A közép-európai régió első autonóm szellemi és kulturális magánalapítványát négy évtizeddel ezelőtt – Bakos István gondolatát felkarolva – Illyés Gyula 1979 karácsonyán kezdeményezte, amelyet a következő év húsvétján a szellemi élet kiemelkedő alakjai, 65 író, tudós, művész támogatott csatlakozásával. Közülük ma már alig tucatnyian élnek. A négy alapító szimbolikus jelentőséggel bírt: az alaptőkét Illyés Gyula, Csoóri Sándor, Németh László és Kodály Zoltán özvegyei, Németh Lászlóné, Kodály Zoltánné adták össze.

Életre hívói az alapítványt Bethlen Gábor erdélyi fejedelemről nevezték el – Bethlen Gábor születésének 400. évfordulóján, hiszen az alapítvány bethleni munkára vállalkozott, a szellemileg – és tegyük hozzá akkor fizikailag is – megszállt, gyarmatosított magyarság, továbbá a kisebbségben élők nemzeti értékeinek felszínre hozatalára. Arra a Krisztus egyházát szerető, annak építésén fáradozó államférfire emlékezve, aki felismerte, hogy a magyarság megmaradásának záloga a vallás, fő célja pedig a vallásszabadság megőrzése, a Habsburg és Török Birodalom közé ékelődött Erdély megerősödésének és fennmaradásának biztosítása volt. Uralkodása alatt élte Erdély aranykorát, a fejedelemnek sikerült hatékony kormányzati rendszerrel az országot megvédeni a pusztulástól, és gazdaságilag, kulturálisan felvirágoztatni.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Bakos István soraival búcsúzik alapítványunk a nemrég elhunyt J. Király Istvántól.

Isten nyugosztalja! Sit tibi terra levis!

20200206 Bakos István_Búcsú J Király Istvántól

Életének 86. évében, egy őszi vasárnapon elhunyt Sára Sándor operatőr, filmrendező, a nemzet művésze, az egykori Duna Televízió első elnök-főigazgatója.

2019 október 11 Sára Sándor_gyászjelentés (1)

Turán született 1933-ban, majd 1956-ban a Színház- és Fillművészeti Főiskola forradalmi bizottságának tagja, mindez erősen visszavetette karrierjét. 1957-ben szerzett operatőri diplomát a főiskolán. Operatőrként és rendezőként egyaránt az emberi sorsokat mutatta be a történelem viharaiban. 1962-ben készítette első meghatározó alkotását, a Cigányokat. Legtöbbször Kósa Ferenc és Szabó István mellett dolgozott, de részt vett Gaál István, Huszárik Zoltán, Kardos Ferenc, Ranódy László és Rózsa János jelentősebb rendezéseiben is. 1968-ban rendezte meg a Csoóri Sándorral közösen írt Feldobott kő című nagyjátékfilmjét. Számos fontos, addig elhallgatott témában rendezett dokumentumfilmeket (a Krónika című 25 részes filmsorozat és moziverziója, a Pergőtűz a Don-kanyar tragédiáját, a Sír az út előttem a bukovinai székelyek sorsát mutatta be, a Magyar nők a Gulágon, a Lefegyverzett ellenséges erők, a Csonka Bereg a második világháború utáni elhurcolásokat mutatta be). 1992-től részt vett az MVSZ rendszerváltoztatásában, az elnökség tagja volt az ezredfordulóig. 1993-2000-ig a DUNA Televízió elnöke. Vezetésével a határon túl élő magyarok „égi” csatornájává vált a színvonalas adó, amelyet 1999-ben „A világ legjobb kulturális televíziója” címmel tüntetett ki az UNESCO. Filmjeit több mint félszáz országban vetítették, számos hazai és nemzetközi fesztiválon díjazták. Húsz éven át a Magyar Filmtörténeti Fotógyűjtemény Alapítvány elnöke. A Balázs Béla Stúdió egyik alapítója, a Magyar Művészeti Akadémia elnökségi tagja. A Lakiteleki Népfőiskola által szervezett Filmszemlék szellemi atyja, a zsűri elnöke. Munkásságát többek között Kossuth-díjjal (1978), Magyar Örökség Díjjal (1997), Magyar Művészetért Díjjal (1999), a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetéssel (2002), Hazám-díjjal (2004), Bethlen Gábor-díjjal, a Magyar filmkritikusok életműdíjával (2012) ismerték el. 2018. március 15-én Kossuth Nagydíjjal tüntették ki.

Alapítványunk osztozik a család gyászában, halálával a magyar filmművészetet is hatalmas veszteség érte. Nyugodjék békében!

DUNA TV-sek Aradon az emlékoszlopnál, középen Sára Sándor (1997)