Az alapítványról

Bethlen Gábor születésének 400. évfordulóján egy róla elnevezett Alapítvány létrehozását határozta el nyolcvanöt nemzetféltő hazai személy, akik aláírták – majd 1980 húsvéthétfőjén a kultuszminiszternek átadták – a működés engedélyezését kérő hivatalos beadványt. A Nagy Fejedelem emlékére kezdeményezett Alapítvánnyal, az utódállamokban élő – emberi és nemzetiségi jogaikban korlátozott; vagyonuktól, nyelvi-kulturális örökségüktől megfosztott – magyaroknak akartak szervezetten segíteni, számukra szellemi, lelki, anyagi támaszt nyújtani. A kelet-és közép-európai térségben elsőként létrehozott új polgári összefogás alapítói: Illyés Gyula, Németh Lászlóné, Kodály Zoltánné és Csoóri Sándor – a Király Tibor jogtudós által készített Alapszabállyal és 100 000 Ft összeggel – 1982- ben hozták létre a Bethlen Gábor Alapítványt. A szervezet megkezdte nyilvános működését, de „hivatalosan” csak 1985-ben legalizálták.

Az 1980-tól működő Bethlen Gábor Alapítvány hazai és külhoni magyarok áldozatkészsége, valamint kurátorai munkája révén, azok anyagi, szellemi és lelki támogatásával szolgálja a nemzetet. Kitüntetéseivel, programjaival és szolidaritási akcióival úttörő szerepet vállalt a nemzeti összetartozás szolgálatában, a kelet- és közép-európai szellemi együttműködésben, a mai határainkon túl élő magyarság hazai megismertetésében, kiváló képviselőinek, értékeinek népszerűsítésében, a magyar–magyar kapcsolatok ápolásában. Alapítói, kurátorai, titkársága tagjai közreműködtek a rendszerváltás folyamatában, például a Bibó-emlékkönyv és az 1987 őszi lakiteleki találkozó megszervezésében, a nemzetépítő Magyar Demokrata Fórum mozgalom létrehozásában és megszervezésében, a Hitel, az Illyés Közalapítvány, a Duna TV és más nemzeti intézmények létesítésében. Döntő szerepük volt a Magyarok Világszövetsége és számos külhoni magyar civil szervezet újjáalakításában, hazai kapcsolataik fejlesztésében, az utódállamok magyar tannyelvű oktatásának támogatásában. Évente adományozott kitüntetéseik (Bethlen Gábor-díj, Márton Áron Emlékérem, Teleki Pál Érdemérem, Tamási Áron-díj) ösztönzik a magyarság – benne a diaszpóra – értékeinek, alkotóinak megismerését és elismerését, a magyar szellemi-kulturális örökség védelmét. A kulturális együttműködés kiemelkedő külföldi képviselőinek kitüntetése fontos jelzés, a magyar civil társadalom elismerő gesztusa. Az elmúlt évtizedek során negyven ország mintegy négyszáz jeles személyiségét, intézményét és egyesületét tüntették ki határon innen és túl végzett nemzetszolgálatukért.

A Bethlen Alapítvány megalakulása óta a magyarok szolidaritási akcióinak egyik éltetője, kezdeményezője volt. Kezdve az erdélyi falurombolás elleni tiltakozásoktól a Dunaszaurosz fölépítését akadályozó akciókig, a rendszerváltást előkészítő fórumokon át, a lengyel, a német, a cseh, a romániai megmozdulások támogatásán keresztül, a külhoni magyar diákok, a száműzöttek, menekültek segélyezéséig. Az 1989/90. évi rendszerváltásban az Alapítvány kuratóriumának, holdudvarának meghatározó szerepe volt. Kurátorai, kitüntetettjei révén azóta is a hazai civil társa­dalom, a közélet tényezője maradt. Fontos megemlíteni az emlékjelek pártolását:

2004-ben Rieger Tibor Budavárból kitiltott Teleki Pál tudós-államférfi szobrának balatonboglári fölállítása közreműködésükkel valósult meg.

2013. október 23-án Kolozsváron Bethlen Gábor – Péterfy László alkotta, közadakozásból létesített egészalakos bronzszobrát avatták fel.

2017-ben Rieger Tibor királyfiakarcsai Magyarok Nagy­asszonya-szobra fölállítását is közadakozással segítik elő.

A Bethlen Gábor Alapítvány Kuratóriuma 2017-ben. Elnök: Lezsák Sándor, Kurátorok: Bakos István (ügyvivő), Bartos Mónika, Dr. Béres József, Bíró Zoltán, Hágen Ádám, Házi Balázs, Magyary Rozália, Nagymihály Zoltán, Németh Ágnes, Dr. Petrik Béla, Szabó András, Szalai Attila. Munkatársak: Arató György, Baráth Dóra, Bojtos Anita, Bordi Károly, Kalmár Judit.