Átadtuk 2022. évi kitüntetéseinket

Közzétéve Szerző:

Már jóval a 10 órás kezdés előtt elkezdtek gyülekezni kitüntetettjeink és vendégeink a Budapest Belvárosában található Pesti Vármegyeháza Kossuth Lajos dísztermében. Hűvös fogadtatásban csak azért volt részünk, mert a termet a hatályban lévő szabályozások alapján nem fűthették 18 fok fölé a hivatal munkatársai, akik ellenben minden létező segítséget megadtak az ünnepség lebonyolításához, melyet ezúton is köszönünk. Köszönjük továbbá Tarnai Richárd főispán úrnak, hogy már-már hagyományosan rendelkezésünkre bocsájtotta az impozáns termet. A vendégváró forró tea és kávé megtette hatását, már az ünnepség előtt kedélyes baráti beszélgetések zajlottak az előtérben. A kitüntetettek, a vendégek és a sajtó munkatársai eligazítása után 10 óra után pár perccel a Himnusz eléneklésével megkezdődött a rendezvény.

Szabó András Nagy Gáspár versét szavalja

Rögtön ezután az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseire emlékeztünk Nagy Gáspár Ők már kivárják… című versével, melyet Szabó András kurátorunk kitűnő előadásában hallgathattunk meg. Az egy perces néma tiszteletadás után köszöntés és a pulpitusnál helyetfoglalók bemutatása következett.

A Bethlen Gábor-díj történetének rövid bemutatása után az idei kitüntetett, Szijártó István méltatását hallgathattuk meg. Laudációjában Bíró Zoltán ismertette a díjazott munkásságát, melynek fókoszpontja a haza szolgálata: minden cselekedete arra irányult, hogy hazája sorsán jobbítson. Tette és teszi ezt akár intézményeken keresztül is, mint az Eötvös Collegium, vagy a Százak Tanácsa, melynek két évtizeden át volt elnöke. Közben az ELTE tanára lett, 1993-ban létrehozta a Balaton Akadémiát, 2001-ig elnökségi tagja volt a Magyarok Világszövetségének. Kétszáznál több könyvet szerkesztett, húsznak szerzője is volt, mindeközben nem mellékesen feleségével négy gyermeket nevelt. A kitüntetett érdemeit bemutató beszéd után a díjat megköszönve Szijártó István csak annyit mondott: „Szolgáltam egy s másban a hazát, a többi nem érdekes.” Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Meghívó 2022-es díjátadó ünnepségünkre

Közzétéve Szerző:

Az alábbi meghívó közreadásával ezennel szeretettel hívjuk és várjuk díjazottainkat, hozzátartozóikat, barátaikat és az alapítvány támogatóit, barátait idei rendes díjátadó ünnepségünkre.

Időpont: 2022. november 5. szombat, 10 óra

Helyszín: Pesti Vármegyeháza díszterme (1052 Budapest, Városház u. 7.)
A helyszín megközelítése gépjárművel behajtási engedély nélkül nem lehetséges!

meghivo dijatado 20221105

Pályázati felhívás: Az arany markában – Verespatak története

Közzétéve Szerző:

A lakiteleki Népfőiskola Alapítvány és a Bethlen Gábor Alapítvány több éve támogat, illetve szervez olyan konferenciákat, amelyek célja, hogy a magyarság történelmének jelentős helyszíneihez, személyeihez, eseményeihez kapcsolódóan lehetőséget biztosítson a felsőoktatásban tanuló hallgatók számára kutatói készségeik fejlesztéséhez. E konferenciáknak az egyéni kapcsolatépítés elősegítése mellett kiemelt célja a Kárpát-medence tudományos kapcsolatrendszerének szorosabbra fűzése is.

Az alábbi felhívást olyan fiatal, Kárpát-medencei magyar főiskolai, egyetemi hallgatók és doktoranduszok számára hirdeti meg a lakiteleki Népfőiskola Alapítvány, akik kedvet éreznek ahhoz, hogy tudományos területen is kipróbálják magukat.

Konferencia felhívás Verespatak

2021: Beszámoló a Bethlen Gábor Alapítvány 2021. évi működéséről

Közzétéve Szerző:

Beszámoló az Alapítvány 2021. évi tevékenységéről

A 2021-es esztendő a járvány utáni újrakezdés jegyében telt, e tényező alapítványunk működését is nagyban befolyásolta. Az éves első kuratóriumi ülésre április 21-én került sor, ahol döntöttünk a 2021. évi rendes díjazottakról, valamint Bakos István rendkívüli Bethlen Gábor-díjáról. Az óvatos újranyitás ugyan tavasszal megkezdődött, de, tekintve a bizonytalanságot, nem kockáztattuk meg június 4-ei hagyományos Teleki–Trianon emlékestünk megvalósítását. Egy kuratóriumi üléssel egybekötött, minden szempontból rendhagyó megemlékezést tartottunk a sajtó jelenlétében, ahol az Országház alelnöki irodájában Lezsák Sándor elnök úr bevezető gondolatai után Bíró Zoltán tartott történelmi, eszmei áttekintést Trianonnal kapcsolatban. Ezután vehette át Bakos István rendkívüli kitüntetését, melyet a Bethlen Gábor Alapítvány immár csaknem negyven esztendős szolgálatáért kapott. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Király Tibor halálára

Közzétéve Szerző:

Életének 102. évében, 2021. december 28-án elhunyt Király Tibor jogászprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia legidősebb tagja.

Király Tibor professzor, Széchenyi-díjas jogtudós, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusa, rektorhelyettese volt. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar egykori dékánja hét évtizedes, kivételesen gazdag életútja során a jogtudomány, különösen a büntetőjog területén ért el kimagasló eredményeket, példaértékű volt oktatói pályafutása, valamint jelentős kodifikációs, publikációs és tudományszervező tevékenysége.

Király Tibor 1920. július 11-én született a felvidéki Málca községben, Zemplén megye nagymihályi járásában, egy négygyermekes lelkészcsalád harmadik gyermekeként. Középiskoláit Eperjesen végezte, jogi egyetemi tanulmányait a pozsonyi Comenius Egyetem Jogi Karán kezdte, ahol 1943-ban szerzett diplomát, majd a kitelepítés elől testvéreivel menekülve, már Magyarországon a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Jogi Karán szerzett másoddiplomát 1948-ban. Pályafutását gyakorló jogászként kezdte, 1951-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jog-és Államtudományi Kara büntetőjogi és eljárásjogi tanszékének oktatója lett, 1962-ben kapta meg egyetemi tanári kinevezését, 1971-ben védte meg akadémiai doktori értekezését. 1961-ben a kar dékánjává választották, amely tisztséget 1967-ig töltött be, ekkor lett az egyetem rektorhelyettese három évre. 1971-ben a Művelődésügyi Minisztérium felsőoktatás-politikai főosztályvezetőjévé nevezték ki, ezt a tisztséget 1974-ig töltötte be. Két évvel később négy évre ismét az ELTE Állam-és Jogtudományi Karának dékánja volt. 1990-ben professor emeritusi címet kapott. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Átadtuk 2021. évi kitüntetéseinket

Közzétéve Szerző:

Emelkedett hangulatú ünnepség keretében adtuk át november 13-án, szombat délelőtt 2021. évi kitüntetéseinket és a Székelyföld Jövőjéért ösztöndíjat.

A díjátadó ünnepség helyszíne ezúttal is a Pesti Vármegyeháza patinás díszterme volt, melynek biztosításáért ezúton is hálásak vagyunk a kormányhivatal vezetőjének, Tarnai Richárdnak, valamint a lebonyolításban nyújtott hathatós segítségért a hivatal rendezvényszervező munkatársainak. Az ünnepi esemény a Himnusz közös eléneklése után a kuratórium bemutatásával, majd Tarnai Richárd köszöntő gondolatainak elhangzásával kezdődött, melyet kormánybiztos úr távollétében kurátorunk, Hágen Ádám olvasott fel.

A rövid bevezető után legrangosabb kitüntetésünk, a Bethlen Gábor-díj átadása következett, melyet ezúttal Deák Ernő és az általa szerkesztett Bécsi Napló folyóirat kapott. Bakos István lényegretörő laudációja értelemszerűen nem lehetett rövid, hiszen negyven esztendőnyi szívós, a nemzet szolgálatába állított munkát percekben összefoglalni és méltatni lehetetlen. A méltató beszéd kiemelte, hogy a kéthavonta 2500 példányban elkészülő folyóirat olyan magas színvonalon jelenik meg évtizedek óta, hogy az a magyarság egészéhez szól, pártállástól függetlenül, azon felülemelkedve. A beszéd Deák Ernő szorgos és szívós munkássága mellett nem felejtett el megemlékezni a szerkesztőség tagjairól sem, akik közül többen személyesen is jelen voltak. Valamint kiemelte a biztos hátteret jelentő hűséges házastárs (és a szerkesztőségben is segítséget nyújtó), Szonja szerepét a folyóirat immár több évtizedes fennállásában. A díj átvétele után Deák Ernő röviden köszönetet mondott a Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriumának és munkatársainak, akik nélkül a folyóirat nem képviselhetne ilyen komoly értéket. A díjátadó menetét ekkor és később még kétszer Szabó István lant- és előadóművész kitűnő, téren és időn is átívelő lantjátéka és éneke színezte: az előadásokban Balassi és Bakfark mellett megszólaltak a reneszánsz Itália hangjai, és Esterházy Pál gyönyörű Szűz Mária éneke is. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Búcsú Király Károlytól

Közzétéve Szerző:

2021. november 4-én, 91 éves korában elhunyt Király Károly, az erdélyi magyar kisebbség meghatározó politikusa, aki az elsők között állt ki Ceaușescu román diktátor magyarellenes politikája ellen. Levelei nemcsak az erdélyi magyarságnak adtak erőt, de az anyaország és a nyugati világ figyelmét is ráirányították az élet-halál harcát vívó nemzetrész sorskérdéseire. Alapítványunk 1987-ben Bethlen Gábor-díjjal ismerte el munkásságát. Az alábbiakban Lezsák Sándor, a BGA kuratóriumának elnöke visszaemlékezését közöljük a Himnusz kívülről, belülről című interjúkötetből és a Magyar Hírlap november 8-i számából.

Király Károly 1987-ben. Forrás: BGA

1978-ban történt. (…) A Luceafarul akkoriban gyalázatos írással támadta Illyés Gyulát. A szerkesztőségben ezt számonkértem, felháborítónak tartottam azokat a mondatokat, amelyeket ők leírtak. Hűvös és feszült volt a hangulat, rosszkedvűen jöttem el tőlük, és az utcán már tapasztaltam, hogy követnek, jönnek utánam. A tolmácsnő mindenhova velem akart jönni, mondván, hivatalos úton vagyunk. A szállodánál sikerült leráznom, így nyugodt körülmények között több barátommal is találkozhattam, Müller Ferivel például.

A román fővárosból Nagyszebenbe utaztunk, ahol már az érkezésnél zavaró körülményeket tapasztaltam. Vittek ide-oda, de „zártak”, nem oldódtak föl előttem. Pedig érdekelt, milyen körülmények között élnek a németek kisebbségben, és a feladatom is velük kapcsolatos volt, hiszen verseket akartam fordítani németből magyarra. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Krakkóban felavatták Mindszenty bíboros szobrát

Közzétéve Szerző:
 

Felavatták november 6-án, szombaton Mindszenty József bíboros, hercegprímás szobrát a lengyelországi Krakkóban, az  Isteni Irgalmasság-bazilika Magyar Kápolnája előterében. Az emlékmű a legendás magyar antikommunista ellenzéki, Pákh Tibor adománya.

Az ünnepségen részt vett Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriumának elnöke. Beszédében aláhúzta: Mindszenty drámai élete Magyarország 20. századi történetét, a keresztény nemzetek függetlenségi harcát jelképezi, és mutatja a lengyel és a magyar nemzet sorsközösségét is.

Felidézte, hogy a kommunizmus idején a magyar hercegprímáshoz hasonló szerepet betöltő lengyel prímást, Stefan Wyszynski bíborost szeptemberben avatták boldoggá Varsóban. Beszédét Mindszenty bíboros szentté avatásáért mondott imával zárta le. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →