Az 1980-tól működő Bethlen Gábor Alapítványt a hazai és külhoni magyar polgárok összefogása, szolidaritása hozta létre. A kezdetben féllegálisan, 1985-től hivatalosan – „közérdekű kötelezettségvállalási” engedéllyel – működő első magánalapítvány, az alapítók és a Kuratórium áldozatkész tevékenysége révén számos egyén, egyesület, intézmény anyagi, szellemi, tárgyi közreműködésével, illetve pénzügyi/pályázati támogatásával szolgálja immár 38. éve a nemzeti együttműködést. A Bethlen Gábor Alapítvány megalakulása óta a magyarok szolidaritási akcióinak egyik éltetője, kezdeményezője: az erdélyi falurombolás elleni tiltakozásoktól kezdve a Dunaszaurosz fölépítését akadályozó akciókig, a rendszerváltást előkészítő fórumokon át, a lengyel, a német, a cseh, a romániai megmozdulások támogatásán keresztül, a külhoni magyar diákok, a száműzött magyar menekültek segélyezéséig. Az 1989-90. évi „rendszerváltoztatásban” az Alapítvány kuratóriumának, holdudvarának meghatározó szerepe volt. Kurátorai, kitüntetettjei révén azóta is a magyar-magyar kapcsolatok éltetője, a hazai civil társadalom jelentős tényezője volt és maradt a BGA, amely nemzeti-szolgálatáért Magyar Örökség-díjat, majd Kisebbségekért-díjat kapott 1997-ben.
A nemzet önbecsülését, polgárai együttműködését erősítik a határokon átívelő oktatási-kulturális programjai, közös megemlékezései, emlékjel létesítő akciói. Évente adományozott kitüntetései – Bethlen Gábor-díj, Márton Áron Emlékérem, Teleki Pál Érdemérem, Tamási Áron-díj –, ösztönzik, elősegítik: a magyarok – főként a külhoniak – értékeinek, alkotóinak megismerését és elismerését, a magyar szellemi-kulturális örökség védelmét, sőt a Kelet- és Közép-európai kulturális együttműködést is. Az elmúlt évtizedek során félszáz ország közel négyszáz jeles személyiségét, intézményét, egyesületét tüntette ki – határon inneni, vagy túli szolgálatukért, kulturális-közösségi szerepvállalásukért –, az Alapítvány Kuratóriuma.