Emlékjelek kategória bejegyzései

Nagyboldogasszony szoboravatás

Közzétéve Szerző:

A Budapesten zajló 52. Eucharisztikus Világkongresszus rendezvénysorozatához kapcsolódóan Nagyszőlősön a helyi plébániatemplom kertjében felavatták Nagyboldogasszony szobrát, Matl Péter Magyar Örökség díjas munkácsi szobrászművész alkotását. Az eseményre Kárpátalja különböző részeiből és Magyarország több településéről, köztük Miskolcról érkeztek zarándokcsoportok.

Köszöntőjében Bán Jónás, a Nagyszőlősi Római Katolikus Egyházközség plébánosa azt hangsúlyozta, hogy Nagyboldogasszony anyánk közel egy évezrede a magyarság összetartozásának, megmaradásának, s egyben a családokat erősítő szolidaritás jelképe. Immáron helyére került a szobor, s most az a feladat, hogy Jézus Krisztusnak is helyet készítsünk a szívünkben, mondta a ferencesrendi szerzetes.

Ez az alkotás nem a csüggedést, hanem a reményt közvetíti mindnyájunk számára, mivel irányt mutat a megváltó Jézus Krisztus felé, fogalmazott Bilák János, az egyházközség kurátora.

Kovács István, az Emberi Erőforrások Minisztériuma helyettes államtitkára arra emlékeztetett, hogy Szűz Mária nem csupán a magyarság, de a Kárpát-medencében élő valamennyi nemzet és nép számára továbbra is a keresztény szellemiség szilárd védőbástyája. A magyarok számára pedig az ország védőszentje, aki tovább erősíti nemzettársaink hitét, éljenek azok az anyaország határain belül vagy azon kívül.  

Nagyboldogasszony minden tettében láthatjuk azt a törekvést, amely végső soron az igazi szeretethez, mások elfogadásához vezet el bennünket, mondta Lucsok Miklós római katolikus segédpüspök. Nekünk, mai keresztényeknek tehát az a feladatunk, hogy Szűz Mária példáját követve egész életünket ajánljuk fel a Mindenhatónak. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Bíró Zoltán nyolcvanéves

Közzétéve Szerző:
Válasz

Április 21-én ünnepelte 80. születésnapját Bíró Zoltán, irodalomtörténész, az MDF alapító tagja, első elnöke, alapítványunk kurátora. Pontosabban mi ünnepeltük őt, hiszen kimondottan nem szereti, ha ő áll a középpontban. Az Országgyűlés alelnöki irodájában megtartott kuratóriumi ülés után váratlanul leptük meg Tanár urat: Lezsák Sándor elnök úr köszöntőt mondott, megnéztük, meghallgattuk a jó hangulatú Egy nyolcvan éves bácsi című dalt, koccintottunk és beszélgettünk. Tanár úr pedig az összegyűlt barátok, pályatársak, tanítványok számára egyenként dedikálta az erre az alkalomra készített és megjelent Nemzet és szolgálat című, Házi Balázs által szerkesztett, a RETÖRKI és a Lakitelek Népfőiskola gondozásában kiadott interjú- és elbeszélésgyűjteményt.

Ezúton is kívánjuk, hogy maradjon meg a jövőben is szeretetben, egészségben!

Isten éltesse, Tanár Úr!

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Emlékezés Halzl Józsefre

Közzétéve Szerző:

Tavalyi kitüntetettünk, a Bethlen Gábor-díjas Halzl József emlékét őrizzük, hozzátartozóival, szeretteivel a gyászban osztozunk. A tavalyi díjátadón  Bíró Zoltán által elmondott laudáció felelevenítésével is emlékezünk a magyar összetartás és megmaradás kiemelkedő szolgálójára:

“Első, 1989-es találkozásunkra emlékszem. Örültem, hogy a reálértelmiség képviselőivel találkozhatok, mérnökökkel, akik általában igyekeznek távol tartani magukat a politikától.

A Magyar Demokrata Fórumnak, készülődve a kormányzásra is, különböző szakmabeli tagokra és támogatókra volt szüksége, nem csak a humán értelmiség/ bölcsész, jogász/ segítségére és politikai aktivitására.

Halzl József átveszi a Bethlen Gábor-díjat Lezsák Sándortól és Rieger Tibortól.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Búcsú a magyar-lengyel kapcsolatok „közmunkásától”

Közzétéve Szerző:

A pázmándi temetőben, a koronavírus-járvány ellenére nagy tömeg kísérte utolsó földi útjára szombaton Szalai Attila újságírót, diplomatát. A Paweł Cebula lengyel minorita szerzetes által celebrált római katolikus rítusú szertartáson magyar és lengyel tisztelői búcsúztatták el a lengyel-magyar kapcsolatok „robotosát”.

A szertartás előtt Molnár Imre történész olvasta fel Wittner Mária ’56-os szabadságharcos utolsó, baráti üzenetét, Cebula atya pedig Szalai Attila lengyel kapcsolatait felidézve úgy fogalmazott: megadatott neki, hogy életében két szenttel, Szent Kingával és Szent II. János Pál pápával is találkozhasson. Molnár Imre ezután a szertartáson személyesen is résztvevő Orbán Viktor miniszterelnök üzenetét olvasta fel. A kormányfő levelében úgy fogalmazott: „Két nemzet jó viszonyát, barátságát nem a földrajzi közelség vagy a történelmükben rejlő hasonlóság alapozzák meg, hanem azok az elhivatott emberek, akik széleskörű tájékozottságukkal tudatosan építenek hidakat a két nép közé. Szalai Attila az ezeréves magyar-lengyel barátság egyik kiemelkedő alakjaként, 1956 örökségével a tarsolyában kapcsolódott be a Szolidaritás munkájába, hogy viszonozhassa a lengyelek korábbi segítségét. Hálásak vagyunk, hogy a kommunizmus kérlelhetetlen ellenségeként, harcos karakterével már a rendszerváltás idején is a nemzeti és polgári értékeket képviselte.” Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

A lakiteleki találkozó és a nemzeti hálózat kiépítése

Közzétéve Szerző:

A lakiteleki találkozó 33. évfordulójára emlékezve jelentetett meg évfordulós írást Borvendég Zsuzsanna, a Magyarságkutató Intézet tudományos munkatársa. Mint az írásban fogalmaz, Lakitelek előzményeként két kevésbé ismert momentumot ragad ki: a tizenkilencek levelét és a Bethlen Gábor Alapítvány életre hívását. Alapítványunk szerepével kapcsolatosan a szerző a következőképpen fogalmaz:

Az alapítvány megálmodói a népi mozgalom hagyományaira építkezve egyfajta nemzeti hálózat kiépítését kezdték meg a hetvenes–nyolcvanas évek fordulóján, az ő összejöveteleiken fogalmazódott meg először a lakiteleki találkozó ötlete is.

Mint később kiemeli, a nemzeti hálózat építgetése mellett, mely a Bethlen Gábor Alapítvány védelmében kezdődött,

egy nemzetközi hálózat is jelen volt Magyarországon, amely sikeresen lépett fel a nemzeti erők ellen. Ennek a kapcsolatrendszernek az erejét az első szabad választások után ismerhette meg igazán az ország: súlyos és máig helyrehozhatatlan károkat okoztak azzal, hogy média(túl)hatalmukat használva megtörték a nemzettudat-építés nehezen megkezdett folyamatát.

A teljes írás elérhető a Magyarságkutató Intézet honlapján, a következő linken: https://mki.gov.hu/hu/evfordulok/harmincharom-evvel-lakitelek-utan

Végső búcsú kurátorunktól, Németh Ágnestől

Közzétéve Szerző:

Nemcsak szeretnünk kell egymást, hinni tartozunk egymás legbelső harcában.

Csak olyan embernek beszélj magadról, aki hisz benned, és akiben hiszel”

(Németh László: Napló, idézet)

 

Július közepén kaptam a rövid értesítést “.. Németh Ágnes, drága barátunk június 27-én elhunyt. Temetése július 27-én hétfőn 9.45-kor lesz Farkasréten. Nyugodjék békében!”

