A varsói Kis Felkelő emléktáblája

Közzétéve Szerző:

Sajtóközlemény

A lengyel-magyar barátság két, jószerint kevéssé ismert – 1944-es és 1956-os – történelmi próbatételének állít emléktáblát a Bethlen Gábor Alapítvány, a Józsefvárosi Önkormányzat és az Országos Lengyel Önkormányzat 2015. október 21-én, 14.00 órakor a Corvin közben. Az avató ünnepségen Dr. Sára Botond Attila, a VIII. kerület polgármester-helyettese köszönti a résztvevőket, Michał Andrunokis, követtanácsos tolmácsolja Roman Kowalski, a Lengyel Köztársaság budapesti nagykövetének szavait, felszólal Wittner Mária, egykori felkelő, az emléktábla avató beszédét pedig Szalai Attila, nyugállományú diplomata, a Bethlen Gábor Alapítvány kurátora mondja el. A rendezvényen fellép Tolcsvay Béla énekmondó, Kossuth-díjas zeneszerző. A rendezvény támogatói köre: Balaton Akadémia, Eötvös József Kollégium Baráti Köre, HITEL, Magyar Örökség és Európa Egyesület, Mika Sándor Egyesület, Nagy Gáspár Alapítvány, Százak Tanácsa, Magyar Írószövetség. A táblát Burián Norbert, végzős szobrász hallgató készítette.

A tábla egyfelől utal arra, hogy 1944 nyarán milyen volt a keleti frontról Varsó környékére visszavont magyar honvédsereg egységeinek a Varsói Felkelés idején tanúsított magatartása. A magyarok nem voltak hajlandók szembeszállni a felkelőkkel, s azzal is kifejezésre juttatták a lengyelek iránti rokonszenvüket, hogy a németek előtt titokban fegyverrel és élelemmel látták el a lengyeleket, konspirálva befogadták tábori kórházaikba a sebesültjeiket. Számosan közülük át is álltak a hazájukért harcoló lengyelek oldalára. 1956-ban pedig hazánkban tanuló lengyel diákok húzták fel a Nemzetőrség karszalagját. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

2014: Beszámoló a Bethlen Gábor Alapítvány 2014. évi tevékenységéről

Közzétéve Szerző:

             BETHLEN GÁBOR ALAPÍTVÁNY

Székhely: 1078 Budapest, Hernád utca 56/b

Adószám: 18006135-1-41, Bírósági bejegyzés sz. 1131

…mi minden erőt, ami a haza  javára akar és tud lenni, nem eltiporni,  hanem együvé fogni kívánunk!” /Móricz Zsigmond: Erdély/

A Kuratórium 2015. március 24-én – a Németh László Emlékszobában – tartott ülésén  megtárgyalta az ismertetett számszaki és szöveges beszámolókat, s határozatot hozott:

A Kuratórium az Alapítvány 2014. évi közhasznúsági beszámolóját – a szöveges beszámolóval együtt – 23 831 e Ft mérlegfőösszeggel, 5 233 e Ft mérleg szerinti eredménnyel, elfogadta. 3/2015 sz. határozat /egyhangúlag megszavazva/

Beszámoló  a Kuratórium 2014-ben végzett munkájáról:

Az eredményesen – Péterfy László Bethlen- szobrának 2013. október 23-iki kolozsvári ünnepélyes fölavatásával és a novemberi díjátadóval – zárult Bethlen Gábor emlékév után; 2014-ben, a fél évezrede zajlott Dózsa György-féle parasztlázadás jegyében, a magyar parasztság sorsára emlékeztünk, emlékeztettünk főként az őszi nagyrendezvényünkön.

– Az Alapítvány Kuratóriuma az elmúlt évben – két könyv kivételével – teljesíteni tudta vállalt feladatait. (A kolozsvári Bethlen Gábor szobor Aranykönyve főleg az ígért támogatás elmaradása és J. Király István informatikusunk távozása miatt nem valósult meg, a Magyar nemzetismeret angol változata pedig csak 2015-ben kerül nyomdába.) Magyary Rozália és a BGA közreműködésével, ez évben két – külhoni magyarok által, részben hazai támogatással megvalósult – könyv látott napvilágot. „55 év a magyarság szolgálatában”, a Svájci Keresztény Magyar Munkavállalók Szövetsége történetét és Böröcz József elnök szolgálatát dolgozta föl. (SKMMSz, Zürich, 2014. 469.p.), ill. „Cseh Tibor: Csernátontól a Reménység Taváig” c. nagyszerű könyve, amelyet Ludányi András szerkesztett. (Fekete Sas Kiadó, Bp. 2014. 520.p.) A BGA embléma jelzi, hogy e könyv kiadását segítettük. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

2013: Beszámoló a Bethlen Gábor Alapítvány 2013. évi munkájáról

Közzétéve Szerző:

„..mi minden erőt, ami a haza javára akar és tud lenni, nem eltiporni, hanem együvé fogni kívánunk.”.

A Bethlen Gábor Alapítvány Kuratóriuma – 2012. december 13-i  ülésén – meghirdette, hogy 2013-ban Bethlen Gábor emlékévet tart. Célunk volt, hogy emlékezzünk és emlékeztessünk névadónk erdélyi fejedelemmé választásának 400. évfordulójára, életpéldájára. Emlékezzünk elhunyt alapítóinkra is, akik a születésének 400. évfordulóján, az ő nevével, a nemzeti szolidaritás jegyében létrehozták (1980) az Alapítványt, s azokra is, akiket szellemi örökségének képviselőiként elismertünk, kitüntettünk eddigi működésünk során. Munkatervünk középpontjában az Emlékév három fő programja állt. A következők:

  1. A kolozsvári Bethlen Gábor szobor elkészíttetése és fölállítása,
  2. Az Erdély aranykora c. Kárpát-medencei diákvetélkedő megszervezése,
  3. Az Alapítvány évfordulós díjátadó ünnepségének méltó megrendezése

1.) Alapítványunk kuratóriuma vállalta Péterfy László Bethlen Gábor szobrának elkészíttetését, azzal, hogy az egészalakos bronzszobrot az Erdélyi Református Egyház-kerületnek adományozza, s ők méltó helyen fölállítják Erdélyben. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

2012: Az Alapítvány 2012. évi működési beszámolója

Közzétéve Szerző:

Az Alapítvány 2012. évi működési beszámolója és jövő évi tervei

Mottó:
„Nem mindig lehet megtenni, amit kell,
de mindig meg kell tenni, amit lehet.”
(Bethlen Gábor)

Legjelentősebb feladatunk volt 2012-ben, amit az elmúlt években nem teljesíthettünk. A Lezsák Sándor vezetésével megújult a kuratórium, s a korábbinál szélesebb körű civil együttműködés részesévé vált az Alapítvány; munkafeltételeit, menedzselését javítottuk. Tartalmi vonatkozásban továbbra is kiemelt feladatunk maradt – immár a Lakiteleki Népfőiskolával, a Pro Hungaris Kulturális Értékközvetítő Alapítvánnyal, az Eötvös Collegium Baráti Körével, a Magyar Örökség és Európa Egyesülettel, s a hozzánk kapcsolódó többi társasággal összehangolva –, az utódállamokban és a nyugati magyar diaszpórában működő civil szervezetekkel való együttműködésünk tervszerűbb, célirányosabb fejlesztése, a magyar–magyar kapcsolatok intenzívebb ápolása. Az Alapítvány kuratóriuma az év során három ülést tartott (2012. március 8-án, szeptember 20-án és december 13-án), amelyen szinte minden alkalommal mindenki részt vett, s a jó működéshez szükséges döntéseket meghoztuk. A határon túli magyarokkal folytatott három évtizedes folyamatos együttműködésünk eredményeként, illetve a Bethlen Alapítvány által kitüntetett sok száz személyiség révén, majdnem minden olyan rendezvényen, ahol a külhoni magyarság sorskérdéseivel foglalkoznak; társrendezőként, előadóként, vagy közreműködőként részt vettünk, számos programot, fórumot mi is kezdeményeztünk. Ilyen például a magyar civil szervezetek összefogásával 2012. január 21-én rendezett BÉKEMENET előkészítésében, megvalósításában való közreműködésünk; „dalos” részvételünk a Nemzeti Fórum Nótaköre keretében, vagy közreműködésünk a nyugati magyarság KUFSTEIN XII. Konferenciáján 2012. szeptember 8-án, az ausztriai Felsőpulyán.

Három kurátorunk (Bakos István, dr. Béres József, Bíró Zoltán) soros elnöki feladatot látott el 2012-ben a Százak Tanácsában, ahol számos közéleti kérdés megbeszélése történt, fontos állásfoglalások születtek, hatásos kezdeményezések történtek – közreműködésünkkel. Kurátoraink révén közreműködtünk a Lakiteleki Népfőiskola, a Németh László Társaság, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem, a Magyar Örökség-díj Bizottság, az Eötvös József Collegium és számos más hazai és határon túli intézmény, szervezet munkájában.

Alapos előkészítő munka után, 2012. május 4-én, emlékülésen idéztük fel Kiss Ferenc (Tiszapéterfalva, 1928 – Budapest, 1999) kárpátaljai születésű kiváló tanár és irodalomtudós, közéleti férfi nemzetszolgálatát, életét, munkásságát. A Kádár-korban Kiss Ferenc meghatározó szerepet játszott a nemzeti ellenállásban; a Hitel folyóirat, a Bethlen Gábor Alapítvány létrehozásában, Kárpátalja patronálásában. Személyében az elcsatolt területek magyarságának oly képviselőjét tisztelhettük, akinek közéleti szerepvállalását; szakmai teljesítménye, műveltsége, közírói és tanári munkássága, valamint a népi ellenzék „Nagy Népi Huráljában” kivívott rangja, széleskörű baráti társasága is hitelesítette. A Debreceni Egyetemről a MTA Irodalomtudományi Intézetébe került ifjú tudós – a hatvanas évek elejétől, negyedszázadon át –, kiemelkedő szerepet játszott a magyar szellemi életben. Az irodalomtörténészi belharcok közepette, részt vett az Írószövetség korabeli szabadság- küzdelmeiben, a jó ügyek védelmében, a népi kultúra meg a Táncház-mozgalom újjáélesztésében, kiváló íróink, költőink népszerűsítésében, az ifjú tehetségek ösztönzésében. Kiss Ferenc a hatvanas évek közepén, az Eötvös Kollégiumban Verselemző Kört indított. Népszerű szemináriumát a második szemeszter után, éber pártőrök – nacionalista ideológiai hatása miatt, tiltakozásunk ellenére – betiltatták. Példaszerű tudományos és pedagógiai munkásságára hívtuk föl az utókor figyelmét az Írószövetséggel közösen rendezett emlékülésen, amelyet az MTA Irodalomtudományi Intézetében méltó módon, sikeresen megtartottunk. Lezsák Sándor megnyitóját követően négy előadás, húsz emlékező hozzászólás, néhány vers és népdal is elhangzott a rendezvényen, amely Vasy Gézának, az Írószövetség elnökségi tagjának összegezésével ért véget. Erről a napi sajtó s a rádió hírt adott, a Kárpátaljai Hírmondó és a SZÍN Közösségi Művelődés 2012. júniusi száma részletes beszámolót, illetve emlékező-hozzászólásokat közölt, az interneten is számos honlapon jelent meg róla hosszabb-rövidebb anyag. A Magyar Művészeti Akadémia emlékülést DVD-n rögzítette, amelyet a BGA honlapjára föltettünk. Az elhangzott kitűnő előadásokra, a számos hozzászólásra, egykori dokumentumokra, s főleg kiadatlan írásaira alapozva, az „Alapítvány a Kelet- és Közép-Európai kutatásért és képzésért” támogatásával, Kiss Ferenc Emlékkönyv összeállítását kezdtük el, amelyet 2013 végén, születése 85. évfordulójára, szeretnénk méltó formában megjelentetni.

Új hagyományt teremtettünk 2012. június 1-jén, amikor a Teleki Pál tudós-államférfi és Trianon emlékezete rendezvényen – dr. Bíró Zoltán irodalomtörténész, a Bethlen Gábor Alapítvány kurátora, és dr. Ress Imre történész, az Eötvös Collegium Baráti Köre titkára emlékező beszédei után –, Lezsák Sándor képviselő, a kuratórium elnöke a Teleki Pál kisplasztika előtt adta át, a Teleki Pál Érdemérmeket. Ez évben e kitüntetést az alábbi személyek kaptak magyarságszolgálatuk elismeréseként: Döbrentei Kornél költő, a Hitel szerkesztője, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, Hábel György ny. MÁV mérnök-főtanácsos, a felvidéki magyarság patrónusa, Mózsi Ferenc író, a Magyar Szellemi Védegylet alapítója, a Százak Tanácsa tagja, Szabó András előadóművész, a BGA, és az Eötvös Collegium Baráti Köre tagja, Udvardy Frigyes közgazda, a romániai magyar történeti kronológia létrehozója.

A Bethlen Gábor Alapítvány két honlapját (www.bethlenalapitvany.com és a külhoni magyarok számára készített www.nemzetismeret.hu portálokat) az elmúlt évek során társadalmi munkában működtettük. A megfelelő pénzügyi ráfordítás, főleg a pályázati támogatások hiányában nem volt mód arra, hogy azokat méltóan gondozzuk, szakemberek segítségével korszerűsítsük, anyagaikat fölújítsuk. Ennek 2012-ben jött el az ideje, amikor az előkészítő munkálatokra elnyert pályázati támogatás és Lezsák Sándor segítsége révén honlapjainkat áttelepítettük és fölújításukat J. Király István közreműködésével elkezdtük. Erre nagy az igény, hiszen látogatottságuk, különösen a külhoni magyarok oktatását szolgáló Magyar Nemzetismeret honlapé igen jelentős; mivel a magyar világszórványban tananyagként használják. Nagyon sokan kérték, a világ különböző tájairól azt is, hogy a tananyag-honlap angol nyelvű változatát mielőbb készítsük el, mert annak az oktatáson túl, a külföldi kapcsolatok fejlesztése és a jelenleginél jobb nemzetpropaganda érdekében is fölmérhetetlen haszna lenne. Ez a feladat manapság különösen sürgetővé vált. A fordítás zömét az elmúlt évek során, pénzügyi helyzetünk függvényében elvégeztük, de csak kis része került föl a honlapra. A meglévő anyag igényes lektorálására szükség van, de még a könyv egyharmadának a fordítása is hiányzik. Az „Alapítvány a Kelet- és Közép-Európai kutatásért és képzésért” támogatásával S. Gedeon Mária az Eötvös Collegium angol műhelyének korábbi vezetőjét sikerült megnyernünk arra, hogy munkatársaival a külföldi diákok igényének, a modern oktatás követelményeinek megfelelő tankönyvvé formálja a Magyar Nemzetismeret angol nyelvű változatát, amelynek kiadását a Kairosz Kiadó vállalta. Időközben a tízéves magyar nyelvű tananyag egy része is elévült, felújításra vár. A 2012. évben Bethlen Gábor Alapítvány honlapjainak felújítási tervét és a szervercserét elkészítettük és megbízást adtunk a Magyar Nemzetismeret honlap meglévő angol fordításának fölhasználásával egy jó adaptáció elkészítésére, ami lehet egy új, hasonló szellemiségű tankönyv is. Ez 2013. évben remélhetőleg elkészül. A „Haza, a magasban” tankönyv magyar anyagának fölfrissítését, megújítását ugyancsak 2013. év végére tervezzük, ami csak a jelentős támogatással, a források bővülésével történhet.

A Bethlen Gábor Alapítvány Kuratóriuma 2012. november 2-án (pénteken este) 18 órakor, az Uránia Nemzeti Filmszínház Dísztermében rendezte meg 29. díjátadó ünnepségét. Illyés Gyula születésének 110. és az Alapítvány alapításának 30. évfordulója alkalmából Lezsák Sándor tanár, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a Kuratórium elnöke tartott ünnepi beszédet. Ez után ünnepélyesen, laudációk kíséretében adta át az idei Bethlen Gábor-díjakat: Sára Sándor operatőr-filmrendezőnek, a Duna TV alapító elnökének, Dr. Péntek János magyar nyelvtudósnak, a kolozsvári Babes Bolyai Egyetem professzorának, Első ízben kapta e díjat orosz író; Jurij Poljakov, a Lityeraturnaja Gazeta főszerkesztője.

Márton Áron Emlékérem kitüntetést kaptak: Dr. Pákh Tibor jogász, a nemzeti ellenállás hőse, Kunckelné Fényes Ildikó fizikus, a dél-amerikai magyar szervezetek szövetsége elnöke, Agócs Sándor költő, szerkesztő, a Lakiteleki Antológia Könyvkiadó vezetője.

A 2012. évi Tamási Áron-díjat: Szakolczay Lajos közírónak, kritikusnak adományozták. A díjátadó ünnepségről jó minőségű DVD készült, amit az Alapítvány honlapjára föltettünk, s hagyományosan a Hitel folyóirat 2013. márciusi száma közölte a kitűnő méltatásokat.

2012. november 2. Illyés Gyula, alapítónk 110. születésnapja, amelyre méltóan, három (egy kelet-európai, egy külhoni és egy honi) kiváló Bethlen-díjas kitüntetésével és egy szép, hiteles Illyés Gyula mellszobor állításával szerettünk volna emlékezni, és emlékeztetni a fővárosban. Az Illyés Gyula szobor fölállítását végül örököse Illyés Mária kurátorunk kérésére elnapoltuk. Egyetértésével az e célra szánt támogatást Bethlen Gábor erdélyi fejedelemmé választásának 400. évfordulójára, a Székelyföldre (2013. október 23-ra) tervezett szobor fölállítására fordítjuk.

A 2012. december 13-i kuratóriumi ülésen fogadtuk el (2012/11.) a jövő évi programtervet. Jövőre két jeles ünnep; Bethlen Gábor erdélyi fejedelemmé (1613. október 23.) választásának 400., és Eötvös József születésének (1813. szeptember 3.) 200. évfordulója jegyében tervezzük az évet.

2013 Bethlen Gábor – Eötvös József Emlékév

A Bethlen Gábor, illetve az Eötvös József nevét viselő intézmények és szervezetek, illetve a programban részt vállaló állami és közintézmények, valamint hazai és határon túli civil szervezetek, alapítványok „nemzeti együttműködésével” szeretnénk a mi programjainkat is megvalósítani. Amennyiben a közreműködők elfogadják, a Bethlen Gábor Emlékév jegyében három nemzeti program koordinálását vállalja a három évtizede eredményesen működő Bethlen Gábor Alapítvány. Péterfy László Bethlen Gábor szobrának fölállítása Gyergyószárhegyen 2013. október 23-án. „Erdély aranykora” címmel diákvetélkedők szervezése a Bethlen Gábor év jegyében Nemzetközi Bethlen Gábor autonómia-konferencia 2013. november 15-én (díjátadó ünnep). A Bethlen Gábor évhez kapcsolódóan, a kormány által tavaly létesített Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. egyeztető értekezletet hívott össze 2012. november 15-én, amelyen részt vettünk, programtervünket ismertettük, együttműködési szándékunkról a résztvevőket biztosítottuk. Az Eötvös József Collegium által szervezendő Eötvös József-év programjában közreműködünk.

Budapest, 2013. március 19.

Összeállította: Bakos István ügyvivő kurátor

Bethlen Gábor szoboravató ünnepség

Közzétéve Szerző:

Kolozsvár, 2013. október 23.

Bethlen Gábor fejedelem első erdélyi egészalakos szobrának átadása

– alkotója: Péterfy László szobrászművész –

Alsóvárosi (Kétágú) református templom udvara, október 23. 15 óra

Műsor

  1. Harangszó
  2. Adorjáni László a házigazda lelkipásztor köszöntése
  3. A Bethlen Gábor Református Földész Dalkör énekel: Még élsz atyáink szent hite
  4. Ft. Kató Bélának, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökének, a Bethlen Gábor Emlékév fővédnökének ünnepi beszéde
  5. Böjte Csaba atya, ferenc-rendi szerzetes, a Bethlen Gábor Emlékév fővédnöke beszéde
  6. A Kolozsvári Református Kollégium vegyeskara énekel: Berkesi Sándor: Magyar ének
  7. Balog Zoltán – Magyarország, Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere
  8. Lezsák Sándor – Magyarország Országgyűlése alelnökének, a Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriuma elnökének ünnepi beszéde
  9. A Kolozsvári Református Kollégium vegyeskara a Nemzeti himnuszt énekli
  10. Horváth Anna, Kolozsvár alpolgármestere
  11. Gergely Balázs – az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke ünnepi köszöntője
  12. Kolozsvári Református Kollégium vegyeskara; Bethlen Gábor nótája: Szól a kakas már
  13. A szobor adománylevelét Bakos István a Bethlen Gábor Alapítvány ügyvivő kurátora ismerteti, felolvassa annak szövegét. Az adománylevelet ünnepélyesen átadja: Lezsák Sándor – átveszi: Kató Béla.
  14. A fővédnökök: Lezsák Sándor elnök, Kató Béla püspök, Böjte Csaba atya, Péterfy László szobrászművész társaságában leleplezik a szobrot.
  15. A történelmi egyházak püspökeinek áldása: (katolikus, unitárius, református, lutheránus).
  16. Bethlen Gábor Református Földész Dalkör a Szózatot énekli
  17. Emlékkoszorúk elhelyezése következik miközben a harang szól.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

A nagy fejedelem, Bethlen Gábor

Közzétéve Szerző:

Életéből

Marosillyén született 1580-ban. Apja Bethlen Farkas, Báthori Zsigmond híve, anyja Lázár Fruzsina. Szárhegyen nevelkedik nagybátyjánál Lázár Andrásnál. Báthori Gábor fejedelemsége idején Hunyad megye főispánja, tanácsos, az udvari hadak kapitánya. 1613-ban a kolozsvári országgyűlés fejedelemmé választotta. Első felesége Károlyi Zsuzsanna, akinek 1622-ben történt halála után a brandenburgi választófejedelem leányát Brandenburgi Katalint választja hitveséül 1626-ban. 1629-ben hunyt el Gyulafehérvárott. Felesége, akit a gyulafehérvári országgyűlés utódlási joggal ruházott fel, férje halála után csak néhány hétig ült a fejedelmi székben.

A gyermek Bethlent ezután Bocskai István és Lázár András ajánlására Báthori Zsigmond fogadta be a fejedelmi apródok sorába, ahol teljesen hétköznapi, néha alantasnak tűnő feladatokat végeztek, mint például levelek, üzenetek közvetítése. De az erdélyi állam központjában sokat láttak-hallottak, tapasztaltak. Itt vette Bethlen Gábor az első leckéit államkormányzásból, diplomáciai bölcsesség, az emberekkel való bánásmódból. Megismerte a hadimesterség elemeit, a kardforgatást csakúgy, mint a lőfegyverek kezelését, betekinthetett a diplomácia kulisszái mögé, idegen követek és hazai tudósok szavait figyelhette, zenészek és táncmesterek tudományait leshette. Egyszóval ezek voltak a tanulóévek voltak.

Ifjúkori hűséges szolgálata játszhatott szerepet abban, hogy 1599-ben visszakapta atyai örökségét, majd 1602-ben Székely Mózes oldalán harcolt, akihez szoros katonabarátság fűzte, Basta német zsoldosai ellen ahol a túlerőn nem tudtak felülkerekedni és a Maroson át elmenekült. Ekkora már önálló politikai és csapatvezéri feladatok jutottak Bethlennek. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Szentmihályi Szabó Péter – Sarkosan fogalmazva 1754

Közzétéve Szerző:

Október 23-án, Bethlen Gábor erdélyi fejedelemmé választásának 400. évfordulóján Kolozsvárott felavatják a nagy fejedelem első egészalakos szobrát, Péterffy László alkotását. Az Erdélyi Református Egyházkerület, a Bethlen Gábor Alapítvány mellett a közadakozás is hozzájárult a szoborállításhoz. Ünnepi beszédet mond többek között Kató Béla erdélyi református püspök, Böjte Csaba OFM, Lezsák Sándor és Balog Zoltán. Az 1956-os magyar forradalomra és Kapisztrán Szent Jánosra, Európa védőszentjére is emlékszik e napon a magyarság, mert a nándorfehérvári diadal hőse 1456. október 23-án hunyt el. A Bethlen Gábor-emlékévben sok rendezvény és írás foglalkozott Bethlen Gáborral és Erdély aranykorával. Uralkodásának tizenhat éve (1613–1629) alatt valóban felvirágoztatta a sokat szenvedett Erdélyt, s olyan művelődési és egyházi intézményeket hozott létre, melyek közül sok ma is áll és működik. Ebben az időben Európát a keresztény vallásháborúk gyötörték, a török birodalom pedig belső zavarokkal és a perzsák elleni háborúkkal volt elfoglalva, így a Habsburg-császárok és a török szultánok leginkább a három részre szakad Magyarország akkori állapotát véglegesnek elfogadva kötötték meg a békét. A kortársak és a történészek véleménye kezdettől fogva megoszlott a fejedelem személyéről, a protestánsok kedvezőbben, a Habsburg-hű katolikusok elítélő módon tekintettek Bethlenre, aki a török szultán kegyéből lehetett fejedelem, és igyekezett egymás ellen kijátszani az Erdélyt és annak részleges függetlenségét fenyegető két nagyhatalmat, sőt többször is fegyvert fogott, hogy egy-egy kedvező pillanatban helyreállítsa Magyarország egységét. A nagy egyéni ambíciók terén joggal hasonlították példaképéhez, Mátyás királyhoz, de valódi, erős szövetségesre nem talált. Az ellenoldalon pedig ott őrködött Pázmány Péter hatalmas alakja és tekintélye, a Habsburg-párti jezsuita bíboros ugyancsak a magyarság fennmaradásáért küzdött, mint az ellenreformáció vezetője és intézményeinek alapítója. Négy évszázad múltán elfogultság nélkül tekinthetünk e korra, akár reformátusok, akár katolikusok vagyunk, ahogyan Bethlen és Pázmány is tisztelte egymásban nemcsak az ellenfelet, hanem az egységes és független magyar nemzet érdekeinek képviselőjét. Mindkét államférfi realista volt, kiváló diplomata és nagy hazafi. Együtt kell őket látni, ahogyan a mi korunkat is együtt látják majd utódaink négyszáz év múlva, remélhetőleg harag és elfogultság nélkül. Mindig lesz „két pogány”, és bízzunk benne, egy haza is lesz. (Magyar Hírlap, 2013. X.)

 

Bethlen Gábor szobra – felhívás és tájékoztató

Közzétéve Szerző:

Felhívás Magyar Testvéreinkhez

Mi, a Bethlen Gábor Emlékév fővédnökei: Kató Béla erdélyi református püspök, Böjte Csaba OFM atya és Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a Bethlen Gábor Alapítvány Kuratóriumának javaslatára elhatároztuk, hogy Bethlen Gábor erdélyi fejedelemmé választása négyszázadik évfordulóján közadakozásból, és pályázati támogatásból egészalakos bronzszobrot állítunk fejedelemmé választása napján és helyszínén: 2013. október 23-án, Kolozsváron.

A fejedelem szobrának fölállítását intéző Szoborbizottság 2013. június 11-én, Kolozsváron tartott alakuló ülésén gondos mérlegelés után, arra a megállapodásra jutott, hogy a szobor legméltóbb helyszíne a kolozsvári Alsóvárosi Református (Kétágú) Templom bejárati kertrésze.

A fölállítandó szobor, Péterfy László Székelyföldről származó szobrászművész alkotása.

A kőtalapzaton álló, 2, 20 méter magas alkotás, a Nagy Fejedelem első egészalakos szobra lesz Erdélyben.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Vekerdi László emléktáblája a Határőr utca 27/A-ban

Közzétéve Szerző:

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves vendégek, hajdani lakótársak! 

Vekerdi László régi barátai, kollégái, tanítványai, tisztelői nevében és a Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriuma képviseletében köszöntöm az egybegyűlteket. Köszönöm, hogy eljöttek emlékjelet állító megemlékezésünkre e társasházhoz, amelyben barátunk, tanárunk 70 négyzetméternyi lakásában a fél életét leélte.

Tanúja és – az MTA Könyvtárával szimbiózisban – színhelye volt e ház, a korabeli közéletet meg- megmozgató férfi, küzdelmekkel teli alkotó munkájának.

Fészek is, ahol Judit asszonnyal boldogan meghúzódhatott, ahogyan tudott.

Vekerdi László emléktáblájának avatása (2013. június 26.)

Nehezen tudott meghúzódni, mert nyugtalan alkat volt. Igaz, hogy telefon nem zavarta, mert hiába kérelmezte, azt a „szocializmusban” nem kapott. Hajtotta azonban igazságérzettel párosuló tudásvágy. A szellem robotosaként szolgált; olvasott, jegyzetelt, recenzált, vitázott, lektorált, fordított, cikket, kritikát írt, szerkesztett, tanított, s mindig arra készült, hogy majd megírja tervezett könyveit, esszéit is. Életművét a tanulással párosuló alkotás kényszere hatotta át. Ezt sajátította el miközben a teremtés titkát kutatta az európai szellemiséget meghatározó három kiváló tudós-ember; Galilei, Newton és Bolyai életében. Századokat átívelve igyekezett velük a legbensőbb kapcsolatba kerülni, s szellemi érintkezését, élményeit olvasóival is megosztani… Útkereső tájékozódása, életereje szinte meghatványozódott azidőtájt, amikor az egyetem bölcsészkarán tanított. (Akkor költözött ide, új lakásába, s akkoriban került a MTA Könyvtárába is.) Tanúsíthatom, hiszen ekkor lettem tanítványa – majd két évig munkatársa is a Kutatómunkások c. könyv elkészítésében –, hogy kivételes tudású, áldozatos nemzetnevelőként tisztelt minden teljesítményt és embert, de ki nem állhatta, kigúnyolta az álságot, az uraskodó gőgöt, a tekintélyelvűséget. A kor hatalmasai ezt nehezen tűrték, sokféleképpen büntették. Az értelmiség jórésze és mindazok, akik ismerték, olvasták, előadásokon, vagy rádióban hallhatták, viszont úgy tisztelték őt, mint aki a tudomány igazi őre, élő lelkiismerete maradt a honi társadalomban! Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Bethlen Gábor szobra – A szoborbizottság megalakulása

Közzétéve Szerző:

Kató Béla püspök úr 2013. június 11-én – az Alapítvány kezdeményezésére – megbeszélést hívott össze az Erdélyi Református Egyházkerület kolozsvári, Farkas utcai központjában. Az Alapítvány részéről Kolozsvárra utazott Bakos István és Magyary Rozália azzal a céllal, hogy – Bethlen Gábor fejedelemmé választásának 400. évfordulójára – a kuratórium által elfogadott programokat ismertesse, s lehetőség szerint a már felmerült lehetőségek közül közösen kiválasszák a Bethlen Gábor szobor méltó helyét.

A megbeszélés 15 órától 17 óráig tartott, amelynek elején Püspök úr üdvözlő szavait követően, Bakos István röviden bemutatta a megjelenteknek a 400. évforduló alkalmából tervezett programokat, részlet az emlékeztetőből:

„Céljaink változatlanok, de az elmúlt évtizedek során táborunk gyarapodott, mert több mint félszáz országban, legalább félezer személyiséget és intézményt tüntettünk ki, akik szolgálatukkal teljesítették, kiteljesítik e megfogalmazott szándékokat. Ez kötelez bennünket; fejedelemmé választásának 400. évfordulóján Bethlen-díjasaink, kitüntetettjeink közreműködésével méltóan emlékezzünk névadónkra.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →