2016: Beszámoló a Bethlen Gábor Alapítvány 2016. évi működéséről és a Kuratórium munkájáról

          „…mi minden erőt, ami a haza  javára akar és tud lenni, nem eltiporni,  hanem együvé fogni kívánunk…”

Az 1980-tól működő Bethlen Gábor Alapítványt hazai és külhoni magyarok áldozatkészsége, a magyar szolidaritás sürgető igénye teremtette meg. A pártállam ellenállása miatt öt évig féllegálisan működött, hivatalos jóváhagyása 1985-ben miniszteri rendelettel történt. A BGA kurátorainak társadalmi munkájával, támogatóinak szellemi-lelki közreműködésével, anyagi hozzájárulásával, szolgálja a nemzeti együttműködést, a magyar – magyar kapcsolatok építését.

2005-ben számadást készítettünk: „A Bethlen Gábor Alapítvány negyedszázada 1980-2005” c. – 320 oldalas szép kiállítású – könyv, méltón reprezentálja az Alapítvány célját, küzdelmét, működését, megpróbáltatásait, addigi eredményeit.  „Utólag az jut eszébe az embernek, ha az alapítványt mégis illegálisan működtettük volna, törvényszerűen sokkal több politikai szándék tapadhatott volna hozzá, és lehet, hogy mára már föl is falta volna a politika.” írta Csoóri Sándor egyik alapító, ajánlásának záró mondatában a hátsó borítóra.

A válságot okozó 2006-2007-es esztendőt túlélve, az elmúlt évtizedben a Bethlen Gábor Alapítvány tovább élt, függetlenségét megőrizte, nemzetvédő küzdelmeit, szolidaritási tevékenységét, a nemzetszolgálatot bátorító kitüntetések átadását folytatta. A kurátorok nagyobb áldozatvállalása kellett ahhoz, hogy tovább éltessük az Alapítványt, aminek zaklatottá vált a működése, de szellemét nem törte meg a balliberális kormány diszkriminációja. Lezsák Sándor jóvoltából, aki – emberpróbáló parlamenti tisztsége és a Lakiteleki Népfőiskola mellett – 2009-től elvállalta az elnöki megbízatást, átmentettük a válságon a BGA-t. Névadónk fejedelemmé választása 400. évfordulóján, 2013. október 23-án Kolozsváron, a Bethlen Gábor szobor ünnepélyes felavatásával pedig megkoronáztuk a magyar civil társadalom nemzeti összefogásának emlékjelét. A sikeres helytállást követő két évi eredményes munkája után, 2016-ban – a NKA miniszteri keretéből elnyert támogatással – teljesíthettük a jórészt közadakozásból létesített szobor támogatóinak tett ígéretünket, a Bethlen Gábor Alapítvány Aranykönyvének összeállítását és kiadását. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A varsói Kis Felkelő emléktáblája

Sajtóközlemény

A lengyel-magyar barátság két, jószerint kevéssé ismert – 1944-es és 1956-os – történelmi próbatételének állít emléktáblát a Bethlen Gábor Alapítvány, a Józsefvárosi Önkormányzat és az Országos Lengyel Önkormányzat 2015. október 21-én, 14.00 órakor a Corvin közben. Az avató ünnepségen Dr. Sára Botond Attila, a VIII. kerület polgármester-helyettese köszönti a résztvevőket, Michał Andrunokis, követtanácsos tolmácsolja Roman Kowalski, a Lengyel Köztársaság budapesti nagykövetének szavait, felszólal Wittner Mária, egykori felkelő, az emléktábla avató beszédét pedig Szalai Attila, nyugállományú diplomata, a Bethlen Gábor Alapítvány kurátora mondja el. A rendezvényen fellép Tolcsvay Béla énekmondó, Kossuth-díjas zeneszerző. A rendezvény támogatói köre: Balaton Akadémia, Eötvös József Kollégium Baráti Köre, HITEL, Magyar Örökség és Európa Egyesület, Mika Sándor Egyesület, Nagy Gáspár Alapítvány, Százak Tanácsa, Magyar Írószövetség. A táblát Burián Norbert, végzős szobrász hallgató készítette.

A tábla egyfelől utal arra, hogy 1944 nyarán milyen volt a keleti frontról Varsó környékére visszavont magyar honvédsereg egységeinek a Varsói Felkelés idején tanúsított magatartása. A magyarok nem voltak hajlandók szembeszállni a felkelőkkel, s azzal is kifejezésre juttatták a lengyelek iránti rokonszenvüket, hogy a németek előtt titokban fegyverrel és élelemmel látták el a lengyeleket, konspirálva befogadták tábori kórházaikba a sebesültjeiket. Számosan közülük át is álltak a hazájukért harcoló lengyelek oldalára. 1956-ban pedig hazánkban tanuló lengyel diákok húzták fel a Nemzetőrség karszalagját. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

2014: Beszámoló a Bethlen Gábor Alapítvány 2014. évi tevékenységéről

             BETHLEN GÁBOR ALAPÍTVÁNY

Székhely: 1078 Budapest, Hernád utca 56/b

Adószám: 18006135-1-41, Bírósági bejegyzés sz. 1131

…mi minden erőt, ami a haza  javára akar és tud lenni, nem eltiporni,  hanem együvé fogni kívánunk!” /Móricz Zsigmond: Erdély/

A Kuratórium 2015. március 24-én – a Németh László Emlékszobában – tartott ülésén  megtárgyalta az ismertetett számszaki és szöveges beszámolókat, s határozatot hozott:

A Kuratórium az Alapítvány 2014. évi közhasznúsági beszámolóját a szöveges beszámolóval együtt 23 831 e Ft mérlegfőösszeggel, 5 233 e Ft mérleg szerinti eredménnyel, elfogadta. 3/2015 sz. határozat /egyhangúlag megszavazva/

Beszámoló  a Kuratórium 2014-ben végzett munkájáról:

Az eredményesen – Péterfy László Bethlen- szobrának 2013. október 23-iki kolozsvári ünnepélyes fölavatásával és a novemberi díjátadóval – zárult Bethlen Gábor emlékév után; 2014-ben, a fél évezrede zajlott Dózsa György-féle parasztlázadás jegyében, a magyar parasztság sorsára emlékeztünk, emlékeztettünk főként az őszi nagyrendezvényünkön.

– Az Alapítvány Kuratóriuma az elmúlt évben – két könyv kivételével – teljesíteni tudta vállalt feladatait. (A kolozsvári Bethlen Gábor szobor Aranykönyve főleg az ígért támogatás elmaradása és J. Király István informatikusunk távozása miatt nem valósult meg, a Magyar nemzetismeret angol változata pedig csak 2015-ben kerül nyomdába.) Magyary Rozália és a BGA közreműködésével, ez évben két – külhoni magyarok által, részben hazai támogatással megvalósult – könyv látott napvilágot. „55 év a magyarság szolgálatában”, a Svájci Keresztény Magyar Munkavállalók Szövetsége történetét és Böröcz József elnök szolgálatát dolgozta föl. (SKMMSz, Zürich, 2014. 469.p.), ill. „Cseh Tibor: Csernátontól a Reménység Taváig” c. nagyszerű könyve, amelyet Ludányi András szerkesztett. (Fekete Sas Kiadó, Bp. 2014. 520.p.) A BGA embléma jelzi, hogy e könyv kiadását segítettük. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

2013: Beszámoló a Bethlen Gábor Alapítvány 2013. évi munkájáról

„..mi minden erőt, ami a haza javára akar és tud lenni, nem eltiporni, hanem együvé fogni kívánunk.”.

A Bethlen Gábor Alapítvány Kuratóriuma2012. december 13-i  ülésén – meghirdette, hogy 2013-ban Bethlen Gábor emlékévet tart. Célunk volt, hogy emlékezzünk és emlékeztessünk névadónk erdélyi fejedelemmé választásának 400. évfordulójára, életpéldájára. Emlékezzünk elhunyt alapítóinkra is, akik a születésének 400. évfordulóján, az ő nevével, a nemzeti szolidaritás jegyében létrehozták (1980) az Alapítványt, s azokra is, akiket szellemi örökségének képviselőiként elismertünk, kitüntettünk eddigi működésünk során. Munkatervünk középpontjában az Emlékév három fő programja állt. A következők:

  1. A kolozsvári Bethlen Gábor szobor elkészíttetése és fölállítása,
  2. Az Erdély aranykora c. Kárpát-medencei diákvetélkedő megszervezése,
  3. Az Alapítvány évfordulós díjátadó ünnepségének méltó megrendezése

1.) Alapítványunk kuratóriuma vállalta Péterfy László Bethlen Gábor szobrának elkészíttetését, azzal, hogy az egészalakos bronzszobrot az Erdélyi Református Egyház-kerületnek adományozza, s ők méltó helyen fölállítják Erdélyben. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

2012: Az Alapítvány 2012. évi működési beszámolója

Az Alapítvány 2012. évi működési beszámolója és jövő évi tervei

Mottó:
„Nem mindig lehet megtenni, amit kell,
de mindig meg kell tenni, amit lehet.”
(Bethlen Gábor)

Legjelentősebb feladatunk volt 2012-ben, amit az elmúlt években nem teljesíthettünk. A Lezsák Sándor vezetésével megújult a kuratórium, s a korábbinál szélesebb körű civil együttműködés részesévé vált az Alapítvány; munkafeltételeit, menedzselését javítottuk. Tartalmi vonatkozásban továbbra is kiemelt feladatunk maradt – immár a Lakiteleki Népfőiskolával, a Pro Hungaris Kulturális Értékközvetítő Alapítvánnyal, az Eötvös Collegium Baráti Körével, a Magyar Örökség és Európa Egyesülettel, s a hozzánk kapcsolódó többi társasággal összehangolva –, az utódállamokban és a nyugati magyar diaszpórában működő civil szervezetekkel való együttműködésünk tervszerűbb, célirányosabb fejlesztése, a magyar–magyar kapcsolatok intenzívebb ápolása. Az Alapítvány kuratóriuma az év során három ülést tartott (2012. március 8-án, szeptember 20-án és december 13-án), amelyen szinte minden alkalommal mindenki részt vett, s a jó működéshez szükséges döntéseket meghoztuk. A határon túli magyarokkal folytatott három évtizedes folyamatos együttműködésünk eredményeként, illetve a Bethlen Alapítvány által kitüntetett sok száz személyiség révén, majdnem minden olyan rendezvényen, ahol a külhoni magyarság sorskérdéseivel foglalkoznak; társrendezőként, előadóként, vagy közreműködőként részt vettünk, számos programot, fórumot mi is kezdeményeztünk. Ilyen például a magyar civil szervezetek összefogásával 2012. január 21-én rendezett BÉKEMENET előkészítésében, megvalósításában való közreműködésünk; „dalos” részvételünk a Nemzeti Fórum Nótaköre keretében, vagy közreműködésünk a nyugati magyarság KUFSTEIN XII. Konferenciáján 2012. szeptember 8-án, az ausztriai Felsőpulyán.

Három kurátorunk (Bakos István, dr. Béres József, Bíró Zoltán) soros elnöki feladatot látott el 2012-ben a Százak Tanácsában, ahol számos közéleti kérdés megbeszélése történt, fontos állásfoglalások születtek, hatásos kezdeményezések történtek – közreműködésünkkel. Kurátoraink révén közreműködtünk a Lakiteleki Népfőiskola, a Németh László Társaság, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem, a Magyar Örökség-díj Bizottság, az Eötvös József Collegium és számos más hazai és határon túli intézmény, szervezet munkájában.

Alapos előkészítő munka után, 2012. május 4-én, emlékülésen idéztük fel Kiss Ferenc (Tiszapéterfalva, 1928 – Budapest, 1999) kárpátaljai születésű kiváló tanár és irodalomtudós, közéleti férfi nemzetszolgálatát, életét, munkásságát. A Kádár-korban Kiss Ferenc meghatározó szerepet játszott a nemzeti ellenállásban; a Hitel folyóirat, a Bethlen Gábor Alapítvány létrehozásában, Kárpátalja patronálásában. Személyében az elcsatolt területek magyarságának oly képviselőjét tisztelhettük, akinek közéleti szerepvállalását; szakmai teljesítménye, műveltsége, közírói és tanári munkássága, valamint a népi ellenzék „Nagy Népi Huráljában” kivívott rangja, széleskörű baráti társasága is hitelesítette. A Debreceni Egyetemről a MTA Irodalomtudományi Intézetébe került ifjú tudós – a hatvanas évek elejétől, negyedszázadon át –, kiemelkedő szerepet játszott a magyar szellemi életben. Az irodalomtörténészi belharcok közepette, részt vett az Írószövetség korabeli szabadság- küzdelmeiben, a jó ügyek védelmében, a népi kultúra meg a Táncház-mozgalom újjáélesztésében, kiváló íróink, költőink népszerűsítésében, az ifjú tehetségek ösztönzésében. Kiss Ferenc a hatvanas évek közepén, az Eötvös Kollégiumban Verselemző Kört indított. Népszerű szemináriumát a második szemeszter után, éber pártőrök – nacionalista ideológiai hatása miatt, tiltakozásunk ellenére – betiltatták. Példaszerű tudományos és pedagógiai munkásságára hívtuk föl az utókor figyelmét az Írószövetséggel közösen rendezett emlékülésen, amelyet az MTA Irodalomtudományi Intézetében méltó módon, sikeresen megtartottunk. Lezsák Sándor megnyitóját követően négy előadás, húsz emlékező hozzászólás, néhány vers és népdal is elhangzott a rendezvényen, amely Vasy Gézának, az Írószövetség elnökségi tagjának összegezésével ért véget. Erről a napi sajtó s a rádió hírt adott, a Kárpátaljai Hírmondó és a SZÍN Közösségi Művelődés 2012. júniusi száma részletes beszámolót, illetve emlékező-hozzászólásokat közölt, az interneten is számos honlapon jelent meg róla hosszabb-rövidebb anyag. A Magyar Művészeti Akadémia emlékülést DVD-n rögzítette, amelyet a BGA honlapjára föltettünk. Az elhangzott kitűnő előadásokra, a számos hozzászólásra, egykori dokumentumokra, s főleg kiadatlan írásaira alapozva, az „Alapítvány a Kelet- és Közép-Európai kutatásért és képzésért” támogatásával, Kiss Ferenc Emlékkönyv összeállítását kezdtük el, amelyet 2013 végén, születése 85. évfordulójára, szeretnénk méltó formában megjelentetni.

Új hagyományt teremtettünk 2012. június 1-jén, amikor a Teleki Pál tudós-államférfi és Trianon emlékezete rendezvényen – dr. Bíró Zoltán irodalomtörténész, a Bethlen Gábor Alapítvány kurátora, és dr. Ress Imre történész, az Eötvös Collegium Baráti Köre titkára emlékező beszédei után –, Lezsák Sándor képviselő, a kuratórium elnöke a Teleki Pál kisplasztika előtt adta át, a Teleki Pál Érdemérmeket. Ez évben e kitüntetést az alábbi személyek kaptak magyarságszolgálatuk elismeréseként: Döbrentei Kornél költő, a Hitel szerkesztője, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, Hábel György ny. MÁV mérnök-főtanácsos, a felvidéki magyarság patrónusa, Mózsi Ferenc író, a Magyar Szellemi Védegylet alapítója, a Százak Tanácsa tagja, Szabó András előadóművész, a BGA, és az Eötvös Collegium Baráti Köre tagja, Udvardy Frigyes közgazda, a romániai magyar történeti kronológia létrehozója.

A Bethlen Gábor Alapítvány két honlapját (www.bethlenalapitvany.com és a külhoni magyarok számára készített www.nemzetismeret.hu portálokat) az elmúlt évek során társadalmi munkában működtettük. A megfelelő pénzügyi ráfordítás, főleg a pályázati támogatások hiányában nem volt mód arra, hogy azokat méltóan gondozzuk, szakemberek segítségével korszerűsítsük, anyagaikat fölújítsuk. Ennek 2012-ben jött el az ideje, amikor az előkészítő munkálatokra elnyert pályázati támogatás és Lezsák Sándor segítsége révén honlapjainkat áttelepítettük és fölújításukat J. Király István közreműködésével elkezdtük. Erre nagy az igény, hiszen látogatottságuk, különösen a külhoni magyarok oktatását szolgáló Magyar Nemzetismeret honlapé igen jelentős; mivel a magyar világszórványban tananyagként használják. Nagyon sokan kérték, a világ különböző tájairól azt is, hogy a tananyag-honlap angol nyelvű változatát mielőbb készítsük el, mert annak az oktatáson túl, a külföldi kapcsolatok fejlesztése és a jelenleginél jobb nemzetpropaganda érdekében is fölmérhetetlen haszna lenne. Ez a feladat manapság különösen sürgetővé vált. A fordítás zömét az elmúlt évek során, pénzügyi helyzetünk függvényében elvégeztük, de csak kis része került föl a honlapra. A meglévő anyag igényes lektorálására szükség van, de még a könyv egyharmadának a fordítása is hiányzik. Az „Alapítvány a Kelet- és Közép-Európai kutatásért és képzésért” támogatásával S. Gedeon Mária az Eötvös Collegium angol műhelyének korábbi vezetőjét sikerült megnyernünk arra, hogy munkatársaival a külföldi diákok igényének, a modern oktatás követelményeinek megfelelő tankönyvvé formálja a Magyar Nemzetismeret angol nyelvű változatát, amelynek kiadását a Kairosz Kiadó vállalta. Időközben a tízéves magyar nyelvű tananyag egy része is elévült, felújításra vár. A 2012. évben Bethlen Gábor Alapítvány honlapjainak felújítási tervét és a szervercserét elkészítettük és megbízást adtunk a Magyar Nemzetismeret honlap meglévő angol fordításának fölhasználásával egy jó adaptáció elkészítésére, ami lehet egy új, hasonló szellemiségű tankönyv is. Ez 2013. évben remélhetőleg elkészül. A „Haza, a magasban” tankönyv magyar anyagának fölfrissítését, megújítását ugyancsak 2013. év végére tervezzük, ami csak a jelentős támogatással, a források bővülésével történhet.

A Bethlen Gábor Alapítvány Kuratóriuma 2012. november 2-án (pénteken este) 18 órakor, az Uránia Nemzeti Filmszínház Dísztermében rendezte meg 29. díjátadó ünnepségét. Illyés Gyula születésének 110. és az Alapítvány alapításának 30. évfordulója alkalmából Lezsák Sándor tanár, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a Kuratórium elnöke tartott ünnepi beszédet. Ez után ünnepélyesen, laudációk kíséretében adta át az idei Bethlen Gábor-díjakat: Sára Sándor operatőr-filmrendezőnek, a Duna TV alapító elnökének, Dr. Péntek János magyar nyelvtudósnak, a kolozsvári Babes Bolyai Egyetem professzorának, Első ízben kapta e díjat orosz író; Jurij Poljakov, a Lityeraturnaja Gazeta főszerkesztője.

Márton Áron Emlékérem kitüntetést kaptak: Dr. Pákh Tibor jogász, a nemzeti ellenállás hőse, Kunckelné Fényes Ildikó fizikus, a dél-amerikai magyar szervezetek szövetsége elnöke, Agócs Sándor költő, szerkesztő, a Lakiteleki Antológia Könyvkiadó vezetője.

A 2012. évi Tamási Áron-díjat: Szakolczay Lajos közírónak, kritikusnak adományozták. A díjátadó ünnepségről jó minőségű DVD készült, amit az Alapítvány honlapjára föltettünk, s hagyományosan a Hitel folyóirat 2013. márciusi száma közölte a kitűnő méltatásokat.

2012. november 2. Illyés Gyula, alapítónk 110. születésnapja, amelyre méltóan, három (egy kelet-európai, egy külhoni és egy honi) kiváló Bethlen-díjas kitüntetésével és egy szép, hiteles Illyés Gyula mellszobor állításával szerettünk volna emlékezni, és emlékeztetni a fővárosban. Az Illyés Gyula szobor fölállítását végül örököse Illyés Mária kurátorunk kérésére elnapoltuk. Egyetértésével az e célra szánt támogatást Bethlen Gábor erdélyi fejedelemmé választásának 400. évfordulójára, a Székelyföldre (2013. október 23-ra) tervezett szobor fölállítására fordítjuk.

A 2012. december 13-i kuratóriumi ülésen fogadtuk el (2012/11.) a jövő évi programtervet. Jövőre két jeles ünnep; Bethlen Gábor erdélyi fejedelemmé (1613. október 23.) választásának 400., és Eötvös József születésének (1813. szeptember 3.) 200. évfordulója jegyében tervezzük az évet.

2013 Bethlen Gábor Eötvös József Emlékév

A Bethlen Gábor, illetve az Eötvös József nevét viselő intézmények és szervezetek, illetve a programban részt vállaló állami és közintézmények, valamint hazai és határon túli civil szervezetek, alapítványok „nemzeti együttműködésével” szeretnénk a mi programjainkat is megvalósítani. Amennyiben a közreműködők elfogadják, a Bethlen Gábor Emlékév jegyében három nemzeti program koordinálását vállalja a három évtizede eredményesen működő Bethlen Gábor Alapítvány. Péterfy László Bethlen Gábor szobrának fölállítása Gyergyószárhegyen 2013. október 23-án. „Erdély aranykora” címmel diákvetélkedők szervezése a Bethlen Gábor év jegyében Nemzetközi Bethlen Gábor autonómia-konferencia 2013. november 15-én (díjátadó ünnep). A Bethlen Gábor évhez kapcsolódóan, a kormány által tavaly létesített Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. egyeztető értekezletet hívott össze 2012. november 15-én, amelyen részt vettünk, programtervünket ismertettük, együttműködési szándékunkról a résztvevőket biztosítottuk. Az Eötvös József Collegium által szervezendő Eötvös József-év programjában közreműködünk.

Budapest, 2013. március 19.

Összeállította: Bakos István ügyvivő kurátor

Bethlen Gábor szoboravató ünnepség

Kolozsvár, 2013. október 23.

Bethlen Gábor fejedelem első erdélyi egészalakos szobrának átadása

– alkotója: Péterfy László szobrászművész –

Alsóvárosi (Kétágú) református templom udvara, október 23. 15 óra

Műsor

  1. Harangszó
  2. Adorjáni László a házigazda lelkipásztor köszöntése
  3. A Bethlen Gábor Református Földész Dalkör énekel: Még élsz atyáink szent hite
  4. Ft. Kató Bélának, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökének, a Bethlen Gábor Emlékév fővédnökének ünnepi beszéde
  5. Böjte Csaba atya, ferenc-rendi szerzetes, a Bethlen Gábor Emlékév fővédnöke beszéde
  6. A Kolozsvári Református Kollégium vegyeskara énekel: Berkesi Sándor: Magyar ének
  7. Balog Zoltán – Magyarország, Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere
  8. Lezsák Sándor – Magyarország Országgyűlése alelnökének, a Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriuma elnökének ünnepi beszéde
  9. A Kolozsvári Református Kollégium vegyeskara a Nemzeti himnuszt énekli
  10. Horváth Anna, Kolozsvár alpolgármestere
  11. Gergely Balázs – az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke ünnepi köszöntője
  12. Kolozsvári Református Kollégium vegyeskara; Bethlen Gábor nótája: Szól a kakas már
  13. A szobor adománylevelét Bakos István a Bethlen Gábor Alapítvány ügyvivő kurátora ismerteti, felolvassa annak szövegét. Az adománylevelet ünnepélyesen átadja: Lezsák Sándor – átveszi: Kató Béla.
  14. A fővédnökök: Lezsák Sándor elnök, Kató Béla püspök, Böjte Csaba atya, Péterfy László szobrászművész társaságában leleplezik a szobrot.
  15. A történelmi egyházak püspökeinek áldása: (katolikus, unitárius, református, lutheránus).
  16. Bethlen Gábor Református Földész Dalkör a Szózatot énekli
  17. Emlékkoszorúk elhelyezése következik miközben a harang szól.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….