Megrendített a gyászhír, főleg azért, mert két hétig nem tudtam, nem hallottam róla, pedig barátnőivel – Herczegh Melindával, Juhász Judittal, Kovács Gergelyné Irénkével – együtt tartottuk vele a kapcsolatot egyre súlyosbodó betegsége idején. Főleg azután, hogy az Idősek Otthonába került. Láthatólag minden látogatásunk ünnep volt számára, nagyon örült nekünk, s mi igyekeztünk a vele töltött perceket kellemessé tenni. Az utolsó alkalmakkor már a nevünkre is elvétve emlékezett…Ekkor már úgy búcsúztunk tőle, hogy a kapun kilépve, magunkban fohászkodtunk érte. Fájlalom és röstellem hogy utolsó hónapjait a Korona-vírus világjárvány okozta áldatlan körülmények közepette nem tudtuk követni, 86. születésnapja alkalmából nem mondhattam el az utolsó imát érte. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Király Tibor állami kitüntetése

Közzétéve Szerző:

Egy kitüntetés margójára

Király Tibor professzor úr, Széchenyi-díjas jogtudós, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusa, volt rektorhelyettese, Állam- és Jogtudományi Karának egykori dékánja hét évtizedes, kivételesen gazdag életútja során a jogtudomány, különösen a büntetőjog területén elért kimagasló eredményei, példaértékű oktatói pályafutása, valamint jelentős kodifikációs, publikációs és tudományszervező tevékenysége elismeréseként a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal polgári tagozata kitüntetést kapta 2020. március 15-én.

Egyetemi tanulmányait a pozsonyi Comenius Egyetem Jogi Karán kezdte, ahol 1943-ban szerzett diplomát, majd a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Jogi Karán szerzett másoddiplomát 1948-ban. Pályafutását gyakorló jogászként kezdte, 1951-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jog-és Államtudományi Kara büntetőjogi és eljárásjogi tanszékének oktatója lett, 1962-ben kapta meg egyetemi tanári kinevezését. 1961-ben a kar dékánjává választották, amely tisztséget 1967-ig töltött be, ekkor lett az egyetem rektorhelyettese három évre. 1971-ben a Művelődésügyi Minisztérium felsőoktatás-politikai főosztályvezetőjévé nevezték ki, ezt a tisztséget 1974-ig töltötte be. Két évvel később négy évre ismét az ELTE Állam-és Jogtudományi Karának dékánjává választották. 1990-ben professor emeritusi címet kapott.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

A Bethlen Gábor Alapítvány négy évtizede

Közzétéve Szerző:

A közép-európai régió első autonóm szellemi és kulturális magánalapítványát négy évtizeddel ezelőtt, 1979 karácsonyán – Bakos István gondolatát felkarolva – Illyés Gyula  kezdeményezte. Ezt a következő év húsvétján a szellemi élet kiemelkedő alakjai, hatvanöt író, tudós, művész támogatta csatlakozásával. Közülük ma már alig tucatnyian élnek. A négy alapító szimbolikus jelentőséggel bírt: az alaptőkét Illyés Gyula, Csoóri Sándor, valamint Németh László és Kodály Zoltán özvegyei, Németh Lászlóné és Kodály Zoltánné adták össze.

Életre hívói az alapítványt Bethlen Gábor erdélyi fejedelemről nevezték el, Bethlen Gábor születésének 400. évfordulóján, hiszen az alapítvány bethleni munkára vállalkozott, a szellemileg – és tegyük hozzá akkor fizikailag is – megszállt, gyarmatosított magyarság, továbbá a kisebbségben élők nemzeti értékeinek felszínre hozatalára. Arra a Krisztus egyházát szerető, annak építésén fáradozó államférfire emlékezve, aki felismerte, hogy a magyarság megmaradásának záloga a vallás, fő célja pedig a vallásszabadság megőrzése, a Habsburg és Török Birodalom közé ékelődött Erdély megerősödésének és fennmaradásának biztosítása volt. Uralkodása alatt élte Erdély aranykorát: a fejedelemnek sikerült hatékony kormányzati rendszerrel az országot megvédeni a pusztulástól, és gazdaságilag, kulturálisan felvirágoztatni.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →