként és rendezőként egyaránt az emberi sorsokat mutatta be a történelem viharaiban. 1962-ben készítette első meghatározó alkotását, a Cigányokat. Legtöbbször Kósa Ferenc és Szabó István mellett dolgozott, de részt vett Gaál István, Huszárik Zoltán, Kardos Ferenc, Ranódy László és Rózsa János jelentősebb rendezéseiben is. 1968-ban rendezte meg a Csoóri Sándorral közösen írt Feldobott kő című nagyjátékfilmjét. Számos fontos, addig elhallgatott témában rendezett dokumentumfilmeket (a Krónika című 25 részes filmsorozat és moziverziója, a Pergőtűz a Don-kanyar tragédiáját, a Sír az út előttem a bukovinai székelyek sorsát mutatta be, a Magyar nők a Gulágon, a Lefegyverzett ellenséges erők, a Csonka Bereg a második világháború utáni elhurcolásokat mutatta be). 1992-től részt vett az MVSZ rendszerváltoztatásában, az elnökség tagja volt az ezredfordulóig. 1993-2000-ig a DUNA Televízió elnöke. Vezetésével a határon túl élő magyarok „égi” csatornájává vált a színvonalas adó, amelyet 1999-ben „A világ legjobb kulturális televíziója” címmel tüntetett ki az UNESCO. Filmjeit több mint félszáz országban vetítették, számos hazai és nemzetközi fesztiválon díjazták. Húsz éven át a Magyar Filmtörténeti Fotógyűjtemény Alapítvány elnöke. A Balázs Béla Stúdió egyik alapítója, a Magyar Művészeti Akadémia elnökségi tagja. A Lakiteleki Népfőiskola által szervezett Filmszemlék szellemi atyja, a zsűri elnöke. Munkásságát többek között Kossuth-díjjal (1978), Magyar Örökség Díjjal (1997), Magyar Művészetért Díjjal (1999), a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetéssel (2002), Hazám-díjjal (2004), Bethlen Gábor-díjjal, a Magyar filmkritikusok életműdíjával (2012) ismerték el. 2018. március 15-én Kossuth Nagydíjjal tüntették ki.

Alapítványunk osztozik a család gyászában, halálával a magyar filmművészetet is hatalmas veszteség érte. Nyugodjék békében!

DUNA TV-sek Aradon az emlékoszlopnál, középen Sára Sándor (1997)

„Elmegyek, elmegyek messzi földre,
nem leszek senkinek a terhére,
nem írok levelet/ és nem is üzenek,
lesz még tavasz, lesz még nyár,
de én nem leszek….”

/Mezőségi halottkísérő/

2018 Karácsonyán „Ausztrália egyetlen magyar hetilapjától” e mottóval búcsúztam. Éppen fél év múltán e szívhez szóló népdalt dúdolva, magányosan köszöntem el főszerkesztőjétől is… Az Aracs új, nyári számában, Európa Trianonja c. írását olvasva, kedden hívtam telefonon, hogy gratuláljak. Fia, Mick vette föl a kagylót: Apa tegnap meghalt… Lélekben hozzá siettem: fölidéztem ritka találkozásainkkal, tartalmas levélváltásainkkal, szellemi kapcsolatainkkal teli négy évtizedet, amit együtt éltünk meg. Égi ajándék volt távoli figyelme, barátsága, amit jórészt az Ausztráliai Magyar Élet révén kaptam, kaptunk tőle „magyar” munkánk során.

Sisa István: Őrtállás Nyugaton c. könyvében (2004) a magyar diaszpóra nagy alakjai között szerepel Csapó Endre, akinek Életutam c. vallomását közölte. Ő Budapest védelmében, hadapród-őrmesterként, hadifogságba került… „Trianon gyermekeként megfogadtam, ha innen kikerülök, mindent megteszek, hogy a Nyugat tudomására hozzam az igazságot. Mások is úgy vélték nagyon sokáig, hogy a Nyugatot fel kell világosítani. Végül nyugaton rájöttem arra, hogy minket kell felvilágosítani. Ennek érdekében minden tőlem telhetőt megtettem életem további szakaszában.” Sorsfordító fogadalom! Csapó Bandi megcselekedte, amit megígért: Ausztráliából a nemzet egészét tudósította, a Haza szívdobbanására figyelt: rendületlenül.

Csapó Endre 1997 nyarán, a Balaton partján, az Anyanyelvi Konferencia Nyári Táborában. (Három külhoni diák, valamint Kerekes Tóth Erzsébet, Bakos István és Kolczonay Katalin társaságában.)

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

A Cimbalom utcai Református Egyházközség templomában ez év február 3-án emlékeztek meg Czine Mihály irodalomtörténészről, halálának 20. évfordulóján. A rá való emlékezés okot adott Ady halála 100. évfordulójáról történő megemlékezésére is, hiszen Czine Mihály kedves költője Ady Endre volt. Ahogy visszaemlékezésében oly gyakorta említette, édesapja egyidős volt a költővel: mindketten 1877-ben születtek. De Czine Mihály életútját és irodalomszemléletét egy ugyancsak meghatározó jelentőségű, s általa gyakran idézett Ady-mondat is vezérelte: „A magyarság szükség és érték az emberiség, s az emberiség csillagokhoz vezető útja számára.”

Szabó András, maga is Czine-tanítvány, beszédében megpróbálta kifejteni ennek a „delejes sugárzású”, kiváló előadói adottságokkal rendelkező irodalomtörténésznek emberi nagyságát.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

A megszálló szovjet csapatok elleni tiltakozásul, valamint a prágai Jan Palach példáját követve 1969. január 21-én gyújtotta fel magát Budapesten, a Nemzeti Múzeum kertjében egy tizenhét éves fiú, Bauer Sándor. A fiatal két nappal később, január 23-án a kórházban belehalt elszenvedett égési sérüléseibe. A Bethlen Gábor Alapítvány nevében két kurátorunk, Házi Balázs és Nagymihály Zoltán helyezett el virágot Bauer Sándor józsefvárosi mellszobránál, az ifjú mártír halálának 50. évfordulóján. Az emléktáblán olvasható a fiú szüleinek írott búcsúleveléből idézett drámai sor, melynek olvastán összeszorul az ember szíve: “Szeretnék még élni, de most szénné égett holttestemre van szüksége a nemzetnek.” Szinte felfoghatatlan, hogy tizenhét évesen hogyan vállalhatott magára ekkora áldozatot.

A kuratórium nevében tisztelettel hajtjuk meg előtte fejünket és emlékezünk rá csöndesen. Nyugodjék békében a bátor ifjú és őrizzük meg emlékét szívünkben, akinek “szellemét a tűz nem égeté meg“!

Tisztelt Gyászoló család! Kedves kurátor társaink és HITEL-es barátaink!

Kézhez véve Nagy András barátunk gyászjelentését megrendülve meredünk magunk elé. Tíz nappal halála után siratjuk, imádkozunk lelke üdvéért. Nagy László és Szécsi Margit fia égi ajándék volt szüleinek, akiknek örökségét példásan éltette haláluk után is híveikkel együtt. Feledhetetlen alakja, konok hűsége, alkotóművészete és szolgálata maradandó emlék. Őrzi mindezt számos könyve, a HITEL folyóirat és a Bethlen Gábor Alapítvány arculata, kiadványok sora és iszkázi emlékházuk is. Kiemelkedő könyvművészete, képszerkesztői tevékenysége, karakteres művészetkritikái, grafikái a magyar kulturális élet minőségét, a szellemi honvédelem képviseletét emelték méltó színvonalra. Űrt hagy maga után, hiányozni fog mindannyiunknak.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Alapítványunk is részt vett a Szárszói találkozó 75. évfordulója alkalmából, a Mika Sándor Egyesület által szervezett koszorúzáson. Az eseményre augusztus 25-én, szombat délelőtt került sor Balatonszárszón, a Polgármesteri Hivatal előtt lévő Hősök terén, ahol a találkozóra emlékeztető faragvány áll.

A Hősök terén álló emlékmű.

A megemlékezésen részt vett a helyi önkormányzat és a helyi református gyülekezet képviselője, a Hitel folyóirat szerkesztőségének tagjai, az Eötvös Collegium Baráti Köre, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum, valamint Alapítványunk. Elsőként a Hitel folyóirat főszerkesztője, Papp Endre mondott beszédet. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →