Székelyföld Jövőjéért 2023

Közzétéve Szerző:

FELHÍVÁS

A BETHLEN GÁBOR ALAPÍTVÁNY támogatója, Dr. Keresztes György Pál primor, századik születésnapján elhatározta, hogy a Nagy Fejedelem által nemesi rangra emelt Léczfalvi Keresztes család emlékét a Bethlen Gábor Alapítvány keretében működtetendő ösztöndíjalappal örökíti meg, létrehozva a

SZÉKELYFÖLD JÖVŐJÉÉRT ÖSZTÖNDÍJALAPOT.

Az ösztöndíjalap célja, hogy a Székelyföld kiemelkedő képességű, tehetséges fiataljainak kiválasztásához, méltó neveléséhez és továbbtanulásához hozzájáruljon. Ösztönözze a magyar tannyelvű iskolák tehetséggondozását, a kiválóak elismerését, bármilyen szintű iskolában tanulnak is. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Megtartottuk idei első kuratóriumi ülésünket

Közzétéve Szerző:

Idei első kuratóriumi ülésünket május 20-án, szombaton tartottuk Lezsák Sándor elnök úr parlamenti irodájában. A jó hangulatú ülésen Magyary Rozália tájékoztatott az alapítvány pénzügyi helyzetéről és a 2022-es év eredményéről. A pénzügyi beszámolót a kuratórium egyhangúlag elfogadta. Bakos István javasolta, hogy a szárszói találkozó 80. évfordulója alkalmából tartsunk megemlékezést, de végül az a döntés született, hogy pályázatot írunk ki Szárszó szellemiségének ápolása végett. Az éves rendes díjátadón pedig Bíró Zoltán tart egy Szárszóval kapcsolatos előadást.

Döntés született az idei díjátadóról, melyet november 4-én szeretnénk megtartani a megszokott helyen, a Pesti Vármegyeháza dísztermében. Megvitattuk a kitüntetettek személyét is és minden díjat odaítéltünk. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Fel a hegyre, magyar! – Duray Miklós emlékére

Közzétéve Szerző:

Alapítványunk kurátora, Nagymihály Zoltán emlékező írással búcsúzott Duray Miklóstól. Az írást az alábbiakban adjuk közre, az megjelent a Magyar Nemzet online kiadásában, 2023. január 17-én.

Tudják már, mikor kezdődött? – ezzel a kérdéssel és a közszerepléseiből általam is jól ismert félmosollyal fordult felém Duray Miklós egy jó pár évvel ezelőtti beszélgetésen, amikor megtudta, hogy a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézetnél dolgozom. Már nem tudom, mit válaszoltam neki, jeleztem-e, hogy ismerem az erről szóló előadását, ami korábban a Retörki által kiadott, hetvenedik születésnapjára megjelent kétkötetes gyűjteményében is megjelent, és amelyet később – apróbb módosításokkal – a Rendszerváltó Archívum folyóiratban is közöltünk. Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás – ez nemcsak a kötet címében szerepelt, de ennek dilemmáján érezhetően sokat is gondolkodott az utóbbi évtizedben, leginkább azon, hogy milyen erővel és arányban vettek részt a helyi erők az események dinamikájának alakításában, és mennyire érvényesült egy külső, a résztvevők által nem ismert forgatókönyv. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Búcsú Duray Miklóstól

Közzétéve Szerző:

Az elsők között, 1988-ban kapott Bethlen Gábor-díjat alapítványunktól a decemberben elhunyt Duray Miklós. A január 17-i temetési szertartáson Lezsák Sándor, a magyar Országgyűlés alelnöke, alapítványunk kuratóriumának elnöke az alább közölt beszéddel búcsúzott Duray Miklóstól.

Még a hetvenes években történt Duray Miklós messzehangzó belépője a helyét kereső nomád nemzedék életébe, így az én életemben is. Ez a belépő a Kutyaszorító című drámai könyve volt Csoóri Sándor költő és politikai villámokat fénylő bevezetőjével. Ezt röptették szét a magyari világban Püski Sándorék New Yorkból, ezt csempésztük barátaimmal Lakitelekről a Kárpát-medencébe, az ellenzéki szélrózsa minden irányába. Ez a könyv csak részben szólt a szlovákiai magyarellenes etnikai tisztogatásról, de Duray Miklós fél évszázados, következetes és céltudatos életének vallomásos látlelete is.

Amikor 1978 nyarán Pozsonyban Gálfalvi György marosvásárhelyi író barátommal egy kis kávézóban találkoztunk, akkor már működésbe lendült az általa szervezett és irányított jogvédő hálózat. Duray gyakorlati ember volt, azonnal szervezkedtünk, arra kért, hogy repülőgéppel vigyünk át Kassára Kolár Péteréknek egy köteg frissen stencilezett, a magyar iskolabezárások és összevonások ellen tiltakozó aláírásokat gyűjtő íveket. Így lettünk, aztán így maradtunk évtizedeken át Duray Miklós sokszor egyszemélyes szabadságharcának részesei, társai.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Búcsú Somodi Istvántól

Közzétéve Szerző:

Alapítványunk nevében Bakos István búcsúztatta a január 16-i temetési szertartáson a 2011-ben Bethlen Gábor-díjjal kitüntetett Somodi Istvánt. Búcsúbeszédét az alábbiakban tesszük közzé.

Tisztelt gyászoló család! Búcsúzó Felebarátaim!

A földi zarándokútját vezekléssel záró, 98 éves Somodi István halála 2022. december 24-én, Szent Karácsony előestéjén történt. „Mennyei születésnapja” a Teremtő ajándéka küzdelmes magyarságszolgálatáért. Reményünk, hogy Jézus Krisztus égi seregében őrálló képviselője lesz nemzetünknek. Imádkozzunk érte!

A Százak Tanácsa tagjai, régi barátai, tisztelői nevében hálával búcsúzom Dr. Somodi István barátunktól, megköszönve hűségét népéhez, áldozatos helytállását az 1956-os forradalomban, s igazság-szolgálatát, a kegyetlen megtorlások közepette. Személyében az 1943-as Szárszói Találkozó és a népi mozgalom ifjúságát; a Győrffy Kollégiumból sarjadt NÉKOSZ nemzedék túlélő képviselőjét temetjük. Ő, az ország-pusztító II. világháború után, az idehazudott szabadság igézetében, a társaival együtt lelkesen vett részt a drasztikus rendszerváltoztatók csalóka földosztásában, s a 200 fős magyar Petőfi-brigád parancsnoka, a Jugoszlávia háborús sebeit gyógyító ifjúság építőtáborában. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Búcsú Pákh Tibortól, Somodi Istvántól és Duray Miklóstól

Közzétéve Szerző:

Az elmúlt hetekben három korábbi kitüntetetettünktől kellett fájdalmas búcsút vennünk. A nemzeti ellenállás és az antikommunista küzdelem egyik legnagyszerűbb, de elfeledett alakjától, Pákh Tibortól, a szárszói találkozó még utolsó élő résztvevőjétől és a szárszói gondolat hűséges őrzőjétől, Somodi Istvántól, valamint a felvidéki magyarság és a nemzetpolitika meghatározó képviselőjétől, Duray Miklóstól a róluk elhangzott laudációk szövegével búcsúzunk.

 

A magyar nemzeti ellenállás töretlen gerincű hőse

Pákh Tibor (Komárom, 1924. augusztus 11. – 2022. november 18.) jogász, a nemzeti ellenállás hőse – Márton Áron Emlékérem (2012)

Először a szégyenről kell szólni. A laudáció első szava ez. Mindannyiunk szégyenéről, Magyarország szégyenéről van szó. Több mint húsz év telt már el azóta, hogy véget ért hazánkban a kommunizmus népnyúzó rendszere, és eltávoztak országunkból a megszálló idegen csapatok. És Pákh Tibor nevét sehol nem találjuk azok között, akik magas állami kitüntetést kaptak. Érdemrendek, díjak neki nem jutottak. Annak a személynek, aki hosszú időn keresztül szinte egymagában képviselte a nemzeti ellenállást. Szálegyedül, ahogy tanúságtételében olvassuk. Aki keservesen megszenvedte, hogy volt bátor kiegyenesíteni a gerincét. Bizonyára megalkuvásainkkal, meghunyászkodásainkkal magyarázható, hogy nem szívesen nézünk bele az ő magatartásának leleplező tükrébe. [Pákh Tibor a Márton Áron Emlékérem után, 2013-ban kapta meg a magyar államtól a Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést – A szerk.].

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Átadtuk 2022. évi kitüntetéseinket

Közzétéve Szerző:

Már jóval a 10 órás kezdés előtt elkezdtek gyülekezni kitüntetettjeink és vendégeink a Budapest Belvárosában található Pesti Vármegyeháza Kossuth Lajos dísztermében. Hűvös fogadtatásban csak azért volt részünk, mert a termet a hatályban lévő szabályozások alapján nem fűthették 18 fok fölé a hivatal munkatársai, akik ellenben minden létező segítséget megadtak az ünnepség lebonyolításához, melyet ezúton is köszönünk. Köszönjük továbbá Tarnai Richárd főispán úrnak, hogy már-már hagyományosan rendelkezésünkre bocsájtotta az impozáns termet. A vendégváró forró tea és kávé megtette hatását, már az ünnepség előtt kedélyes baráti beszélgetések zajlottak az előtérben. A kitüntetettek, a vendégek és a sajtó munkatársai eligazítása után 10 óra után pár perccel a Himnusz eléneklésével megkezdődött a rendezvény.

Szabó András Nagy Gáspár versét szavalja

Rögtön ezután az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseire emlékeztünk Nagy Gáspár Ők már kivárják… című versével, melyet Szabó András kurátorunk kitűnő előadásában hallgathattunk meg. Az egy perces néma tiszteletadás után köszöntés és a pulpitusnál helyetfoglalók bemutatása következett.

A Bethlen Gábor-díj történetének rövid bemutatása után az idei kitüntetett, Szijártó István méltatását hallgathattuk meg. Laudációjában Bíró Zoltán ismertette a díjazott munkásságát, melynek fókoszpontja a haza szolgálata: minden cselekedete arra irányult, hogy hazája sorsán jobbítson. Tette és teszi ezt akár intézményeken keresztül is, mint az Eötvös Collegium, vagy a Százak Tanácsa, melynek két évtizeden át volt elnöke. Közben az ELTE tanára lett, 1993-ban létrehozta a Balaton Akadémiát, 2001-ig elnökségi tagja volt a Magyarok Világszövetségének. Kétszáznál több könyvet szerkesztett, húsznak szerzője is volt, mindeközben nem mellékesen feleségével négy gyermeket nevelt. A kitüntetett érdemeit bemutató beszéd után a díjat megköszönve Szijártó István csak annyit mondott: „Szolgáltam egy s másban a hazát, a többi nem érdekes.” Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Meghívó 2022-es díjátadó ünnepségünkre

Közzétéve Szerző:

Az alábbi meghívó közreadásával ezennel szeretettel hívjuk és várjuk díjazottainkat, hozzátartozóikat, barátaikat és az alapítvány támogatóit, barátait idei rendes díjátadó ünnepségünkre.

Időpont: 2022. november 5. szombat, 10 óra

Helyszín: Pesti Vármegyeháza díszterme (1052 Budapest, Városház u. 7.)
A helyszín megközelítése gépjárművel behajtási engedély nélkül nem lehetséges!

meghivo dijatado 20221105