Emlékjelek kategória bejegyzései

Király Tibor halálára

Közzétéve Szerző:

Életének 102. évében, 2021. december 28-án elhunyt Király Tibor jogászprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia legidősebb tagja.

Király Tibor professzor, Széchenyi-díjas jogtudós, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusa, rektorhelyettese volt. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar egykori dékánja hét évtizedes, kivételesen gazdag életútja során a jogtudomány, különösen a büntetőjog területén ért el kimagasló eredményeket, példaértékű volt oktatói pályafutása, valamint jelentős kodifikációs, publikációs és tudományszervező tevékenysége.

Király Tibor 1920. július 11-én született a felvidéki Málca községben, Zemplén megye nagymihályi járásában, egy négygyermekes lelkészcsalád harmadik gyermekeként. Középiskoláit Eperjesen végezte, jogi egyetemi tanulmányait a pozsonyi Comenius Egyetem Jogi Karán kezdte, ahol 1943-ban szerzett diplomát, majd a kitelepítés elől testvéreivel menekülve, már Magyarországon a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Jogi Karán szerzett másoddiplomát 1948-ban. Pályafutását gyakorló jogászként kezdte, 1951-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jog-és Államtudományi Kara büntetőjogi és eljárásjogi tanszékének oktatója lett, 1962-ben kapta meg egyetemi tanári kinevezését, 1971-ben védte meg akadémiai doktori értekezését. 1961-ben a kar dékánjává választották, amely tisztséget 1967-ig töltött be, ekkor lett az egyetem rektorhelyettese három évre. 1971-ben a Művelődésügyi Minisztérium felsőoktatás-politikai főosztályvezetőjévé nevezték ki, ezt a tisztséget 1974-ig töltötte be. Két évvel később négy évre ismét az ELTE Állam-és Jogtudományi Karának dékánja volt. 1990-ben professor emeritusi címet kapott. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Búcsú Király Károlytól

Közzétéve Szerző:

2021. november 4-én, 91 éves korában elhunyt Király Károly, az erdélyi magyar kisebbség meghatározó politikusa, aki az elsők között állt ki Ceaușescu román diktátor magyarellenes politikája ellen. Levelei nemcsak az erdélyi magyarságnak adtak erőt, de az anyaország és a nyugati világ figyelmét is ráirányították az élet-halál harcát vívó nemzetrész sorskérdéseire. Alapítványunk 1987-ben Bethlen Gábor-díjjal ismerte el munkásságát. Az alábbiakban Lezsák Sándor, a BGA kuratóriumának elnöke visszaemlékezését közöljük a Himnusz kívülről, belülről című interjúkötetből és a Magyar Hírlap november 8-i számából.

Király Károly 1987-ben. Forrás: BGA

1978-ban történt. (…) A Luceafarul akkoriban gyalázatos írással támadta Illyés Gyulát. A szerkesztőségben ezt számonkértem, felháborítónak tartottam azokat a mondatokat, amelyeket ők leírtak. Hűvös és feszült volt a hangulat, rosszkedvűen jöttem el tőlük, és az utcán már tapasztaltam, hogy követnek, jönnek utánam. A tolmácsnő mindenhova velem akart jönni, mondván, hivatalos úton vagyunk. A szállodánál sikerült leráznom, így nyugodt körülmények között több barátommal is találkozhattam, Müller Ferivel például.

A román fővárosból Nagyszebenbe utaztunk, ahol már az érkezésnél zavaró körülményeket tapasztaltam. Vittek ide-oda, de „zártak”, nem oldódtak föl előttem. Pedig érdekelt, milyen körülmények között élnek a németek kisebbségben, és a feladatom is velük kapcsolatos volt, hiszen verseket akartam fordítani németből magyarra. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Krakkóban felavatták Mindszenty bíboros szobrát

Közzétéve Szerző:
 

Felavatták november 6-án, szombaton Mindszenty József bíboros, hercegprímás szobrát a lengyelországi Krakkóban, az  Isteni Irgalmasság-bazilika Magyar Kápolnája előterében. Az emlékmű a legendás magyar antikommunista ellenzéki, Pákh Tibor adománya.

Az ünnepségen részt vett Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriumának elnöke. Beszédében aláhúzta: Mindszenty drámai élete Magyarország 20. századi történetét, a keresztény nemzetek függetlenségi harcát jelképezi, és mutatja a lengyel és a magyar nemzet sorsközösségét is.

Felidézte, hogy a kommunizmus idején a magyar hercegprímáshoz hasonló szerepet betöltő lengyel prímást, Stefan Wyszynski bíborost szeptemberben avatták boldoggá Varsóban. Beszédét Mindszenty bíboros szentté avatásáért mondott imával zárta le. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

A Bethlen Gábor Alapítvány búcsúzik Monostori Imrétől

Közzétéve Szerző:

2021. október 6-án, 76 éves korában elhunyt Monostori Imre, József Attila-díjas irodalomtörténész, az Új Forrás folyóirat egykori főszerkesztője.

 

Monostori Imre a Tolna megyei Tamásiban született 1945. június 1-jén pedagógus szülők gyermekeként, gyermekkorát egy víz és villany nélküli kistelepülésen, Szentgálpusztán töltötte. A szekszárdi Garay János Gimnázium elvégzés után Szegeden, a József Attila Tudományegyetemen szerzett magyar nyelv és irodalom, valamint történelem szakos diplomát. Dolgozott a tatabányai szakmunkásképző intézetben tanárként, volt a József Attila Megyei Könyvtár irodalmi és művészeti szaktájékoztatója. Könyvtárosi diplomát szerzett az ELTE-n, majd 1989-ben az irodalomtudomány kandidátusa lett.  1979-től az Új Forrás szerkesztője, 1982-től főszerkesztő-helyettese, 1985-től főszerkesztője. 1990-től a József Attila Megyei Könyvtár igazgatója. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Nagyboldogasszony szoboravatás

Közzétéve Szerző:

A Budapesten zajló 52. Eucharisztikus Világkongresszus rendezvénysorozatához kapcsolódóan Nagyszőlősön a helyi plébániatemplom kertjében felavatták Nagyboldogasszony szobrát, Matl Péter Magyar Örökség díjas munkácsi szobrászművész alkotását. Az eseményre Kárpátalja különböző részeiből és Magyarország több településéről, köztük Miskolcról érkeztek zarándokcsoportok.

Köszöntőjében Bán Jónás, a Nagyszőlősi Római Katolikus Egyházközség plébánosa azt hangsúlyozta, hogy Nagyboldogasszony anyánk közel egy évezrede a magyarság összetartozásának, megmaradásának, s egyben a családokat erősítő szolidaritás jelképe. Immáron helyére került a szobor, s most az a feladat, hogy Jézus Krisztusnak is helyet készítsünk a szívünkben, mondta a ferencesrendi szerzetes.

Ez az alkotás nem a csüggedést, hanem a reményt közvetíti mindnyájunk számára, mivel irányt mutat a megváltó Jézus Krisztus felé, fogalmazott Bilák János, az egyházközség kurátora.

Kovács István, az Emberi Erőforrások Minisztériuma helyettes államtitkára arra emlékeztetett, hogy Szűz Mária nem csupán a magyarság, de a Kárpát-medencében élő valamennyi nemzet és nép számára továbbra is a keresztény szellemiség szilárd védőbástyája. A magyarok számára pedig az ország védőszentje, aki tovább erősíti nemzettársaink hitét, éljenek azok az anyaország határain belül vagy azon kívül.  

Nagyboldogasszony minden tettében láthatjuk azt a törekvést, amely végső soron az igazi szeretethez, mások elfogadásához vezet el bennünket, mondta Lucsok Miklós római katolikus segédpüspök. Nekünk, mai keresztényeknek tehát az a feladatunk, hogy Szűz Mária példáját követve egész életünket ajánljuk fel a Mindenhatónak. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Bíró Zoltán nyolcvanéves

Közzétéve Szerző:
Válasz

Április 21-én ünnepelte 80. születésnapját Bíró Zoltán, irodalomtörténész, az MDF alapító tagja, első elnöke, alapítványunk kurátora. Pontosabban mi ünnepeltük őt, hiszen kimondottan nem szereti, ha ő áll a középpontban. Az Országgyűlés alelnöki irodájában megtartott kuratóriumi ülés után váratlanul leptük meg Tanár urat: Lezsák Sándor elnök úr köszöntőt mondott, megnéztük, meghallgattuk a jó hangulatú Egy nyolcvan éves bácsi című dalt, koccintottunk és beszélgettünk. Tanár úr pedig az összegyűlt barátok, pályatársak, tanítványok számára egyenként dedikálta az erre az alkalomra készített és megjelent Nemzet és szolgálat című, Házi Balázs által szerkesztett, a RETÖRKI és a Lakitelek Népfőiskola gondozásában kiadott interjú- és elbeszélésgyűjteményt.

Ezúton is kívánjuk, hogy maradjon meg a jövőben is szeretetben, egészségben!

Isten éltesse, Tanár Úr!

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Emlékezés Halzl Józsefre

Közzétéve Szerző:

Tavalyi kitüntetettünk, a Bethlen Gábor-díjas Halzl József emlékét őrizzük, hozzátartozóival, szeretteivel a gyászban osztozunk. A tavalyi díjátadón  Bíró Zoltán által elmondott laudáció felelevenítésével is emlékezünk a magyar összetartás és megmaradás kiemelkedő szolgálójára:

“Első, 1989-es találkozásunkra emlékszem. Örültem, hogy a reálértelmiség képviselőivel találkozhatok, mérnökökkel, akik általában igyekeznek távol tartani magukat a politikától.

A Magyar Demokrata Fórumnak, készülődve a kormányzásra is, különböző szakmabeli tagokra és támogatókra volt szüksége, nem csak a humán értelmiség/ bölcsész, jogász/ segítségére és politikai aktivitására.

Halzl József átveszi a Bethlen Gábor-díjat Lezsák Sándortól és Rieger Tibortól.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Búcsú a magyar-lengyel kapcsolatok „közmunkásától”

Közzétéve Szerző:

A pázmándi temetőben, a koronavírus-járvány ellenére nagy tömeg kísérte utolsó földi útjára szombaton Szalai Attila újságírót, diplomatát. A Paweł Cebula lengyel minorita szerzetes által celebrált római katolikus rítusú szertartáson magyar és lengyel tisztelői búcsúztatták el a lengyel-magyar kapcsolatok „robotosát”.

A szertartás előtt Molnár Imre történész olvasta fel Wittner Mária ’56-os szabadságharcos utolsó, baráti üzenetét, Cebula atya pedig Szalai Attila lengyel kapcsolatait felidézve úgy fogalmazott: megadatott neki, hogy életében két szenttel, Szent Kingával és Szent II. János Pál pápával is találkozhasson. Molnár Imre ezután a szertartáson személyesen is résztvevő Orbán Viktor miniszterelnök üzenetét olvasta fel. A kormányfő levelében úgy fogalmazott: „Két nemzet jó viszonyát, barátságát nem a földrajzi közelség vagy a történelmükben rejlő hasonlóság alapozzák meg, hanem azok az elhivatott emberek, akik széleskörű tájékozottságukkal tudatosan építenek hidakat a két nép közé. Szalai Attila az ezeréves magyar-lengyel barátság egyik kiemelkedő alakjaként, 1956 örökségével a tarsolyában kapcsolódott be a Szolidaritás munkájába, hogy viszonozhassa a lengyelek korábbi segítségét. Hálásak vagyunk, hogy a kommunizmus kérlelhetetlen ellenségeként, harcos karakterével már a rendszerváltás idején is a nemzeti és polgári értékeket képviselte.” Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

A lakiteleki találkozó és a nemzeti hálózat kiépítése

Közzétéve Szerző:

A lakiteleki találkozó 33. évfordulójára emlékezve jelentetett meg évfordulós írást Borvendég Zsuzsanna, a Magyarságkutató Intézet tudományos munkatársa. Mint az írásban fogalmaz, Lakitelek előzményeként két kevésbé ismert momentumot ragad ki: a tizenkilencek levelét és a Bethlen Gábor Alapítvány életre hívását. Alapítványunk szerepével kapcsolatosan a szerző a következőképpen fogalmaz:

Az alapítvány megálmodói a népi mozgalom hagyományaira építkezve egyfajta nemzeti hálózat kiépítését kezdték meg a hetvenes–nyolcvanas évek fordulóján, az ő összejöveteleiken fogalmazódott meg először a lakiteleki találkozó ötlete is.

Mint később kiemeli, a nemzeti hálózat építgetése mellett, mely a Bethlen Gábor Alapítvány védelmében kezdődött,

egy nemzetközi hálózat is jelen volt Magyarországon, amely sikeresen lépett fel a nemzeti erők ellen. Ennek a kapcsolatrendszernek az erejét az első szabad választások után ismerhette meg igazán az ország: súlyos és máig helyrehozhatatlan károkat okoztak azzal, hogy média(túl)hatalmukat használva megtörték a nemzettudat-építés nehezen megkezdett folyamatát.

A teljes írás elérhető a Magyarságkutató Intézet honlapján, a következő linken: https://mki.gov.hu/hu/evfordulok/harmincharom-evvel-lakitelek-utan